Szeged, 1923. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1923-04-13 / 83. szám

SZEGED Szeged, 1923 április 412. számla egyen'egét képezi. Ha ebből a bruttó nyereségből levonjuk továbbá az üzlet vagy vál'alat fenntartásával járó összes rezsikiadásokat, mint üzletbér, fűtés, világítás, személyzet fizetése, közterhek stb. és levonjuk az üzleti veszteségeket, kéfes követelések összegét, előáll az adóköteles tiszta jövedelem. A bevallási iv „nyers bevétel" kifejezése a jövedelmi adótörvény terminológiájából van merítve, de itt is, kereskedő és iparosokra való vonatkozásban bruttó nyereséget jelen*. Maga a kereseti adótörvény végrehajtási utasítása is a tényleges nyers jövedelem bevallását kivánja, amit üzleti könyvek adatai a'apján kell megállapítani. Az évi forgalom összegének bevallását csak ott kivánja a rendelet, ahol az adózó könyvvezetés hiányában csupán becsiés utján tudja megállapítani tiszta adóköteles jövedelmét. Magát az üzleti nyereség-veszteség számlát a rendelet nem kivánja feltétlenül me lékeltetni, a bevalláshoz az adózónak jogában áll azonban csatolni. Az adózók nagy tömege tájékozatlan a tekintetben is, vájjon a bevallandó álló is forgó tőkék alatt csak a saját tőke, vagy a vállalatban működő idegen tőkék is értendők. E tekintetben a végrehajtási utasitás magyarázatot nem nyújt. A pénzügyi igazgatás célja nyilván az, hogy az adózó által az üzletbe fektetett saját tőke nagyságából is következtessen az adózó jövedelmére, alapul szolgáljon ez az adat is a jövedelem kipuhatolására. A végrehaj'ási utasítás a vállalatba fönnállása óta az utolsó üzletévig befektetett álló és forgó tőkék bevallását kivánja az adózótól, tehát az állandó jelleggel ott működő saját tőkéket kivánja bevallani. Nem értheti ennélfogva ezen tőkék alatt a kölcsön- és áruhiteltökéket, amelyek állandóan fluktuálnak az adózó vállalatában s igy ez okból pontos bevallásuk csak hiteles mérlegszámla alapján volna lehetséges, amelynek felmutatását a rendelet nem is követeli. Dr. Kertész Béla. — Kettészakad ez olasz néppárt. Turinban holnap kezdCdik az olasz katolikus néppárt kongresszusa, amelyre számos kiküldött utazott el. A kongresszuson két pártfrakció fog egymással szemben állani. A jobboldal a kormánnyal való együttműködés mellett van, a baloldal pedig ezt az együttműködést ellenzi. A párleentrum Don Slurzo vezetése alatt meg akarja menteni a párt egységét. Előreláthatóan a jobbo'dali frakció Tomassi tábornok vezetése alatt ki fog válni az olasz katolikus néppártból és csatlakozni fog a fascisták táborához. HAHA CIPŐÁRUHÁZ u 112. Mielőtt cipőszfikaégletét beszerzi, kérjük áras kirak*, alnkat megtekinteni. Cipőinket a következő árakban árusítjuk: >650 K-lól Fehér vászoncipő, széles /LftQQ IC forma Fehér vászoncipő, hegyes K9Í1I1 E£ divatforma .... Fekete körömcipők rá- Q0QQ mával ••}••• Fekete pántoscipő rám CLQQQ E£ val • ** Női barna bagaria pántos- StQQQ 6C cipő Férfi- és gyermekcipők nagy választékban kaphatók!! Vidékre csakis a pénz előzetes beküldése mellett szállítunk. Meg nem felelés esetén a q pénzt visszaadjuk. JUlFCtC Roseri' báró emiikiratait adta ki a napokban egy londoni nagy kiadóvállalat is igy ismit ráterelte a világ figyelmét erre az elfelejtett diplomatára, akinek a neve husz iv előtt a legismertebbek közé tartozott világszerte. Rosen báró, aki 1921-ben Amerikában autóbaleset áldozata lett, egész életébin egyedülálló és bizonyos fokig patheHkus ember volt. Vezető állást betöltő orosz diplomata volt a legválságosabb időkben és ö már akkor megérezte, hogy azok a válságok még sokkal-sokkal nagyobb bajoknak lesznek a kutforrásai. Aggodalmait nem titkolta el soha sem, de ha talált is olyanokra, akik hittek neki, senki sem tett semmit a bekövetkező katasztrófa elhárítására. Érdekes memoárjaiban szinte Cassandrának látjuk Rosen bárót, aki csak rosszat jósol, de akinek minden jóslása, sajnos, bevált. Ha minden, törekvése is küzdelme hajótörist is szenvedett, Rosen bárónak megmaradt legalább az szomorú elégtételnek, hogy az események mindenben igazolták. Egy kevéssé ugyan nagyzol 6 is, mint minden memoáriró, emlékirataiban is ugy állítja be magát, mint aki mindenütt a legrosszabbul érezte magát, lett légyen az a hely Mexikó, Szerbia, München vagy Japán, de erre az állítására maga cáfol rá könyve oldalain. A diplomata, hogyha nincsen elég'szilárd jelleme, valóban állandó k'sértésnek van kitéve, hogy a dolgokat a könnyebbik végüknél fogja meg, ne álljon nagyon ellent az ellentétes törekvéseknek és kerülje a kockázatokat. Különösen állt ez az orosz diplomatákra, abban az időben, mikor Rosen báró nehéz és felelősségteljes állomásokon képviselte hazája érdekeit. Akkoriban az orosz külpolitika furcsa vegyüléke volt elveknek, egyes személyek szeszélyének és szinte a tudatalatti megérzése hatalmas hajtóerőknek, melyeket át meg át szőtt egy autokrata uralkodó szeszilye is önző is haszonleső kalandorok klikkjeinek is kamarilláinak az intrikája. Diplomáciai pályája elején az orosz külügyminisztérium ázsiai osztályába került a fiatal. Rosen báró, a távol kelet nagy kérdéseinek tanulmányozására, hogy megismerje azt a politikát, mellyel később Ot azonosították, de amely ellen, emlékiratai tanúsága szerint, éppen ő tiltakozott leghevesebben. Innen a tokioi orosz követségre került a fiatal, ambiciózus diplomata, ahol higgadtan, de bizonyos melankóliával szemlélte, hogy sodródik mind közelebb és közelebb hazája a japánokkal való háborúhoz. Miután tehetségesnek és körültekintőnek bizonyult, hamarosan megcsinálta karrierjét, ugy hogy a kilencvenes évek végén már ő képviselte a Bminden oroszok cárját" a felkelő nap birodalmában. Nagykövetsége egész tartama alatt Rosen báró nem szűnt meg harcolni az ellen az agresszív orosz külpolitika ellen, amely az orosz-japán háborúhoz vezetett s amelynek hazájára végzetes kimenetelét ő előre látta. Ő volt mindenkor a legerisebb ellenzéke kormánya lázas terjeszkedési vágyának Mandzsúriában, az esztelen yalui kalandnak és mindannak a tömérdek oktalanságnak, amelyeket egyrészt egy rövidlátó gazdasági és katonai politika, másrészt szerencsevadászok felelőtlen bandáinak a folytonos nyomása alatt követtetett el és amelyek végül is felkeltették a japánok gyanúját és előidézték a háborút. Rosen báró könyvének kétségkívül azok a legérdekesebb oldalai, amelyeken leírja, hogy milyen sziszifuszi munkát végzeit teljesen hiába, amikor folytonos memorandumaiban és személyes előadásában is ki akarta egyensúlyozni azokat a veszélyes befolyásokat, amelyek az orosz udvarban, a külügyminisztériumban és a hadügyminisztériumban érvényesüliek a háború megindítása érdekében. Igen élénk és plasztikus képet fest Rosen báró az együttműködés teljes hiányáról-az egyes minisztériumok között és arról, hogy az amúgy is szinte tökéletes káoszt mennyire elősegítették még a cár meglepő és váratlan intézkedései, amelyeket a legszélsőbb outsiderek befolyása alatt adott ki. Ilyen körülmények között persze a racionalista Rostnnek kevés reménye lehetett arra, hogy mindent hidegen mérlegelő és józan felfogása meghallgatásra találjon. Figyelmeztetéseit soha nem vették komolyan és az oroszjapán háború, melynek oly heves ellenzője volt, kitört. És ekkor még azt a súlyos vádat is szótlanul ke'lett tűrni, hogy az esztelenül kezdett háborúnak ö volt a felidézője, a fő okozója. Csöndben, megadással tűrte Rosen báró a súlyos vádakat, ugy hogy mai napig mindenki azt hitte, hogy az 0 keze indította meg az orosz japán háborúval azt a lavinát, amely tizenhárom év múlva maga alá temetett mindent hazájában. Pedig Rosen báró, mint emlékirataiból láthatjuk, igen éles szemmel vizsgálta a dolgok folyását, akkor is, kisőbb is, mikor mint az orosz legfelsőbb államtanács tagja, előre látta, hogy a kapkoií és határozatlan orosz belpoli'.ika nem vezethet máshová, mint a forradalomhoz. Ugy látszik, Oroszországban is voltak vatesek, de ugy látszik, a Kassandra-jóslatoknak a cári udvarban sem hittek szívesen. — Menner dános meghalt. A halálnak dús aratása van mostanában a városban. Egymásután dőlnek ki a régiek, akik számottevő egyéniségei voltak a város közéletének. Ma a reggeli órákban eltávozott az élők sorából Menner János is, a város zenei kultúrájának egyik alapvető munkása, aki negyvenkét éven keresztül szolgálta a várost és tanitotla zenére az ifjú nemzedéket. Ez a negyvenkét esztendő kétszeresen számithat, mint a háborús évek, mert több mint a felt, tele volt a kezdés idejének küzdelmes részvétlenségével. Menner János is küzdött és dolgozott hivatásának színhelyén kivül is, hogy híveket szerezzen a zenének és zenei kulturánk elérje azt a szinvonalat, amelyen már most áll. Hasznos és lelkes munkása volt a Városi Zeneiskolának, ahol szűkös honoráriumért fáradhatatlanul dolgozott és az igazi pedagógus lelkesedésével tanított hosszú évtizedeken keresztül. Évekkel ezelőtt nyugalomba vonult és azóta ntfn is volt élet az élete. A betegség is ágyhoz szögezte és érdekes alakja már esztendők óta nem volt látható az utcákon, ahol csak akkor jelent meg, ha dolgai után igyekezett. Az érdemes tanárt, a hasznos zenészembert szombaton délután fél 4 órakor temetik a Zárda-utca 20. szám alatt levő gyászházból. — Amerikaiak klubja — Budapesten. A Budapesten élő amerikaiak klubot alakítottak. A klub célja, hogy a Magyarországon élő amerikai állampolgárokat és azokat, akik legalább 10 esztendőt töltöttek Amerikában, egy társadalmi egyesületbe tömöiilse, továbbá, hogy ai amerikai és magyarországi gazdasági kapcsolatot hazafias szellemben befolyásolja. A klub állandó helyiséget tart fenn, az amerikaiak és a magyarok társadalmiérinlk zésének elősegítésére. TELEFON: Pénztár 582. Belvárosi Mozi TELErON: Igazgatóság 258. Pénteken, április 13-án Személyesen lép fel a világhírű magyar gyermekmüvész LubinszkyTibor és testvérei Manci és Lillyke a következő műsorral: Nyitány, előadja a Belvárosi Mozi zenekara. 9. 1. Prológ. 10. 2. Lubinszky Tibi üdvözli a közönséget. 11. 3. A póruljárt egészséges beteg. 12. 4. Aktuális strófák. 13. 5. Az árva. 14. 6. Éljenek az irredenták. • 15. 7. Elveszett az Oszkár. 16. 8. Gyermekjátékok. 17. Palika jó útra tériti a betörőt. A tánclecke. Vak katonák. Képek az életből. Kop-kop-kop. Zacsek. Az újfajta iskolai bizonyítvány. Tavaszi keringő. A megrémült dada. Előadások kezdete: délután fél 6 és este 9 órakor.