Szeged, 1923. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1923-04-13 / 83. szám

SZEGED Szeged, 1923 április >3. Uj német A Journal berlini tudósítója állítólag a legilletékesebb német részről szerezte azt az értesülést, hogv Hermes birodalmi pénzügyminiszter uj jóvátételi tervet dolgozott ki. E jóvátételi terv azon alapszik, hogy Németország hajlandó 26 milliárd aranymárkát fizetni Franciaországnak, a Belgiummal és Olaszországgal szemben fennálló jóvátételi tartozásokat pedig oly módún kívánja meghatározni, hogy ez a két állam ki legyen elégitve. Ezeknek a tartozásoknak az első részlettörlesztését a legrövidebb időn belül teljesíteni kell. A pontos fizetésért Németország a Ruhr-terület haladéktalan kiürítését kívánja már az első részlet kifizetésekor, de a Rójna-tartományok katonai jellegétől való megfosztásáról nem lehet szó. A Journal tadósitója megjegyzi, hogy nem sikerült megállapítani, vájjon a Cuno kabinet egyetért-e ezzel a jóvátételi tervvel, azt azonban biztosan tudja, hogy Rosenberg külügyminiszter ellenzi, mert szerinte időszerűtlen, hogy Németország uj javaslattal álljon elő, mielőtt a nemzetközi gazdasági szakériók tanulmányozták volna a német birodalom fizetőképességét. A jóvátételi javaslatokra elsősorban az angol nyomás indította a német kormányt. Nagybritannia ellenzi Franciaországnak politikai hegemóniáját a kontinensen és Németország észszerű javaslatait támogatni fogja. A Vorwürts azt jelenti Londonból, hogy ! Németországnak Franciaország elé terjesztendő i terv. javaslatai a Loucheur-féle tervezet keretein belül mozognak. Németország valószínűleg késznek fog nyilatkozni arra, hogv átveszi Franciaországnak, Olaszországnak és Balgiumnak Amerikával és Angliával szemben fennálló tartozásait, ha Franciaország megelégszik kisebb jóvátételi fizetésekkel. Az angol alsóházban a munkáspárt egy tagja felvetette azt a kérdést, hogy a Loucheurrel folytatott tanácskozás következtében szándéka-e a kormánynak a Franciaországgal szemben fennálló barátságos semlegesség jelenlegi politikáját feladni és olyan politikát követni, amely feltétlenül támogatja Fnnchországot Németország elleni ruhrvidéki akciójában. Baldwin taga dólag válaszolt. Arra a másik kérdésre, vájjon ez a válasz ugy értendő e, hogy a Loucheurrel folytatott tárgyalásoknak semmiféle változás sem volt a következménye, a miniszter nem adott választ. A berlini lapok megbízható jelentése szerint a francia szén- és koksz-kivilel a megszállott területről január 11-től március 3-ig mintegy 238000 tonna volt. A Ruhr vidék megszállása nélkül a franciák önkéntes teljesítmények utján 4.2 millió tonnát kaptak volna. A ruhrvineki vállalkozás ezenkivül a magántulajdon ellen irányuló tulkapásoktól eltekintve, százakra menő sebesülésekkel, az emberek ezreinek kiutasításával járt és 49 német állampolgárnak halálát okozta. Királyvita a Házban. A nemzetgyűlés mai ülését 11 óra után nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Jelenti, hogy Szakáts Andor az 1921. évi XLVII. t.-cikk hatályossága tárgyában és Homonnay Tivadar az állami tisztviselők anyagi helyzetének javítása tárgyában sürgős interpellációra kért és kapott engedélyt. Pesthy Pál, a 3. biráló-bizottság elnöke beterjeszti a bizottság jelentését, mely szerint a bizottság március 9 én és 21-én tartott ülésén bírálat alá vette Zsirkay János nemzetgyűlési képviselő megválasztása ellen beadott panaszt. A bizottság vizsgálat elrendelését határozta el és foganatosítására (Jsetty Ferenc nemzetgyűlési képviselőt jelölte ki. Vass József népjóléti miniszter beterjeszti a lakásépítés előmozdításáról szóló törvényjavaslatot, amit előzetes tárgyalás és javaslattétel végett kiadnak a pénzügyi és közgazdasági bizottságnak. Beterjeszti továbbá a betegség és baleset elleni biztosításról szóló törvényjavaslatot. Beterjeszti a pjstis, kolera és sárgaláz elleni védekezés tárgyában Párisban kötött egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot. A napirend szerint áttérnek a mezőgazdasági munkabérek szabályozásáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalására. Az első felszólaló Perlaky György. A törvényjavaslat azt a célt szolgálja, hogy a földmunkások megfelelő szerződésekhez jussanak. Már egyszer végérvényesen kell segíteni a földmunkások helyzetén. Szerencsétlenségnek tartja, hogy az ellenzék a Horthy-akcióval kapcsolatban visszás hangokat hallatott a kisgazdák önzetlenségével szemben, azt dobta a levegőbe, bogy az adományokat nem kezelték megfelelően. A Horthy-akcióval egy bizottság fog elszámolni. Ezután a mezőgazdasági hitelt tárgyalja. A munkabérekről beszélve kifejti, hogy a kereslet és kínálat elméletét nem fogadja el. A mai tény az, hogy a munkások ki vannak szolgáltatva a munkabér tekintetében a munkaadóknak. Csupán azt a rendszert tartja helyesnek, ahoi a munkások és a munkaadók egyenlően vannak képviselve a bizottságban. A kormány munkaalkalmak megteremtésével sokkal inkább segit a kisembereken, mint bármilyen más segélyakcióval. A javaslatot elfogadja. Drózdy Oyőző: Szeretné, ha általános jellegű beszéd helyett inkább Dénes • István alapos fejtegetéseire válaszolt volna. A zsellérek helyzete Magyarországon egyenesen tarthatatlan. (Egy hang jobbról: Dózsa Györgyök.) Hallgassanak csak a Dózsa Györgyökkel. Nagyatádit is annak mondják, bár 6 félig sem volt az. (Nagyatádi: Nem is akartam az lenni.) A földmunkások nagyrésze egész télen át nem jutott munkaalkalomhoz. (Felkiáltások jobboldalról: Hál mit csináltak ?) Nem tűröm az ilyen vicces közbeszólást, pláne olyantól, aki ezer holdan hizlalta meg a hasát. (Nagy zaj a jobboldalon és középen) Drózdy: Őt semmiféle vicces felböfögéssel nem lehet befolyásolni. (Altalános botrány és lárma a jobboldalon, erősen kiabálnak a képviselők, mire az elnök Drózdyt felszólítja, hogy tartózkodjék az ilyen inparlamentáris kifejezésektől.) Drózdy: A mezőgazdasági munkabérekről szólva azt mondja, hogy a földbirtokosok elérték az aranyparitásos jövedelmet, ezzel szemben a földmunkásoknak nem fizetnek aranyparitás szerint. Ezuán a mezőgazdasági kamarák működéséről beszél. Kijelenti, hogy a mezőgazdasági kamarák nem felelnek meg hivatásuknak. A törvényjavaslatot nem fogadja el. Ezután Eőri-Szabó DÚZEŐ szólal fel. Ez a törvényjavaslat mindenesetre kezdeményező lépés. Nem áll, hogy nem lett volna szükség a javaslatra, ha végrehajtották volna a földreformot. Mezőgazdasági munka mindig lesz és igy a mezőgazdasági munkásokra is mindig szükség lesz. Nagyon sok helyen hiába hirdetnek munkát, nem akad vállalkozó és p'dig azért, mert olyan nevetségesen csekély munkabért akarnak fizetni, hogy még ruhát koptatni sem érdemes érte. Hiányosnak tartja a javaslatot annyiban, hogy a mezőgazdasági kamarák vezetőségének megalakulását nem fogja ugy biztosítani, ahogy a helyzet megkívánná. Propper Sándor: Beszéde elején Eőry-Szabóval polemizál. Különösen azt helyteleníti, hogy ő a munkanélküli segélyeket elvi eg elveti. Csak okos szociális politikával lehet megmenteni a népeket. Magyarországon öt minisztérium is foglalkozik szociális politikával, de hatnatós eszközöket egyik sem használ. Szociálpolitikai téren az első lépés a szervezkedési jog. A munkaadónak megvan ez a Joga, a munkásoknak azonban nem adják meg. A szocializmust megakadályozni nem lehet, mert amig talaja van, az előbb-utóbb úgyis megszületik. A demokráciát eltüntetni nem lehet. A munkabérek országos megállapítását követeli. Nézete szerint a munkabér megállapításánál alapul a buzaparilást kell venni. A javaslatot nem fogadja el. Az elnök ezután berekeszti a vitát. Napirendi javaslatot tesz, mely szerint a legközelebbi ülést április 13 án, pénteken délelőtt tartják. Ezután áttérnek az interpellációkra. Interpellációk. Az első interpelláló Szakáts Andor. Olyan szinben tüntetik fel Magyarországot, mintha egységes közvélemény alakult volna ki abban a tekintetben, hogy Oitó főherceg Magyarország királya. Nem a'iar vitatkozásba bocsátkozni mi a helyes közjogi álláspont, csak azt iudja, hogy az 1921. évi XLVII. t.-c. szerint, melyet a mult nemzetgyűlés hozolt, IV. Károly megszűnt magyar király lenni és a pragmatica sanctio folytonossága is megszűnt. Ezt a törvénycikket ig becikkelyezték s szankcionálták, tehát ez a törvény mindenkire kötelező. Ha ezt bárki megsértené akár hírlapi cikkben, akár nyilvános gyűlésen és Oltó főherceget Magyarország királyának tüntetné fel, az törvénysértést jelent. Ha az 1921. évi XLVII t.-c. nem kötelező, akkor a többi törvénycikk sem kötelezhet. Ha meg lehet akadályozni egyik irányban a köztársasági propagandát minden áron, mert törvényeink kimondják, akkor nem lehet tűrni az ellenkező irányú propagandát sem. A maga részéről a tételes törvény alapján áll. Az 1921. évi XLVII. t.-c. el visszaszállt az országra a szabadktrályválasztás joga, tehát azt mindenkinek respektálni kell. Még azt is furcsának tartja, hogy a kormány a mai napon gyászünnepélyt rendezett. Ezen kitették a régi uralkodóház jelvényeit, többi között ott szerepelt nemcsak ar osztrák, hanem a cseh és galíciai korona is. őt sohasem fogja semmi arra indítani, hDgy Ausztriát ismét visszaszerezze. (Horváth Zoltán: Nem is kell) Nemcsak a törvénytisztelet, hanem gyakorlati szempont is megkívánja, hogy az ilyen rekviemeket ne a kormány rendezze. Ha a kormány Budaörsnél kényleien volt fegyverrel megmutatni, hogy a régi uralkodóház nem foglalhatja el trónját, hogyan tűrheti el ezeket a tüntetéseket akkor, mikor még a jóvátétel kérdése is ránk nehezedik. (Felkiáltások a jobboldalon: Ez csak kegyelet volt és nem tüntetés.) Az ország nagy tömegei nem nézik jó szemmel az ilyen eseményeket. Ha ezt a törvényt csak kényszerből hozták, akkor az egész alkotmányos életünk labilis alapon áll. Tegnap győzött az egységes pártban is az az álláspont, melyet Gömbös Gyula és ő képvisel (Gömbös: Nekem az országban van a többségem és nem a pártban) Határozati javaslatot nyújt be a 48 as kisgazda és földmivespárt nevében, hajlandó-e a kormány az 1921. évi XLVII. t.-c. alapján mindenkivel szembeszállni, aki ezzel a törvénycikkel szembehelyezkedik, mert ez nemcsak külpolitikai oxokból fontos.de a nemzet érdeke is igy kívánja. Hajlandó e a kormány azzal a felfogással szemben, hogy II. Ottó magyar király, kijelenteni, hogy ugyanezen törvény alapján sem O tó, sem bárki más nem rendelkezik f igényjogosullsággal a magyar trónra, mert a magyar nemzetre visszaszáll az önrendelkezési jog. Hajlandó-e a kormány felvilágosítást adni arra vonatkozólag, hogy a Hab3burg-kérdésben a kis- é3 a nagyántánt eddig elfoglalt álláspontjából. mely szerint a Habsburg-dinasztiát semmi formábin sem engedi Magyarországon restaurálni, engedett-e már. Ezután Huszár Károly elnök emelkedett szólásra, aki az elnöki székből mondja el beszédét. Mint a parlament naplójából megállapította, Meskó Zoltán egy közbeszólás formájában azt a kijelentést tette, hogy a képviselőház egyik alelnöke milyen jogcímen vett részt a gyászistentiszteleten. Erre vonatkozólag nem mentegeié iből, haaem kötelességből a következő bejelentést óhajtja tenni: Igenis ö megjelent a nemzetgyűlés megbízásából, amit be is jelentettek a nemzetgyűlésen, mihelyt mód kínálkozott arra. Részt is vett a gyászistentiszteleten. A ravatalnál még a legádázabb politikai ellenfelek is kibékülnek, különösen akkor, ha olyan ember ravatalánál jelennek meg, aki Magyarország felkent királya volt és Szent István koronáját viselte homlokán. Semmiféle tüntetés nem volt ez, hanem egyszerű gyászistentisztelet, ahol kegyelettel adóztak IV. Károly emlékének. (A Ház tapssal fogadja Huszár beszédét.) Bethlen István gróf: Azt hiszem, a magyar nemzetnek legnagyobb érdeke, hogy a királykérdés újból kontroverz kérdéssé ne váljék a parlamentben. Nem tartanám helyesnek, ha bármely oldalról ujabb kísérletet tennének ennek a kérdésnek a mai súlyos helyzetben való felélesztésére s ezért csak röviden kívánok reflektálni az elhangzott interpellációra. A kormány már többizben kifejtette álláspontját, amely nem változott és a kormány ki is tart mellette. Többizben megmondottam már, hogy a meghozott törvényt meg kell tartani. A képviselő ur bizonyos propagandára mutatott rá s azt mondja, hogy az a törvénnyel ellentétben ell. Disztingváljunk. Én minden nyilat-