Szeged, 1923. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1923-04-11 / 81. szám

Egyes agám ára 30 korona. wmuilíség él kladóhlva t il KMe»«y-ulea i. (Prófétan*&>, l. emelel 6.) Telefon 13 ». A ,Smb«<1" megjelerit kitM kivételével minden Kf, EQftM szám Ara 30 koMt*. EJAflietésI Arak: guJ ra Szegeden 630, Buda«*a (l vidéken 620 kor. Hirdetési Arak: Félhaséboa 1 mm. 9, egy hasábon 16, másfél hasábon 25 K. Szövegközi 25 szálalékkai drágább. Apróhirdetés 8, kövér belükkel 16 K. SzBvegkSzll közlemények soronként 100 K. NyHItér, családi cs orvosi hir 100 K. Többszöri feladátnál árengedmény. IV. évfolyam. Szeged, 1923 április 11, SZERDA. 81-ik szám. Kisgazdák. Az „egységes" párt most elsimult válságában két nagyon kritikus nap volt a mult hét pénteke és szombatja, ugyanis olyan hirek terjedtek el ezen a két napon, hogy a kormányzó pártból kiválni szándékozó szélső reakciós, antiszemita elemeknek sikerült a párt nagyatádi Szabó István személye körül csoportosuló kisgazda képviselőit a maguk céljai számára megnyerni, ugy hogy félő volt, hogy Oömbösék kiválása nem maradhat elszigetelve és nem csupán öt-hat képviselő kilépéséről lesz szó, hanem arról, hogy a kormányzó párt — nem először és hihetőleg nem is utoljára — két alkotó elemére fog felbomlani. Talán ez a meggondolás vezette Bethlen István grófot, amikor a tizenkettedik órában keresni kezdte és persze meg is találta a békés megoldás útját a szélső fajvéd^lmi csoporttal. Oömbösék, mint hírlik, személyi garanciákat ugyan hiába követeltek;— ez alatt öt, szerintük liberális miniszter kiválását a kabinetből, kell irteni —, mert ezeket, mint a kormány sajtója nagy büszkén hirdeti, nem kapták meg, de ennél szerintünk sokkal, de sokkal többet sikerült elérniük: tárgyi garanciákat kaptak, amiről persze, a kormánysajtó mélységesen hallgat, viszont Oömbösék lapjai szólanak róla, mint nagy győzelemről. A helyzet tehát röviden az, hogy a várt összecsapás meg sem történt és mégis mindkét fél nagy és határozott győzelmet aratolt a másik fölött, ha hinni akaiunk lapjaiknak. Nem akarjuk most hosszasan feszegetni a kérdést, hogy ki is győzött hát voltaképen, a kormányzópárt liberális, vagy reakciós oldala-e, de mi, isten tudja, ugy érezzük, hogy a nagyobb nyereség mégis csak a tárgyi garanciák megszerzése, hiszen ha ezeket megkapták Oömbösék, ugy akár huszonöt .liberális" miniszter is ülné körül félkörben a Ház asztalát, bármilyen jó és liberális szándékokkal is tarsolyában, ugyan semmit sem tehetnének, mert a •tárgyi garanciák" pontosan és szabatosan előírják azt a rúiát, amelyen az ország hajóját kormányozni kell. Persze ezek a .tárgyi garanciák" nem túlzottan kedveznek az „arany középút" sokat hangoztatott jelszavának, sőt talán meg is lehetne kérdezni, hogy egyáltalán szó is lehet még erről, ilyen feltetelek mellett, de azért „a kormány fölényes és megsemmisítő győzelmet aratott", ahogy legalább a kormányzópártban mondják. Lehet, hogy a miniszterelnök ennek a „győzelem" nek látható babérait is homlokára akarja fonni és a holnapi pártértekezleten bizalmat szavaztat magának, de máris hallatszanak hangok, hogy Gömbösék meg akarják zavarni ezt az intim és meleg házi ünnepséget azzal, hogy ök is bizalmi indítványt terjesztenek ugyan be, de ebben az indítványban bennfoglaltatnak !™Íd*íT1indazok a „tárgyi garanciák" is, amelyekről már megállapodtak a kormányelnökkel. Nem tudjuk, meg fog.e ez történni holnap este, vagy pedig ilyen körülmények között Bethlen gróf nem 'alja-e mégis jobbnak az egész ünneplést lefújni, de akármi is történjék, ez már mit 8eHL,!^taL a d0,8°k lényegén, tudniillik azon, hogy Gömböséknek sikerült a kisgazdák felvonu tatásával vagy talán mé hel |ebben csak az erre való célozgatásokkal elérni azt, h0gy 1ÍFE 82áz százalékos honorálását megkapják. Látjuk tehát, hogy mindenki győzött a most lefolyt hangtal.n küzdelemben, mindenki meg is kapta zsákmányát csak éppen azok hagyták el üres kézzel á csatamezőt, akik eldöntötték az ütközet sorsát: a kisgazdák. Nem mondjuk, hogy mi ezt túlságosan fájlalnánk, hiszen az összeomlás utáni utolsó öt év politikai mozgalmaiban a kisgazda-társadalom nem igen tudta megszerezni magának a polgárság szimpátiáit, de hazudnunk, ha azt mondanánk, hogy örülni tudunk rajta. Mindenesetre reméljük azonban, hogy a kisgazdák talán most végre tanulni fognak és rájönnek arra, hogy őket mindig csak adunak játsszák ki az erősebb fél ellen és ha sikerrel jár az ütközetbe vetésük, ugy mindenki nyerhet azon, csak ök nem. „A mór megtette kötelességét, a mór elmehet". Ez a mondás talán még soha sem talált olyan találó alkalmazásra, mint mostanában, mikor a kisgazdapárt lomha tömegét használgatják fel a legellentétesebb kérdések eldöntésénél. Mert a kisgazdákat minden párt és minden elv szolgálatába egyként be lehetett és — uti figura docet — bele lehet még ma is álUtani, ha az ember megrázza elCttük a zabos tarisznyát, amit a .kisgazdaérdekek hathatósabb védelmének", „egiárgordelatnek", „főldbirlokreformnak" vagy néha csak „kisüstnek" hivnak. Emlékszünk még arra az időre, amikor az elíő nemzetgyűlés összeülésekor az akkor még hatalma tetőpontján álló kereszténypárt antiszemita és reakciós politikájával éles ellentétben a kisgazdapárt padsorai voltak — legalább valamennyire — védőbástyái a szabadabb, liberálisabb gondolkodásnak. Nem éppen azért, mintha a kisgazdák liberálisak lettek volna, hanem azon egyszerű okból kifolyólag, mert a liberálisok húzták el a mézes madzagot a kisgazdák orra alatt és igy azt hitték, hogy csak tőlük várhatják legsajátabb érdekük védelmét Es emlékszünk srra az időre is, mikor a kisgazdák helyeseltek leghangosabban a véresszájú jobboldali demcgóguinak abban az időben, amikor viszont a kereszténypárt képviselte a józan mérsékletet Eckhardt, Ulain és társaikkal szemben. Rejtélynek látszhatott ez külföldiek előtt, hiszen valóban nem is olyan könnyű felületes szemlélőnek megérteni, hogy szinte egyik napreakcionáriussá valaki. A rejtély magyarázata pedig az volt, hogy a kisgazdák nem voltak sem előbb liberálisok, sem most reakcionáriusok, csak éppen előbb a liberálisok Ígérték meg, hogy teljesitik kivánság&ikat, most meg a szélső jobboldaliak. Az -elvvel nem törődtek akkor tem, most sem, mindegy volt, hogy mi van arra a zászlóra irva, amit követnek, fontos csak az volt, hogy ne hiányozzék róla a bűvös jelige, „a kisgazda érdekek védelme". Ha ez rajta állott a lobogón, akkor egészen mindegy volt a magyar parasztpártnak, hogy jobbra-e, vagy balra, előre, vagy hátra visz-e az ut. Magasabb politikai morált, vagy az ország nagy és szent érdekeinek szem előtt tartását, persze, hiába keresnénk a kisgazdák sűrű elvváltoztatásaiban, de ök ezt talán nem is keresték, előttük csak a saját egyéni céljaik elérése volt mindig a fontos. Ezért nem törődtek azután olyan csekélységekkel, mint elveknek és pártoknak elárulása és cserbenhagyása és ezért érhették el most Gömbösék, hogy a földbirtokreform radikális végrehajtásának csalóka délibábjával már-már palotaforradalmat szíthattak Bethlen István ellen. Csodálatos a dologban csak az, hogy mindezek dacára is eddig még semmi lényegeset sem sikerült a kisgazdáknak elérni. A földbirtokreform ma talán még messzebb áll megvalósításától, mint állott négy év előtt, Jmikor Nagyatádi programján mint első és halaszthatatlanul sürgős feladat szerepelt a radikális földbirtokreform. A kisgazdákat ezzel a bűverejü szóval már sokszor bírták elveik elárulására és ezért a célért már sokszor emeltek a kisgazdák uj vezéreket vállaikra, de ezek' a vezérek, mihelyst győzelemre jutottak, első feladatuknak előzőleg tett ígéreteik elfeledését látták. A háborúkban az volt azelőtt az elv, hogy „az árulókat megfizeti az ember, de nem fog velük kezet", de ugy látszik, már ez az elv is megváltozott az idők folyamán, mert a kisgazdákat ról a másikra hogyan lehet liberálisból szélső j még csak meg sem fizetik. Megjelent az uj lakásrendelet. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A holnapi hivatalos lap közli a népjóléti és munkaügyi miniszternek a lakásügyi hatóságok szerveinek, ügyvitelének és eljárásának szabályozása tárgyában kiadott 5000-1923. XIII. N M. M. »z. rendeletét. A rendelet a következőket tartalmazza : A vidéki lakásügyi hatóságok szervezetére vonatkozólag a rendelet 2. fejezet 6. § intézkedik. Eszerint az állami, városi és községi lakáshivatalok az elnök vezetése alatt állanak. A hivatal ügykörét és teendőit az elnök állapítja meg. A községi lakáshivatal érdemleges határozatait a L R. 40, § szerint alakitolt tanácsban hozza meg. A 2. fejezet 7. § kimondja, hogy a lakásügyi miniszteri biztosok, amelyek másodfokú hatóságként szerepeltek, a hatáskörükbe utalt Ügyekben (L. R. 44. §) egyedi hatóságként ^Az uj, vagy átalakított épületekre, vagy épületrészekre az építtető szabad rendelkezési jogának megállapítása kérhető. Olyan építkezés, vagy átalakítás esetén, amelyre rendkivüli adómentesség nem engedélyezhető, az építtető kérheti a szabad rendelkezési jog megállapítását. Amennyiben jogának biztosítása céljából szükséges, bárkink jogában áll kérni annak megállapítását, hogy az illető városban, vagy községben helybenlakásra jogosult. A helybenlakásra jogosultságot csak iratokkal lehet igazolni. Az igényjogosultságot megállapító határozatnak a lakásszükségre vonatkozó része a kiállítás napjától _ hat hó eltettével hatályát veszti. Ha elhelyezésre szoruló igényjogosultak vannak, hivatalból is eljárást kell indítani azoknak a lakásoknak igénybevétele céljából, melyek igénybevehetőknek látszanak. A közszolgálati alkalmazottak más helyre áthelyezése alkalmával, vagy kiküldetése folytán megüresedő lakást tárgyalás nélkül hivatalból kell igénybevenni és a közszolgálati alkalmazottak részére kiutalni. A kijelölt bérlő részére a lakásigazolványt vidéken az igénybevételt rendelő jogerős határozat alapján a határozatban megállapított lakásígazolványi díj lefizetésének igazolása után lehet kiállítani. A lakásügyi hatóság határozata ellen annak közlésétől számított három nap alatt panasszal lehet élni. A panasznak a határozat végrehajtására halasztó ereje van. A panasz tárgyában tett bejelentéstől számított nyolc nap alatt kell arról határozni. Lakás vagy más helyiség, vagy helyiségrész átadására vagy kiutalására irányuló végrehajtásnak csak jogerős lakásügyi hatósági határozat, illetőleg a közigazgatási hatóságnak, vagy á biróságnak végrehajtást rendelő határozata alapján van helye. Ha a végrehajtási szenvedő a végrehajtás foly.án hajléktalanná válnék, részére más lakást, szükséglakást kell kiutalni, amíg más lakás (szükséglakás) lesz kiutalható. Ha a végrehajtás valamely lakásba, vagy helyiségbe való behelyezésre irányul, a végrehajtást szenvedőt fel kell hívni, hogy a lakást vagy helyiséget három nap alatt bocsássa a végrehajtó rendelkezésére. Az elrendelt végrehajtást a lakásügyi hatóságnak az ügyben eljáró tagja a végrehajtást szenvedő fél kérelmére méltányos időre kivételt sen felfüggesztheti. A végrehajtás költségeit mindenesetre a végrehajtó köteles előlegezni.