Szeged, 1923. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1923-04-26 / 94. szám

Steged, 1923 iprffis 26 8ZBQBD Levétették a Tüzeket a színház {műsoráról. (A Szeged tudósítójától.) Palágyi Lajos ma déiután fél négy órakor váratlanul levette a színház műsoráról a Tüzek cimü darabot, amelynek Darvas Lili vendégszereplésével hétfőn lett volna a bemutatója és helyébe a Búzavirágot tűzte ki. Ennek a műsorváltozásnak érdekes előzményei vannak. A szintlgyi bizottság keddi ülésén a színigazgató müsortervezetét észrevétel nélkül elfogadták. Qaál Endre kulturtanácsnok pedig a műsorra külön felhívta a későn érkező dr. Tóth Imrének, a Katolikus Kör elnökének figyelmét, aki azonban akkor még nem talált semmi aggályokat benne és csak az ülés u'án emlé keztetiék elvbarátai arra a konstruktív körödből megindi ott akcióra, amely a mult színházi szezonban hasonló sorsra juttatta Hans Műller darabját. Az akció most is megindult. Kezdődött a Szegedi Uj Nemiedék mi reggeli számábin megjelent cikkel, amely ismét sorompóba szólította azokat a csoportokat és alakulatokat, amelyek annak idején „szelíd presszióval" kiváltották a szegedi rendőrség vezetőjének „jóindulatú figyelmeztetését" és a jóindu'a'u figyelmeztetésre akkor is lekerült a műsorról a Tüzek. Az akció most megismétlődött. A szelid presszió megindult, a jóindul.tu figyelmeztetés elhangzott és a színház hétfőn este a Tüzek helyett a Búzavirágot adja elő. Hans Mailernek ez a Szegedről ismételten számkivetett darabja pedig minden szegedi akció ellenére többszáz előadást ért meg a világ nagyobb színpadjain, Berlinben, Bécsben és Budapesten. A bud^p'sti Magyar Színháznak volt állandó müsordarabja és főszerepében Darvas Lili fejtette ki egészen kivételes színjátszói tehetségét. Legutóbb a budapesti Renaissance-szinházban adták elő Kathe Dorsch vendégszereplésével és páratlan sikerrel. Szegeden most azok a bizonyos színházi mellékkormányok másodszor is levétették a műsorról. Háború a közüzemi pótléktól a földbéremelésig. (A Szeged tudósítójától.) A törvényhalósági bizottság áprilisi közgyűlése szokatlanul heves összeütközéseknek volt hadszintere. A tárgy sorozaton kényes kérdés szerepelt és ennek következményekép a kérdésekben érdekelt városatyák fsitünő nagy számban jelentek meg a közgyűlési teremben. A polgármester kissé megkésve, félőt után nyitotta meg a közgyűlést. A polgármesteri jelentés közegészségügyi részéhez Ottovay Károly fűzött nthtoy észrevételt. Szegeden ebzárlat van, de az ebtulejdonosok nem igen tudhatnak róla. Kéri, hogy amig az ebzárlat tart, a tanács ezt nagy, feltűrő p'akátokon tudas?a a v.iros közönségével, mert egyébként eredmény nem várható. Az alsó- és felsöközponli házhelyek kiosztása tárgyában tett tanácsi előerjesztést a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. De élénk mozgolódás támadt, amikor a tárgy sorozd harmadik pontjára, a közüzemi illetékek áthárításának a kérdésére került a sor. A háztulajdonos városatyák egységes szervezetben vonultak fel a döntő csatára, a lakók nem szervezkedtek előre és igy történt, hogy a tanács előterjesztése a hosszú szócsata után mindössze két szótöbbséggel ment keresztül. A vízdíjat tehát továbbra is a lakók fizetik, a szemétkihordási és a kéményseprőn dijak azonban ezen ul a házigazdákat terhelik. A háztulajdonosok és a lakók kemény csalája olyan fesiült hangula'ot teremtett, hogy ez a feszültség a tárgysorozat következő pontjainak tárgyalásánál minduntalan ujabb viharban tört ki, pedig az egyik legkényesebb kérdést, az ujszegedi Főfasor melle.ti leiekbérlők felebbezését a polgármester — további megfonto'ás céljából — előrelátó diplomáciával levette a napirendről. Az elodázott vihar azonban rendkívül hevesen tört ki a röszkel élelmiszerpiac kérdése miatt. A röszkeiek ugyanis azt kérték, hogy a város hatósága Rö zkén, csütörtökre és vasárnapra é elmiszerpiacot engedélyezzen. A tanács a kérelnet pártolólag terjesztette elő, Hoffer Jenő azonban felszólalt ellene, mert a városi lakosság érdekeit erősen veszélyezteti a tanyai piacok engedélyezése. A közüzemi pótlékok azonban annyira fölizgatták a kedélyeket hogy senki sem figyelt a szónokokra. A nagy zajban szinte elvesztek a szavak. Amikor a polgármester szavazásra tetle fel a kérdést, a tanács javasla'a mellett alig három-négy városatya szavazott, a többiek — talán azt sem tudva, miről van szó — némán ültek a helyükön. A polgármester azonban észrevette, hogy valami nincs rendjén, mérgesen megrázta a csengőt, mondván: Megállapítom, hogy a többség nem szavazott. Erre azután ismét kitört a vihar. A nagy lármában világosította fel a polgármester a közgyűlést a kérdésről. Röviden elismételte az indítványt és az ellenindilványt, majd ismét elrendelte a szavazást. A tanyaiak tömör csoportja és a tanyaipárti városatyák — leginkább ügyvédek — mint egy ember áll ak f I a tanács javaslala mellett és igy a röszkei piacot engedélyezte a többség. Ezután sor került a tarifaemelések ügyére. Csekély változtatással minden tarifaemeléshez hozzájárult a közgyűlés. A módosítások alapján az anyakönyvi bélyegilletékeket mérsékelni fogja a tanács és a kisiparosok piaci helypénzét nem száz, hanem csak ötven százaikkal emelik fel. Az utolsó tarifaemelés, a szeszfőzödijak kérdésének tárgyalásánál Wimmer Fülöp emelkedett szólásra. — Jól tudom — mondotta —, hogy a város egyre fokozódó kiadásainak fedezésére felíét'enül szükséges a bevételek arányos fokozása Éppen ezárt én is elfogadtam minden ilyenirányú tanácsi javallatot. DÍ kérdem a város tanácsától, hogy mikor emeli fel már a városi földek haszonbérét? Mert amit most emlilünV, az a szükségletekhez képest csak garasokat ér, a város földjeiben azonban milliók hevernek kiaknázatlanul. A földbérletnél — nagyon helyesen — a buzavalutás rendszerre tértünk át, de a tanács, egészen mostanáig négyezer koronás búzaár alapján állapította meg a földbéreket és most is, amikor már huszonnyolcezer korona a buza, a földbéreknél tizenkétezer koronás búzaárakkal számolnak. Majdnem olyan indítvánnyal jöttem, hogy a közgyűlés helyezze a város egész tanácsát vád alá. A kétezerötszáz hold legelő föld árverésén olyan bérek alakultak ki, hogy ennek a kétezerötszáz hold rossz főidnek az évi haszonbére negyvennyolc millió, ezzel szemben a város negyvenezer hold bérföldje után alig kap évente kétszázmillió koronánál többet. Ebben a lehetetlen állapotban fekszik az a nagy bün, a ni a tanácsot terheli. Kérdem a város tanácsától, mikor rendezi már a földbéreket? Wimmer Fülöp felszólalására előbb Bokor Pál, majd Somogyi Szilveszter polgármester válaszolt. Kijelentette, hogy a bérlők szeptemberben már az akkori tényleges búzaárak alapján fizetik a földhaszonbéreket. Be á ja, hogy vannak olyan városi bérföldek, amelyeknek a bére aránytalanul kevés, de a revízióra már megtették a szükséges intézkedéseket. Majd a po'gármester a Szeged egyik cikkével polemizált, bizonyítgatva, hogy Szegeden s:m kisebb a városi földek jövedelme, mint más városokban. Wimmer Fülöp tudomásul vette a polgármester megnyugtató kijelentéseit. Ezután néhány jelentéktelenebb ügy következett. A polgármester fél hétkor félbeszakította az ülést és folytatását csütörtök délutánra tűzte ki. Az Unió belép a nemzetközi bíróságba. Millerand francia elnöknek az a javaslata, hogy az Egyesült-Államok vegyenek részt a nemzetközi törvényszék munkájában, a jelek szerint előreláthatólag válságra jog vezetni. A köztársasági párt minden eszközzel igye«szik Hardingot ettől a gondolattól eliériteni. A párt egyes tagjai felhívást intéztek az elnökhöz, ejtse el a nemzetközi törvényszékkel való együttműködésre vonatkozó javaslatát. Ugy látszik, azonban mindez nem használt, mert Ntwyorkban nemrégiben nagy propagandagyűlés volt, amelyen Harding elnök nagyszabású beszédet mondott arró', hogy Amerikának be kell lépni az állandó nemzetközi bíróságba. — Módosítják a lakásrendeletet. A miniszterelnök a hivatalos lap mai számában megje'ent lakásrendelet néhány pontját megváltoztatja. A bírósághoz való felebbezés határidejét 8 napról 15 napra emeli fel, módosítja a bérbeadó kivételes béremelésének lehetőségét is az üzleti célokra használt helyiség béremelése tekintetében felmerült vitát is a bírósághoz utalja. — Miért nem fogadta Poincaré Bánffy Miklóst? A Magyarság 1922 november tizediki számában „Bánffy látogatása Poincarénál" és másnap ,Bánffy párisi útja" címen cikkek jelentek meg, amelyek foglalkoztak Bánffy Miklós volt külügyminiszternek Poincaré francia miniszterelnök meglátogatására irányuló sikertelen kísérletével. A Magyarság közleményei szerint ugyanis Poincaré többszöri kísérlet ellenére is ridegen elzárkózott Bánffy fogadásától és Bánffy olyan módorban akarta kieszközölni a fogadtatást, ami a franciaországi diplomáciai körökben élénk visszatetszést váliott ki. Bánffy Miklós gróf följelentésére a budapesti törvényszék két rendbeli sajtó utján elkövetett becsületsértés cimán eljárást indított Milotay István, a ^Magyarság felelős szerkesztője ellen. Csütörtökön volt ebben az érdekes ügyben az első tárgyalás. Milo.ay István kihallgatása során kijelentette,hogy a Magyarság olyan forrásból kapta az inkriminált cikkek tartalmát, amelynek szavahihetőségében nem kételkedh^tik. A cikkek szerzője nincs Magyarországon és ezért ö vállalja értük a fe'elösséget Az esetet közérdekből irta meg, mert elsőrendű közérdeknek tartja, hogy az ország külügyi érdekeit ne olyan emberek képviseljék, akik nem tudják, melyik a helyes ut, akik nincsenek tisztában a diplomác ai etikett szabályaival. Kéri Bánffy Miklós gróf tanukénti kihallgatását. Védője, dr. Riesz Sándor, az ügyész és Bánffy képviselője szintén kívánatosnak tartják a valódiság bizonyítását. A bíróság rövid tanácskozás után ezt el is rendelte és a tárgyalásra ujabb határnapot akkor tüz ki, ha Bánffy Miklós gróf visszaérkezik Budapestre. — Kibékült hét ÉME-igazgató. Horváth Ferenc volt ÉME-igazgató és Mádl Géza ÉMEigazgató rágalmazási pőrének mai tárgyalásán a biró felszólítására a felek békülni kezdtek. Horváth hajtandó volt kijelenteni, hogy az inkriminált kijelentéseket nem sértő szándékból mondta, hanem téves információ alapján. A vádlott sajnálkozását fejezte ki és ezt Mádl magasabb érdekből elégtéte ül elfogadte. — A tompaszigeti magyarok bonyadalmas lsdikoa legénye. A tompaszigeti földbérlők háromtagú defetációja tisztölte mög szerdán délelőtt a polgármestert. Azok a gazdák ugyanis, akik Tompaszigeten bérelnek a város földjéből, a nagy vízállás miatt csak ladikon mehetnek át a Holt-Tiszán, hogy elérjék földjüket. A város csolnakot adott erre a célra, de embert nem utalt ki hozzá és igy a gazdák fogidtak föl egy evező legényt, aki minden átkelésért husz koronát kap a gazdáktól. A város vámjainak szigorú felügyelője azonban megneszelte a dolgot. Ugy vélekedett róla, hogy a vámszedés joga a városé, a legény vámot szed, tehát megkárosítja a várost. Be is követelte tőle az eddig beszedett pénzeket. A háromtagú küldöttség ennek a bonyodalomnak az eligazi ását kérte a polgármestertől, aki megígérte, hogy kivizsgáltatja a dolgot és ha a ladikos legény nem vámot szed, hanem a munkájáért fizetnek neki, visszakapja a pénzét és tovább szállíthatja át a vízen a tompaszigeti magyarokat. — Tíz millióba keiül a nyolcadik ártézi kut. A tanács utasítására a mérnöki hivatal már ajánlattételre szólította fel a kútfúró vállalatokat. Hozzávetőleges számitás szerint a nyolc dik kut elkészítése tízmillió koronába kerül, de a nyári vizmizériák legalább lényegesen enyhülnek. — Éjféli tüz. A Tisza Lajos-körut és a Csekonics-ulca sarkán levő ház második emeletén ma éjjel 12 óra után tüz ütött ki. A tüz a Gazdák Biztosító Intézetének egyik helyiségében — ahol kisebb mennyiségű szalmazsák volt elraktározva — keletkezett. A tűzoltóság Papp Ferenc főparancsnok vezetésével azonnal kivonult és sikerült a tüzet fél órai munka után lokalizálnia. A tüz keletkezésének oka eddig ismeretlen.