Szeged, 1923. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1923-04-24 / 92. szám

SZEGED Szeged, 1923 április 24. szétoszlatdsdra. A képviselők követelték, hogy ' vannak kísérletek, amelyek egy részünkre nyuj a felismert botrányokozókat őrizetbe helyezzék, de ez nem történt meg. Jóvátétel, külföldi kölcsön és dunai konföderáció. Egy fővárosi hétfői lap ma reggel azt a szenzációs hirt közölje, hogy .Ekthlen István gróf a napokban Párisba utazik, hogy ott Sztambulinszky példájára a jóvátételi kérdésben tárgyalásokat folytasson. Ugyanezen lap szerint alapos remény van rd, hogy mint a Szeged a magyar sajtóban arról először és egyedül adott hirt, a magyar jóvátételt a bolgár jóvátételhez hasonlóan rendezzék. Értesülésünk szerint laptársunk információi mindenben helyesek, csak éppen a miniszierelnök párisi utazásáról szóló hir kori még Arról legfeljebb a nemzetgyűlés szünete után lehet szó, ami tudvalevőleg pénteken veszi kezdetét és két hétig tart. Reméljük, ez az idő elég lesz a miniszterelnök számára ennek a nemzet életére valóban létet, vagy nem létet jelentő kérdésnek kedvező elintézésére. A külföldi kölcsön kérdése egyes híradások szerint a megoldás stádiumába jutott. Beavatott helyről a következő nyilatkozatot tették a mai nap folyamán : — Kállay Tibor pénzügyminiszternek az a felfogása, hogy a külföldi kölcsön hivatalosan belföldön nem pertráktálandó. A kormány részéről hosszabb idő óta állandóan folyamatban tandó nemzetközi kölcsön megteremtésének lehetőségét célozzák. A folyamatban lévő tárgyalásokból remény meríthető, hogy ezek a kísérletek előbb utóbb eredménnyel járnak, mely annál sürgetőbb, mert mint a pénzügyminiszter kijelentette, az ország gazdasági konszolidálása minden belső gazdasági erő megfeszített tevékenysége mellett ennek az eszköznek segítségével érhető el. Egyelőre bizonyos, rövid lejáratú, éppen erre az átmeneti időre szóló függőJcölcsönről van szó, amelynek felvétele elkülöníthető a jóvátétel kérdésétől. A pénzügymin szter ur egyébként e hét közepén rövidebb útra indul a fővárosból. U;jából visszatérve, valószínűleg alkalma lesz, ho?y e;t a kerdést iilelőleg pozitív tájékoztatást nyújtson. Igen érdekesek azok a hirek is, amelyek arról szólanak, hogy Franciaország iníciativájára erősen lanazirozzák egy uj németellenes blokk megalakításának szükségét. A blokk neve dunai konföderáció, vagyis helyesebben a dunai államok szövetsége lenne. Ez a gondolat az utódállamokban nem sok szimpátiával fogadtatott. Politikai körökben azt hiszik, hogy ezekben a kéidésekben a közeljövőben beható megbeszéléseket kell folytatni. Mint az ellenzéki képviselők mondják, felmerült annak a szüksége, hogy a mirtiüzterelnök ezekről ü kírdésckről tájékoztassa az ellenzéki pártokat. Azt hiszik, BD|| ÍZ (Ibi 3 kívánság elöl a kormány elnöke nem fog kitérni. A polgármester a (Á Szeged tudósítójától.) A városok háztarlásáiól s ólo pénzügyminiszteri törvénytervezet részle'es tárgyalását — mint ismeretes — pénteken és szombaton folyatta a városok kongresszusának állandó választmánya Somogyi Szilveszter dr. polgármester elnökletével A tárgyalás eredményéről a polgármester a következőket mondotta a Szeged munkatársának: — Tizennyo'c óra hosszat tanácskoztunk. Dr. Ebért Ferenc, Győr v.'ros pénzügyi tanáig háztartásáról. kötelező elemi népoktatás s b. A felada ok teljesítésével felmerülő kiadások ötven, illetve száz százalékának megtérítését kívánjuk. Uj adónemek behozatalát kivánja az értekezlet. Többek közt az általános védelmi, tel kérték-, ingatlan értékem Ikedési-, különleges jótékonysági adók behozásái. Mivel e/ekből az adónemekből a polgárság tulierhel.isége mait nagyobb jövc-delernre nem számithatnak, az általános forgalmi adó egyharmadának átengedését, noka ismertette részletesen a pénzügymiriiáztér j a bor , sör- és szeszfogyaszíási adók bulcsátörvénytervezi tét. Általánosságban az a vélemény alakult ki, hogy a jelenlegi körülmények ménéit az áttam semmi esetre sem vonhatja még támogatását a városoktól, mert a va'utánk ing dozása, iktve állandó romlása miatt olyán hátinak fölemelését, a jövedelmi adó husz százalékán k és a társulati adó egyharmadának átengedését kér Ük. A íársti i\\ adó űgyáiis á kereseti edó legerősebb alanyait hisitja ki az lillM 1'ámM W fül ezenkívül, hogy a pMmas kiadástöbbletek háru'nak ránk, melyekre ' adót az ingatlanok állami adója után vethessük fedezetet az átengedendő adónemek nem nyújt- ' k>, n-:m pedig a ka aszie i tiszta jövedelem u án. hatnak, bármennyit is engedjen át áz állam. A térvézet a kereseti, a fogyasztási adók és néhány luxusadó átengedéséről beszél. A kereseti adó a kereséll viszonyok állandó váltóiása miatt nagyon merev, mert csakis az előző évi keresetek a apján róható ki. A fogyásztási adók már rugalmasabbak, de cs.ik nagyo í kevés jövétielémre skáhiiíhatriak ebből a városok, az a néhány luxusadó pedig jelentéktelen jövedelmet jelent a kiodások mellett. — A részletes tárgyalás során rendkívül sok változtatást klv'nt az értekezlet, olyan sokat, hogy egy teljesen uj törvénytervezetet állított belőlük össze az előadó. A választmány tervezete elsősorban azokat az állami teendőket sorolja f 1, amelyeket az ál'am helyett a város intéz Ilyenek a gyámügyi közigazgatás, k községi bíráskodás, az ál ami kézbesitések, a közegészségügy, a lakáf-hiva al, az anyakönyvi hivatal, a munkaközvetítés, a katonaügyi közigazgatás, az egyenes állami adók kezelése, a — fia mindezeket átengedné az állam, a városok még akkor sem fedezhetnék belőle kiadásaikat. amit legjobban az bizonyít, hogy a városi alkalmazottak áthárított fizetése január elseje óta — tehát négy hónap alatt fölemész tette azt az összeget, amit a kormány kárpótlásul az egész évre átengedett. Időközben kétszer emelték a rendkívüli segélyeket, föle r.elik a lakbért és 1926 ban a lakásforgalom teljesen felszabadul, ami a kereslet nagysága miatt a lakbéreket föltétlenül az aranyparitás fölé emeli, léhát a városok képtelenek lesznek a terhek elviselésére. A bajok egyedüli orvosszere pedig az állam kezében van. Elhatároztuk, hogy az előadó által kidolgozott javaslatot küldöttségileg nyujtjuk át a miniszterelnöknek, a pénz- és a belügyminiszternek, értekezletre kérjük össze a városok nemzetgyűlési képviselőit és föltárjuk előttük a helyzetet. Ha ez sem tiegit, a városok kongresszusának a teljes ülésé', is összehívjuk. Poincaré éles beszéde a Kütir-kérdésről. Poincaré miniszterelnök Void községben tártott beszédet, melynek során felelt Rjsenberg ncrn'et külügyminiszter legutóbbi beszédére. Beszéde során a miniszterelnök kijelentette, hogy utólag találták ki azt, ami é a német külügyminiszter legutóbb célzott, hogy tudvalevőleg ez év januárjában 30 milliárdot ajánlottak volna fel. Ilyen ajánlat nem történt és ha ma 30 milliárdos összeget emiitenek, akkor ez kétségkívül a német szocialisták kedvéért történik, akik azóta ezt az összeget vették fel programjukba. De ha tényleg ugy is volna, hogy Rosenberg az igazságot mondotta, akkor is ki kell derülnie, hogy Németország, miután 1921 májusában 132 milliárd lefizetésére kötelezte magát, 1923 januárjában ennek az Összegnek még negyedét sem kegyeskedett felajinteni a p.zbvetségeseknek azért, hogy a Ruhrvidéket meg ne szállják és zálogbavétel nélkül engedjen neki 3—4 Síri mora'óriumol. Hogyan bízhattunk volna az 1923. évben vállalt kötelezettségben az 1921. évi kötelezettségek után. Ha tegnap Ciáiódtunk, holnap nem fogunk-e éppen ugy csalódni? Dr. Rosenberg figyelr.eztetett bennünket arra, hogy Németország nem fogadja el a Ruhr-vidék fokozatos kiürítését. Sőt arra merészkedett, hogyszembeáliitjaa mi erőszakos cselekedetünket azzal a mérséi-lettel, amit Bismarck velünk szemben gyakorolt. Ezzel szemben Poincaré emlékezteti árrá a magatariáéra, amit a vaskancellár annak idején Franciaországgal szemben tanúsított. Bismarck 1871 aúgu&ztus 25-én azzal fenyegetődzött, hogy megerősíti a franciaországi német hadsereget, ha a párisi kormány összetételében politikai jellegű változás történik. Továbbá kijelentette, hogy a katonái pótkiadásokat Franciaország vállára fogja hárítani, sőt attól sem riadt vissza, hogy uj háború lehetőségét ne emlegesse. Mit szólna a német birodalom, ha a mai győzők az 1871-i győzők szerint beszélnének. A miniszterelnök utal az akkori idők különböző beszédeire, amelyekből kiderült, hogy a német kormány összefüggést állított fel a hadi adósság fizetése és a francia területek kiürítése között, miért is paradoxon, hogy ma a vaskancellár jó akaratával hozakodnak elő. A német külügyminiszter a birodalmi gyűlésen vitatta, hogy a védrendőrség sok esetben valóságos hadiszervezet volna, söt azt is állította, hogy a lefegyverzést teljes egészében végrehajtották. A miniszterelnök jobban ismeri azokat a nehézségeket, amiket az ellenőrző bizottságok találtak. A berlini és müncheni tüntetések, a ruhrvidéki, passaui és ingolstadti súlyos események igazolják Nollet tábornokot, aki lépéseket tett a német rendőrség újjászervezése érdekében. Nollet követelte a különböző gyalogságok feloszlatását, a vezérkar feloszlatását, a keretek feloszlatását, a katonai gyakorlatok eltörlését. Olyan intézkedéseket követelt tehát, amelyek megakadályozták, hogy a védrendőrség közvetlen reguláris hadsereggé alakuljon át. A német kormány nem akart számot vetői az ismételt figyelmeztetésekkel és a rend fentarlásának parancsoló szükségességével hozakodott eiő. A védrendőrség hivatalnokainak a hadsereg statútumához hasonló statútumokat adott, ami azt célozza, hogy az állami rendőrséget egységesítse és a birodalmi hsdsereggel kicserélhelővé tegye. Amikor szeptember 29 én és november 17-éti intetlék a német kormányt, hogy tegyen eleget a szövetségesek követeléseinek, a német kormány újból elutasító és december 10-én elodázó választ adolt a jegyzékre. Semmi meglepő sem lehet ezek után arra nézve, hogy a Ruhr-vidéken a védrendőrség megtévesztő mezében voltaképen keretekbe beosztott és harcra kiképzett csapaiokal találtak. Németország a meg nem szállott területeken fentartja ezeket a csapatokat. Ez valódi kihívása a világnak. Lord Curson legutóbbi beszédével kapcsolatban az angol ssjló ismét foglalkozik azzal az angol tervezetei, amelyet januárban terjesztettek volt a szövetségesek elé. Az angol terv javasolta 1. a jóvátételi összegnek 340 millió fontra való leszállítását, 2. a német pénzügyek rendezésére egy nemzetközi bizottság kiküldését, 3. a garanciákkal összeköttetésben négyéves moratoriumot, 4. a garanciák eredménytelensége esetén Anglia részvétele az általános akcióban, amely a német bevételek lefoglalására és a megszállt terüleiek kiszélesítésére irányulnak. A német pacifisták felhívták a kancellárt, hogy bocsátkozzék közvetlen tárgyalásba a jóvátétel kérdésével. Bulgáriában nincsen egyetlen ellenzéki képviselő sem. Szófiából á hivatalos Bulgár Távirati Ügynökség jelenti: Az általános válaszlások tegnap az egész országban' a legnagyobb rendben folytak le. Sztambulinszky miniszterelnök diadalmas vidéki választási körútja után ma reggel Szófiába érkezett. A kormánypárt több mint 200 mandátumot nyert, vagyis az uj kamarai mandátumok teljes létszámát. Az ellenzéki pártok blokkja, valamint a kommunisták a fővárosban kisebbségben maradtak. A kormány győzelmének annál nagyobb a fontossága,.mert a kormányzó agrárpártnak az összes többi eljenzéKi pártokkal szemben kellett felvennie a küzdelmet. — KÜLFÖLD. Moszkv KÜLFÖLD. Moszkvában a 12. kommunista nagygyűlés az összeütközések lehetőségével számolva, a vörös hadsereg megerősítésének kérdésével foglalkozott. A nagygyűlés elhatározta, hogy a gabonakivitelt növelni fogja. Csicserin, Krasszin és Krilenszki tiltakoztak a terror uralmának visszaállítása elien, mert ez tönkreteszi a külföld bizalmát. — A Lenin betegségéről szóló legutóbbi jelentés szerint a beteg hőmérséklete emelkekedett és állapota rosszabbodott. — Rómában a polgári törvénykezés jogi reformjának alakuló bizottság ülésén Ferri a válópörök bevezetését indítványozta abban az esetben, ha valamelyik házasfél huzamosabb ideig betegségben szenved, vagy pedig erkölcsi érzülete rendellenességet mutat.