Szeged, 1923. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1923-04-20 / 89. szám

Egyes Mám ára 30 korona taarkmstteéfl éi kladókliaMl KWcaay-ntea 6. (PrófétataéBÓ, L amelel 6.) Telefo* 13 -SS. A .Sieged" megfele«a Mf» khélelétel minden Mf, Egyes szám éra 30 koaoa. BUOialétl érak: Eflj té—pte Sxegeden 600, Buda*M.aa éa rtdéken 650 kor. Hfrdelésl érak: FéOiaaéboa I mm. 12,egyhasíbon20,méafél hasábon 30 K. SzSregközt 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 10, kíWér belükkel 20 K. SiOfegkSitl közlemények toronként 150 K. Nyllltér, családi értesítés 200 K. Tfibbnflrl feladatnál árengedmény. IV. évfolyam. Szeged, 1923 április 20, PÉNTEK. 89-ik szám. A kard internacionáléja. Annak a jelentésnek, amit a német birodalmi gyűlés most adott ki s amely a német Összeomlás okait keresi, van egy igen érdekes paszszusa, amely nem mond sem többet, sem kevesebbet, minthogy Ludendorff mindaddig „katoaai felügyelet alatt akarta Belgiumot tartani, mig az offenzív, vagy akárcsak defenzív szövetség kötérére képes". Magyarra lefordítva ez annyit tesz, hogy Ludendorff Belgium feltámadását örök időkre lehetetlenné aksrta tenni „ német győzelem" esetén, hiszen egy állam bármilyen gyenge és tehetetlen legyen is, szövetség kötésére bármikor képes. Söt szövetséget éppen a gyenge államok szoktak kölni, hogy az erős szövetségestársban védelmet keressenek a másik szomszéd túltengő ereje ellen, amely örök veszedelmet jelent a gyenge államra nézve. Ludendorff meghatározása szerint még egy olyan kicsivé összezsugorodott Belgium is német megszállás alatt maradt volna, mint például a háborúban eltűnt csipetnyi Montenegro volt, hiszen tudjuk, kogy „a fekete hegyek országát" is számos szerződés szálai fűzték szomszédjaihoz, de még a hatalmas Oroszországhoz is, sőt tudjuk azt is, hogy ezek a szerződések nem voltak mind éppen defenzív természetűek. Talán felesleges is (ovább magyaráznunk, hogy mit jelentettek volna Ludendorff szavai, ha történetesen a németek győznek és a békeszerződéseknél a döntő szót nem Clemenceau, hanem Vilmos császár mondja ki — persze pontosan betartva Ludendorff utasításait. A párisi béke rossz, nagyon rossz alkotás, de nem tudjuk, hogy az abszolút igazság szempontjából jobb lett volna-e egy „német béke"? A lassanként napvilágra kerülő adatok azt bizonyítják, hogy az emberiség és kultura magasabb szempontjait tekintve, egészen egyre ment, hogy ki volt a győztes fél, hiszen a pusztulásra ítélt népeknek csak a neve lett volna más, de nem a sorsa. „Aki karddal támad, kard által vész el", mondja a szentírás és önkéntelenül is ez a mondás jut eszünkbe, mikor Ludendorff annexiós terveiről olvasunk, hiszen Poincaré szinte szórulszóra Ludendorff szavait használja, mikor a Ruhr-vidék „demilitarizálágáról" és „katonai ellenőrzés alá való helyezéséről" beszél, mert állítólag „Franciaország mindaddig nem érezheti msgát biztonságban, mig a Ruhr-medence valósággal Németország arzenálja marad". Nem tudjuk, ismerte-e már akkor Poincaré a német összeomlás okait kereső bizottság jelentéséből Ludendorff terveit Belgiumra vonatkozólag, mikor a Ruhr-vidéket ugyanugy be akarta kebelezni Franciaországba, — hiszen szép szavai csak ezt a kevébé szép célt akarják palástolni — mint ahogy Ludendorff akarta a flammandok és vallonok földjét örökre Németországhoz bilincselni. Mi azt hisszük, nem ismerte és itt csak egyszerűen „nagy szellemek találkozásáról van szó". Mostanában sokféle internacionáléról esik szó, beszélnek a második internacionáléról, a két és feledik és harmadik szocialista internacionáléról, a zöld, vagy paraszt, a fekete, vagy klerikális internacionáléról és hírlik, hogy meg fog egy kék internacionálé is alakulni, de csodálatosképpen eddig még nem igen beszéllek a kard internacionáléjáról, pedig ugy látszik ez a legerősebb minden internacionálé között, hiszen ezt nem hasogatja frakciókra semmi ellentét, minden országban megvan és sajnos mostanában sok országban uralmon is van. A kard internscionáléjának köszönheti Európa mai szomorú helyzetét, de ha fordítva végződött volna is a háború és Ludendorffék diktálják a békét, a kard békéjét, akkor is csak ugyanolyan szomorú helyzetben volna ma Európa, mint a párisi „békék" folytán van de facío ma és ezt is a kard internacionáléjának köszönhették volna Európa államai. Ma már mind többen és többen vannak világszerte az „örök béke" hivei, de mindaddig, mig Európa háromnegyedrészében a kard internacionáléja van uralmon és a másik negyedrészben görcsös erőlködést fejtenek ki, hogy uralomra jussanak, örök békéről beszélni éppen olyan utópia, mint Flammariont elkísérni utján az Uránia felé. A márka ujabb zuhanása. A német márka hirtelen esését pénzügyi j körökben annak tulajdonítják, hogy Német- ; ország újból az inflációs politikához folyamodott, hogy az emelkedő munkabéreket és egyéb költségeket kielégíthesse s ugyanekkor a ruhrvidéki munkanélküliek körében zavargások történnek. Hozzájárult a márka eséséhez az is, hogy a német kormány ujabban több aranyat vitt ki és tízmillió fontot küldött az angol banknak. Berlinben a devizaárfolyamok hirtelen emelkedése miatt ma a birodalmi kormány a birodalmi bank igazgatóságával egyetértésben elhatározta, hogy a márkát támogató akciót nagyobb nyomatékkal folytatja. E célból a tőzsde hivatalos támogató tevékenységének folytatásán kivül a következő intézkedéseket teszi meg haladéktalanul: A behozatal széleskörű csökkentése, a devizatulajdonosok általános jelentkezési kötelezettségének elrendelése annak a napnak a készletei ^szerint, amelyen a küszöbön álló szükségrendelet megjelenik. A német lapok jelentése szerint Mühlheimben a munkanélküliek zavargásokat rendeztek. A munkanélküliek, akikhez Duisburgból érkezett munkanélküliek is csatlakoztak, megostromolták a városházát. Akik elEŐnek jutottak az épületbe, azokat kidobták. A tömeg erre beverte a földszinti ablakokat és betörte az épület főkapuját. A csekélyszámu rendőrség botokkal és revolverekkel rohant a tömegre. Egy ember halálosan, kettő súlyosan és 16-an könnyen megsebesültek. Düsseldorfban a munkanélküliek száma napról-napra nő. A munkenélhüiiek egy tömege, amely a Népotthonhoz indult, hogy ott gyűlést tartson, összeütközött a rendőrséggel. A rendőrség kardot rántott és több embert letartóztatott. Mühlheimbe ugyancsak összeütközésre került a sor a rendőrség és a drágaság ellen tüntető munkanélküliek között. A rendőrség a munkanélküliek csoportját szétverte. Egy ember meghalt, 15 megsebesült. Az angol kereskedelmi kamarák szövetségének mai 63. évi közgyűlésén Balfour Arthur határozatot terjesztett elő, mely hangsúlyozza, hogy a jóvátétel kérdésében uralkodó bizonytalanság a világbékére nézve hátrányos és az ipari és kereskedelmi fejlődést megakadályozza. A határozat azt javasolja, hogy a szövetségközi kereskedelmi kamarák és egyéb szervezetek közreműködésével az üzletembereket a jóvátéfel kérdésének megbeszélésére hívják össze. A határozat hangsúlyozza, hogy Franciaországnak támadás elleni biztosítását, amelyhez Franciaországnak joga van, a jóvátétel kérdésétől függetlenül kell rendezni. A Daily Express szerint angol konzervatív részről arra igyekeznek rábírni Bonnar Law miniszterelnököt, hogy a volt konzervatív minisztereket szólítsa fel a kormányba való belépésre. KiiSpoIitikai és jóvátételi kérdések. egy uj nagy perspektívának a beharangozásai A cseh-szlovák államférfiak jól tudják, hogy a tiszta magyar területek súlyos ballasztok országukra nézve, de tudják azt is, hogy ezeknek a területeknek visszacsatolása révén nemcsak magukat mentesítenék a nyomasztó politika terhétől, hanem olyan eszmének tennének történelmi sulyu szolgálatot, amely eszme alkalmas volna a kis államok gazdasági és politikai létének biztosítására. Ehhez a nyilatkozathoz pártállásuk szerint különböző kommentárokat fűztek az egyes politikusok, de valamennyi vélemény odakonkluddlt, hogy a kormánynak nem szabad elmulasztania ezt az alkalmat arra, hogy tárgyalásokat kezdjen Massarykékkal, mert ugy látszik, valóban megvan bennük a jóakarat a békés megegyezésre. Massaryknak ez a lépése és a jóvátétel kedvező elintézése mintha eloszlatná a magyar külpolitika egéről a fekete fellegeket. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A főváros politikai köreit a mai nap folyamán is legélénkebben az a hir foglalkoztatta — melyről a Szeged már tegnap hirt idolt —, hogy a jóvátételi kérdés kedvezőbb elintézést nyer, mint általában hinni remélhettük. Nagy vonalaiban már tegnap ismertettük a tervet, amely a Bulgáriával vaió megegyezés mintájára készült és Magyarországra akceptálható összeget vet ki és még arra is hosszabb moratóriumot ad, sőt még külföldi kölcsönt is helyez kilátásba. Ez a megoldás természetesen osztatlan örömöt váltott ki valamennyi pártban és mindenki helyesli Bethlen István elhatározását, hogy két heti szabadságra kü'di a nemzetgyűlést, hogy azalatt zavartalanul lefolytathassa a jóvátételi kérdésben való megegyezésre vonatkozó tárgyalásokat, hiszen ezektől a tárgyalásoktól függ Magyarország léte, vagy nemléte. Sok szó esett politikai körökben arról az újságcikkről is, amely ma reggel jelent meg az egyik fővárosi napilapban és amely Massaryk ujabb közeledéséről számol be. A rendkívül érdekes híradás egyébként a következőképen szól: — Ujabb jelentős akció indult meg a dunai konföderáció megvalósítására. Massaryk, a csehszlovák köztársaság elnöke áll az akció középpontjában. Legutóbbi nyilstkozatával kapcsolatosan olyan hirek jelen'ek meg a külföldi lapokban, hogy az ott kifejtett gondolatok csak kis részét te?zik ki annak a javaslatnak, amit Massaryk a magyar szomszédi viszony kimélyitésére kidolgozott. A cikkíró jó forrásra hivatkozva arról számol b?, hogy a cseh szlovák elnök egy korábbi, de bizonyos okokból nyilvánosságra nem került interjúban jelentékeny területi engedményeket hozott kilátásba Magyarország javára. Információnk szerint ez az engedékeny hang Hárem (v. Ezekkel az eseményekkel függ össze az, hogy az ellenzék ívet köröz, mely péntekre zárt ülés elrendelését kéri, hogy azon a miniszterelnök felvilágosításokat adhasson a külpolitikai helyzetről és a jóvátétel ügyéről. Holnapra valószínűleg már kellő számú képviselő irja alá az ívet, ugy hogy a zárt ülést minden valószínűség szerint el fogja a Ház elnöke rendelni. Az ellenzék íve mellett még az „egységes" párt két ive is cirkulált tegnap este a folyosón, még pedig két olyan iv, amely ugyanazt célozta : biztosítani Bethlen Istvánt támogatásáról. Az egyik ívet a párt liberális szárnya köröztette és ez az iv minden feltétel nélkül akarta a miniszterelnököt biztosítani ragaszkodásáról, mig a másik ívet a „fajvédelmi" politikusok iratiák alá és ez már feltételekhez köti a támo-