Szeged, 1923. március (4. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-13 / 58. szám

Szeged, 1923 március 11. SZBOBD Buzavalutás lakbéruzsora. (A Szegei tudósítójától.) Újszeged — mint ennek a tiszamenti metropolisnak egyetlen nyári üdülőhelye — az idők múlásával egyre távolo­dik az anyavárostól, az anyaváros üdülésre szoruló betegeitől. A közúti hid hepe-hupás padlóján még mindig elárvultan tátongnak a villamosvasút sinjei, a kereskedelmi miniszter még az elmúlt hosszú évek alatt nem jutott odáig, hogy megállapittassa a hid teherbíró képességét. Lehet, hogy a villamosvasút ezért nem inditja meg az ujszegedi forgalmat, de az ts lehet, sót valószínű, hogy abban az esetben sem indítaná meg, ha netalántán a kereskedelmi miniszter megállapítaná, hogy a hid elbírja még a villamost is. Azok az üdülésre szoruló betegek, akik gyalog nem juthatnak át Új­szegedre, de akiknek nem telik arra, hogy bér­kocsin menjenek, a most következő nyáron, éppen ugy, mint ezelőtt is, legfeljebb remény­telenül vágyakozhatnak ki a Porvárosból, Erzsébet királyasszony htlsitő platánjai alá. Van azután még egy másik szomorú körül­mény is, amely megnehezíti, söt lehetetlenné teszi az Újszegeden való nyaralást A villatulaj­donosok ugyanis — mint értesülünk — életbe­léptették a buzavalutás lakbérrendszert, jobban­mondva a buzavalutába burkolt lakbéruzsorát. Olyanok panaszolják, akik végigjárták Újszege­den a nyári lakáskeresés kálváriáját, hogy egy primitív bútorozott szoba havi bére fejében el­kérnek száz-kétszáz kiló búzát is. Mivel ezeket a szobákat csakis az öt nyári hónapra adják bérbe, az Újszegeden való nyaralás költségve­tésében csak a lakásköltség címén hetven­száznegyvenezer korona szerepel, a mai tizen­négyezer koronás búzaárak mellett. A békebeli lakbérekhez, illetve a békebeli lakbérek békebeli buzaértékéhez viszonyítva ezek a bérek tulaj­donképen nem is lennének magasak, azonban a mai lakásbérek mellett hallatlanul aránytala­nok, söt felülmúlják akármelyik balatoni vagy felvidéki fürdőhely lakbéreit is. A város tanácsa éppen a hétfői tanácsülésen állapította meg az ujszegeü villatelkek buza­valutás haszonbérét. A telkeket a városhoz való távolságuk szerint három kategórába osztotta a tanács, az első kategória bérét 300, a másodi­két 275, a harmadik kategóriába tartozó telkek bérét pedig 250 kiló bázában állapította meg, tehát a hatszáznégyszögőles nagyszerűen ki­használt telkek bérlői, a villatulajdonosok, ha az öt nyári hónapra csak két kis bútorozott szobát adnak albérletbe, nemcsak az egész telek haszonbérét fizethetik ki belőle, hanem a buza­valutás lakbérből még tekintélyes összeg meg is marad. Bojkottról természetesen szó sem lehet, mert vannak, akik .könnyűszerrel megfizethetik azt a buzavalutás uzsorabéri, de vannak olyanok is, akiket esetleg egészségi okok kényszerítenek ; arra, hogy akármilyen nehezen, de kiizzadják. Az ujszegedi háziunk kihasználják alaposan, a kedvező konjunktúrákat. Botrányos állapotok az ujszegedi lóhusf eldolgozó telepen (A Szeged tudósítójától.) A drágaság kétségbe­ejtő növekedése rendkivlH megnövelte Szegeden is a lóhusfogyasztás . Talán nincs is jövedel­mezőbb és biztosabb üzlet mostanában, mint valami jó helyen levő ló mészárszék. A lómészá­rosok potom pénzért vásárolják össze a vágni való lovakat, a lóbórért kapnak körülbelül any­nylt, mint amennyibe az egész ló került, a rezsi se tul nügy és a fogyasztás meghalad minden várakozást, tehát azok a husiparosok, akik ló­hússal dolgoznak, könnyűszerrel betarthatnának minden közegészségügyi rendelkezést. Annál feltűnőbb azonban az a körülmény, amire dr. Léderer Dezső ujszegedi tiszti orvos már több esetben felhívta az illetékes hatóságok figyelmét. Dr. Léderer jelentése és a főorvosi hivatal előterjesztése alapján Rach Lipót tanácsnok, a város közigazgatási rendészeti hivatalának akkori vezetője még a mult év november tizen­ötödikén 37884/922 kftzs. sz. határozatával el­rendelte, hogy Szabó Zoltán husipsros az Új­szegeden, Pillich Kálmán-utca 32 szám alatt levő lóhukfdldoigozó helyiségét vagy helyezze el máshol, vagy p?dig a húsfeldolgozó helyiség melletti istálót, sertésolat távolítsa el és mind­addig betiiíottj a kérdéses helyiség használatát,­amig rendelkezését szigorúan végr? nem h ijtják. A közrendésze<i ügyosztály ugyanis a tiszti orvos jelentése alapján megállapított, hogy a lóhusf eldolgozó közvetlen szomszédságában bomlásból eredő, kellemetlen gázak keletkeznek. A húsnak pedig megvan az a rossz tulajdon­sága, hogy az illó anyagokat mohón elnyeli, aminek következtében a hus élvezeti értéke csökken, sőt undorító ize és szaga miatt fo­gyasztásra alkalmatlanná válik. A feldolgozó helyiség melletti istálóban tartják a levágásra kerülő lovakat, ezek között olyanok is lehetnek, amelyek az emberre is ragályos betegségben szenvednek. A betegségek ragályanyagát az istátóban foglalkozó emberek, akik a feldolgozó helyiségben is dolgoznak, oda föltétlenül átvi­szik, megfertőzik a lóhúst. Rack tanácsnok ezért azt is megtiltotta, hogy a: istálóban dolgozó emberek átlépjék a feldolgozó helyiség kü­szöbét. Ez a rendelet azonban hatás tiélkűl marad!. Rack tanácsnok a tiszti orvos jelentése alapján december harmadikán 39555/922. közs. számú határozatával ismét felszólította a lóhusfeldol­gozó helyiség tulajdonosait rendelkezéseinek végrehajtására. Azóta ismét elmúlt több mint három hónap és amint dr. Léderer Dezső hétfői jelentéséből kitűnik, eredmény még mindig nincs, még min­dig ugyanolyan közegészségügyi viszonyok ural kodnak az ujszegedi lóhusfeldolgozó telep körül, mint amilyenek novemberben uralkodtak. Dr. Léderer most ismét sürgős intézkedéseket sür­get. Jelentése szerint oly nagy mennyiségű em­beri tápláléknak minden közegézségügyi szabályt megcsúfoló feldolgozását továt^b nem tűrheti a hatóság, mert most, hogy a melegebb időjárás közeledik, az előre bejósolt tömegmérgezésért és tömegfertőzésért nem vállalhat a tiszti orvos semmiféle felelősséget. A főorvosi hivatal, értesülésünk szerint, ismét átírt a közrendészeti hivatalhoz e ben az ügy­ben és kéri a régebbi rendelkezések sürgős végrehajtását. Ha eredményt most sem ér el, ugy a főorvosi hivatal más fórumhoz fordul, mert tovább nem tűrheti, hogy a szakvélemé­nyek alapján hozott rendelkezéseket figyelmen kivül hagyják az érdekeltek — A párisi lapok Korányi Fr áyes'ó;. A francia sajtó rokonszenves hangon üdvözli Ko-, rányi Frigyest, az uj pánsi magyar követet A Liberté a következőket irja : A párisi magyar követség ügyeit több hónapja Hevessy Pál kö­vetségi tanácsos vezette ügyvivői minőségben. Ez az ifjú diplomata annyi tapintattal és ügyes­séggel töltötte be tisztét, hogy a követi állás lfcsszabb ideig üresedésben maradhatott. Az uj követ szolcsvay Korányi Frigyes báró, aki nem ismeretlen ember Párisban. A mult évben Beih­len István gróf magyar miniszterelnök meg­bízásából ő képviselte Magyaro szágot a jóvá­tételi bizottságnál és ebben a föladatában nagy hivatottságról test tanúságot. Korányi Frigyes báró valóban üzletember a szó legnemesebb értelmében. Tanulu ánvait Párisban végezte a poli ikai tudományok főiskoláján, majd Angliá­ban és Amerikában tett tanulmányutat. Később államának külső kölcsí)reit szervezte. A kom­munizmus után kereskedelmi és pénzügyminisz­ter volt. Az ő személyében Magyarország egyik legkiemelkedőbb emberét küldte el most Pá­risba, hogy ott a magyar nemzetet képviselje. — Fölemel k a köztisztviselők luló a dijat A kormány elhatárolta, hogy az állami tiszt­viselők és egyéb alkalmazottaknak a megállapí­tott hivatalos időn tul teljesített munkája után a díjazást március 1-i hatállyal felemeli. A Budapesti Közlöny keddi száma közli azt a kormányrendeletet, amely a tulmunka díjazását az egyes fizetési osztályokhoz képest megálla­pítja. — A Dugonics-Társasig Vásárhelyen, az iparos-egylet nagytermében tartott tegnap jói sikerült felolvasó ülést, amelynek műsorán dr. Szalay József, Móra Ferenc, dr. Tonelli Sándor és dr. Vézner Károly szerepeltek a megjelentek élénk tetszésére. — Árvizévfordulón. Szeged pusztulásának negyvennegyedik évfordulóján ünnepi isten­tisztelet volt a rókusi templomban. A templom hajója zsúfolásig megtelt a testületileg kivonult városi tisztviselőkkel, az állami hivatalok és a helyőrség nagyszámú képviselőjével. A misét Várhelyi József pápai prelátus celebrálta fényes papi segédlettel, — A gáz és villany egységárainak meg­állapítása. A kereskedelmi miniszter értesítette a város hatóságát, hogy a villany egységárai­nak megállapítására delegálta a döntőbíróságot, amely Farkas Kálmán nyugalmazott helyettes államtitkár elnökletével tizenötödikén délután 5 órakor tartja a kereskedelmi minisztériumban első ülését. A tanács hétfőn foglalkozott ezzel a kérdéssel és a város érdekeinek, képviseleté­vel dr. Turóczy Mihály tiszti főügyészt bizta meg, aki csütörtökön reggel utazik fel Buda­pestre. A főügyész a tanács utasítása alapján kérni fogj i a döntőbíróságot, hogy az egység­árak arányában emelje fel a szerződésben meg­határozott bírságokat is, ugyanis még mindig a husz év előtti bifságokat alkalmazhatná a város a gázgyárral szemben a szerződési felté­telek be nem tartása esetén. — Megindul az útépítkezés. A közutak a háború alatt nem részesültek a kellő gondozás­ban és a javítási munkálatokat a háborút kö­vető években is mindig elodázták. A folyó évi költségvetésben 233,600 000 koronát irányzott elő a miniszter a közutak és hidak javítására és kiépítésére. Ennyi ugyanis a többlet, amely a mult évben előirányzott 67,670.000 és az idén előirányzott 301,205.000 korona között je­lentkezik. Ebből a törvényhatósági közutak se­gélyezésére 114,680 000 koronát irányzott elő a pénzügyi kormány, amiből 50 milliót a hidak javítására fordítanak. A törvényhatóságok ré­szére adandó és tíz év alatt visszatérítendő köl­csönre 30 milliót irányoztak elő. Igy, hir sze­rint, kora tavasszal országezerte megindul az útépítkezés. — Drágább a kifli és a zsemlye. Az ár­vizsgáló bizottság felszabadította a fehér süte­mények árát, minél természetesebb tehát, hogy a pékek ma n-ár 12 koronáért árusították a kiflit és a zsemlyét. — A pyoraiió* közgyűlése. A Szegedi Gyorsírók Egyesülete vasárnap délelőtt a keres­kedelmi és iparkamara zsúfolás g telt nagyter­mében tartotta meg rendes kö7gyülését, ^me­lyen dr Papp Sándor országgyűlés; gyor irodai titkár „Pletykálod is a szónokokról", dr. Komor Gyula gyorsirodai tanácsos „A gyorsírás költé­szete" ctmen tartót érdekes előadást a közön­ség nagy te'szése mellett. Dr Katona Dávid tette meg ezután titkári jelentését, majd néhány tszteletbeii tag megválasztása után elhatároz­ták, hogy a középiskolák 3—4 osztályában a gyorsírás kötelezővé tételét kérik a minisztertől. Végül uj tisztikart választottak, amelyen dr. Széli Gyulát elnökké, dr. Szász Hugót al­elnökké, dr. Simkó Elemért ügyvezető-igazga­[ÓVÁ,ÚT. Katona Dávidot főtitkárrá választották meg. — Festő éa patikus. Érdekes rágalmazási pört tárgyalt ma a járásbíróság. Tóth István Jenő, az ismert szeg. di festőművész volt az al­pörös, aki egy éjjel o vosságért csöngetett be Székessy Ferenc Boldogasszony-sugáruti patiká­jába. Miután a pat ka nem világitolta a szol­gálatot jelzőtáblát és mert a kiszo gáló személy­zet őt megsértette, följelentette Székessyt sza­bá'ytalanság és becsületsé tés miatt. Ezért vi­szont Székessy pörölte be Tóthot, mert őt ható­ság előtt rágalmaz»a. Dr. Burger Béla, Tóth védője, kifej ette a biróság előtt, hogy a festő­művész közérdekből jelentette föl Székessyt, mert a szolgálatot jelző táblát világi ani kell, ami pedig a becsületsértést illeti, ez a feljelen­tés nem Székessyre vonatkozott A biróság el­fogadta a védekezést és felmentette Tóth István Jenőt. Székessy azonban felebbezett. Mindennemű sípjavitáit, villany- és gázszerelést legpontosabban készit Havas mérnök, Fodor-utca 2. Telefon 17-79. tea — Bermozgalom. A cipészmunkások beje­lente ték munkaadóiknak, hogy száz százalékos bérjavitást kérnek. A munkaadók tegnapi ülé­sükön elhatározták, hogy tárgyalásokat kezde­nek a munkásokkal és igényeik csökkentését kérik.

Next

/
Thumbnails
Contents