Szeged, 1923. március (4. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-13 / 58. szám

2 SZEOED Szeged, 1923 máicius 13 mire azok nekimentek a korcsmárosnak. A jelenlévő németek azonban, köztük egy rendőrbizios békitöen léptek közbe s igy egyelőre nem történt baj. A franciák távoztak, odakint azonban szóltak egy őrjáratnak, mire az lövöldözni kezdett a korcsmákból kijövőkre. Egy munkást hasba talált, ugy hogy az a helyszínen meghalt, 4 más kijövő, köztük a rendőrbiztos súlyosan megsérült. A francia parancsnokság egyik városrészben kihirdette az estrom állapotot, mert egy ismeretlen állítólag rálőtt a francia őrségre. A vasárnapról hétfőre virradó éjszaka egy német büntetőtörvényszéki hivatalnokot és két polgári egyént a francia katonák meggyűlt, l ak. A gyilkosság részletei ismeretlenek. Az Havas jelenti: Altefesenben eladási irodát nyitottak a német polgári lakosság számára. — Reckiinghausen környékén titkos szervezetet fedeztek fel. A szervezet, amely az ifjú német bizottság nevét viselte, a német ellenállás erősítésére szövetkezett. — Bochumban a fogház átkutatásánál sok gránátot és töltényt találtak. — Oberhausenben negyven rendőrhivatalnokot letartóztattak. — Reckiinghausen környékén a biztonsági rendőrség két tagját letartóztták. Polgári ruhában lóhá on iparkodtak a meg nem szállott terüle're jutni. — Bocnumtól északra egy francia őrjárat rajtaütött négy megrakott automobilon, amit a meg nem szállott terület felé irányítottak. Az automobilban ülök közül a legtöbbnek sikerült elmenekülni, t Stresemann németbirodalmi képviselő Majnafrankfurtban többezer főre menő hallgatóság előtt beszédet mondott a politikai helyzetről. Követelte, hogy mondják meg nekü^, mennyit kell Németországnak a jóvátételek fejében vég legesen előteremteni, mert akkor Németországra nézve egészen más lehetőségek támadnak az adóztatás tekintetében, mint eddig, a német gazdaságban rejlő fejlődés lehe'őségét csak akkor lehet kihasználni. A Cuno-kabinet állásá ról a következőket mondotta: A kormány szilárdabban áll, mint ezelőtt bármikor. A kormány > mindent meg esz a ruhrvidéki konfliktus elhárítására. Már csak azért is egyetértenek vele, hogy a Ruhr-vidék megszállása elleni morális ellenállást erősítsék. Ha Franciaország arra számit, hogy a Cuno-kormány napjai meg vannak számlálva, legokosabban teszi, ha a németországi belpolitikai konfliktusba vetett reményét mielőbb törli számításából. A beszédet viharos tetszéssel fogadták. Anglia bizalmatlan a török javaslatokkal. Londonból jelentik: Britt körökben az a benyomás, hogy az angorai ellenjavaslatok nem olyan kielégítők, mint aho?y a kísérőlevél alapján remélhették. A bizakodó hangulat általában csökkent és azt tartják, hogy a kormány nem járulhat hozzá az Angorában .követelt módosításokhoz. A lausannei értekezlet vitájával kapcsolatban előterjesztett bizalmi javaslatot az alsóház 169 szavazattal 20 szavazat ellenében elfogadta. A szavazástól 96 képviselő távoltartotta magát. A szövetségesekhez intézett angorai jegyzék olasz körökben • nagy meglepetést keltett. A jegyzék az olasz érdekeket igen erősen érinti, amennyiben a törökök a Castel-Rosso és Rodosz sziget visszaadását követelik,' melyeket jelenleg az olaszok tartanak megszállva. A török követelés annyival is inkább meglepő, mert a lausannei konferencia alatt nem f-jezték ki a törökön erre vonatkozó kívánságukat. - Százhetven millió póthitelre lesz szükség. (A Szeged tudósítójától.) Amikor a közgyűlés ugv az általános, mint a részletes tárgyalás mellőzésével elfogadta a tanács által előterjesztett kétszáztizmilliós költségvetést, a közgyűlés minden jelenlevő tagja tudta, hogy a költségvetés elfogadásával csak a törvényesen előirt formaságokat tartják be. A határozat kimondásának pillanatában ugyanis a költségvetés minden egyes tételénél előirányzott összeg már lényegesen eltért a valóságtól és mindenki előre tud:a, hogy ez az eltérés az év folyamán még jelentékenyen fokozódik. A baj akkor kezdődött, amikor kiderült, hogy a kiadások növekedésével a bevételek növekedése egyáltalában nem áll arányban, hanem azon jóval alul marod és ez is akkor fokozódott, amikor hire jött hivatalos formában is annak, hogy a városi tisztviselők minden állami segélyét, illetményét január elsejével megvonja a kormány és áthántja a városra. Ennek következtében előállt az a helyzet, hogy a kétszáztizmilliós költségvetést közel kétszázötvenmillió korona olyan kiadás terheli,"amely a városi alkalmazottak fizetésének fedezetére szolgál. Az első pillanatban kétségtelen volt, hogy már az év elején jelentékeny póthitelre lesz szükség, de az már kétséges volt, hogy ennek a bizonytalan nagyságú póthitelnek megtalálja-e majd a fedezetét a város hatósága, mert az ismét már az első pillanatban kétségtelen volt, hogy a városnak átengedett és megígért adóforrásokból nem kerülhet ki az uj tehertöbblet teljes fedezete. A városi számvevőség a tanács utasítására már régebben foglalkozik a póthitelek előkészítésével. Munkatársunk kérdést intézett ebben az ügyben Scultéty Sándor főszámvevőhöz, aki a következőképen nyilatkozott: — A városi alkalmazottak különböző segélyeinek fedezésére szükséges póthitelre vonatkozó munkálatokat a számvevőség már be is fejezte, mivel azonban a tisztviselők segélyeinek rendezését, illetve felemelését ismét napirendre tűzte a kormány, a számvevőség a kérdés eldőltéig nem terjeszti be a javaslatát. Annyit azonban jelezhetek, hogy ugy a szorosan, mint a nem szorosan vett városi alkalmazottak már eddig engedélyezett segélyeinek fedezetére szdztizmillió korona póthitelre lesz szűkség. Ez az összeg azonban a kormány által most tervezett segélyemeléssel még növekedni fog Ez pedig — számitásom szerint — ujabb hatvanmillió póthitelt igényel. A póthitel fedezetéül az átengedett kereseti adójövedelmet, a junius elsejével átengedendő állami bor- és husfogyasztási, valamint a pálinka és sör után szedheső adójövedelmet jelölhetjük ki. Ezekből az adókból remélhetőleg százhúsz, százharmincmillió korona lesz a varos jövedelme, a különbözetet pedig a költségvetési előirányzaton felül befolyó többletjövedelemből fedezzük. — Az alkalmazottak illetményeire szükséges póthitelen kivül azonban a folyton fokozódó kiadások miatt egyéb címeken is nagy póthitelre lesz szükség ez év folyamán, ami ismét aktuálissá teszi a város jövedelmeinek fokozását. Nem a fogyasz'ási és egyéb városi adónemek k emelésére gondolok, véleményem szerint csakis a városi vagyon jövedelmének fokozása lehet célravezethető. Elsősorban a városi bérföldek haszonbérét kell a mai búzaárakhoz mérten megállapítani. Minden egyes parcellánál elbírálandó, hogy az árverés alkalmával mennyiért vették bérbe, mi volt akkor a buza ára, a bérősszeg hány kiló búzának felelt meg és ezen az alapon, a jelenlegi búzaárak alapján kell a földhaszonbéreket megállapilani. — Mindaddig, amig a földhaszonbéreket ilyen arányban fel nem emelik. Szeged város pénz| tára csakis erős megterheléssel tudja ideig óráig a háztartás egyensúlyát fentartani. Scultéty Sándor- főszámvevőnek a helyzet ismeretében tett nyilatkozata teljes egészében igazolja a Szeged állandóan hangsúlyozott álláspontját, a földbéremelés szükségességét. Azon az értekezleten, amelyen elhatározták a földbérreviziót, érdekes adatok jutottak napvilágra. Kiderült, hogy a város negyvenezer holdnyi bérföldjének holdankénti átlagbére harminc kiló buza, békében legalább egymétermázsa volt, tehát háromszor annyi, mint most. Kiderült, hogy Szegednek, mint ű2 ország leggazdagabb városának, alig van annyi jövedelme, amely a városi alkalmazottak javadalmazását fedezné, pedig a városi vagyon megfelelő kihasználása nemcsak a város rohamosan megindult visszafejlődését akadályozná meg, hanem lehetővé lenné a szép városfejlesztési program fokozatos beváltását is. Gorkij Maxim, aki tavaly tudvalévőleg betegségére való hivatkozással kért és kapott nagynehezen útlevelet, hogy elhagyhassa a szovjet szomorú Oroszországát, útlevele lejárta utáa sem tért vissza a soktornyú Moszkvába, pedig a Krimiben várta már hivatalszobája, ahonnan éveken át vezette a szovjet külföldi propagandájának egyik legfontosabb szervét, a tudományosan megalapozott, elméleti propagandát. Hosszú ideig volt Gorkij Maxm dédelgetett kedvence a szovjet vezetőinek, hiszen ha 0 ült le Íróasztalához, hogy védelmébe vegye a bolsevizmus mvivmányait", az mindig bizonyos súllyal és jelentőséggel birt a külföld előtt. Gorkii eleinte minden bizony• nyal lelkesedéssel és meggyőződéssel végezte munkáját, de később évről-évre mindjobban tudatára ébredtannak, hogy az, amit a szovjet tűzött ki célul maga elé, megvalósíthatatlan és az orosz nép pusAulását jelenti. Ezért kért azután külföldi útlevelet, hogy kint a boldog külföldön teljesen magának élhessen és ne legye« kénytelen olyan ügyet szolgálni, amely meggyőződésével ellenkezik. Gorkij Maxim Németországban telepedett le véglegesen, teljesen visszavonult minden politikától és most két hir is érkezik róla. Az egyik azt mondja, hogy Gorkij figyelmét Razin Sztenykának, a hirhedt tizenhetedik századbeli orosz kalandornak az élettörténete ragadta meg, akit az orosz nép még ma is legendás hősként tisztel. Ennek a tipikusan o osz embernek az élettörténetét tanulmányozta hónapokon keresztül Gorkij és most hozzákezdett, hogy témáját feldolgozza filmre, mert hiába, Gorkij mindenben halad a korral. Külön érdekessége lesz a filmnek, hogy főszerepét Saljapln, a világhírű basszista, aki egyben a legszebb férfiak egyike és kétségkívül a világ legjobb színésze is, játsza. Közismert az a meleg barátság, amely Saljapint és Gorkijt egymáshoz fűzi és ennek tudható be, hogy Saljapin, akit már Amerikában elhalmoztak a legnagyobb filmgyárak több millió dollár honoráriumot jelentő szerződésekkel, amelyeket a nagy művész egytőlegyig elutasított, most elvállalta Razin Sztenyka szerepének eljátszását. A felvételeket ott fogják elkészíteni, ahol a, darab cselekménye lejátszódik-, a krimi félszigeten és a Volga mentén, ahová azonban Gorkij Maxim bajosan fogja elkísérhetni színészeit. Előreláthatólag a film a horribilis költségek dacára is ki fogja magát fizetni, mert az amerikai filmvállalatok már most lekötötték az előadás jogát, mielőtt még egyáltalán elkészült volna a film szcenáriuma. De nemcsak filmje miatt beszélnek mostanában Gorkij Maximról oly sokat Berlinben, hanem azért is, mert két iró most fordította le németre és tette igy hozzáférhetővé Európa nyugati fele számára Gorkij Maxim tiz essayjél, melyek különböző orosz folyóiratokban láttak napvilágot az 1905 ik évi első orosz forradalom és Kirenszki I917es győzelmes forradalma között. A kötet címe „A személyiség elpusztítása", de talán több joggal lehetne „Gorkij Dosztojevszkij ellen"-nek nevezni. Essayiben Gorkij is Oroszország géniuszának mondja Dosztojevszkijt, de Oroszország' rossz géniuszának és Tolsztojnak és Mereskovszkijnak, Dosztojevszkij követőinek is osztozniok kéli, Gorkij szigorú ítélete szerint, nagy mesterük e jelzőjében. Gorkij szerint az ő befolyásuk és az a légkör, melyből tanításaik virágba szökkentek, volt az, ami Oroszországot mindig gátolta normális fejlődésében és ezek fogják továbbra is gátolni mindaddig, mig ki nem pusztítják őket az orosz nép telkéből. Az „önzetlenség" amit tandottak, a „személyiség megsemmisítése" és a miszticizmus, voltak azok a komponensek, melyek Oroszországot a keleti metafizika mocsarába vezették, ahelyett, hogy közelebb vitték volna a müveit nyugat felvilágosultságához. Az a theoria, hogy Oroszországnak az a sorsa, hogy keresztre feszíttesse magát az emberiség megmentésére, amit Gorkij szerint Dosztojevszkij és követői hirdetnek, szerinte csak abnormis agyban születhetett meg és nem vezethet másra, mint hogy a külföldi kapdalizmus Oroszországot kizsákmányolja. Gorkij előtt anathema az orosz nép két nagy erénye is: a türelem és a megbocsájtás. Hogy Doszto• jevszkij, Tolsztoj és Mereskovszkij nem egészen ezt hirdették, talán fölösleges is hangsúlyozni, de mindezt Gorkij csak azért hozza fel, hogy ezekkel is amellett argumentálhasson, hogy Oroszország végre forduljon a müveit nyugat felé orientációiban. Különösen érdekes ez a lándzsatörés a nyugati civilizáció mellett ma, amikor Németországban, de minálunk Magyarországon is számosan hirdetik, hogy Európa térjen vissza a kelethez. Mindenesetre kérdéses azonban, hogy felemelkedik-e valaha is Oroszország arra a kulturnivóra, melyen Európa nyugati fele áll és amelyet huszonöt év előtt állított már példának Gorkij Maxim honfitársai elé. Lgy látszik ,a nép felébresztése az életben való tényleges részvételre* igen lassú processzus lehet és Gorkij Maxim ebben is erősen túlbecsüli az orosz nép mentalitását.