Szeged, 1923. március (4. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-09 / 55. szám

SZEGED »Szeged, 1923 március 9. pontján a német kancellár ujabb nyilatkozata semmit sem változtatott — Írják a nrwyorki és washingtoni lapok —, mert az Egyesült-Államok távol akarják magukat tartani az európai bonyodalmaktól. Washingtonból jelentik, hogy Hughes á'hmtitkár nyilatkozatot tett közzé, hogy nincs tudomása arról a tervről, mely szerint amerikai négereket fognak Európába szál i'ani, hogy a ruhrvidéki szénbányákban dolgozzanak. Dougharty, egy magánnyomozó iroda vezetője, mely főleg kisegítő munkások szervezésével foglalkozik, kijelentette, hogy a március 15 ikén elinduló Orduna nevU gőzössel legaább 500 nyugat virginiai néger fog utrakelni. Kijelentette továbbá, hogy a négerek 7 dollár nopszámot fognak kapni. Lafons francia kommunista képviselő a következő levelet intézte Poincaré miniszterelnökhöz: Mielőtt a ruhrvidéki francia politikáról folytatott viták költségei és következményei érezhetőkké válnak, — ami remélem nemsokára bekövetkezik — engedje meg, hogy egy kérdést intézzek Önhöz. A francia jog mely haíározmánya alapján szabad a Ruhr-területen lévő megszálló hadseregnek az akc ó olyan eszközeit a k .Imazni, mint aminőket c<ak a háborús jog szomorú következményei, jobban mondva a jog szünetelésére tekintettel háborús idöoen alkalmaznak, — amikor kizárólag az erőszak uralkodik? Értem ezalatt a büntetések alkalmazását, azokat a büntetéseket, amelyek az egész lakosságot sújtják. Lendonbői jelentik: Herbe't képviselő ama kérdésére, vájjon a megszállott területen lévő fek te francia csapatokat magánlakásokban vagy laktanyákban szállásolták-e el, M c Neill azt válaszolta, hogy nem állnak részietek birtokában a francia hatóságok intézkedéseiről. Egy másik kérdésre a kor nány részéről azt válaszolták, hogy a francia csapatok száma a megszállás kiterjesztése előtt 91.000, utána pedig 116.000 volt. Egy letört karriér. (A Szeged tudósítójától.) A szegedi rendőrség tegnap délután letartóztatta Vojnich Antal szabadkai menekültet, mezőtúri lakost. Vojnich az utóbbi év alatt a csalásoknak egész sorozatát követte el és az egyik legnagyobb 6tilü szélhámosa lett a környéknek. Vojnich Mezőtúron telepedett le és ugy mutatkozott be a községben, mint dúsgazdag szabadkai földbirtokos, aki most azon fáradozik, hogy szerb megszállott területen levő hatalmas kiterjedésű birtokait eladja. Ilyen módon az egyik mezőtúri gazdától sikerült kicsalni egy kisebb bérföldet azzal, hogy a bérösszeget majd a szabadkai birtokok eladása után fizeti meg. Vojnich most már valóban földbirtokos leit. Budapestre utazott, ahol búzára, rozsra és más terményekre különböző cégektől 1,300.000 korona előleget vett fel. Ezzel a pénzzel Mezőtúron valóságos mintagazdaságot rendezett be kölcsönbe vett birtokán. Gépeket hozatott és példát mut tott a gazdáknak, hogyan kell a termelést fokozni és a munkaerőt megtakarítani. Vojnich ezáltal a legnépszerűbb és legtekintélyesebb embere lett Mezőtúrnak. A gazdák minden tanácsért hozzá és feleségéhez fordultak. Vojnich azonban nem elégedett meg a népszerűséggel, neki pénzre volt szüksége. A mezőturi gazdáktól küönbözö cimeken kisebbnagyobb kölc önöket vett fel, még mindig a szabadkai földbirtok eladására v ló hivatkozással. Iiyen módon már többmillió korona kölcsön terhelte a szabadkai álfö dbirtokot. Majd uiabb mesét ta'ált ki az analfabéták számára Vojnich Azt mesélte, hogy a szerbek megengedték neki a földbirtokán levő állatállományának Magyarországra való szállítását. Mező uron nagy hiány van az igavonó állatokban, mert az oláhok elhurcoltak minden élő állatot. A gazdák örömmel vették meg Vojnichtól az állatokat — persze látatlanba. Ez az ujabb manipuláció ismét milliókat jelentett. Voinich néhány hónap alatt valóságos tartományfőnöke lett Mezőtúrnak. Egy szép napon azonban a budapesti buzavásárlók megun ák a várakozást. Megunták a dolgot a mező uri gazdák is és kezdtek kellemetlen perceket okozni Vojmcli Antalnak. Mikor a hurok már nagyon szorult, Vojnich Sze gedre szökött. Mezőtúron hagyva feleségét az idegen birtokon. A rendőriégre pedig egyremásra érkeztek a feljelentések Vojnich ellen. A végzet nem sokáig váratott magára. A többmilliós csaló tegnap már a szuterénban elmélkedett letört karriéiie felett. A rendőrség ma Mezőtúrra vitte Vojnichot, hogy helyszíni szemlét tartsanak az ügyben. Szürke ülés. A nemzetgyűlés mai ülését 11 óra után nyitotta meg Almássy László alelnök. A z elrök bejelenté ek után jelenti, hogy Klárik Ferenc a sajószentpéteri népgyűlés feloszlatása tárgyában napirend előtti felszólalásra kért és kapott engedélyt. Klárik Ferenc: Felszólalásában helytelenili, hogy az emiitett helyen a tiszteletbeli főszolgabíró megakadályozta a gyűlés megtartását. Beszédének elmondásában megakadályozta arra hivatkozással, hogy gyalázta a magyar hadsereget és a tisztikart. Kijelenti, hogy beszélt ugyan kardcsörtető katonatisztekről, de nem a magyar hadsereg tisztjeit értette. Né2ete szerint nincs is magyar hadsereg. (Ellentmondások: Hogy mondhat ilyet?) Bejelenti, hozy választókerületéből levelet kapott, amely szerint az ottani katonai parancsnok megjelent a rendörségen és tudtul adta, hogy bejöveteléért nem vállalja a felelősséget. Kijelenti, hogy senkinek sem tartozik felelősséggel, csak a magyar független bíróságnak. Ezután áttérnek az Alföld erdősítéséről és fásításáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Farkas Tibor: Az erdősítést el kell különíteni a fásítástól. Ha ez megtörténik, meg kell hagyni a mezőgazdaságok autonómiáját. A javaslatot nem fogadja el. Csik József: A javaslatnak, szerinte, az a legnagyobb hibája, hogy megalapozásokkal kell küzdenie. Nem lehet ugyanis tudnunk, a gyakorlatban hogy fog beválni 10—20 év múlva. Erdőállományunk évről-évre kisebbedik és ez a körülmény indokolttá teszi a kormány beavatkozását. A befásitással az Alföld klímája is megjavul és a tüdővész nem fog olyan rohamosan (erjedni, mint ma. Szakaszról szakaszra foglalkozik a javaslattal é< megteszi kifogásait. Dénes István: Az Alföld kevés erdeje az oka annak, hogy az aiföldi embereknek kevés fa áll rendelke?ésükre és az is igen drága áron. A szegény földmunkások nem tudnak fü eni és gyermekeiket ezrével pusztítja el a tüdő/ész. A kisbirtokost k nem pusztították ki az erdőségeket, a nagybirtokosok azonban kipusztították. Ha a javadat nem fog máról-holnapra nagy ered ménnyel járni, hanem csak 10—20 év muiva, akkor is érdemes a javaslatot megszavazni, mert 10—20 év az állam éleiében nem számit. Szóváteszi, hogy több mint egymillió kat. hold föld hever parlagon az országban. A földbirtokosok nem akarják ezeket befásitani, mert a parlagon heverő földek után nem kell adót fizetni. Kényszeríteni ke lene a birtokosokat, hugy az ilyen területeket fá>itsák he. Több felszólaló nem lévén, elnök a vitát berekeszti. Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter : A bsfásitást már régebben végre kellett volna hajtani, akkor, amikor az Alföldön a vizeket lecsapolták. A javaslat benyújtását maguk a gazdák kívánták. Gál Gaszton felszólalásában hivatkozott arra, hogy ne kényszeritsük a gazdákat erdősítésre, hanem felvilágosítással, magyarázattal hasfunk oda, hogy területeiket okszerűen befásitsák. Ezzel azonban nem sokra megyünk. Farkas Tibor volt az egyetlen, aki a javaslatot nem fogadta el. Vele szemben Czettler felszólalására kell hivatkoznia, aki a javaslatról azt mondotta, hogy az egy egész élet leszűrt tapasztalatainak és munkájának eredménye. Györki Imre felszólalásában a debreceni erdőmunkások helyzetét tette szóvá. Kijelenti, hogy ő maga is több, mint tizenöt évet töltött el, mint erdőmunkás, tehát jól ismeri az erdőmunkások helyzetét. Nagyatádi Szabó: Tényleg kifogásolni való, hogy az erdőmunkások családtagjaikkal együtt földalatti kunynóban laknak. Debrecen városának kellett volna házhelyeket kijelölnie ezeknek a munkásoknak a számára. Kéri a képviselőket, terjesszék a nemzetgyűlés elé módosításaikat, melyeket a lehetőséghez képest honorálni fog. Kéri javaslatának általánosságban és részleteiben való elfogadását. Farkas Tibor félreértett szavait magyarázza meg. Elnök felolvastatja Györki Imrének a javaslathoz benyújtott határozati javaslatát, melyben kéri, utasítsa a nemzetgyűlés a földmivelésügyi minisztert, hogy a jelen javaslattal kapcsolatban egyszerre az erdőtelepesek sorsáról is intézkedjék. Kapjanak ezek megfelelő bért, lakást és szociális intézményeket létesítsenek részükre. Nagyatádi Szabó: Györki Imre javaslatával teljesen egyetért, de lehetetlennek tartja ennek az ügynek elintézését a jelen javaslat keretében. Neki meg van a kellő szociális érzéke az erdőtelepesek sorsa iránt és mihelyt lehet, segiteni fog ezek sorsán. Kéri Györki javaslatának élvetését. A Ház a javaslatot elveti. Ezután az elnök 5 perc szümet rendel el. Szünet után áttérnek a javaslat részletes tárgyalására. A címet a Ház vita nélkül elfogadja. Az 1. §-nál Gaál Gaszton kijelenti, hogy nem vélté* tekintetbe azt, hogy nemes fenyőket az Alföldön nem lehet termeszteni, mert az Alföld talaja erre nem alkalmas. Á javaslat értelmében a szemes gazdálkodásra alkalmas területeket kisajátíthatja az állam, ami zaklatás formájában is történhetik. Hibáztatja azt is, hogy a már egyszer erdő itett területek örökké erdőterületek maradnak. Két határozati javaslaot nyújt be a szakasznak az általa előadottak értelmében való módosítására. Nagyatádi Szabó kéri a szakasznak eredeti szövegében való elfogadását. A 2. § nál Gaál Gaszton a házszabályokhoz kér szót és azt javasolja, •hogy a szakaszt komplikált voltánál fogva részletesen tárgyalják le. Gaál Gaszton és Csik József a szakaszhoz modositást nyújtanak be, melyeket a Ház elf >gad. A 3. § hoz az előadó, Gaál Gaszton és Dénes István nyújtanak be módosító indítványt. Az idő előrehaladott voltára való tekintettel az elnök a vitát berekeszti és igy a szakasz sorsáról csak a holnapi ülés folyamán döntenek. A mai ülés dé után 2 órakor ért véget. Biznah a török béke megkötésében. Konstantinápolyból jelentik: A török kormány teljes győzelmet aratott a túlzók fölött. A nemzetgyűlés jóváhagyta Izmednek a lausannei szerződésre vonatkozó magatartását. Azt gondolják, hogy a török javaslatokat legkésőbb ma tudomásíra hozzák a hatalmaknak. Konstantinápolyi török körökben bizalom uralkodik. A lausannei szerzödésjavaslatnak a török nemzetgyűlés részéről történt elutasításával kapcsolatban, ami a hivatalos köröket nem lepte meg, a Reuter-iroda ugy értesül, hogy az angol kormány továbbra is fentartja a békejavaslat dolgában tanúsított magatartását, de hajlandó uj tárgyalásokat kezdeni, ha Törökország bebizonyítja, hogy becsületesen gondolkozik és komolyan óhajt eredményre jutni. Ha az angorai kormány elfogadható ellenjavaslatokat terjeszt elő, akkor a francia kormány hajlandó lesz azokat figyelmesen áttanulmányozni és amennyiben a javaslat megvitatásra alkalmasnak mutatkozik, akkor a szövetségesekkel együtt felveszi Lausanneban, vagy egyebütt a tárgyalások fonalát. Az angol alsóházban izgalmas és lármás jelenetek játszódtak ma le. Peget Őrnagy beszédében heves támadást intézett a munkáspárt ellen s azzal vádolta meg a párt tagjait, hogy ők feklősek azokért a súlyos veszteségekért, melyek az angol csapatokat a világháborúban érlék. A munkáspárt padsoraiból többen fölemelkedtek és megfenyegették a szónokot. Sértések is történtek, amennyiben a. szónokot hazugnak és rágalmazónak nevezték.