Szeged, 1923. március (4. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-25 / 69. szám

Szeged, 1923 március 25. SZBQBD olyanok, ha kevesen is, akik rászorulnak a villamos használatára. Holfmann Ignác a márciusi közgyűlésen kifejtette, hogy a villamos vasút túlságosan magas tarifája (akkor még arról az ujabb emelésről nem is volt sző) üzleti szempontból magát a vállalatot károsítja meg elsősorban, mert Szegeden nem olyan a helyzet, mint a fővárosban, itt a villamos nem közszükséglet és ez az oka annak, hogy a villamos koc-ük teljesen üresen szaladgálnak a városban. Meg van győződve arról, hogy a tulmagas viteldijak leszállításával csak nyerne a vállalat . . . A vállalat azonban a leszállítás helyett ismét emel és az emelés következménye véleményünk szerint föllétlenül igazolni fogja Hoffmann Ignác álláspontját. A villamosvasút képviselője a beadvány átnyújtása alkalmával szóbelileg közölte Rack Lipót pénzügyi tanácsnokkal azt is, hogy a pályatest mentén megrongált utcaburkolat javítását a húsvéti ünnepek után megkezdik, a sinek melleit bazalt kockákat helyeznek e>, a szükséges kőagyagot már beszerezte a vállalat. Ennek a szóbeli közlésnek valószínűleg az volt a célja, hogy a tarifiemelés tárgyalásánál engedékenyebb hangulatra hangolja a tanácsot, mert a szerződési feltételek negligálása miatt már nagyon kiéleződött a helyzet a város hatósága és a villamosvasút között. Véget ért a vasmunkások sztrájkja. (A Szeged budapesti tudósítójától) A már msjdnem négy hét óta tartó vasmunkásszlrájk ma ejte 10 órakor véget ért. A tárgyalásokat vezető hatósági képviselők megállapították azt, hogy a n>un<aszabddság, valamint a munkafegyelem biztosítását mindkét fél szükségesnek tartja. Ott, ahol azt a gyárak vezetősége a telje itmény érdekében szükségesnek tartja és elrendeli, a munkások a túlórában való munkát az ország közgazdasági téren v ló boldogulásának érdesében akár egyénenként, akár csoportokban, akár gyáranként teljesíteni fogják az 1920 junius 12-iki kölc önös megegyezés szerint. A munkaadók összes munkásaikat visszaveszik. A munkaadók szervezetük utján az egyes gyárakban a jelenlegi munkaszünetelés előtt felmerült egyes vitás és még el nem intézett kérdéseket a megtörtént munkábaállás után sürgősen egymásután fogják kivizsgáltatni é? azokat mindkét fél érdekeinek szem előtt tartásával igazságosan és jóakarattal elintézni. A munká sok hétfőn reggel már munkába állanak. közelebbről látta, mint akár Stróbl mester, akár a jeles esztetikus. S ez a jámbor muzulmán a következőkép rajzolja meg a császár portréját: — Középtermetű, vékony testű, gyenge, szakáltaían ember ez az imperátor-királ. Feje olyan, mint a medlevi sapka, vagy a balkabági nevezetű mézestök, vagy a hosszú nyakú palack-fej. Homloka széles, mint a deszka, szemöldjei vastagok- és feketék, szemei nagyok és gömbölyűek, mint a kuvik bagolynak. Arca hosszú, mint a rókáé; fülei nagyok, mint a papucs; orra nagy és vörös, mint a patlidzsánuborka; orrlyukaiba három ujja is belefér s olyan szőrszálak állnak ki belőlük, mint egy harmincéves férfi bajusza. Ajkai olyanok, mint a teve ajkai. Fogai is nagyok, fehérek s ugy állnak, mint a teve fogai. Ha szólni kezd, nyáladzik a szája, de oly bőven, hogy a mellette lévő apródok bolyhos szövésű vörös zsebkendővel törlögetik a száját. Különös dolog, hogy ennek a császárnak egész faja és nemzetsége ilyen rút arcu. 0 yan rút az arca, hogy aki szembe jő vele, kisértetnek nézi és remeg. Ellenben kiváló gyors felfogású, eszes és megfontolt. Ez az utolsó megjegyzés mutatja, hogy az öreg Cselebi nem karrikaturát akart rajzolni, hanem portrét. S hogy közel járhatott az igazsághoz, azt bizonyítják a Lipót pénzei. Mert azokon is olyan, ábrázata van a Leopoldus imperátornak, hogy azt csak rútnak mondani szépítés. S ha a fölséges úristen jónak látott egy császárt a fölséges ausztriai házból ilyennek teremteni, tán még se lehet abban tekintélyrombolást látni, hogy a művész kétszáz esztendő múlva Árgyélus királyfit nem csinált belőle. Hivatal-palota a Rákóczi-téren. (A Szeged tudósítójától.) A közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén Regdon Gejza műszaki főtanácsos, az államépitészeti hivatal vezetője bejelentette, hogy a szegedi magánlakásokban elhelyezett állami hivatalok számára építendő központi palota ügyében komoly mederbe terelődtek a tárgyalások. Most a kérdés ismét haladt egy lépéssel előre — talán a megvalósulás felé. Regdon Gejza szombaton délelőtt tiz órára értekezletre hivta össze azoknak a közhivataloknak a vezetőit, amelyek a magánlakásokban működnek és a készülő lakástörvény értelmében ezekből kilakoltathatók. Az értekezleten — amelyet az államépitészeti hivatalban t rtoitak meg — megjelentek a kerületi államrendőrség, az iparfelügyelőség, a folyammérnökség, az erdí felügyelőség, a kataszteri hivatal, a mérnökegylet, az állami főigazgatóság vezetői. Regdon Gejza az értekezlet megnyitása után ismertette a megjelentekkel azt a felterjesztés', amelyet még a mult év áprilisában küldött a kereskedelmi miniszternek. Ebben azt ajánlotta, hogy az üzletvezetőség telkén lévő parkban építtesse fel az állam a hivatalok elhelyezésére szükséges palotát. A kereskedelmi miniszter ehhez a tervhez elvileg hozzájárult, később azonban, amikor az üzletvezelőség tiltakozott a terv ellen, mivel — a kereskedelmi miniszterhez intézett memorandum szerint — a telekre a hivatal esetleges kibővítése esetén a vasútnak is szüksége lehet, igy inkább a központi palota számára a Rákóczi-teret ajánlotta, a kereskedelmi miniszier felhívta az államépitészeti hivatalt, hogy ilyen értelemben kezdje meg a tárgyalást a város hatóságával. Elmondotta Regdon Gejza, hogy a várossal már régebben folynak a tárgyalások, a tanács a Rákóczi-tér átengedéséhez elvileg hozzá is járult, a tér átadását azonban bizonyos feltételekhez köti. A tanács első feltétele az, hogy az építkezés még ennek az évnek a tavaszán meginduljon. A». államépitészeti hivatal a város hajlandóságáról értesítette a minisztert és kérle, hogy a további tárgyalásokra küldje le megbízottait. A miniszter december hatodikán válaszolt és közölte, hogy a megbízott küldésnek, véleménye szerint, még nem érkezett el az ideje. Az államépitészeti hivatal ujabb felterjesztésére a miniszter végre most, március 19 én érdemlegesen válaszolt, közölte, hogy Vásárhelyi Dezső műszaki főtanácsost küldte le Szegedre. Vásárhelyi Deztő értesítést küldött, mely szerint április ötödikén érkezik és kérte, hogy a tárgyalást április hatodikán reggel kilenc órára tűzzék ki és azon lehetőleg a polgármester is vegyen részt. Regdon Gejza arra kérte a megjelent hivatalvezetőket, hogy április hatodikáig az illetékes minisztériumoktól pontosan tudják meg, melyik hivatalnak hány hivatalos helyiségre van szüksége. Bejelentette még azt is, hogy a város feltételeit a polgármester már közölte vele. Ezek a feltételek a kövfilkezők: A palota Kossuth Lajos-sugáruti frontján üzlethelyiségek létesítendők, amelyeknek évi bére — területhasználati dij fejében a várost illeti, az épület belsejében harminc magánlakás építendő a tisztviselők számára, a lakásínség enyhítése céljából. Regdon Gejza szeiint ezek a feltételek könnyen teljesíthetők. A palota minden valószínűség szerint ötemeletes lesz. Szalay József dr. kerületi főkapitány szólalt ezután fel, bejelentette, hogy a rendőrségnek körülbelül kétszáz (?) helyiségre lesz szüksége a központi palotában. Már előre is azt javasolja, hogy az épüle'et faját vízvezetékkel, központi fülessel és kü'ön világítási berendezéssel lássák el, hogy „teljesen külön életei éljen". Szóba került még az is, hogy a Rákóczitérre tervezett vásárcsarnokot a Hivatal-palota udvarán lehetne felépíteni. Ez ellen a megjelent hivatalveze;ók,többsége már eleve erélyesen tiltakozott, mert a vásári lárma zavarná a hivatalos munkát. > JUmmpcSSL — Húsvéti 82Ünet az egyetemen. Mi délben egy órakor a szegedi bajtársi szövetségek beszüntették az igazoltatásokat a szegedi egyetem összes fakultásain. Ma ugyanis a szegedi egyetemen is megkezdődött a húsvéti szünidő, a diákok hazautaztak s igy semmi értelme nern lett volna a további igazoltatásoknak. Remélhető, hogy a húsvéti szünet után a szegedi egyetemen is helyreáll a tanszabadság. — Halálozás. A városnak régi, érdemes polgára hunyt el tegnap Kertész József ügyvéd személyében. Az elhunyt igen nagy tevékenységet fejtett ki az árvízvédelmi időben és a rekonstrukciós időszakban is hasznos munkásságot fejtett ki. Kertész József 52 éven keresztül folytatott ügyvédi gyakorlatot és jó idő óta volt a város tiszteletbeli főügyésze. Vasárnap délután négy órakor temetik a Párisi-körut 25. szám alatt levő gyászházból. — Visszahelyezik a paprikapiacot a Valéria-térre. A szombati tanácsülésen elhatározta a tanács, hogy a termelők és feldolgozók nagy többségének indokolt kívánságára a Rudolftérre helyezett paprikapiacot visszahelyezi a Valéria-térre. A tanácsnak ez a határozata legalább véget vet annak az állandóan fokozódó elégedetlenségnek, amit a piac elhelyezése váltott ki a paprikatermelők és feldolgozók körében éppen ugy, mint a Valéria-téri kereskedők körében, — Felemelték a klárafalvai asszonyégető büntetését. Tegnap tárgyalta a királyi tábla a klárafalvai asszonyégetö bünpörét. Füredi Rozál 1921 decemberben fejszecsapással megölte és egy banyakemencében elégette Kádár Juliannát. A törvényszék annak idején szándékos emberölés büntette miatt 12 évi fegyházra ítélte a vádlottat. A királyi tábla tegnapi tárgyalásán a bíróság nem találta kellőkép bizonyítottnak a gyilkosságot és csak rablás bűntettében mondotta ki bűnösnek Füredi Rózáit, akit ezért 15 évi fegyházra ítéltek. Dr. Márton József ügyvéd az ítélet ellen semmiségi panaszt jelentett be. Az ügyész megnyugodott. Női kalapok legszebbek, legolcsóbbak Fazekas Nővéreknél, Iskola-utca 18. 301 — A központi választmány ülése. A központi választmány szombaton délben a városháza tanácstermében ülést tartott Taschler Endre főjegyző elnökletével. Potyondy Miklós távozásával megüresedett felsőísözpanti összeíró küldöttség elnöki tisztjét Véner Lajos állami tanítót, a küldöttség helyettes elnökét, az ő helyére Boros József küldöttségi tagot, annak a helyére pedig Nekich Richárdot választották meg. Az összeíró küldöttségek tagjain tk napidiját nyolcszáz koronában állapították meg. (_>* „A terményárak nem tükrözik vissza az értékviszonyokat". Az árvizsgáló bizottság pénteki ülésének legfontosabb tárgya az a leirat volt, amit az Országos Központi árvizsgáló bizottság elnöke intézett az egyik vidéki árvizsgáló bizottsághoz, amelynek minden tagja az elnökkel együtt lemondott mert a drágaság elleni és hatalom nélküli munka hiábavalóságát a küzdelem eredménytelensége bebizonyította. Ezt a leiratot Biber Lajos, az 0. K. Á. B. elnöke körirat formájában elküldte minden törvényhatósági árvizsgáló bizottságnak. Biber Lajos ebben a köriratban foglalkozik azokkal az érvekkel, amelyekkel a lemondott bizottság megokolta a lemondását. Az árvizsgáló bizottságoknak véleménye szerint most az a rendkívül fontos szerepe van az állami közgazdasági életben, hogy az árak emelkedését a lehetőséghez képest lassítsák és a kirívó kinövéseket lenyesegessék. Az árvizsgáló bizottság ellenőrzésének lélektani hatása is a célt szolgálja. Az árellenőrzésnek azonban nem szabad zaklatássá fajulnia. Az a körülmény, hogy a mezőgazdasági termények áralakulása nem esik korlátozás alá — Biber véleménye szerint —, nem nehezíti meg a bizottságok működését, mivel a mezőgazdasági termények ára mindenkor a tény- leges értékviszonyokat fejezi ki. — A szegedi árvizsgáló bizottság pénteki ülésén a körirattal kapcsolatban az az e határozás jegecesedett ki, hogy eientut a piaci és kereskedelmi árakat fokozottabban kell ellenőrizni és minden illetékes hatóságot erélyesebb támogatásra kell felkérni. A szegedi bizottság azonban nem azonosítja magát Biber Lajosnak a mezőgzdasági