Szeged, 1923. február (4. évfolyam, 25-47. szám)

1923-02-08 / 30. szám

2 SZEGED Szeged, 1923 február 8. belső liberális frontja nem érzi magát eléggé erősnek ahhoz, hogy Qömbösékkel felvegye a harcot, annál kevésbbé, mert Oömbösék már most is élénken reagálnak a liberálisok átkaroló mozdulatára és a WW/f-csoportban, valamint Friedrich táborában keresnek támogatást. Gömbösék tisztában vannak maguk is a szavak E

olitikájának jelentőségével. Ez az oka annak, ogy ma még nem mennek át ellentámadásba, csak csapataik felvonulásáról gondoskodnak, még pedig kellő harci zaj kíséretében, ami valóban elegendő volt ahhoz, hogy a liberálisokat agresszív szándékaiktól eltérítse. Bethlen tegnap esti beszédével látszólag Heinrichék felé billen a hónapok óta iránytalanul lengő mérleg nyelve, valójában azonban teljesen függetlenül attól, hogy az elvi program megvalósítására a kormányzat cselekedeteket nem hozott kilátásba, egyáltalán nem volt alkalmas arra, különösen konzekvenciáiban nem, hogy a liberálisok győzelmét biztosítsa Oömbösék felett. A fajvédelmi tábor teljes harci felkészültségben várja a végső összecsapást és gondoskodik arról, hogy amennyiben Bethlenéknek módjukban lesz befolyást gyakorolni e harc kimenetelére, e befolyás ne a szavak, hanem a tények irányában és érdekében történjék. A politikai helyzet tisztázásához tehát a tegnapi beszéd egyáltalán nem járul hozzá, sőt ellenkezőleg, ha lehet, csak még jobban elmérgesiti a helyzetet. Megszakadtak a Jóvátételi tárgyalások. (-4 Szeged budapesti tudósítójától.) Korányi Frigyes báró, aki most érkezett vissza külföldről, ma délelőtt megjelent a Házban és a folyosón több kormánypárti és ellenzéki képviselőt informált a jóvátételi kérdés állásáról. Elmondotta, hogy a jóvátételi tárgyalások e pillanatban megszakadtak. Ezért jött haza és csak akkor utazik vissza újra, ha a reparációs bizottságtól távirati értesítést kap. Lehet azonban, hogy erre rövid időn belül nem kerül sor. Elmondotta Korányi azt is, hogy a nagyhatalmaknál a magyar jóvátétel meglehetősen alárendelt jelentőségű kérdés, azonban azon országok, amelyek Németországtól nem várhatnak reparációt, forszírozták. E tekintetben nehéz a helyzetünk, meg kell tehát várni a krízis elmúlását, amikor már a nagyhatalmak a német jóvátétel aktualitásának elmúlásával nem fognak teret engedni a túlzóit követeléseknek. Korányi odakint beható tanácskozásokat folytat ugy az illetékes kormánytényezőkkel, mint a társadalmi faktorokkal. Rövid interpellációs ülé A nemzetgyűlés mai ülését Huszár Károly alelnök nyitotta meg fél 11 órakor. Az elnöki előterjesztés után Klárik Ferenc a tanácskozóképesség megállapítását kéri. (Felkiáltások a jobboldalon: Mind itt vagyunk. Erdélyi Aladár: Névsorolvasást kérünk.) Az elnök konstatálja, hogy a Ház tanácskozóképtelen, az ülést öt percre felfüggeszti. Háromnegyed 11 órakor az ülést újból megnyitják, a Ház ismét tanácskozóképtelen. Az elnök elrendeli a névsorolvasást, amelynek megtörténte után az elnök jelenti, hogy a képviselők határozatképes számban vannak jelen, tehát folytathatják a tanácskozást. Felolvassák az inditványi és interpellációs könyvet. Az előbbibe Giesswein Sándor jegyzett be indítványt a büntetőtörvénykönyv párbajra vonatkozó szakaszainak szigorítása tárgyában. Az interpellációs könyvbe 13 interpolációt jegyeztek be. Azután a földmunkások vállalkozó szövetkezetének állami támogatásáról szóló törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadják. Hegymegi Kiss Pál a házszabályokhoz kér szót. Javasolja, hogy a sütőipari munkáról szóló és az éjjeli munkának egyes iparágakban való eltiltása tárgyáról szóló törvényjavaslatot egyesítsék és egyszerre tárgyalják. Valkó Lajos kereskedelmi miniszter ezirányban tett kijelentése után a Ház hozzájárul | Hegymegi Kiss Pál indítványához. Báró Lers Vilmos, a javaslat előadója ismerteti az éjjeli munkának az egyes iparágakban való eltiltásáról szóló törvényjavaslatot. Majd kéri a Házat, hogy a szokástól eltérően az előadói székből válaszolhasson Hegedűs Györgynek a tisztességtelen versenyről szóló törvényjavaslat tárgyalása folytán felmerült ügyből kifolyólag. Megállapítja, hogy nem ő, hanem Hegedűs magyarázta tévesen az akkor tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot. „ Munkásvédelmi intézményünk nincs". Az ismertetett töt vényjavasl áthoz elsőnek Hegymegi Kiss Pál szólal fel. Kiemeli, hogy munkásvédelmi intézményünk nincs. Nagy hiba, hogy a törvényjavaslat nem tartalmaz radikális intézkedést a nők és a fiatalkorúak védelméről. A mai szociális törvényjavaslatok csak részleges intézkedések. Helyesnek tartja, hogy az éjjeli munkát szigorúan eltiltják egyes iparágakban. Az csak félintézkedés, ha a kereskedelemügyi miniszter nem állapítja meg, mily szakmában nélkülözhető és szükséges az éjjeli munka. Kijelenti, hogy amennyiben a részletes tárgyalás során benyújtandó módosításait honorálják, az esetben a sütőipari munka szabályozásáról szóló törvényjavaslatot elfogadja, mig az éjjeli munka szabályozásáról szóló törvényjavaslatot nem fogadja el. Szabó József polemizál Hegymegivel. Ha 1867 óta a kormányok nagyobb gondot fordítottak volna a munkásvédelemre, akkor ma nem t pasztaihatnánk ezen a téren olyan sok visszásságot. A jelenlegi kormánynak kötelessége ezeket a mulasztásokat helyrehozni. A benyújtott törvényjavaslatok közül a sütőipari munkára vonatkozó törvényjavaslat kielégítő, jóllehet nem felel meg minden tekintetben a kívánalmaknak. A sütőipari munkások azt kívánják, hogy öt óra helyett hat órakor lépjenek munkába. Ez nehezen teljesíthető anélkül, hogy a fogyasztó közönség érdekei sérelmet ne szenvedjenek. Megoldható volna azonban ez a kérdés, ha külön választanánk a fehér sütemény és a kenyér készítését. Az éjjeli munka még erkölcsileg is demoralizáló hatású. Szerinte nem rendelettel kellene a kérdést megoldani, hanem expressis verbis ki kellene mondani, hogy az éjjeli munka tilos. Báró Lers Vilmos előadó kifejti, hogy Szabó nyomatékosan lépett fel az éjjeli munka eltiltása mellett. Az expressis verbis eltiltás csak ott lehetséges, ahol be van vezetve a nyolc órai munkaidő. Vannak azonban egyes üzemek, pl. a kenyérgyárak, ahol az éjjeli munka nélkülözhetetlen. Az elnök napirendi indítványt tesz. A nemzetgyűlés holnap, február 8-án délelőtt 10 órakor tartja legközelebbi ülését. Az elnök szünetet rendel el. Az interpellációk. \ Szünet ulán áttérnek az interpellációkra. F. Szabó Géza a közalkalmazottak kedvezményes vasúti utazásának korlátozása tárgyában terjeszt be interpellációt a kereskedelmi miniszterhez. Bírálja a kereskedelmi miniszternek ezirányu rendeletét. Rámutat arra, hogy a közalkalmazottak körében nagy elkeseredést keltett ez a rendelet, melyet nem lehet sem méltányosnak, sem időszerűnek tartani. Vannak olyanok, akik jogszerűnek sem tartják ezt a rendeletet. Ugyanis a vasúti kedvezmény a tisztviselői járandóság egyrészét képezi s mint ilyen, kétoldalú szerződésnek tekinthető, tehát nem bolygatható meg egyoldalulag. Kifogásolja, hogy beszüntették a füzetjegyeket. A kereskedelemügyi miniszterhez intézi interpellációját: hajlandó-e a tisztviselők és a nyugdijasok vasúti kedvezményét rendezni s amennyiben rájuk nézve méltánytalan, revizió alá venni. Utána Forgács Miklós a kereskedelmi és közélelmezési miniszterhez intézi interpellációját az árvizsgáló bizottság irányármegállapitásai miatt a mezőgazdasági terményeknél. Élesen kikel az irányárak ellen, amelyek — szerinte — egyenlők a maximálással. Elitéli az irányárak áthágásából származó elkobzásokat s erélyesen követeli megszüntetésüket. Kérdi interpellációjában a pénzügyminisztertői, hajlandó-e az árvizsgáló bizottság által megállapított irányárakat megszüntetni, mert csak zavart okoznak a közélelmezési ellátásban. A munkanélküli segély. Kabók Lajos a munkanélküliségről intéz interpellációt. Adatokat sorol fel, mennyire emelkedett a munkanélküliség az utóbbi időben Magyarországon. Követeli, hogy az állam avatkozzék bele ebbe a kérdésbe. Munkanélküli segélyt követel a munkanélküliek ré«zére. Interpellációját az összkormányhoz intézi. Kérdi, hajlandó-e a kormány a munkanélküliek részére munkanélküli segélyt folyósítani, közmunkákat elrendelni s a vállalatokat utasítani, hogy a munkásoknak megfelelő fizetést adjon, a munkásokat megfelelő kenyér- és lisztellátásban részesítse, a Pest környékén lakókat pedig vasúti kedvezményben részesítse. Cserty József kéri a belügyminisztert, szűntesse meg azt a lehetetlen állapotot, hogyha négy képviselő beszámolót akar tartani, négy tanút kell szerezni, hogy a gyűlést engedélyezzék. Fábián István első interpellációját, mely a Szent János-kórház tüdőbetegpaviilonjának felépítéséről szól, visszavonja. A második interpellációt a földmivelésügyi miniszterhez akarta intézni, egyes képviselőknek a földbirtokreformmal kapcsolatos birtokszerzése tárgyában. (Felkiáltások az egységespárton: Nem engedjük visszavonni. Erdélyi: Neveket kérünk. Mondja el az interpellációját. Meghurcolja az egész pártot. Nagy Ernő: Ha nekem adnának földet, én is elfogadnám, mert tudok kaszálni, kapálni.) Fábián István: Kifogást emel, hogy egyes képviselők a földbirtokreformmal kapcsolatosan földet szereznek. Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter azonnal válaszol az interpellációra. Nem hiszi, hogy képviselők 1—2 hold földre igényt tartanának, de ugy veszi észre, Fábián arra célzott, hogy vannak képviselők, akik a földbirtokreformmal kapcsolatban kiszakított középbirtokokra pályáznak. Szerinte ez megengedhető abban az esetben, ha az illető képviselő hivatásos kisgazda, vagy pedig a megszállt területen volt birtoka. Ebben a pillanatban nem tartaná szerencsésnek annak megállapítását, hogy ilyen középbirtokokra pályázhat-e képviselő, vagy sem. Mindenesetre annyit most is kiemel, hogy a képviselőséget senkisem használhatja fel ilyen szempontból kijárásra, szóval csak hivatásos kisgazdaképviselők tarthatnak igényt földre. Fábián István a választ tudomásul veszi. Csak azok ellen szólalt fel, akik sohasem voltak birtokosok és csak most akarnak a földbirtokreform kapcsán birtokhoz jutni. A mai ülés félnégy órakor ért véget. A jóvátételi bizottság ma a következő kédésekkel foglalkozott: 1. A folyami hajók felszerelésének költségei Olaszországban. 2. A volt magyar hajók tulajdonoscimleteinek átadása. 3. Az Ausztria számlájára veendő hitel kereskedelmi hajók szállítására. 4. A pénzügyi szakosztály által tett rendszabályok az osztrák javak felbecsülésének gyorsítására, amelyek az utódállamok számára átengedett területeken fekszenek. Most, hogy a jóvátételi bizottság Csehország igényeit Ausztria műkincseire vonatkozólag elutasította, lett nyilvánossá, hogy voltaképen mit is kértek a csehek Ausztriától. A cseh kormány, értesülés szerint, többek között igényt emelt magára az osztrák császári koronára, azonkívül követelte a Dürertől, Tiziantól, Tintofettotól, Van Dycktől és Holbeintől való értékes festményeket, valamint igényt emelt a rendkívül értékes szőnyegekre, arany és ezüst ékszerekre is. A jóvátételi bizottság döntése, amellyel Csehország igényeit elutasította, megfelebbezhetetlen és igy az osztrák császári korona továbbra is Ausztria birtokában marad. ítélt a bíróság. A budapesti büntetőtörvényszéken Törky Géza dr. kúriai biró tanácsa ma tárgyalta a Népszava egyik cikke miatt „nemzetgyalázás" címen megindított pört. A mult év május 15-én vezércikket irt a a Népszava „Miniszterjárás" cim alatt. Az ügyészség a magyar állam és a magyar nemzet meg nem becsülése vétsége cimén eljárást indított. A cikkért a sajtójogi felelősséget Boldizsár nyomdász vállalta, akit ma vont felelősségre a bíróság. A birÓ3ág negyed órai tanácskozás után kihirdette az ítéletet. Boldizsárt bűnösnek mondotta ki a magyar nemzet megbecsülése ellen elkövetett vétségben s egy évi fogházra, húszezer korona pénzbüntetésre és három évi hivatalvesztésre itélte. Az ítélet indokolásában a bíróság kimondja, hogy a cikknek az a része, amely a miniszterelnök beszédével foglalkozik, nem kifogásolható. Meghaladja azonban a komoly bírálat határát az a rész, ahol a keresztény jogrendre való hivatkozással a politikai üldözöttek ezreinek börtönben sinylődéséről és a rémuralmi állapotokról beszél.