Szeged, 1923. február (4. évfolyam, 25-47. szám)

1923-02-06 / 28. szám

Szeged, 1923 február 16. SZEGED 5 Eredmény nélkül szétoszlott a lausannei konferencia. A Daily Mail lausannei tudósítója jelenti: A lausannei értekezlet, mely november 10 óta tár­gyal a közel Kelet kérdéséről, vasárnap este megszakadt, mert a törökök megtagadták a szövetségesek szerződéstervezetének aláírását! A szövetségesek tervezete számos engedményt tartalmazott a törökök javára, elsősorban a tö­rökök kelettráciai birtokának helyreállítása tekin­tetében. A törökök azonban Poincaré tanácsa ellenére nem voltak hajlandók elfogadni azt a megoldást, hogy a Törökországban élő idege­nek igazságszolgáltatását némi módosítás for­májában fenntartják és megtagadták azt, hogy Görögországgal szemben támasztott háborús kárpótlásról lemondjanak. A mussoli kérdésben hozzájárullak ahhoz, hogy az ügy a Népszövet­ség elé kerüljön ezzel a feltétellel, hogy Anglia nem fogja sürgetni 12 hónapig e kérdés ren­dezését és ez alatt az idő alatt a mostani státus marad ott érvényben. A 10 óráig tartó vitatko­zás után az értekezlet eredménytelenül oszlott széjjel. Lausanneből jelentik: Miután Bompard köz­vetítő kísérlete izmed basánál meghiusult, a békeértekezlet küldöttségeinek vezetői megállt pitották, hogy a tárgyalásokat lehetetlen tovább folytatni s elhatároztak, hogy elutaznak Lausanne­ból. Az angol küldöttség már tegnap este utrakelt. Vasárnap este Bompard a pályaudvarra ment, hogy lord Cursont értesítse izmeddel folytatott tárgyalásainak negatív eredményeiről. Curson és Bompard igen szívélyesen búcsúztak. Bom­pard kijelentette a sajtó képviselői előtt, hogy a konferencia kudarccal végződött. Ez mindenek előtt Törökorsiág számára nagy szerencsétlen­ség. A törökök kérlelhetetleneknek mutatkoztak a jogkérdésekben. A külföldieknek megtagadnak mindenféle biztosítékot. Bompard végül kije­lentette, hogy hétfőn elutazik és a lausannei konjerencia véget ért. Az angol kormány azonnal lord Curzon haza­térése után összeül és megbeszéli a konstanti­nápolyi angol csapatok visszavonásának ügyét. A csapatokat Gallipoliba fogják rendelni. Török részről kijelentik, hogy főkép gazda­sági kérdésekben nem tudnak megegyezni. Iz­med basa kijelentette a sajtó képviselőinek, hogy ő még semmiféle értesítést nem kapott, vájjon a konferenciát félbeszakilótták-e, vagy felfüggesztették. Ő ugy számit, hogy 1—2 nap múlva elutazhatik. Előbb azonban még a szö­vetségesek hivatalos közlését várja a konferen­ciáról. Ez a, közlés igen fontos, mert a fegyver­szünet, mint ismeretes, csak a konferencia tar-, tamárá szól. Párisban a lapok a törökök halhatatlansá­gának rovására irják a felelősséget a lausannei értekezlet kudarcáért. A francia sajtó hangsú­lyozza, hogy a szövetségesek megbízottja Lau­sanneból a legteljesebb egyetértésben távoztak. A Daily Maily konstantinápolyi levelezője jelenti: Kemal pasa Szmirnában beszédet mon­dott, amelynek folyamán megkérdezte a mint­egy 5000 főnyi török hallgatóságot, hogy haj­landó-e elfogadni a békét a felajánlott feltéte­lek mellett. Nem félünk az angoloktól, vála­szolták egyhangúlag a hallgatók. A Times jelenti Konstantinápolyból: Musztafa Kemal pasa kijelentelte, hogy Törökország, amely nem fél Angliától, nem tér arra az útra, amelyre Anglia fenyegetéseivel akarja szorítani. Rámutatott Törőkországnak Oroszországhoz való szívélyes viszonyára, amely a józan ész alapján nyugszik. A Volta Iroda diplomáciai körökből a követ­kezőkről értesül: Ha a törökök előnyomulnak Konstantinápoly felé, valamennyi szövetséges nagyhatalom visszanyeri cselekvési szabadságát Az angol csapatokat valószinüleg visszavonják és Gallipoliban összpontosítják. Franciaország és Olaszország azonban azon lesz, hogy el­kerülje a hadiállapotot Törökországgal és csa­patait legalább egyelőre Konstantinápolyban hagyja. ­nem akarja már a megszállást. veszélye A prágai Narodni Politik a külpolitikai helyzetről szóló cikkében egyebek között eze­ket irja: A január végei külpolitikai feszültség egyik tényezője volt a magyar jóvátétel kérdése is. Az ebből eredő veszély azonban szemmel láthatóan csökkent Mussolini ama kijelentésé­vel, hogy Olaszország, tehát a magyar jóváté­tel legerősebb érdekeltje ellene van annak, hogy Magyarország ellen francia mintára meg­szállással járjanak el. Eddig még ismeretlen, hogy Olaszország el akarja-e engedni a ma­gyar jóvátételt, vagy más eszközzel akarja-e kikényszeríteni. Annyi tény, hogy Budapest többi hitelezői sem akarják megismételni a Ruhr-vidéki eseményeket, egyszóval osztja Olasz­ország "álláspontját. Végeredményben tehát Felvágta az ereit, mert nincsen ruhája. Csehország számára a komplikációk ebben az irányban is csökkent. Nistor bukovinai miniszter Csernovitzban be­szédet mondott, melyben kifejtette, hogy nincs ok nyugtalanságra. A magyar határincidensek­nek nincs riasztó jellegük. A bulgárok és az oroszok részéről sem kell semmitől sem tar­tani. Romániának immár egyetlen szomszédjá­val sincs konfliktusa. Több kormánypárti lap szintén erősen fáradozik azon, hogy a közvéle­ményt megnyugtassa. Az ellenzéki lapok ezzel szemben a kormányt okolják a nyugtalanságért, melynek oka az 1923. évi újoncok korai behí­vásában és diplomáciai jellegű riasztgatásokban keresendő. (A Szeged tudósítójától.) Rövid rendőri je­lentés: „Gulyás Mihály husz éves közkórházi beteg tegnap .este öngyilkossági szándékból fel­vágta ereit. Állapota Eulyos, de nem életveszé­lyes. Kihallgatható nem volt". A szigorúan hivatalos jelentés nyomán munka­társunk kiment a közkórházba, hogy az érde­kesnek látszó öngyilkosság körülményeit és okát megtudja. Gulyás Mihály borbélysegéd novem­ber 11 -én került a szegedi közkórház 18. számú kórterméb'e könnyebb lefolyású betegséggel, Mindenki jó fiúnak ismerte meg a kórházban, semmi különösebb baj nem történt vele, csak mióta betegségéből lábbadozott és szóba ke­rült, hogy el kell mennie a kórházból, azóta lett búskomor. Elkeseredetten panaszkodott az ápolónőnek szegénységéről. Öngyilkosságról azonban soha senki előtt nem beszélt. Annál megdöbbentőbb volt, midőn tegnap este fél hat óra tájban a kórteremben tartózkodó ápolónő­nek izgatottan jelentette az egyik beteg, hogy a folyosón tartózkodó Gulyás, borotvájával mind­két karján felvágta az ütőerét. A szerencsében fiút azonnal az orvos elé vitték, aki összevarrta az ereket és morfium befecskendezéseket adott i fiatalembernek. Ma délelőtt munkatársunk már a folyosón találta GulyáB Mihályt. A nagy vérveszteség látszott csak rajta. Arca viaszsárga, ajkai elké­kültek, szemei zavarosak. Kérdéseinket alig méltatja válaszra. Szűkszavú, zárkózott, fásult, mint minden életunt. Inkább az ápolónőt en­gedi beszélni. , — Tetszik tudni — mondta az ápolónő — ez egy* szegény fiu. Kiskunfélegyházán volt borbélysegéd. Ide került még novemberben s most, hogy felgyógyult, nem tudja, mit csinál­jon. Fél, hogy el kell mennie a kórházból és nincsen ruhája. Nincs, amit magára vegyen, iay nem kaphat munkál. Ezért lett öngyilkos. Egy bprbélysegédnek ruha kell, hogy üzletbé mehessen. Most a fiút kezdjük faggatni, de csak ezt feleli: — Megmondták már, hogy mért lettem ön­gyilkos. Többet ugy sem mondok senkinek a világon. Van még többféle okom, bánatom, de ezt nem akarom megmondani. — Talán gyógyíthatatlan beteg? — Nem. — Szerelmes? — Nem. — Talán politikailag üldözték ? — Azt sem. Nem akar őszinte lenni. Valami fájó, nagy titka lehet. Inkább ott hagy bennünket, yissza­megy a kórterembe. De az ápolónő nem olyan szűkszavú. — Hát én megmondom — szólt, — hogy mi nyomja a lelkét. Fiatal, husz éves. Rossz társasápba keveredett, valami kis bünük volt, meg büntetésük. Emiatt is fél, hogy nem kap tnbbé munkát. De nem olyan nagy bün volt. Vigasztalom is szegény fiut. Majd én szerzek neki valami kis állást. Csak ne csinálna ilyen szamárságot. Igaza van az ápolónőnek. Nincs is olyan nagy bün, amiért ilyen nagy megbánás után megbocsátani ne lehetne .. . Hurek Ujabb merénylet Sztambulinszby ellen. Szófiában az első bulgár színdarab előadá­sának hatvanötödik évfordulója alkalmával teg­nap tartott díszelőadáson bombát dobtak abba a páholyba, melyben Sztambulinszky miniszter­elnök tartózkodott minisztertársaival együtt. A bomba felrobbant anélkül, hogy áldozatai let­tek volna. Az anyagi kár is jelentéktelen. Az előadást a színpadon félbe sem szakították, oly rövid idő alatt játszódott le a jelenet. A tettes személyazonosságát megállapították. — Megszűnik a blockrendszer az egész országban. A forgalmi adó végrehajtása köré­ben a blockrendszernek február 1-én kellett voiná érvénybe lépnie. A mult hét végén for­dulat következett be. A pénzügyminiszter táv­iratilag értesítette a vidéki pénzügyigazgatósá­gokat, hogy a blockrendszer életbeléptetésére vonatkozó rendeletét ideiglenesen felfüggeszti ott, ahol az még nem lépett életbe. A szűk­szavú pénzügyminiszteri távirat kiegészitésekép a vidéki pénzügyigazgatőságok arról is tudnak, hogy a pénzügyminiszter már a közeli napok­ban minden egyes pénzügyigazgatósághoz mi­niszteri kiküldöttet küld azzal a megbízatással, hogy tudassa a pénzügyigazgatóságokkal, hogy I a blockrendszer tervét véglegesen elejtette s I ehelyett dz átalányrendszerre térnek át. — A zsidókérdés az Ujszegedi Népkör­ben. Vasárnap tisztújítás volt az Ujszegedi Népkörben, amelyén egyesek a régi tisztikar helyeit antiszemitákat akartak a kör élére állí­tani. Hogy mennyire nem sikerült az anti­szemita alapon való robbantás, bizonyítja, hogy a tegnapi választáson a hivatalos listán sze­replő régi tisztikar győzedelmeskedett s az Uj­szegedi Népkör elnöke ismét a liberális gon­dolkozásáról ismert Lantos Béla lett. A tiszti­kar többi tagjai: Alelnök Szabó Kálmán, titkár Kakuszi György, pénztáros Zsemberi Károly, ellenőr Sándor János, körgazda Preszly Ernő, könyvtáros Szitkay János, ügyész Maiina La­jos, zászlótartók Molnár János és Szalay Illés. Az antiszemita ellenzéknek Zsemberi Károly korcsmáros, a Népkör szállásadója a leghan­gosabb tagja, aki a vesztett csata miatti bosszúját akként töltötte ki, hogy a népkörnek felmondta a helyiséget és a kör zsidó tagjait korcsmájában többé nem szolgálja ki. — Kivonták a forgalomból a postapénzt. Véget ért a postapénz karriérje. Mától kezdve csak a Jegyintézet és fiókjai váltják be. Még 44 millió postapénz van forgalomban. 10,000 korona jutalmat kap minden kukactól, amelyet a Központi Tejcsarnok fiókjaiban árusított trappista sajtban talál. 174 — Kormányzó-sértéssel vádolt tanár. A királypuccs alkalmával a makói gimnázium tanári termében vitába elegyedtek a tanárok. A vita során Fülöp Béla a királyhüség mellett kardoskodott és kijelentette, hogy a kormány­zónak nem engedelmeskedik többé, mert a király itthon van. Egyik tanár társa feljelentette őt kormányzósértésért. Feljelentésében azt a ki­jelentést adta Fülöp Béla szájába, hogy „aki a király iránti kötelességét nem teljesiti, az a kormányzótól Fülöp Béláig megérdemli, hogy felakasszák." A törvényszék az ingadozó tanú­vallomások alapján nem látta beigazoltnak a kormányzósértést és ezért Fülöp Bélát felmen­tette a vád alól. Az ügyész felebbezett. „Czianer-Kalámi" minden csemegeüzletben kapható.

Next

/
Thumbnails
Contents