Szeged, 1923. február (4. évfolyam, 25-47. szám)

1923-02-24 / 44. szám

2 SZEGED Szeged, 1923 február 25. 3 óráig tartott. Ez idö alatt a képviselők sorra Járták az egyes barakokat, kezdve a fegyelmi baraktól a sötét zárkák barakjáig. Ezután meg­tekintették a politikai internáltak barakját, a két női barakot, a különböző munkabarakokat, a kórházbarakot, a katolikus és a református templomot és az izraelita imaházat, az inter­náltakból alakult tUzőrség épületét, a konyhát, a gépműhelyt és a kantint. A képviselők érdeklődtek az egyes internál­tak helvzele iránt s megkérdezték, mi okból és mennyi időre vannak internálva. Majd tüzetes helyszíni szemlét tartottak, sőt Éhn Kálmán az összes betegeket és az egészségesek közül is többeket orvosi vizsgálat alá vett. A kérdezős ködésre voltak, akik panaszkodtak, de voltak, akik kijelentettik, hogy semmi panaszuk sincs, sőt némelyek azt mondották, hogy sok szegény család megelégednék azzal az ellátással, amit ők a táborban kapnak. A képviselők ezuián a konyhában megkós­tolták az internáltak ebédjét, ami gríze? leves­ből és tarhonyás burgonyából állott. A napi kenyéradag harminchárom dekagram. Egyszer kapn .k hetenkint hust, fejenkint 14 dekagramot. A képviselők ebéd után hallgatták meg a 70 panasszal fellépett internáltat. Aigner Károly Zsirkay támadásáról. Dr. Aigner Károly főupán a mai napon Zrírkay János tegnapi nemzetgyűlési felszólalá­sával kapcsolatban a következő nyilatkozatot tette: — Zsirkay János nemzetgyűlési képviselőnek folyó évi február 22-én a nemzetgyűlésen en­gemet érintöleg tartott beszédéről nem szíve­sen nyilatkozom, mert a személyes ügyek en­gem nem érdekelnek s azon hitben vagyok, hogy a nagyközönség :t sem. Mégis, miu án a lapok ezen beszéd szövegét nem egyöntetű-n közlik, hanem pártállásuknak megfelelő ízzel 8 mert a gyorsírói szöveget nem ismerem, kény­telen vagyok a való tényállást, amelyet felettes fórumaim már az unalomig ismernek, leszö­gezni. — Tény az, hogy Zsirkay János annak íde­Csöndes tárgyalás a mérnöki rendtartásról. jén, mint a Szegedi Uj Nemzedék felelős szer­kesztője, engem lapjában kinevezésem után egy év múlva támadott s mert ez a támadás nem volt hivatali működésem úgynevezett kritikájá­nak tekinthető, miu án erre vonatkozó konkré­tumok tt nem tartalmazott, hanem inkább sze­mélyeskedő tendenciájú, én öt ezért lovagias uton felelősségre vontam. Ennek folyamán ő eljárását azzal indokolta, azon hiszemben vo't, ho y én szabadkőműves vagyok, de miután meggőződött róla, hogy nem vagyok az, lapjá­ban tőlem a nyüvánosság előtt bocsánatot kért. — Az ügy reám nézve ezzel befejezést nyert s én azzal, hogy Zsirkay miért távozott Ste­jedről, lévén ez az ő m gántfgye, netn töőd­tem és nem törődöm. Ami Zsirkay azon állítá­sát illeti, hogy a nemzetgyűlésen őt ért támadá­sokat Szegeden készítették elő, ennek valódisá­gáról nincs tudomásom. Beniczky űdönt fel akarják léptetni Komáromban. A Korányi Frigyes párisi követté való ki­nevezése folytán megürült komáromi kerületért nagy választási harc indult meg, ugyanis gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszterrel szemben f. Ilép Kádár Lehel szélső keresztény, báró Colas Tibor keresztény nemzeti, Batthyány Tivadar és Nagy Vince októbrista programmal. A libe­rális ellenzéki pártszövetség most a kerületben Beniczky öd'ln volt belügyminisztert akarja fel­k4ptetni pártonkívüli liberális programmal. Be­niczky Ödön személye és egvénisége, törhetetlen kitartása és bátorság), mailjei mindenkor le­vonta minden lépesének a konzekvenciáját, nem szorul ismertetésre, az még akkoriból ismeretes, amikor a S ;mogyi—Bacsó-gyilkosság után lemondott tárcájáról, mert a kinyomozott gyilkosokat rnás faktorok közbelépése folytán nem állíthatta bíróság elé. Meg választása, hir sterint, biztosra vehető és igy remény van arra, h)gy a Somogyi gyilkosságra fény fog derülni, mert politikai körökben azt beszelik, hogy Beniczay a képviselőházban az egész ügyut, annak minden mellékhajtásával együtt, nyílva nosságra szándékozik hozni A nemzetgyűlés mai ülését 11 óra után nyi­tóba mtg Scitovszky Bél* elnök. Kijelenti, hogy a Ház naplójából megállapította, hogy Propper Sándor képviselő ur a tegnapi ülésen töbos/.ör beszélt olyan kifejezéseket, amelyek ellenkeznek a parlamenti illemmel. A nagy zajban ezeket a kifejezéseket nem hallotta, ezért igy utólag utasítja öt rendre. Bt jelenti, hogy Strausz István napirend előtti felszólalásra kért és kapott enge­délyt. Strausz István: Az indemnitási törvényjavas­latnak tárgyalásánál az elemi iskolák kormány zatára tett megjegyzésemben felemiitettem a pápai nuncius nevét. Tartozom azzal a kijelen­téssel, hogy felfogásomtól távol áll az ilyen szándék, hiszen mindenki tudja, hogy Chioppa Lőrinc pápai nuncius teljesen" ismeri a magyar katolikusok helyzetét és minden alkalommal azok szerint a köle'ességek szerint jár el, melyeket a köztünk gyakorlandó vallási és dip­lomáciai missziója elöir. Teljesen távol áll tőlem az a tudat, hogy a katolikus összetartást meg­bontsam. Ezután áttérnek a mérnöki rendtartásról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalására. Az első szakasznál Várnai Dániel és Hermann Miksa szólallak fel. A harmadiknál Benedek János uj bekezdést ajánl. Rupert Rezső szintén uj bekezdés felvételét kéri, amely kimondaná, hogy olyan munkálatokat, amiket a mérnökök a maguk, vagy rokonaik számára végeztek, nem kell bejelenteni a kamarának. Az 5-ik §-nál Rupert Rezső kifogásolja azt az intézkedést, hogy a mérnöki kamarának őrködni kell a mérnöki kar erkölcsi tekintélye is hazafi­sága felett. Nézete szerint ez sértők a mérnöki karra. Propper Sándor azonosítja magát Rupert nézetével. Az előadó felszólalása után a szakaszt változatlanul elfogadják. A 8. §-nál Rupert Rezső kifogásolja a § utolsó bekezdését, mely arról szól, hogy mind­azok a mérnökök, akik a háborúban, a forra­dalomban, vagy a kommunizmus idején haza­ellenes magatartást tanúsítottak, nem vehetők fel a mérnöki kamara tagjai közé, szerinte a szakasz utolsó bekezdese tartalmaz olyan intéz­kedéseket, amelyek alapján a méltatlanok kizár­hatók. Ki ogásolji, hogy fegyelmi eljárás nélkül jöntenek a kizárás kérdésében. Kéri az utolsó beVezdísnek törlését. Rassay Károly, aki különvéleményt jelentett he a 8. § nál, ezt megindokolja. Kijelenti, hogy azért tette ez<, mert elejét akarja venni akár tóiiszemü, akár rosszhiszemű politikai üldöz­tetéseknek. Kéri a 8. § utolsó bekezdésének törlését. Ugyanezen az alapon áll Rothenstein Mór is. Kijelenti, hogy csak ugy lehet a kis­embereket felelősségre vonni, ha ezt m. r a velőkkel szemben is megtették. A 8. § utolsó bekezdésének törlését kéri. Valkó Lajos kereskedelmi miniszter kijelenti, hogy ö sem a különvélemény mellett, sem pedig eilene nem akar állast foglalni. A 28. § nal Györki Imre javasolja a szakasz törlését. Nézete szerint a szakasz megadja a lehetőséget arra, hogy a kereskedelmi miniszter a kamarákhoz rendeleteket és utasításokat küld­jön és ezeket a kamara Köteles végrehajtani. Valkó Lajos kereskedelmi miniszter kijelenti, hogv nem mondhat le bizonyos felügyeleti jogról. Kéri a szakasz eredeti szövegében való elfogadását. A Ház a szakaszt eredeti szövegében fogadja el. Elnök ezután bezárja a vitát, az idő előre­haladottságára való tekintettel és mielőtt áttér­nének a sürgős interpellációkra, az ülést öt percre felfüggeszti. Szünet után Marschall Ferenc, a földmivelés­ügyi bizottság előadója terjeszti be jelentését. Almássy László elnök napirendi indítványt tesz. Eszerint a Ház legközelebbi ülését február 27-én, kedden délelőtt 11 órakor tartja. Elnök ezután jelenti, hogy Ssly Endre sürgős inter­pellációra kért és kapott engedélyt. Még mindig ninci viz I Saly Endre: Szerdai interpellációjában már szóvátette Budapest vízellátásának hiányait. Ma ismételten kénytelen szóvátenni ezt, mert a vízhiány már oly mérveket öltött, hogy az asszonyok kénytelenek egy-két pohár vizért sorba állani. A vízhiány következtében már veszedel­mes betegségek kezdenek lábra kap ii. Azt tanácsolja, hogy a munkásokat minél gyakrab­ban, 3—4 óránként váltsák, hogy igy annál gyorsabban tudjanak dolgozni, a szükséges eszközöket ped g bármilyen módon be ke'l szerezni. Interpellációját az összkormanyhoz intézi és kérdi: van-e tudomása a kormánynak arról, hogy a budapesti vízhiány folyton foko­zódik és ennek következtében veszedelmes betegségek kezdenek mutatkozni és hajlandó-e a kormány Budapept vízellátásának sürgős helyreállítási? érdekében teljes hatáskörrel meg­bízod kormánybiztost kiküldeni. Rakovszky Iván belügyminiszter: Néhány nappal ezelőtt már módjában vult részletesen beszámolni Budapest vízellátásának állapotáról. Sajnos, tudomása van róla és ki kell jelentenie, hogy a vizeliátás valóbtn rosszabbodott. Azon­ban ma már azt jelentheti, hogy holnaptól kezdve nagyjában rendbejön a vízellátás. Nem hiszi azt, hogy a vízellátási zavarok járvány­szerű betegségek okozói volnának, mert a víz­müvek nem adnak vizet, amelyek révén pedig a betegségek terjedhetnek. Kormánybiztos ki­küldését teljesen fölöslegesnek tartja, mert a vizmüvek igazgatója Európjszerte ismert szak­ember, akit megfelelőbb emberrel ugy sem tudnának pótolni. Az interpelláló képviselő és a Ház a miniszter válaszát tudomásul veszi. A mai ülés délután 2 órakor ért véget. A szegedi cigánysoron . . . (i4 Szeged tudósítójától) Tegnap beszámol­tunk a kávésok és ctgányzenészek bérharcáról és kifejtettük álláspontunkat, amely szerint jogo­sulatlannak tartjuk a kávésok és vendéglősök 100—200 százalékos bé'leszállitását, amikor, ép­pen ellenkezőleg, bért me ere lenne szükség. Ugy látszik, a vendéglősök es kávésok némileg meghátráltak az általános felzudulás miatt, amely eljárásukat követte, mert ma délután há­rom órakor Szarka István elnöklete alatt gyű­lést tartottak, hogy valamikép csendesítsék a háborgó ügy hullámait. A „zenetarfó" vendéglősök és kávésok ezen a gyűlésen felpanaszolták ügyes-bajos dolgaikat, a súlyos gazdasági viszonyok miatt sokalják, hogy havi 36000 koronát kelljen egy egész cigány bandának fizetni. Felpanaszolták, hogy a cigányok „lazsálnakami az üzletre káros. Mindamellett hajlandók az elsőrangú zenekarok részére száz, a másodrendű zenekarok részére 75 korona napidijat fizetni. (A prímás ennek a dupláját kapja) A kávésok kimondották, hogy ennél többet nem fizetnek, mert nem bírják a terheket. Ha a cigányok elfogadják az ajánla­tot, ugy dolgozhatnak, amelyik nem fogadja el, az nem dolgozik. Mondanunk sem kell, hogy mily igazságtala­nul járnak el a vendéglősök és kávésok a ci­gányokkal. Kihasználják a muzsikusok szorult helyzetét és igy akarják presszionálni őket arra, hogy a va'ósággal szégyenletes napidíjat el­fogadják. Most már három nap óta nincs semmi keresetük. Mégis — és ez természetes — a cigányzenészek kitartanak eredeti álláspontjuk mellett. Az egyik jónevü prímás a következőket jelentette ki: — Tévednek a kávésok, ha azt hiszik, hogy krajcáros Ígéreteikkel megbontják a cigányok egységét. Mi nem kértünk béremelést, bár íenne okunk rá, annál kevésbé járulhatunk hozzá fize­tésűnk leszállításához. Azt hisszük, az igazság a mi oldalunkon van és ebben a hitünkben megyünk együtt, összetartóan, akár az éhha­lálba is. A cigányok tehát erös alapokon nyugszik a szolidáritás, ugy hogy a kávésok és vendéglő­sök mai ígéretének egyetlen cigányzenész sem adta be a derekát és igy a kávéházak ma is csendesek maradtak. Zimmermann Budapesten. Bécsből jelentik: Dr. Zimmermann, mint annak a választott bizottságnak az elnöke, amely a Nyugatmagyarország átadásából szár­mazó pénzügyi kérdéseket tárgyalja, holnap Budapestre utazik, ahonnan kedden este., tér vissza.

Next

/
Thumbnails
Contents