Szeged, 1923. február (4. évfolyam, 25-47. szám)

1923-02-23 / 43. szám

2 SZEGED Rassay, sem az ébredők nem ültek fel a szélhámos meséjének. A rendőrség a személyleírás alapján a figyeléseket egyes helyeken éjjel-nappal továbbra is fentartja és bemondás alapján keres egy embert, aki 20 án jött Budapestre és 21., vagy 22-én távozott el és akinek már volt dolga a rendőrséggel. Személyleirása egyezik a gyanúsítottak szeraélyleirásával. A pápai rendőrség elfogott egy Menyhárt nevű egyént, akire szintén ráiillik a személyleírás. A budapesti főkapitányságról detektívek utaztak Pápára, hogy Budapestre hozzák fel az illetőt. A kézigránátokat holnap robbantják fel Csepelen. „Kiegészítették" a szinügyi bizottságot. Szeged, 1923 február 20. (A Szeged tudósítójától.) A Szeged tegnapi számában röviden hirt adtunk arról, hogy a csütörtöki tanácsülés elé terjeszti Gaál Endre kulturszenátor a szinügyi bizottságnak a bizottság kiegészítésére vonatkozó javaslatát. Megírtuk azt is, hogy a kérdésben eltérőek a vélemények, amennyiben a főjegyzőnek az az álláspontja, hogy a bizottságot csakis kormányengedéllyel lehet kiegészíteni, illetőleg a hiányzó tagokat pótolni, a polgármester ezzel ellentétben ugy vélekedett, hogy a kiegészítéshez semmiféle kormányengedély nem kell. A csütörtöki tanácsülésen ezt az álláspontot azzal támasztotta alá a polgármester, hogy a szinügyi bizottság minden önálló hatáskör nélkül működik és csupán tanácsadó szerve a város magisztrátusának. A belügyminiszter- idevonatkozó rendelete pedig csak az önálló hatáskörű közigazgatási szervekre vonatkozik. Majd megkérdezte a polgármester Gaál Endre dr.-tól, hogy kiket tartana alkalmasnak a megürült bizottsági tagságok betöltésére. Gaál szenátor elmondotta, hogy nagyon bajos megfelelő városatyákat találni, mivel állandóan senki sem látogatja Szeles József dr.-on kivül a színházat, mégis azt javasolja, hogy a tanács Szeles Józsefen kivül Dobay Gyula dr.-t és Prelogg Józsefet válassza meg erre a tisztségre. Balogh Károlynak azonban nem tetszett a lista. „Olyant vegyünk be a bizottságba, aki állandóan észrevételezi a színházat, aki deputációzik a főispánnál és a főkapitánynál. Szeles József helyett én inkább Tóth Imre dr.-t ajánlom". Végszóra belépett a tanácsterembe Balogh Károly jelöltje és igy a fanács elfogadta Balogh Károly módosítását. Tóth Imre dr. egy darabig szabadkozott a megtisztelő kitüntetés ellen, de Bokor Pál kételkedett a szabadkozás őszinte- ' ségében, mondván: nUgy is elárulja az arcod, í hogy mennyire örülsz ennek a mandátumnak." Tóth Imre a megjegyzés után meghajolt a tanács akarata előtt. A „Szeged" munkatársa a városháza folyósóján meg is interjuvolta Tóth Imrét, a szinügyi bizottság uj tagját, aki programjáról a következőket mondotta: — A választás megkpetésszerüleg ért és igy egyelőre nem is tudom, mi a programom. Véleményem szerint a szinügyi bizottságnak oda kell törekedni, hogy a szinház föltétlenül hazafias szellemben és lehetőleg vallásos irányban működjön. — Látogatja e gyakran a 6zinielőadásokat ? — kérdeztük közbevetőleg. — Szoktam néha, azelőtt gyakrabban, most legfeljebb minden két hétben egyszer. Legutóbb tegnapelőtt voltam, azt az izé . . . hogy is hívják, valami „Isi"-1 adták. — Talán a „Yus-hiM? — Igen, igen a „Yus-hi"-t. Ezzel véget is ért az interjú. A szinügyi bizottságot szóval kiegészítette a tanács Dr. Dobay Gyulának annyiban van köze a szinügyhöz, hogy néhány évvel ezelőtt darabot irt, amit elő is adtak a szegedi színházban és ha jól emlékszünk, Nikolaj volt a címe. Dr. Tóth Imre pedig, mint ismeretes, részt vesz azokban a küldöttségekben, amelyek színházügyben járnak el illetékes közigazgatási hatóságoknál. Legutóbb a „Fi-fi" körül támadt tiltakozásban is aktív szerepe volt. Prelogg Józsefnek nincsenek ilyen érdemei. Prelogg József legfeljebb képzett zenész, legfeljebb otthonos az irodalomban, legfeljebb tisztán látja a színháznak, mint kultúrintézménynek a hivatását, a célját és legfeljebb politikamentesen is el tudja képzelni az egész szitiházkérdést. Zeneszerzők és cigányzenészek harca a kávésokkal. irányadó lesz. Az kétségtelen, hogy semmiesetre sem egyezünk bele amúgy is kevés napidijunk leszállításába. A cigányzenéezek ezúttal megérdemlik a közönség teljes szimpátiáját. A kávésok különben nemcsak a zenészekkel, hanem a zeneszerzőkkel is harcban állanak. A zeneszerzők egyesülete ugyanis most kívánja végrehajtani Szegeden az 1922. évi LXIV. t.-cikket, amely tudvalevően a szerzői jogokról szól. A törvényt a fővárosban már régen érvényesítették a szerzők a k-Wésokkal szemben és Budapesten rendes havi tiszteletdijat fizetnek a kávésok és vendéglősök azért, mert helyiségeikben egyes szerlők darabjait műsoron tartják. Az országos zeneszerzők egyesülete most Nagy Tivadar szegedi karmestert bizta meg a szerzői jogok érvényesítésével. Szegeden természetesen nem megy olyan könnyen a dolog, mert a kávésok és vendéglősök tulnyomórésze ridegen elzárkózik attól, hogy egy minimális összegű havi tiszteletdijat folyósítson a zeneszerzők egyesülete utján a művészeknek. Ugy tudjuk, hogy ezideig csak a Kass-kávéház és a Bohn-étterem hajlandók a tiszteletdíjat megadni. Ezzel S7emben Nagy Tivadar kijelentette munkatársunknak, hogy amennyiben a kávésok megtagadnák a törvényileg kötelező szerzői járandóságok folyósítását, ugy a szerzők kíméletlenül bepörlik őket. A zeneszerzők és a szegedi kávésok harcát nagy érdeklődéssel kisérik nemcsak a közelről érdekeltek, hanem Szeged zenekedvelő közönsége is. Házakat, földbirtokokat, Í(«ll>i«!/Ai legelőnyösebben UZICIC&VI vehet vagy adhat el CvflkA iroda által, az OFB. engedélyével &&AUW Széchenyi-tér 6. szám. Telefon 10—54. 134 Törvényszék szomszédságában Pénztór>582. Belvárosi Mozi Péntektől vasárnapig Hz idénq legsikerültebb sikeccse !! ! (4 Szeged tudósítójától.) Tegnap este óla akaratukon kívül sztrájkolnak a szegedi cigányzenészek. Az első olyan sztrájk ez, amelyben a sztrájkolók tökéletesen ártatlanok. A szegedi cigányzenészeknek ugyanis eszük ágában sem volt béremelési mozgalmat indítani, annál kevésbé akaaaK sztrájkolni. Hogy mégis igy történt, annak a következő története van: A szegedi vendéglősök és kávésok testülete elhatározta, hogy a cigányzenészek napidiját leszállítja. Hjgy a mai általános drágulás közepette, milyen indok birta a kávésokat és vendéglősöket erre az elhatározásra, azt képtelenek vagyunk józan fővel, logikusan gondolkozva megállapítani. Tény azonban, hogy eddig a jobb kávéházakban 120-140—160 koronát kaptak a cigányok naponta a muzsikálásért, mig a kisebb helyeken 80—100 koronát fizettek nekik. Méltó elkeseredést váltott ki a cigányokból, hogy néhány nappal ezelőtt közölték velük munkaadóik azt az elhatározásukat, hogy napidijukat az ész vonalon egyöntetűen ölvén koronában Hqpitották meg. A cigányzenészek természetesen nagy elkeseredéssel tárgyalták meg a kávésok és vendéglősök eljárását, amely a közönség körében is általános megrökönyödést és felháborodást keltett, mert nyilvánvaló, hogy amikor egy munkás órabére 135 korona, akkor a cigányzenészek napidíját 160 koronáról 50 koronára leszállítani — ez nemcsak méltánytalanság, hanem egyenesen kizsákmányolás. Nem kell csodálkozni tehát azon, ha a Parkkávéház zenészei a tulajdonos közlését, hogy másnap már C6ak 50 koronát fizet, nem vették tudomásul, hanem kijelentették, hogy inkább beszüntetik a munkát. A kávésok és vendéglősök, ahelyett, hogy visszariadtak volna a sztrájktól és belátták volna eljárásuk igazságtalanságát, a Park-kávéház zenészeinek eréiyes ellenszegülésére azzal válaszoltak, hogy tegnap este sehol sem engedték meg a cigányoknak, hogy muzsikáljanak. Szegény cigányzenészek tehát kénytelenek sztrájkolni, kivéve Károlyi Árpád zenekarát, amely tudvalevőleg a Kass-kávéházban játszik. Kass János ugyanis inkább kilépeit a kávésok kartelljából, minthogy ilyen hallatlanul antiszociális eljárásra ragadtassa el magát a cigányzenészekkel szemben. Felkerestük Vajda Jánost, a szegedi cigányzenészek egyesületének elnökét és megkérdeztük véleményét az őket ért sérelmekről. Vajda János a következőket mondotta: — A világháború kitörése óta nem volt bérleszállitás az egész világon. A fizetések mindig felfelé emelkedlek, különösen nálunk, akik a vesztes háború terheit viseljük. Éppen ezért csodálkozunk a kávésok eljárásán. Mi nem csináltunk bérmozgalmat, ők kényszeritettek bele bennünket. De még igy sem akartunk sztrájkolni, hanem békésen akartuk elintézni a dolgot. Elvégre be kell látni a kávésoknak és vendéglősöknek, hogy amikor ők is folyton emelik az árakat, tehát ők is érzik a fokozódó drágaságot, akkor a legnagyobb mél ánytalan^ ság bennünket megnyomorítani és kitaszítani ennyi embert az utcára. , ,X1 „ — Mikor megtudtam a ! ávésok szándékát, egyelőre egyáltalában nem gondoltam sztrájkra, vagy más erőszakos ellenállá a, hanem azonnal közöltem a dolgot Radics Bl ával, a budapesti központ elnökével éi öt kérieztem meg, hogy mitévők legyünk. Radic6 válasza tegnap még nem érkezett meg és a kávésuk kizárása váratlanul ért bennünket. Mi kénytelenek vagyunk ezt a minősíthetetlen eljárást tétlenül eltűrni mindaddig, amig a központ > asitásait meg nem kapjuk, amely további e sunkra nézve Énekes és táncos operett-szkeccs 3 film és 3 színpadi részben. Főszereplők filmen és színpadon: Plntfir Stefi és Manci, Mlhó László, Szentes János és Csiszár Sándor. Azonkívül: Suzuki. Regényes szerelmi történet a meseszép Japánból 6 felvonásban. Főszereplő: Viola Dana. j Előadások kezdete: 3, 5, 7 és 9 órakor. P Á L P A L I N K A N K A Febr. 26" "28-ig a Belvárosiban.