Szeged, 1923. február (4. évfolyam, 25-47. szám)

1923-02-23 / 43. szám

2 SZEGED Szeged, 1923 február 20. tázódott, hogy a franciák Ruhr-vid ki politikája sikerre, vagy kudarcra vezet-e. Lord R ,bert Cecil egy Cambridgében tartott beszédében azt mondotta, hogy komoly az a veszedelem, hogy a Népszövetség államok csoportjává lesz, ahe ye't, hogy valamenn inek a szerve lenne. Azt hiszi, h>gy a Ruhr-vidék kérdésének megoldását a Népszövetségnek kell megvalósítani, bar nagy a veszedelem, hogy megsemmisítik a megoldás lehet ségét, ha nem várják meg a közvetítésre alkalmas pillanatot A párisi tárgyalásokon, amelyeket Theunis be'ga miniszterelnök Poincareval és a francia pénzügyi, hadügyi, közmunkaügyi és a megszállói területek miniszterével fo ytatott s amelyben Foch marsall is jelen volt, megbeszélték azokat az uj rend-zabá yokat is, am lyeket a német ellenállás esetén alkalmazni kell. A franciák és a belgák a régebben megszállott területen kísérletet tesznek arra, hogy a német adóbevételeket magukhoz ragadják. Ennélfogva a közönségnek hivatalos hirdetményben megtiltják, hogy az esedekes adókat a franciák, vagy belgák részére fizessék be. A lipcsei szállótulajdonosok egyesülete elhatározta, hogy az idei tavaszi vásár alkalmával a francia vendégeknek nem ad szállást. A Franciaországból és Belgiumból érkező vendégeket még magánlakásokban sem lehet elhelyezni. Essenböl jelentik: D?goutte tábornok parancsot adott ki, amely megtiltj* a német minisztereknek az ujabban megszállolt területen való ta tózkodását. A rendőri közegeket utasítják, hogy a minisztereket, amennyiben ilyen | Zsirkay szegedi ügyei a parlamentben. területen tartózkodnak, tartóztassák le és adják át a megszálló csapatok katonai bíróságinak. Ha az nem történik meg, végrehajtják a szankciókat, amelyeket kilátásba helyeztek. A Lokál Anzeiget szerint a német bankok összessége késznek nyilatkozott arra, hogy átveszi a száz millió ar.nymárka kölcsön ötven száz lékát. Ugy vélik, hogy a nagyipar ugyanennyit fog jegyezni. A franciák bejelentették, hogy Wiesbadenből visszavonják a spahi ezredet, mert az ezred a kü földieket, elsősorbai az amerikai kolóniát nagy mértékben megbotránkoztatta. A svájci vasúi szolgálatot a Ruhr-vidéki szén elmaradása miatt korlátozni kellett. A Rote Fahne cimü lap feltűnést kel'ő közleményt hoz, amely szerint a porosz kormány és az Orges szervezet közt a jó viszony helyreállott és a kormány minden módon előmozdítja az Orges szervezet* k működését és fegyverrel való ellátását. Cél az, h >gy a szervezeteket feltámasszák, söt az eddiginél szélesebb alapokon szervezzék azokat s bőséges fegyverekkel lássák el. Legközelebb a polgári lakosságot is figyelmez etni fogják arra, hogy a nemzeti erők felfegyverzése és mozgósítása folyamatban van s kérni fogják, hogy azt a mozgómat semmivel sem zavarják meg. A közleményért teljesen a lap viseli a felelősséget, tény azonban, hogy a par'amtnti körökben ilyen hirek forgalomban voltak azzal a hozzáfűzéssel, hogy a szociáldemokratáknál erős ellenkezés észlelhető az Orgessel való együttműködés megteremtése, illetve kiépítése ellen. A nemzetgyűlés mai ülését 11 óra után nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Bemutatja Teleki Pál gróf levelét, amelyben egészségi okokból további három heti szabadság engedélyezését kéri. Elnök: Mielőtt a napirend tárgyalására áttérnénk, kéréssel fordulok, nem eiöször, de remélem utoljára, a nemzetgyűlés tagjaihoz. Az a hangmodor, amely ebben a teremben Iábrakapott, eredményezi azokat az incidenseket, amelyek itt lejátszódnak. Ez semmi esetre sem szolgálja a nemzetgyűlés tekintélyének emelését. A házszabályok megtartása minden képviselőnek kötelessége. Kötelességemnek tartom mégegyszer felhívni figyelmüket arra, hogy legyen a Ház segítségemre abban, hogy a tanácskozóképességet fentarthassuk. (Helyeslés és taps a Ház minden oldalán). Meskó Zoltán: Ezt a házszabályokba kellene bevenni. Az elnök jelenti, hogy Peidl Gyula napirendelőtti felszólalásra kért és kapott engedélyt. Zsirkay ur ós a „Tüz". Peidl G«ula személyes megtámadtat's címén szólal fel. Kellemetlen kötelességének tesz eleget, amikor személyes kérdésben szólal fel, azonban Zsirkay János nemzetgyűlési képviselő legutóbbi beszédében olyan színben akarta őt feltűntetni a közvélemény elölt, mintha tudatosan rágalmazóit volna, sőt ennél is tovább menf, ugy igyekezett a dolgot feltüntetni, mintha ő és rajta keresztül a szociáldemokrata párt még a rágalmazás fegyverétől sem riadna vissza, ha ellenfeleinek letöréséről van szó. Zsirkay János január 9 iki beszédében Kelemen Béla könyvéből vett idézette! igyekezett őt megcáfolni. Mindenki láthatja, hogy Zsirkay nem az a makulátlan lovag, mint amilyennek tartja magát, sőt állithatja, hogyha rágalmazásról van szó, nem ő, hanem Kelemen Béla rágalmazott akkor, amikor a .Tűz" cimü folyóiratról és annak szerkesztőjéről, Zsirkayról beA „Tűz" cimü folyóirat cikkéből idéz. Ez a cikk izgat az ellen, hogy katonaságot küldjenek a megszállók ellen és azt irja, hogy felesleges fegyveresen ellenállni, hiszen ugy sem akarják Magyarországot földarabolni. A „Tűi" cimü folyóiratban még februárban is jelentek meg izgató cikkek, tehát nem áll az, amit Zsirkay mondott, hogy amikor átvette a Tflz szerkesztését, megszűnt volna az izgatás. Felolvassa azt az idézetet, melyet Zsirkay Kelemen Bélának ai ellenforradalomról irott könyvéből idézelt és megállapítja, hogy Zsirkay rosszul idézett, de mindjárt kijelenti, hogy a téves idézés nem sokat számit, mert sokkal fontosabbak lesznek azok, amiket ezután mond el. Zsirkay azt állítja, hogy 1919 február 15-ét megelőzőleg nem volt a Tüz cimü lap szerkesztője. Ezzel szemben megállapítja, hogy 1919 január 1én a Tüz irodalmi estélyén Földi értékek cimmel előadást tartott és már akkor ugy szerepelt, mint a Tüz cimü lap belső munkatársa, 1919 fíbruár 7-fti pedig rtár'níint felelős szerkesztő és kiadó szerepelt. Zsirkay a Szeged és Vidéke cimü napilapban 1919 januárjában is több cikket irt. Szemelvényeket olvas fel a Szeged és Vidéke cimü napilapból. A Tüz cimü laptól A Nép cimü lapig olyan nagy a disszonancia, hogy ezt az utat megtenni, véleményem szerint, nem felfogásbeli átorientálódás, hanem szellemi lealacsonyodás és erkölcsi züllés. (Peidlnek ezen szivira nagy vitiar tör ki. Felkiáltások a kormánypárton: Rendre,rendre 1) Az elnök kéri a képviselőket, tartózkodjanak a sértő kifejezésektől. Peidl: Ezek után az ország közvéleményére bizom annak niegi.élését, rágalmaztam- e, vagy sem. Zsirkay fel akar szólalni, mire Nagy Ernő harsány hangon feikiált: Üljön lei Erre nagy lárma támad. Erdélyi Aladár: Csak Nagy Ernőnek van joga beszélni. Kovács Nagy István: Nyugodtan hallgattuk végig Peidlt, hallgassuk meg Zsirkayt is. „Sa|tópima8z." Zsirkay János: Bármiiyen fájdalmas is a szerepem, amelyet rámkényszeritett Peidl. (Felkiáltások a szociáldemokratáknál: Peidl ur! Az elnök kijelenti, hogy a házszabályok szerint a képviselők egymást ur szóval illetik.) Nágyon röviden kiván válaszolni Peidlnek. Ki kell jelentenem, hogy Szegeden mint a Területvédő Liga főtitkára működtem. Igaz, hogy átvettem a Tüz cimü lap szerkesztését, azonban ezt épp a baloldal működése miatt kellett tenntm. Ezután részleteket olvas föl munkásellenes cikkeiből, mire nagy vihar támad a szociáldemokratáknál: Propper állandóan azt kiáltja Zsirkay felé: SajtópimaszI A nagy zajban alig lehet hallani Zsirkay szavát. (Rothenstein: Rendre, rendre!) Az elnök kijelenti, hogy Zsirkay nem mondott semmi olyant, amiért rendre kellett volna utasítani, csupán arról beszélt, amit irt. (Rothenstein : Mégis tessék rendreutasítani. Az elnök Roihensleint rendreutasítja. Rothenstein: Azt elhiszem. Az elnök másodszor is rendre utasítja. Végül is helyre áll a rend, mire Zsirkay folytatja beszédét) Zsirkay: Szemére vetik, hogy tárgyalt a munkássággal. (Pikler: Arról beszéljen, irta-e vagy nem irta a cikkeket.) Kelemen Béla ő róla már csak azért sem írhatott rosszat, mert maga szólította fel, hogy a rá (Zsirkayra) vonatkozó részt összeállítsa. Mikor megtudta, hogy Kelemen Béla egy szabadkőművest is felkért munkatársul, nem voit hajlandó neki dolgozni, (iFábián: A komunistákkal igen ? Nagy Ernő: Arról beszéljen, irta, vagy nem irta.) 24 óra alatt . . . Zsirkay: N'gyon jól tudja, hogy a mostani hajszát kik indították ellene. Mint taraiékos főhadnagy annak idején felkérte a becsü'etügyi váiaszlminyt, döntsenek az ő ügyében. {Fábián Béla: Arról beszéljen, miért kellett 24 óra alatt elhagynia Szegedet?) Felszólít mindenkit, hofza ide azokat az adatokat, amelyek öt kompromittálhatják és az esetben hajlandó visszavonulni a közszerepléstől. Peidl Gyula: Csak azt akarja megállapítani, hogy Zsir«ay nem is volt olyan ellenforradalmár, mint aminőnek kijátsza magát és Kelemen Béla sem tárgyalta ugy, mint ahogy azt Zsirkay emiitette. Szegeden különben is a bolsevizmus nem volt olyan rémes, mint Magyarország más területén, mert S/eged az egész idő alatt francia megszállás alatt volt. Elhiszi, hogy terror miatt valaki nem nyilváníthat véleményt, de nem hiszi el azt, hogy valaki a terror következtében nem tudott volna visszavonulni a közszerepléstől. Zsirkay pár szóval akar válaszolni Fábián közbeszólására. Azt kérdezte tő'e Fábián, miért keilett 24 óra alatt elhagynia Szegedet. Kijelenti, hogy abban az időben Aigner Károlyt nevezték ki főispánnak, aki tudomása szerint szabadkőműves. Választania kellett tehát, hogy S'egedet, vagy állását hagyja ott. Elhagyta Szegedet, mert nem akart ilyen emberrel együtt dolgozni (!) Ezután az elnök jelenti, hogy áttérnek a napirend tárgyalására, a mérnöki rendtartásról szóló törvényiavaslat részi-ites vitájára. Peyer Károly az első felszólaló. Beszédében a törvényjavaslatnak azt a részét kifogásolja, amely szerint «nmr ^emokök. aklíf m?m tagjai a kamarának, a vállalt munka u'án kötelesek 1 százalékot lefizetni. Ez igazságtalanság. Hibáztatja a törvényjavaslatnak azt a részét is amely e őzetes vizsga letételét is követeli meg, mielőtt valaki a kamarának tagja lehetne. (Szabóky: Ezt már megváltoztatták. Nem kell vizsgázni, hogy valaki a kamara tagja lehessen.) Ezután Peyer kifogásolja, hogy mindazokat, akik a mérnöki kamara tagjai akarnak lenni, előbb igazoltstási eljárás alá veszik. A javaslatot nem fogadja el. Rothenstein Mór: Élesen bírálj? a javaslatot, különösen annak 8 ik paragrafusát, amely a forradalmak előkészítésében bűnös mérnökökről szól. A szakasz törlését kivánja. Azt áilitja, hogy ez a törvényjavaslat kenyéririgységből fakad. A javaslat visszavonását kéri. Politikai szolgahad ... Rupert Rezső szintén élesen birálja a jivaslatot és rendelkezéseit. Azt állítja egyebek között, hogy a kormány a mérnöki kamara révén politikai szolgahaddvá akarja tenni a mérnököket. A javaslaibtn az igazoltatásról szóló szakaszt helyteleníti. Ez ugyanis politikát visz a javaslatba. Abban a reményben, hogy a mérnöki kamara autonómiáját megőrzi, épp ugy, mint az ügyvédi kamara és hogy a részletes tárgyalásnál megegyezés jön létre, a javaslatot elfogadja. Hermann Miksa előadó válaszában hangoztatja, hogy ő is hajlandó a részletes tárgyalásnál a módosítások megtételére, hiszen olyan rígolozus álláspontra nem is heiyezkedhetik, amely kizárja a módosítások megtételét Valkó Lajos kereskedelmi miniszter szólal fel ezután. Kifogásolja, hogy akik eddig szóltak a javaslathoz, hozzászólásaikat inkább a régi javaslat alapján tették. A most beterjesztett javaslat hosszú évek óta vajúdik. A mai javaslatban lévő hibákat a termelő munka megindulásával tisztázni lehetne. Huszár Károly jelenti, hogy Rassay Károly különvéleményt jelentelt be, de ezt nem az egész javaslat ellen tette, tehát meg fogja adni neki a szót. Felteszi a kérdést, elfogadja-e a Ház a javaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául.