Szeged, 1923. február (4. évfolyam, 25-47. szám)

1923-02-22 / 42. szám

Egyes szám ára 16 korona. lMrk«»ilftaég «l kladóhlva­•»» KSlcsey-ulca 6. (Próíéla­MM. I. emelet 6.) Telető* <5—3. A .Sieged" megjele­-fik kélfí kivételével minden Egyet szám ára 16 ko­IMM. Előfizetési Arak: Egy WMora Szegeden 300. Budá­imé* é* vidéken 320 kor. Hirdetési árak; Félhasáboa I mn>-*9* hMóboa 1*. más« fél hssábou 25 K. S.awflWW, 25 százalékkal drágább. Apró­hirdetés 8. kövér belükkel 16 K. SiSvegkfiell kCzlenényali soronként 100 K. Nyllltér, ca*. ládl és orvosi hir 10ŰK, Tíbk­txSrl feladáwiál árengedmény. IV, évfolyam. Szeged, 1923 február 22, CSÜTÖRTÖK. 42-ik szám. Konstrukció bombával és ököllel A kurzus urai tavaly ilyenkor azt mondták, Ihogy azért nem lehet a képviselőválasztásoknál fen tort."5 ni a titkos szavazást, mert a mzgyar nép természete nem birja el a titkolódzást. A kurzus urai nagyszerű politikusok, de ugy látszik, a magyar nép természetét rosszul isme­rik. Mert a magyar nép igenis szereti a tit­kolódzást és bizonyos titkokat példátlanul meg tud őrizni. íme az orgoványi gyilkosok máig sincsenek meg, pedig az akkori kormány min­dent elkövetett a kézrekeri'ésűkre. A Somogyi Béla gyilkosainak ki'étét is sűrű homály ta­karja, pedig az akkori miniszterelnök szent fogadást tett a parlamentben, hogy az igazság­szolgá'tatís keze lesújtja őket. A nyonda­rombólóknak egész ktilöni ményét nyomtalanul elvitte a markoláb. Az erzsébetvárosi bomba­merénylők kézreVeritésére hiába tűztek ki ha­talmas összegű pályadijakat, senki nem veze­tett nyomukra. Pedig nem vflfszinü, hogy az iaten tüzes sz kéren 82 é«be ragadta' v0,na őket se a2, hogy visszasülyediek volna a po­kolba amely kiknpfe őket magából. Hát hova lettek ? Nincs megmondhatója. Se kormánynak, se rendőrségnek, se semmiféle hivatalos hata­lomnak rincs róla fogalma. Az ösz'önünk szt súgja, hogy a tegnapi bc»i bemerénylet kitervplőivel is a kurzu ma­gyar titkainak száma fog szaporodni. Őszintén sajnáljuk szegény belügymiüiszU rünket, aki vakme.ő elszántsággal f gja keresni es kérés­iéig őket, de mernénk ffogadni egy kézi­gránátba, mint mindennap s fjrg Imi cikkbe, hogy még akkor se lesznek meg, ha a destruk tiv zsidók közt keresik őket. Azoktól ugyan minden gazság kit. lik, de hogy a tulajdon fő­Vezérüket ős akarnák szétvett. tni, az még se , n3gyon valószinü. Elég különös, de köztudo­mású, hogv bombamerényletekkel az utolió húrom év a att nem a d sriuktivok foglalkoz­nak, azelőtt pedig senki sem foglalkozott Magyarországon ezzel az iparággal. A b mba­szakmát az úgynevezett nemzeti megújhodás termette, sőt azt lehet mondani, hogy ebben az ?gyben si erűit neki a többtermelés probémá­ját is megoldani. _S ez az, ami a magyar politikai gyilkossá­goknak és merényleteknek $ catemi különös nemzeti zamatot ád. A politikai gyilkosságokat lem Magyarországon és nem a mi korunkbm találták fel. Taláiko unk velük az emberiség történetének legelső lapjain s irmerte őket minden kor é* minden nemzet. De a merénylők mindig az üldözőitek, az elnyomottak soraiból kerültek ki, akár bosszú vezetie őkr, ak ír fana­tizmus 8 az áldozatokat mindig az elnyomók közül szedték. Nálunk mostanába* fordítva van. Akiket destfuktívoknak szokás nevezni, azokat sokféle címen hazaárulózzak ugyan le, de or­gyilkossággal még a I g'elkesebb hazafisig sem Vádoihatia még őket. Gyönge kisírlet történt ugyan ezirányban is, de a mérgezett gombos­tükkel való gyilkolás buta meséje beleveszett a köznevelésbe. Senkise halt bele a gombos­Ukbe, amit abbót tejtünk, hogy a kurzus enkit se akas,tátott fel gombostűvel való gyil­ipsság mi-tt. Itt mindigaz üldözött, az exkom­muniKált destruk ivókat keresi és találja meg a akiknek csak a Szája jár. A s>ó löztünk maradion, mi azt hisszük, hogy nekik a maguk politikai felfogása szerint igazuk is van. Az a habogó, ingado ó, liberális kilengésekbe menő politika, amit a kormány az utóbbi időkben követ, méltán kemithtti el az igazi konstruktív lelkeket. M rt igaz, hogy a kormánynak nircsenek liberális tervei, de van­nak majdnem 1 berális nyilatkozatai. Igaz, hogy a kormány elgázol minden liberális megfc< c­canást, de nem visz be törvényjavaslatot a nemzetgyűlésbe a pogromról. Igaz, hogy nem akasztatja fel a bombával dogozó fajvédőket, de felhábotodo t szavakkal elitéli őket. Ezt a? egy szájból hideget-meleget fújó politikát nem lehet némán tűrni. Sőt idf nként h3ngot kell adni tgy-egy bombarobbf.nássai, egyrészt azért, hogy a kormány azt'ne hgyje, hojy a hatalom az ö kezében van, mát részt azírt, hogy igazuk 1 laAticM 4 liMlalAMá mX.II<MA« ki«><nliA09tl1&]r 3ff|j- ' kor kijelentik, hogy sehol Európában olyan jog­rend nincs, mint nálunk. A szélső konstruktivekkel mi destruktív libe­rálisok is egyet értünk abban, hogy ezt a két­éltű kormánypolitikát tovább tűrni rem lehet. Ha a kormány nem mer liberális lenni és nem tud konstruktív lenni, vagy nem tud liberális lenni és nem mer konstruktív lenni, akkor adja a helyét egy igazi kons ruktív kormánynak, amely tud is, mer is cselekedni. Mi nem va­gyunk Melékesek egy ilyen lista összeállítására, de belügyminiszternek meltgea ajánlanánk Bogya Jánost. O már eddig is egyik legtipiku­sabb képviselője volt a konstrukciónak, mai szereplése pedig egyenesen predesztinálja a ve­zéri rangra Eleg volt a tétova, kapkodó fecse­gésből, hadd jöjjön a belügyminiszteri székbe az a Bogya János, aki az ország házában is öböllel csinálja a konstrukciót, nemcsak a csap­legyen a hatalom névleges birtokosainak, ami- 1 székben I A pokolgépes merénylet a Ház elfitt. A parlament ma délelőiti ülé^e előti a kép­viselők élénken tárgyalták a pokolgépes me­rényletek ügyét, mig negytd 12-kor megszólalt az elnöki cstngő. A képviselők besietmk ÍZ üléstermibe. A kormánypárti oldalon feltűnően kevés képviselő ül. yihar a megnyitás előtt. Scitovszky Béla aJrinök felmegy a 1 elnöki emelvény*te. a^' Létoy Kmővel és Dénes Ist­vánnal tárpysl néhány percig. Eközben belép a terembe Rakovszky Iván .belügyminiszter és széke felé sie», airikor az ellenzéki olda'on meg'átják, viharos-n kezdenek kiabálni feléje: — Mondjon lel Mondjon let A teremben egy pillanat alalt óriási zaj tá­m d. Nagy Ernő, Györki Imre, Peidl Gyula és Propper Sándor kiáltoznak izga ouan a ptltfgv­miniszter felé. A viharos rajban azonban csak néhány mondattöredéket lehet tis?tán hallani: Mi van a Fővárosi Operettszínház merénylőivel ? Ott is megígérték a nyomozást! Nagy Ernő magából kikelve kiáltja a belügy­miniszter felé: Ön az oka mindennek! * Rakovszky Iván belügyminiszter sápadtan ül a he.yén, csak néha-néha válaszol a feléje kiál­tozók-a?, de szavaiból cs*k az az egy mondat hallatszik, amelyet Nagy Ernő felé k.ált: Mit akar ez;/el mondani? ' Az elnök folyton csenget.. A kormánypárti oldalon fllő képvi elők fel'ünő csendben h II­gatnak, egvedül Karafiáth Jenő válaszolgat az ellenzék viharos fel/uduására. ' Az elnök végre nagy^ezenaz ónísizajban megnyitja az ü ést. íMM*t^lSK hangja hallatszik még.' Az ország szégyenef) Az elnök hosszas <mnget& Jfán végfllis cseidet teremt és mejJezdi az elnöki eőter­S-éseke Sutatja a belügyminiszter átiratát, SvbS V íróságoknak adott enge­d^yeket jetenti be. (Z jos felkiáltások az e.len­zéken: Lemondását jelentse be!) Ezután felolvassák az indítvány- és mterpel­,áC£/náÖj2éhk hogy Haszár Károlynak, Peidl felszólalásra adott engedé-yt. Huszár Károly a következtetni, hogy a titokzatos tettesek a ha­talmon levő konstruktív politikai irányzatot tün­tetik ki rokonszenvükkel. A legaljasabb, a leg­áiványabb, mert a leggyávább gyilkosságok Ikövetői és sugalmazó! politikai felfogásuk zerint nyilvánvalóan arrafelé orientálódnak, ahol merényletről. Huszár Károly: Mielőtt beszédem tulajdon­képeni tárgyára rátérnék, a nemzetgyűlés ösz­fajvédelmet teszik meg kormányzati program- , szes tagjaihoz egy nagy ké &em van;, tlogy ezt lak, A magábanvéve n-gyon tiszteletreméltó és a fontos és a nemzet életére nézve sorsdöntő zépen hangzó teóriát ők megvalósítják a gya- kérdést szenvedély nélküt korlati életben s bizonyára megvannak róla pyem szerint nem lenei győződve, hogy az igazi, konstruktív politikát ők kínálják, nem a dicsőng-övezle teoretikusok, I tárgyaljuk. Vélemé­különbség ebben az Ügyben • a Ház tagjai közölt. (Felkiáltások a szocialistáknál: Sajnos, van I) Huszár Károly: Egyöntetű határozatra van szükség ebben az ügyben, félre kell tenni a pártszempontokat, a párttekinteteket és az egyéni temperamentum kérdését Férfias, nyilt, Őszinte szavakra van szükség, hogy egyöntetű határo­zattal végre meg legyen az az erkölcsi erő, hogy minden ehhez hasonló dolognak egyszer és mindenkorra véget lehessen vetni Nem akarok senkit sem gyanusi ani, nem be­szeltem senkivel, plőiiélet néikül állok itt, azon ftir hatása alatt, hogy a nemzetgyűlés két kép­viselője ellen tegnap... (Felkiáltások: Csak egy.') ... és nemcsak el'enük, hanem ártatlan cs ládtagjaik ellen is merényletet akartak el­követni. Az egész világ lázb n van. Mindenütt ta álkozunk hasonló jelenségekkel. (Fábián Béla: Csakhogy a gyilkosokat elfogják. Klárik Ferenc: Fogják el a gyi kosokat itt is 1 Horváth Zoltán: Nem szabad izgatni sem! Uszit a kurzussajtó 1) Huszár Károiy: Egy olyan zsarnokrendszer ellen, mint a Kun Béláé volt, érthető ... (Nagy Ernő: Es a mostani?! Nagy zaj a Ház min­den oldalán!) Berki Gyu'a feláll a helyéről és öklét rázva kiáltj< Nagy Ernő felé: önnek nincs joga igy beszélni. (Felkiáltások a szociáldemokrata pár­ton : Fogják meg a gyilkosokat! Drózdy Győző: Pénzelték a gyilkosokat. Nagy zaj, az elnök folyton csenget és nehezen állítja helyre a ren­I det.) Huszár Károly: Itt egy konkrét merénylétterv­ről van szó, kérem haligassák meg higgadtan szavaimat. Azt akarjuk tudni, hogy a kormány­nak és a nemzetgyűlésnek mi az álláspontja; mi a szándéka ebben és mit fog tenni. Én semmiféle cél érdekében nem tartom megenged­hetőnek a merényletet Amiért én ma iit felszó­lalok, ez azért van, mert én is azok közé a nemzetgyűlési képviselők közé tartozom, akik bujdosó merénylőktől már a régmúltban és gyak­ran névtelen leveleket kaptak, mert nem voltam hajlandó soha és semmi körülmények között az "ő céljaikat szolgálni. Eddig nem szóltam erről nem tartottam szükségesnek, mert hiszen csak magamról van szó. Most azonban, amikor egy olyan merényletiervvel állunk szemben amely ha sikerül, ártatlan emberek tömegét pusztiija el, fel kell emelni szavamat és meg kell állapi­tanom, hogy senkinek sincs joga szembeszállni a törvénnyel, senkinek sincs joga erőszakos utat választani. Ha lud valami törvénytelen dologról, álütsa az illetőt b'rái elé. (Drózdy Győző: Azután jön1 amnesztia. Rupert Rezső: Be­csukják azt, Sin a tisztességtelenséget Üldözi. Zaj a Ház minden oldalán.) Huszár Károly: Igyekeznünk kell olyan atmoszférát teremteni, hogy a merénylőt az egísz nemzet felzudulása elsöpörje. (Rothenstein Mór: Ehhez más belügyminiszter kellene. Nagy zaj.)

Next

/
Thumbnails
Contents