Szeged, 1923. február (4. évfolyam, 25-47. szám)

1923-02-21 / 41. szám

Szeged, 1923 február 21. SZEGED 3 Giesswein a Reform-pártról. A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Elparentálja Váridy L. Árpád kalocsai érseket. A beterjesztések után bejelenti, hogy Hegyeshalmy Lajos sürgős interpellációra kért és kapott engedélyt. Az interpellációra fél három órakor térnek át. Jelenti továbbá, hogy Qiesswein Sándor napirend előtti felszólalásra kért és kapott engedélyt. A Reformpárt Igazi demokráciát akar. Giesswein Sándor: Kijelenti, hogy a parlamenti szokásoknak hódol akkor, amikor napirend előtti felszólalásra szót kért, hogy a Ház előtt hivatalosan is bejelentse, hogy a nemzetgyűlés tagjai közül azok, akik pártonkivűl állottak, továbbá kisebb párltömörülést alkottak, uj párttá alakultak, amelynek a Reformpárt ne* vet adták. Kötelessége vázolni azokat a célokat, amelyek e párttömörülést összehozták. Eddig is közös célokért küzdöttek. Programjuk ismeretes volt, mert az valóban demokratikus program volt. Célszerűnek tartották, hogy ezeket az elveket nagyobb erővel pártolhassák, párttá alakuljanak. Eddig is egy hitvalláson voltak közgazdasági, szociális és belügyi kérdésekben. A jövőben is kerülni kivánják azoknak a kérdéseknek a felvetését, amelyeket akkor dobják a magyar politikai életbe, amidőn a*nemzeti életet érintő súlyos dolgokról van szó. Ez a párt azokat a kérdéseket, amelyek a nemzet életerejét érintik, állandóan felszinen akarja tartani. A világháború nemcsak Magyarországon, hanem Európa történeti fejlődésében és jövő kialakulásában is mériföldkövet jelent. Akik ezt nem látják be, ezok zugpoliiikát folytatnak. A nemzet fennmaradásának érdeke követeli, hogy olyan politikát folytassunk, ami kölcsönös megértésen alapul, ebből a célból a reformra van szükség, ugy a szociális, mint a gazdasági élet terén. Elsősorban meg kell em- I litenie a földbhtokreformot. Amit eddig a föld* 1 birtokrtform terén tettünk, csak minimuma a követeléseknek. ELŐrangu kötelessége a nemzetgyűlésnek, hogy rcvidiálja a faidbírtokréformot. — Az ő pártja a választójog legdemokraliku8öbb kiterjesztését és titkosságát követeli. Még az adózás terén is uj rendszert követel pártjuk. A mai adóztatás nem is felfelé, hanem lefelé progresszív. A lakásnyomoruságot is a helytelen adózásra vezeti vissza, nevézetesen a telekadóra. Reformot kiván a párt az iskolapolitika terén is. Gazdasági továbbképző szakiskolák felállítását sürgeti. Dánia példájára hivatkozva, követeli a föld míves- egyetemek felállítását. Dánia ezeknek köszönheti, hogy gazdasági mintaállammá lett. Kulturáva! pótolta azokat a területeket, amelyeket tőle elszakítottak. Magyarországnak is kulturával kell visszaszerezni elszakított testvéreinket. Az ő pártja előtt Kossuth Lsjos és Széchenyi István szelleme lebeg. Kell, hogy e két legnagyobb szellem találkozzék ebben a hazában a mai szomorú időben. Pártja reformokat követel a külpolitika terén is. Még csak arra akar néhány szóval reflektálni, hogy bizonyos fogadatlan prókátorok az ő alakulásukkal kapcsolatban rosszindulatú híreket terjesztettek. Azt mondták, hogy az ő pártjuk októbristákból áll, vagy hogy sok októbrista van közötlük. Ha októbristát akarnak keresni ebben a Házban, nem volna szükség Diogenes lámpájára. Ezeket kívánta a nemzetgyűlés tudomására hozni és felszólít mindenkit, aki a társadalmi és felekezeti békét akarja, hogy ezen a téren tartson velük. (Éljenzés és taps a szélsőbaloldalon) A sütőipari munkák szabályozásáról és az éjjeli munkának egyes iparágakban való eltiltásáról szóló törvényjavaslatot fogadják el ezután harmadszori olvasásban. Mérnökök éa villanyszerelők. Áttétnek a mérnöki rendtartásról szóló törvénjavaslat általános vitájára. Szabóky Jenő: Szükség volt etre a törvényjavaslatra, mert a mérnöki cim viselése és a műszaki munkálatok tekintetében a legnagyobb anarchia uralkodik. Ma mérnöknek nevezi ma' gát nemcsak az autódidakta, hanem az elcsapott segédjegyző is, ha műszaki munkákat végez, meg a villanyszerelő is, ha egy-két segéddel dolgozik. Még a szabó is mérnöki cimet vesz fel, mert mértéket vesz. (Derültség). Kifogásolja, hogy a minisztériumokban a műszaki beosztású mérnökök sokkal hamarabb mennek előre, mint a jogászok. Kifejti, hagy szerelné/ ha az egyetemet és a tecíinikát végzett tpérnökök között valami megkülönböztetés volna. Szükségesnek tartja, hogy a mérnöki kamara tagjai közül zárják ki azokat, kik a forradalmak alatt kompromittálták magukat. Utána Pakois József szólal fel. Elfogultnak tartja a javaslatot, mert nem veszi tekintetbe a kérdés szociális és gazdasági szempontjait. Ha visszaszorítják a felsőipariskolásokat, azok ki fognak vándorolni. Szükségesnek taríja megemlíteni, hogy Ceehszlovákíában éppen most készül egy törvényjavaslat, amely éppen ellenkezője a mai magyar törvényjavaslatnak. Arra kéri a kereskedelemügyi minisztert, vegye le a mérnöki rendtartásról szóló törvényjavaslatot a napirendről. A törvényjavaslatot nem fogadja el. Görgey István: Pakots felszólalása újból megerősilette őt abban a meggyőződésében, hogy a túloldal nem birál objektíven, hanem bármily törvényjavaslatot is nyújt be a kormány, mindig a politika szemüvegén át nézi. Tiltako zik az ellen a beállítás ellen, mintha ezt a törvényjavaslatot csak a mai kormány alatt lehetett volna idehozni. A műszaki egyesület imperative óhajtja kimondani, hogy minden főiskolát végzett felvehető a mérnöki kamara tagjai közé. A törvényjavaslat csak azokat engedi meg feívenni, akik jogosultak rá. ó mérnöknek csak azt hajlandó elismerni, aki elvégezte a műegyetemet. A javaslatot elfogadja, Propper Sándor: Nem tartja kielégítőnek, elfogedhatónak a benyujíott törvényjavaslatot. A szocialistáknak ugyan nincs kifogásuk az érdekképviseletek megalaku'ása ellen, de azoknak a politikától menteseknek kell lenni. Hosz•szasan bírálja a törvényjavaslat 8. szakaszát, amely arról intézkedik, hogy mindazok nem vehetők fel a mérnöki kamara tagjai közé, akik a háború, a forradalmak és a bolsevizmus idején hazaellenes magatartást tanúsítottak. Ez a szakasz a bosszúállás szellemének kodifikálása. A leghatározottabban tiltakozik ez ellen a szakasz ellen. A javaslatot nem fogadj* el. Az elnök ezután napirendi javaslatot teez, mely szerint a legközelebbi ülés holnap, 21-én szerdán délelőtt 10 órakor lesz. Napirend szerint következik a mérnöki rendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyalása, ezt megelőzően az interpelláció és inditványkönyv felolvasása. Ezután Hegyeshalmy Lajos sürgős interpellációjára térnek át. , Az árvíz. Hegyeshalmy Lajos interpellációját a földmivelésügyi és a belügyminiszterhez intézi a legutóbbi árviz tárgyában. Az árviz, tudomása szerint, nagyobb károkat nem okozott, de elöntötte Újpest városát és a káposztásmegyeri vízmüveket. Éppen emiatt Budapesten néhány napig a vízszolgáltatás terén hiinyok voltak. Furcsának találja, hogy mindezideig nem történt intézkedés arra vonatkozólag, hogy a vízszolgáltatás terén beállott hiányokat valamikép pótolják. Kérdi a földmivelésügyi minisstert: mi ennek az oka, továbbá, hogy meddig fog tartani ez az állapot és hogy mikorra lehet számítani rendes vízszolgáltatásra? Nézete szerint valakit hiba terhel s a hibát a fővárosi vízmüvek vezetőségében kereti. Annál is inkább, mert már hónapok óta azt tapasztalja, hogy a magasabb emeleteken nem megfelelő a víznyomás. Már pedig arról nem is kell beszélni, hogy milyen hallatlan nyomorúság a kisemberekre, ha nem tudják beszerezni az életszükséglethez nélkülözhetetlen vízmennyiséget. Éppen ezért reméli, hogy az illetékes tényezők igyekezni fognak e hibán javítani és hogyha valakit mulasztás terhel, meg fogják indítani ellene az eljárást. A földmivlésügyi miniszter válaszol ezután az interpellációra. Kifejti, hogy ez az ügy nem tartozik hozzá, mert a földmivelésüg>t minisztérium vízrajzi osztálya csak az ármentesitő társulatok felett gyakorol ellenőrzést. Még január hónapban felhívást intézett az egyes községekhez, hogy erősítsék meg a védőgátakat. A védőgátakat mindenütt megerősítették és csupán egyetlen helyen öntött el a viz öl hold területet, de itt sem történt nagyobb kár. Hogy házakat kellett kiüríteni, azért nem lehet a földmivelésügyi minisztériumot okozni, mert az illető községek hatáskörébe tartozik, hogy ne építkezzenek az árviz ellen kellőkép nem védett területeken. Kéri válaszának tudomásul vételét. Ezer hajléktalan. Rakovszky Iván belügyminiszter emelkedik szólásra. Csak arra óhajtok válaszolni, mi az oka annak, hogy más években is voltak árvizek és még sem öntötte el sem Újpestet, sem Káposztásmegyert az árviz. Ennek magyarázata, hogy Káposztásmegyeren az ármentes területen van a káposztásmegyeri vízmüvek telepe, amely három medencéből áll, két mély és egy gyűjtő medencéből. A medencéket két ikercsatorna köti össze. Amikor ezeket az ikercsatornákat építették, arra gondoltak, hogy ha egyiknél hiba történik, át lehessen vezetni a másik csatornába, tehát a kellő óvatosság meg veit. Épp az árviz elleni védekezés miatt védő gátakat emeltek a káposztásmegyeri vízmüvek körül. A védgátak az ikercsatornák közelében vannak. A védgátak felfogták a megáradt Duna vizét és a felfogott viz úgynevezett kanulokat csinált, vagyis alááramlás történt. Az aláramlás követke-'féi-en a beözönlő viz belekerült az ikerc jrnába és igy a vízmüvek igazgatósága kenyteien volt leszerelni a csatornákat. Egy-két napon belül megtörténhetik a kijavítás és legkésőbb 5—6 nap múlva teljes lesz a vízszolgáltatás. Az áradás egyébként kb. 89 házat öntött el, minek következtében kb. 1500 ember vált hajléktalanná. Az újpesti polgármestert, aki három nap és három éjjel egyfolytában permanenciában maradt és igyekezett segíteni az árvízkárosultakon, a legnagyobb elismerés ilieti meg. Természetesen megfelelő kényelmet nem tudtunk biztosítani a menekültek részére, de minden emberileg lehetőt megteszünk érdekűkben. A Ház a miniszter válaszát tudomásul vette. Az ülés vége fél 4 órakor. A vegykisérleti állomás vezetőt cserél. (-4 Szeged tudósítójától.) Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter szűkszavú leiratot intézett a polgármesterhez, amelyben arról értesítette, hogy Tóth Ede fővegyészt, a szegedi mezőgazdasági és vegykisérleti állomás ideiglenes vezeíőjét állásától felmentette és az állomás ideiglenes vezetésével dr. Berkó József fővegyészt bizta meg. Dr. Tóth Ede a vegykisérleti állomás államosítása óla vezette a hivatalt és váratlan fölmentése meglepetésszerűen hatott, amennyiben előzőleg a nyilvánosság előtt nem volt szó fölváltásáról. Tóth Ede maga ugy nyilatkozott áthelyezéséről a Szeged munkatársa előtt, hogy a földmivelésügyi miniszter intézkedése teljesen váratlanul érte, előzőleg nem volt róla semmi tudomása és igy táviratilag kért fegyelmi vizsgálatot önmaga ellen, mert fölmentésit sérelmesnek találja. Az állomás újonnan kinevezett vezetője, dr. Berkó József fővegyész néhány nappil ezelőtt a földmivelésügyi miniszter megbízásából Szegeden járt, hogy a február elsején megjelent paprikaminősitési szabályzat hatását tanulmábyozza és egyben megvizsgálja azokat a panaszokat, amelyek a paprikaminősités egyében felmerültek. Információink szerint egy ilyen panaszt, amelyben Kuczor M. P. amerikai cég volt az érdekelt, dr. Somogyi Szilveszter polgármester terjesztett fel a földmüvelésügyi miniszterhez. A panaszok lényege az, hogy az érvényben lévő minősítési rendelet szerint a paprika minősítésének egy évig terjedő hatálya van. Január legvégén azonban a szegedi vegyvizsgáló állomás meglepetésszerűen elrendelte, hogy a már minősrlett és csak egalizálásra szánt paprikát uj minősítés alá kell bocsátani. Több szegedi paprikakereskedő panaszát jegyzőkönyvbe vétette fel és hangsúlyozták, hogy hasonló esetek ismétlődése esetén, a kincstárt teszik felelőssé az esetleges károsodásért. Ezután jelent meg dr. Berkó József Szegeden és több napig tartó vizsgálat után visszautazott Budipestre, ahol megtette jelentését a földmüvelésügyi miniszternek Lehetséges tehát az a kombináció, hogy Tóth Ede fölmentése összefügg dr. Berkó József jelentisivel.