Szeged, 1923. január (4. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-14 / 10. szám

Szeged, 1923 január 11. SZEGED 5 — Különben nem bánom, ha a rokkantak javára tányérozol. — És Kurucz Jancsi megkezdte a tányérozást a rokkantak javára . . . * A bor szatymazi előadása után Csikós Nagy József „megnyelvelte" a műkedvelők szereplését. Tisztára ugratás volt, de Taschler József, akinek hires Baracs Imréjét Újházi a leglelkesebb dicsérettel halmozta el, megaeheztelt a bírálatért. A következő esztendőben a műkedvelő társaság a Nézd meg az anyját adta elő, a vezető szerepekben dr. Kószó Istvánnéval és Taschler Józsetfel. Az előadásban, Lipcseyné kívánságára, mint néma szereplő, részt vett „Szlampi" is, az örökifjú agglegény. Előadás előtt azzal a kéréssei fordult hozzám, mint rendezőhöz, aki a darabot súgtam is, Taschler József, hogy egy pár szót, a vendéglátó jelenetben, beleszőhessen a mondókájába. Beleegyeztem, de csak azzal a feltétellel, ha a toldalék lényeget nem érint és ha a darab hangulatát meg nem zavarja. — Megbízhatsz bennem — nyugtatott meg Taschler. Szép simán ment az előadás, mig elkövetkezett a vendéglátó jelenet. A szinen Taschler volt jelen, hogy mint házigazda, fogadja a vendégeit. Jön „Szlampi" fekete liszter kabátban és pepita nadrágban. Taschler József kezet nyújt neki és e szavakkal üdvözölte: — Isten hozott Szlampi! Szép és kedves, hogy eleget tettél a meghívásomnak. A társaság a kertben van, menj közéjük, ott van már Csikós Jóska is, de ugylátszik nem bírja az italt, mert részeg. Erre óriási nevetés keletkezett a közönség között, amelynek soraiban ült az aposztrofált Csikós Nagy József is, aki nevetésre fogta a dolgot, de többé nem nyelvelte meg a műkedvelők szép és nivós teljesítményét .«.. Módosítás a könyvvezetési kötelezettségen. pénztárkönyvet, naplót, fökönyvet, folyószámlakönyvet és személyzet nyilvántartási könyvet tartoznak vezetni s az év végén kötelesek záróleltárt készíteni. Bár e rendelet ezt kifejezetten nem irja elö, de a rendelet intenciójából a szakértők véleménye szerint következik az, hogy az 1923. évi adózásra vonatkozó könyvvezetési feltétlenül leltár felvételével kell megkezdeni. Bennfoglaltatik e rendeletben, hogy akiknek eddig vezetett üzleti könyvei az adónyilvántartás céljaira alkalmasak, a pénzügyigazgatóságtól az adónyilvántartás céljaira szolgáló külön könyvek vezetése alól felmentésért folyamodhátnak. Mindezekből az tűnik ki, hogy a rendeld már is közeledik a gyakorlati élet kívánalmaihoz s azt hisszük, hogy az érdekeltségeknek sikerülni fog a pénzügyi kormányzattal olyan megállapodásra jutni, ami ugy az adózók, mint az állam érdekeit kielégíti s nem fogja a rendelet megterhelni az ipart és kereskedelmet olyan adminisztrációs munkával, mely az adóalap megállapitátához, illetőleg a pontos adófizetés ellenőrzéséhez nem feltétlenül szükséges, másrészről az adózókra igen nagy munkát és költséget jelentene, sőt az adózók egyes csoportjaira nézve teljesen keresztülvihetetlen. Nem akarnak az ipari és kereskedelmi körök ezzel az adózis alól kibújni, mert tudatában vannak az ország súlyos pénzügyi helyzetének s annál inkább is módot akarnak nyújtani a legpontosabb ellenőrzésre, mert a kereseti adó mérve elviselhető s feltétlenül szükségesnek tartják, hogy a kereseti adót mindenki az utolsó fillérig becsületesen megfizesse. (Saját tudósítónktól.) Mint értesülünk az ipari és kereskedelmi érdekképviseletek országszerte megindított mozgalma már is sikerrel járt, amennyiben a végrehajtási utasításnak a könyvvezetésre vonatkozó pon jain lényegesen enyhítettek, nevezetesen a módositott végrehajtási utasítás értelmében: 1. A kisipirosok nem tarloznak anyagnyilvántarlási könyvet vezetni. 2. A közvetlenül a fogyasztóknak árusító kereskedők, a bejegyzett eégek is ugyanabban az eljárásban részesülnek, mint a be non jegyzettek, tehát raktárkönyvet nem kell vezetniök. 3 A könyvelés alól felmentést lehet kérni. 4. A könyvelés kérdésénél a pénzügyi hatóság szakértőt köteles meghallgatni. 5 Mulasztás esetén nem egyes tételek esnek vizsgálat alá, hanem az egész üzleti komplexum. Az ellenőrzéseknél tanuk is szerepelnek. 6. A rokkant kereskedők és iparosok javára külön intézkedések történnek majd. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kisiparosok csakis: 1. megrendelési könyvet, 2. feljegyzési könyvel, mely az összes üzleti bevételeket és üzleti kiadásokat (melyek közé azonban a háztartási kiadások nem tartoznak) tartalmazza, 3. személyzet nyilvántartási könyvet tartornak vezetni. Anyagnyilvántartási könyvet tehát a nagyipartsok és gyárosok kötelesek csak vezetni. A detail kereskedők pedig ha bejegyzett cégek is: pénztárkönyvet, árubeszerzési könyvet, adósok könyvet (strazza), hitelezők könyvet (folyószámlakönyv), személyzet nyilvántartási könyvet kötelesek az év folyamán vezetni, mig az üzleti év végén záróleltárt köteles készíteni. A nagykereskedők, akik viszonteladóknak árusítanak: raktárkönyvet, azonkívül Adók, melyek negyven (A Szeged tudósítójától.) A város javadalmi bizottsága négy évig tartó kényszerű szünetelés után szombaton délután tartotta második ülését Balogh Károly pénzügyi tanácsnok elnökletével. A bizottság tagjai nem igen érdeklődnek az ülések iránt, a szombati ülésen ugyanis mindössze négy bizottsági tag jelent jneg, de azért az elnök megnyitotta az ülést, mivel három tag jelenléte már biztosítja a határozatképességet. Elöljáróul bejelentette Balogh Károly, hogy a polgármester előterjesztésére a főispán Bózsó Ödön helyettes vezetőt a javadalmi hivatal élére nevezte ki. Ezután Bózsó Ödön felolvasta a javadalmi hivatal decemberi működéséről szóló jelentését, jelentéséből megtudtuk, hogy a javadalmi hivatal decemberben beszedett 102.399 korona állami borital és husfogyasztási adót, 16630 korona városi fogyasztási adópótlékot és 927.016 korona bortermelési adót. Ezeknek az adóknak a kulcsa negyven év óta nem változott, a javadalmi ügyvezető ennélfogva azt javasolta, hogy abban az esetben, ha az állam ezeket az adókat is átengedi a városnak, keressen a tanács valami módot arra, hogy az adókulcsot a bor forgalmi értékéhez mérten felemelje, mert a kezelési költség olyan nagy, hogy az érvényben lévő adókulcs mellett az adók behajtása nem fizetődik ki. x Ezután Pálfy Béla vámfelügyelő terjesztette elö a külső vámhivatalok mult havi jelentését. A külső vámhivatalok különböző címeken .4,628.049 koronát szedtek be decemberben. Jelentésében elmondja a vámfelügyelő, hogy a év óta nem változtak. városi vámőröktől a város tanácsa megtagadta a téli köpönyegek kiadását, pedig arra, a külső szolgálatot teljesítő vámőröknek, feltétlenül szükségük van és igy a tanács határozatát meg is felebbezték. Wimmer Fülöp kérdésére Balogh Károly elmondotta, hogy a kért köpönyegek használati ideje hat év lenne. Huszonöt vámőr van, egy köpönyeg ára huszonötezer korona, tehát évente alig százezer korona kiadást jelentene ez a városnak. Egyébként a közgyűlés elé terjesztik a vámörök felebbezését. — Addig elmúlik a tél — szólt közbe nem minden malicia nélkül az egyik bizottsági tag. A vámfelügyelő ezután az egész mult évre vonatkozó jelentését terjesztette elő. A jelentés érdekes statisztikai adatokat tartalmaz. Megtudtuk belőle, hogy a város tizenegyezer hold legelőjéért mindössze öt és félmillió korona fübér folyt be, tehát egy hold alig tiz kiló búzát jövedelmez. Ezzel szemben pedig kövezetvám cimén, amely a kereskedelmet és az ipart, no meg a fogyasztókat terheli, 7,260.000 korona folyt be a város pénztárába. Megtudtuk a jelentésből azt is, hogy a mult év folyamán 4987 szarvasmarháti 4377 borjut, 12559 sertést, 2160 bárányt és 5739 juhot fogyasztott el a város közönsége. A város áruforgalmára pedig fényt vet a kővetkező statisztika: A mult év folyamán 12134 vagon épületés tűzifa, 4754 vagon szén, 2212 vagon gabonanemü, 940 vagon liszt, 920 vagon homok, tégia, kavics, 39 vagon korpa és derce, 124 vagon pirszén, 203 vagon széna és szalma, 124 vagon cukor és 10813 vagon vegyes áru, összesei 32614 vagon áru érkezett a városba. Szó volt még a vámhivatalok személyzeti létszámának szaporításáról is, mert azt a megnövekedett munkakör föltétlenül szükségessé teszi. A bizottság ülése ezzel véget is ért. MMlFCJfL — Hivatalos „Petőfi-ünnep". A magya' társadalom együttes országos Petőfi hódolása, amely január 21-én lesz az országház kupolacsarnokában, programján egyesíti a hivatalos és társadalmi Magyarországot. Az elnöki megnyitót Scitovszky Béla nemzetgyűlési és előkészítő bizottsági elnök mondja, Bethlen István miniszterelnök Petőfit, mint politikust, vitéz Nagy Pál báró, a honvédség főparancsnoka, mint katonát, Herczeg Ferenc, mint irót és ujsájirót mutatja be a költőt. Az ifjúság áldozatát Nagy Iván, a MBFHOSz elnöke, az ipari munkásságét Horváth Gergely vasmunkás, a földmivesek és gazdákét Lovász János nemzetgyűlési képviselő mutatja be. P. Márkus Emilia, a Nemzeti Színház örökös tagja pedig, mint a művészet képviselője, Petőfinek a Magyarok Istene és az Álmodtam szépet gyönyörű cimü versét szavalja el. A program élén az Acél hang Máv. gépgyári daloskör énekkara a Hiszekegyet, végül a Budai Dalárda a Himnuszt adja elö. — Megvakult a torony. A négy világító szem helyett már csak kettő kémlel bele a szegedi éjszakába, a másik kettőre sötét hályog borult. .Megvakult a torony" sóhajtotta valaki az utcán, amikor hármat kondított bele a némaságba az időharang és ennek a nekibusult valakinek bormámoros képzeletében különös képek villanhk elö a vakságról, a háborús emberroncsolásról, a fekete pápaszemekröl... Megvakult a torony két szemére, a másik két szemével pedig huncutul kacsintgat az alvó város sárba süppedt házaira. A szép csipkeerkélyes toronymenyecske — igy mondta valahogy Babits Mihály szegedi tanár korában — most félvakon lejti a halk táncot a még halkabb téli éjszakában, a szürkefeketére zordul t ég alatt és a mámoros fejű éjszakai emberek fázósan szorítják össze felöltőjüket és vacogva súgják: Megvakult a torony. Odafönn pedig, a virrasztó toronyörszobában, valamivel közelebb a végtelenhez, nagyot káromkodik a toronyőr és keservesen szidja a mérnökséget, mert immár hét napja hiába rimánkodik a kiégett villanykörték kicseréléséért. (m. /.) Halálozás. Ozv. Lukács Mórni f. hó 11-én 62 éves korában elhunyt. Lukács Gyula huspénztári tisztviselő, Lukács Zsuzsa fogász és Lukács Attila édesanyjukat, Kiss Mór és Kiss Károly testvérüket gyászolják az elhunytban. Temetése vasárnap 4. e. 11 órakor a cinnteremből megy végbe. " ig — A vasút és az autó versenye. A vasúti szállítási dijak ismételt emelése óta Cegléd, Kecskemét, sőt Félegyházára fővárosi szállítócégek olcsóbban fuvaroztak autóval, mint az államvasút. A mai nap szenzációját képezi a szegedi kereskedői körökben, hogy egy budapesti szállitó-cég lényegesen olcsóbban ajánlja a fuvarozást a budapesti raktártól a szegedi raktárba beszállítva, mint az államvasút Budapest vasúttól Szeged vasútig szállítja. Iparosok, kereskedők könyvelésit szakszerűen és adózás szempontjából a törvényeknek megfelelően jutányos havi dijazásárt elvállalja a ,Hermes"-iroda. Református-palota; telefon-mellékállomás: 11-08. sz. 21 — Tizennégyezer árva. A községi árvaSzék évi jelentése szerint a mult évben 14.216 árva és 366 gondozott volt a városban. A gyámpénztár közel tizenhatmillió árvapénzt es fölbecsülhetetlen értékű ingó és ingatlan vagyont kezel. Az árvaszék legközelebbi tanácsülésén minden valószínűség szerint fölemelik az árvapénzek eddig négyszázalékos kamatlábát. Ma utoljára élvezhetjük Petőfi „Bolond Istók"-ját, mely egyike a legszebb magyar fil| meknek. Az előadás ünnepélyességét nagyban : emeli Mőra Ferenc kedves prológja, valamint f Ladányi Mariska és Halmos Gyula által előí adott Petőfi dalok. Tánckuizust rendez a Zrinyi Sp. E. Kass j sakktermében, a tanfolyam f. hó 13-án, szom: baton, már megkezdődött és 8 hétig tart. Érí deklődőknek a titkárság ad felvilágosítást. TeJ lefon: 7 99.