Szeged, 1923. január (4. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-14 / 10. szám

2 SZEGED Szeged, 1923 január 18. amely szerint magyar csapatösszevonások nem történtek és a határsértést román részről követték el. Viszont épugy fennáll a magyar kormány hajlandósága, hogy az ügyet valamely nemzetközi szervvel vizsgáltassa meg. Bécs, január 13. (MTI.) A lag „A kisántánt demarsa Budapesten" cim alatt a következő prágai hirt közli; / A német-francia konfliktus ma Prágában Magyarország magatartása mialt különösebb aggodalmakat kelt. Kombinációkra hajló politikai körökben ugyanis azt rebesgetik, hogy Magyarország egyrészt Bajorországgal, másrészt Bulgáriával, Törökországgal, sőt Moszkvával akar együtthaladni. Tény az, hogy magyar csapatok, amelyek azelőtt a cseh határon idéztek elő nyugtalanságot, most a román határon rendeznek incidenseket, amelyek a román kormány hivatalos lépéseit és katonai intézkedéseit vonták maguk után. Az irredenta mozgalom feléledése összefüggésben áll a 18—30 éveseknek az úgynevezett rendtörvényben elbujtatott mozgósítási tervével, a Magyarországra történt fegyvercsempészéssel és más készülődésekkel. Bár ezeknek a készülődéseknek a hajtóerejét nem kell tu becsülni, a kisántánt ál amai, amelyek a nagykövetek tanácsánál már utallak ezekre a leleplezésekre, mégis közvetlen demarsot fognak tenni a magyar kormánynál. Prágai politikai körökben a középeurópai helyzetet nyugodtabban ítélik meg és az állandó éberséget elegendőnek tartják minden meglepetés megakadályozására. A város pénzügyi (A Szeged tudósítójától.) A város pénzügyi | kilátásai az utóbbi időben valamicskét javkltak, de azért a fontosabb télelek körül még mindig ugyanolyan bizonytalanság uralkodik, mint amilyen ezelőtt néhány hónappal uralkodott, amikor először merült fel annak a lehetősége, hogy az állam még a szorosan vett közigazgatási alkalmazottaktól is megvonja a természetbeni ellátással együtt az összes állami segélyeket és illetményeket. Igaz ugyan, hogy kárpótlásul megígérte a pénzügyminiszter bizonyos, állami adónemek átengedését, többek között a január elsején életbeléptetett uj kereseti adó átengedését is, de akkor ugy látszott és bizony még ma is, amikor már pozitív adatokkal számolhat a város, hogy ezekből az adónemekből befolyó jövedelem korántsem fedezi a városra háramló kiadástöbbleteket. Az uj kereseti adó kezelésére vonatkozó tanácsi utasítást most kapta meg a városi adóhivatal. Az utasítás hivatalos intézkedéseket tartalmaz. Bevezető részében elmondja, hogy „az uj törvénnyel behozott általános kereseti adó önálló községi adó lesz. A régi III. osztályú állami kereseti adó negyvenkét évi fennállása után e törvénnyel megszűnik. Az uj adónak alapjait az állami és városi hatóságok együttesen j nyomozzák ki. Fontos szerep jut a városnak az adó kimunkálásánál, amelynek eredményétől függ a város háztartásának egyensúlya". A keresi adó várható eredményéről Fodor Jenő adóügyi tanácsnok a következőképen nyilatkozott a Szeged munkatársa előtt: — Ebből az uj adóból — véleményem szerint — legalább hetven millió korona jövedelemre« számithat a város. Az az eredmény, amit ebben az évben érünk majd el, nem lehet a következő évekre nézve irányadó, mert a kötelező költségvetés csak január elsejével lépett életbe, az adókivetésnél tehát csakis az adózók mult évi keresetükre vonatkozó önvallomását vehetjük alapul. Tiszta képet igy csak a jövő esztendőben kaphatunk. Abban az esetben, ha az ötszázalékos kereseti adó nem hozná egyensúlyba a város pénzügyi mérlegét, a pénzügyminiszter előzetes hozzájárulásával egészen tiz százalékig emelhetjük az adókulcsot. A föld-, társulati és a házadóra kivethető községi pótadó nagyságát a városok fejlesztéséről hozandó törvény állapitia majd meg. Fodor Jenő további kérdéseinkre elmondotta még, hogy a közigazgatási alkalmazottak termeszetbeni ellátásának és az állampénztár terhére folyósitoít fizetéspótlékainak a kérdése még mindig bizonytalan, illetve csak az bizonytalan, hogy mikor hárithaija át a kormány ezt a kötelezettséget a városra. A szorosan vett közigazgatási alkalmazottak ebben a hónapban még a pótlékokat, a segélyeket és a természetbeni ellátást megkapták, de mondják, hogy a kormány azokat már a város terhére előlegezte. Jelenleg körülbelül ezer ember kap a város révén természetbeni ellátást, amelynek készpénzváltsága ebben a hónapban személyenként 2900 korona, ami egy évben közel harminchat millió koronát jelent. Tehát csupán a természetbeni ellátás megvonása harminchat millióval növeli meg majd a város kiadásait. Ez a tehertöbblet már felemészti a kereseti adó felét, a másik fele pedig közel sem elég annak a tehertöbbletnek a fedezésére, amely az alkalmazottak állami pénzilletményének megszüntetése után hárul a városra, hiszen a város ma csak a békebeli törzsfizetéseket adja, tehát a tényleges fizetéseknek aiig néhány százalékát. Éppen ezért több mint bizonyos, hogy az átengedett adó egyáltalában nem lesz kárpótlás a városra nézve, pedig ma már az is bizonyos, hogy a kormány a kereseti adón kivül más adónem átengedéséről hallani sem akar. A föld-, a házés a társulati adóra kivethető pótadó pedig nem sok segítséget jelent, hiszen itt csak néhány millióról lehet szó, a város folyó évi kiadásai pedig — Pillich Gyula tb. főszámvevő kijelentése szerint — feltétlenül elérik az egymilliárdot, a kétszáznegyven milliós költségvetéssel szemben. A torony alatt már vannak néhányan, akik a város pénzügyeinek rendezését csakis a nevetségesen alacsony földbérek felemelésében látják, de sajnos még azok vannak többségben, akik csak a momentán helyzetet mérlegelik és nem veszik észre a jövőben rejlő kilátástalanságot. Mijd ha már a tető kigyulad, akkor kapkodnak vizért. Az adóhivatal eredménykimutatása. A városi adóhivatalban már összeállították azt a kimutatást, amely érdekes számokban tükrözi vissza a hivatal mult évi működését. A kimutatás szerint a mult évben százkilencven millió korona folyt be különböző adók cimén az adóhivatal pénztárába. A kimutatásból a következő nagyobb tételeket jegyeztük ki: Vízvezetéki dij címén befolyt 2.500,000, városi pótadóból 10 300,000, jövedelem és vagyonadóból 5,000000, forgalmi adóból az adó első három hetében 7,000.000, (az egész évi eredmény közel jár az ötszáz millióhoz), állami egyenes adóból 28,800.000, hadinyereségadóból 9,000.000, földadóból 70,000000, vagyonváltság ci'mén 36 000.000, földvagyonváltság cimén 6,000 000 korona. A háború utolsó évében 1918 ban az adóhivatal évi forgalma 6,012.300 korona volt, a mult évi forgalomnak alig egyharmad része; a legutolsó békeévben 1913-ban pedig a forgalom mindössze3,391.060 korona volt. A városi adóhivatal az elmúlt évben 700.238 esetben foganalositott zálogolást, ebből csak 25.396 esetben indított árverési eljárást, tényleges árverésre azonban mindössze két esetben került sor. Pillich Gyula tb. főszámvevő véleménye szerint a városi adóhivatal forgalma ebben az évben legalább ötven százalékkal lesz magasabb, Íredig a vagyonváltságot január elsejétől már az állami adóhivatal k_e?eli. A mossuli kérdés. Háromtagú nyugattráciai delegáció érkezett Lausaaneba, hogy a terület görög lakosságának jogait a konferencián képviselje. Mezopotámiának arab kormánya megbízható közlések szerint hajlandó a mossuli kérdést a törökökkel barátságos alapon megoldani. A terv az, hogy Mezopotámiának töröklakta területeit Törökországhoz csatolják, az arablakta területeket pedig meghagyják Mezopotámiának. A határkétdést rövidese* elintézik. A törökök a szövetségeseknek ellenjavaslatot nyújtottak át a dette publice ottománe tárgyában. A PETŐFI-OLTÁRRA. Irta: Móra Ferenc. KÖSZÖNTŐ /I KISKŐRÖSI JÁSZOLNÁL. Kit Isten telke-lángja lelkezett S a körösi jászolba kelyhezett Pihentető esztendő-szombatán A havas éjbe hallgató tanyán S az örökélet pólyáiba ott Angyalaival betakartatott, Világra fénylő glóriás gyerek, Térdeplő dallal hadd köszöntselek! Látod, hiszen én nem vagyok király, ^ Ki bíborpárnán kincseket kínál, — Az Alföld tengersik vidékiről Pásztor vagyok, a kánok földjirül, Pásztor, ki felhőket legeltetek, Gyáva földön csak pipacsot szedek, Dalos szivemnél nincsen egyebem, De azt egészen öledbe teszem. Arany helyett hazádból hirt hozok: Még megvan a királydinnyés homok S a szél, mely busán barangolja át, Nem fújta még be lábaid nyomát. Mikor a földnek ágyat vet az éj, Tevéled álmodik a pusztamély S mikor a nap az ég hegyébe hág, Téged hoz vissza a hü délibáb. Tömjént se hoztam. Minek az neked? Árvalányhajat hoztam a helyett, Akácerdők illatüzenetét, A szénatermő rét lélekzetét, Vad szegfüveknek a legszogosát, -Vadrózsáknak a hajnalpirosát, A ligetbül, amelynek ág bogán A te sziveddel sír a csalogány. A fü, a fa, a föld, az ég, a lég, Mind a tied ez, mind a régi még — S a nép, a nemzet ? Ó, ne kérdjed ezt! Elsápad a dal és dadogni kezd 'Magam szavával szólni nem merek, A halhatatlan képpel felelek: „A végtelen birodalom helyett Adának néki egy kis ketrecet..." Isten kezéhez égtünk kard gyanánt: Ma tört vasul szemétre hányatánk; Ki volt világbíró nagy ur elébb: Ma rajt uradzik a szökött cseléd. S mig kintről végitélet ostromol, Itt bent a kínzott sziv agy megbomol, Tört a Testvérre Testvérkéz szegez — Jaj, de keserű magyar mirrha ez! És mégis, mégis, Isten követe, A sok szógyöngyöt mind hadd ide le, < A mely százéves bölcsöd megtelé: Csak a mirrhát vidd az Isten elé. Verdesd még véle arany asztalát, Sikoltsd el néki fajtád jajszavád, S a mig palástját csókkal illeted, Követelj nekünk uj ítéletet! S mig térdepelve sir e dal feléd, Fönt már hasad a csillagos mennyég. Látom kinyílni a gyémánt kaput, Az Isten szeme könnyel telefut És a hogy téged a szivére von, Kisüt belőle ránk az irgalom, S bocsánatot zeng a szeráfi ének Petőfiért Petőfi nemzetének. A KÖLTŐI CIGÁNYLÁNY.*) Méla tücsök vagyok én Búzamezők szélén, . Pacsirtákkal szállani Hogy merészelnék én ? Míg ők himnuszt zengnek az Örökkévalórul, Én egy halk dalt cirpegek Pila Anikórul. Nem volt hattyú, hófehér, Sem királyi kócsag, A szerelem bujdosó Gerlicéje volt csak. . Nyár est volt, hogy megpihent A Petőfi vállán — Piros rózsát kacagó Fekete cigánylány. Erdőd felül feketült Haragos napszállat. * „Petőfi pillangó-szerelmének hajnalka-virága volt," jegyzi fel róla Jókai a Megtörtént regék-ben.