Szeged, 1923. január (4. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-03 / 1. szám

Szeged, 1923 január 10. SZEGED Kisérő Muzsika. Dr. Szakáts József nemzetgyűlési képviselő ur a Szeged vasárnapi számában kemény bil­Ientyüveréssel megütöd annak a viharos szim­fóniának első akkordjait, amelyet a dr. Kelemen Béla nyug., főispán és miniszter ur könyve fel­verni alkalmas. ' ' „ Már a kőny^öz írott előszó mindjárt az első sorokban vadsággal ontja magából az egész könyv többirányú elfogultságának mérges han­gulatát. Vele*" nem sok bajuk van a szerzőknek. Mjnctfssze az 1920 május 22 én megszüntetett japom emlékein keresztül próbálnak megszúr­jál ni. Mintha pajkos gyerekek gránitoszlopot viaszvesszővel akarnának megkarcolni. Az illusztris szerzők már egyéniségük kiváló­ságáért is számithatnak az észrevétetésre. É zre kel'ett tehát vennem őket nekem is, még pedig annyira, hogy Kisérő Muzsika cimü könyvemet az ő könyvük hatása alatt emelem ki egyéb kiadásra tervezett könyveim sorrendjéből, hogy sietve megirjam és mielőbb a könyvpiacra adhassam. Egyelőre tehát most csak annyit, hogy: dr. Kelemen Béla nyug. főispán ur könyve nem ad tájékoztató felvilágosítást arról, hogy azok után, amiket a szerző mint Csongrád vármegye és Szeged szab, kir. város főispánja Csongrád vámegye 1918 október havi közgyűlésén a Habsburgoknak a függetlenné vált Magyar­ország felett való további uralmáról és a nép­uralom elveiről, Szeged város közönségéhez pedig 1918 november 11-én, tehát már az októberi forradalom vívmányainak megismerése utón intézett búcsúlevelében a forradalom vív­mányainak veszélyen kivül való helyezéséről, ugyancsak a népuralom elveiről és a demokratikus népállamról mondott és irt, miként lehetett ö ez ellenforradalom egyik vezére. Viszont dr. Tonelli Sándor, akit a gróf Károlyi Mihály köztársasági elnök forradalmi kormány:. Garami Ernő keres­kedelmi miniszter előterjesztésére 1919 március 7-én — bizonyára már akkor is az ellenforra­dalom szervezése körül szerzett érdemeinek el­ismeréséül —• miniszteri osztálytanácsossá neve­zeti ki, honnan veszi a bátorságot ahhoz, hogy az ellenforradalmi történeti műhöz az októberi forradalmat és annak előzményeit is kárhoztató előszót irja és honnan a vakmerőséget ahhoz, hogy akár valamely sajtóorgánumnak, akár bárkinek az októberi forradalom idejére eső lényeiről elitélő véleményt mondjon. A Kisérő Muzsikában lesz szerencsénk talál­kozni Dr. Balassa Ármin. Válasz a Kisérő Muzsikára. őszinte köszönetet mondok Ba'assa Ármin urnák, hogy felvetette a kérdést, ~ hogy hon­nan veszem a bátorságot a Károlyi-forra­dalom bírálatához én,, akit ennek a forradalom­nak a kormánya miniszteri osztálytanácsossá nevezett ki ? Onnét, hogy soha sem a forrada­lomhoz, sem a Károlyi-kormányhoz kőzöm nem volt, semmiféle hasznot vagy előnyt tőlük nem kértem és nem kaptam. A kinevezésem törté­nele pedig az, hogy egyáltalán nem titokban, hanem egy nyilvános értekezleten, harminc em­bvr jelenlétében Méhely Kálmán államtitkár rrra kért fel, hogy menjek Bécsbe és vállaljam el az Ausztriában levő magyar hádijavak érté­kesítését A megbízás esetleg egy évnél hosz­szabb időre szólt volna; a felkérést Méhely Ki Imán azzal indokolta, hogy nincs más em­berük, aki ezt elvégezhetné és nem a kormány­nak, hanem az országnak teszek vele szolgá­latot. Ily értelemben kereste meg a kormány a ki>marát is, hogy engem szabadságoljon. Mint­hogy a kamara egy évi szabadságot adott, én pedig sajno8 a fizetésemből élő ember vagyok, biztosítékot kértem, hogy mi történik Neiem m? e8y esztendő multával. Erre szolgált az osztálytanácsosi kinevezés, kevesebb fizetés­sel, rnuu amennyi a kamarai fizetésem volt. Ha ezt jutomaztenak lehet nevezni, köszönettel nyugtázom. " az én szerepem az októberi szimfóniában. A kottákat> hiteieg űgyiralok for_ májában, bárkinek renaeikezésére bocsáthatóm. m_^^LTonelli Sándor. A Vatikán kedvezően itéli meg Cambonnak azt a törekvését hapv Franciaország barátságos viszonyba lépJen nogy zal. Poincaré, hir szerint, hajlandó beteegy^^^ hogy némely szerzetesrend visszatérjen Franciaországba. Uj tervek a 'csonka templom felépítésére. (A Szeged tudósítójától.) „A háború első puskagoiyöja a fogadalmi templomot találta, de nem ölte meg teljesen és azóta állandóan vias­kodik a feltámadással és a végleges halállal" irtuk a Szeged ujévf számában a közigazgatási nrgytemető titkait leleplező cikkünkben. És hogy igazunk vo't, bizonyítják az ujabb feltámasztást kísérletek. A kedden taitott tanácsülés végén Somogyi Szilveszter dr. polgármester szóba­hozía a kérdíst és fölvetett egy tervet, amely szerinte alkalmas !enne a megoldásra. A polgár­ír ester terve a következő: A tanács egyik tag­jának elnökletével bizottság alakul a város te­li ősebb polgáraiból. Ennek a bizottságnak az a feladata, h gv kiválassza a város ezer leg­gazdagabb polgárát, akik hajlandók arra,, hogy akár havi részletekben, de egy év alatt hetven ­ezer koronát áldozzanak a város régi fogadal­mának beváltására. Hi nem akadna a város­ban ezer ilyn áldozatra kí-pes polgár, akkor többen összeállhatnak és részvénytársasági ala­pon fizethetik be a hetvenezer koronát. Ha si­kerül az fikció, az év végéig hetvenmillió ko­rona gyűl öis;e, az állam húszmillióval hozzá­járul a templom felépítéséhez, az épiiőmunfá­sokat húszmillió keretében az irtségalapbíl fizet­nek és a munkabéredet szükségmunka cinén számolnák el, tehát száztizmillió rendelke é re állana. A mérnöki hivatal legutolsó költségve­tése sprint a;, építkezés körülbelül százhuszonöt­millióba kerülne. A különoö^etet pedig a varos fizetné. A polgármester előterjesztése után a tanács meghányta-vetette az eshetőségeket, de végleges határozatot nem hozott. Az ülés után kérdést iniézíünk a polgármesterhez, aki a következő­ket mondotta: — Ha a város polgársága körében a foga­dalmi temp'om csonkás ga miatt valóban nagy és őszinte a megbotránkozás, akkor föltétlenül akad a városban ezer olyan vagyonosabb em­ber, aki nem riad vissza ettől a nagynak látszó áldozattól. En c^ak attól félek, hogy mire össze­gyül az az öss^eif,- jmiibe ma i-eiülne a tem­póm feiépitése, az év végével már túlságosan kevésnek bizonyulna. A mult év tavaszán a mérnöki hivatal kiszámított,r, a templom befejezése huszonötmillióba ktrtu. Mire azon­ban együtt volt a huszonötmillió, Anyagárak és a munkabérek olyannyira emelked»>, h„gy k szer-háromszor annyi sem lett volna elez, f ­év végén pedig már minden az ölszö ö&ére drágul*. Ugy látszik, hogy szélmalo harc a törekvésünk, (Je azért mindcint el kell követ­nünk hogy a város régi fog dalatat cs.. ugyan beváltsuk. 1 A fogadalmi templom pedig val sdnHfeg to­vább ' viaskodik majd a feltámadással ott, a közigazgatási nagytemetőben, mert a polgár­mester aggodalmai egészen komolyak és éppen elegendők arra, hagy bekövetkezésük eseten Is­mét a bizonytalan messzeségbe tolják ki a foga­dalmi temp'om föltámadásá;. 16 korona a Szeged. Csak néhány nap előtt irtuk meg, hogy a Szeged példányonkint vásároló publikuma az uj esztendőben a régi 10 koronás ár helyett 12 koronáért vásárolhatja csak megszokott lapját, de már akkor megírtuk, hogy ez a két koronás drágifás nem fog sokáig érvényben maradni, mert előreláthatólag az uj év nagy áremelkedéseket fog magával hozni, ugy hogy kénytelenek leszünk árainkít ismét emelni, leg­alább is olyan arányban, mint tettük azt hirde­téseinknél. Mikor ezt megírtuk, még egyetlen laptársunk volt csak, amelyik felemelte 10 koronáról 20 koronára egves példányainak árát : a Világ, de azóta valamennyi fővárosi napilap követte példáját. Eredetileg azt hittük, hogy a két koronás emelés hosszabb ideig lesz elegendő, legalább is 2—3 hétre, de január elsejétől az újságpapír ára olyan mértékben drágult meg, hogy már most kénytelenek vafyunk ismét 307o-kal fel­emelni a lap árát, Előfizetőink számára ez az uj emelés nem jelent ujabb megterhelést, mert január hónapra még a régi 260 koronás áron kapják a Szegedet. Hangsúlyozzuk, hogy ez az emelés még mindig nem hozza arra a nivóra a lap árát, amelyen például az élelmicikkek árai állanak] de legalább ideig-óráig megtaláljuk számításain­kat mellette. A Szeged bizonyosan megtalálná számításait más egyéb uton is, de ini azt hisszük, az nagyobb árat jelentene olvasóink­nak, mint az a hat korona, amennyivel holnap­tól kezdve drágább lesz a Szeged. A Szeged továbbra is azon a megkezdett, egyenes uton akar előrehaladni, amelyen elindult és reméljük, barátaink nem hagynak azon magunkra, hanem elkísérnek továbbra is harcainkban a szebb és boldogabb, független, demokratikus Nagy­Magyarország kivívására. — Irodalmi est. Az irodalmi est ezen a héten pénteken este lesz a Tisza szálló éttermében. Az estén Nagyfalusi Jenő fog előadni, előadá­sának cime Dosztojevszki és a nyugati kultura, de felöleli az előadás az egész modern orosz irodalmat, szembeállítva azt a német irodalmi törekvésekkel. Az előadást Juhász űyula vezeti be. A résztvenni kívánók asztalt ftokás szerint rezervíltaíhatnak a Thália könyvkereskedés ut ján. (Telefon 3-37). — A Kereskedők Szövetsége akciót indít a rahtárkönyv vezetés ellen. A Kereskedők Szövetsége hétfőn délután rendkívüli közgyűlést tartott. Elhatározták, hogy a kereseti ^adótörvény végrehajtási utasításának sürgős revíziója érde­kében akciót inditan&k. A tárgyalás során kü­lönösen a végrehajtási utasításban elrendelt rész­letes raktárkönyv vezetését kifogasolták a fel­szólalók, nem pedig „a detail kereskedelemben elrendelt kötelező könyvvezetőt" —. amint azt valószínűleg téves információk alapján egyik délutáni laptársunk megírta. A kereskedők ugyanis készséggel eleget tesznek a könyvelési kötelezettségnek, még pedig oly mérvben, hogy a törvény szellemének megfelelően könyveikből ugy az üzleti forgalom nagysága, mint az üz­leti haszon pontosan megállapítható. A detail kereskedők raktárkönyvet azonban nem vezet­hetnek, mert ez éppen olyan lehetetlen, mintha valaki azt kívánná, hogy ezentúl ne a hídon, hanem egy kifeszített kötélen bonyolítsák le a forgalmat. A kereskedők mozgalma tehát első­sorban a raktárkönyvvezetés köielezetlsége ellen irányul. — Véget ért a villamosvasúti sztrájk. A villamosvasút alkalmazottainak a már majdnem egy hete tartó sztrájkja vége felé közeledik és meg van a békés megegyezés reménye. A vál­lalat vezérigazgatója, dr. ZerkovHz Rudolf Sze­gedre érkezett é6 érintkezésbe lépett a sztráj­koló munkásokkal'. A keddi megbeszélésen megállapodtak abban, hogy a műhelymunkások követeléseik fentarlása mellett szerdán reggel felveszik a munkát, hogy ezzel is dosuraewr ják jóakaratukat. Abban az esetben azonban, ha a vállalat nem teljesiti fettételeiket, ismét abbahagyják a munkát. A tárgyalásokat külön­ben szerdán folytatják. A forgalmi személyzet­tel való megegyezés fzintén valószínű. A mun­kások nem ragaszkodjak ridegen százszázalé­kos követelésükhöz, de azért jelentékeny bér­emelést kívánnak. A vállalat igazgatósága — értesülésünk szerint — nem zárkózik el a mél­tányos kívánságok elől és igy remélhető, hogy a sztrájk teljesen megszűnik. — Tájékoztató előadás iparosok adóügyé­ben. Az Ipartestület elnökségének felkérése folytán a kir. pénzügyigazgatóság képviselője január 4-ikín (c->üiörtökOii) délután 5 órakor az ipartestület székházában az iparosokra vonat­kozó ujabo adórendeleteket és azzal kapcso atos tennivalódat fogja ismertetni. Felkéri az elnök­ség az ipartestület tagjait, hogy a vitás kérdé­seket 8 titkári hivatallal a gyűlést megelőzően közölni és a gyűlésen saját érdekükben teljes számban megjelenni szíveskedjenek. — Kikaptak az osztrák footballisták Barcelo­nábrn. A barcelonai labdarugó csapat a bécsi Amatőr­csawttal vivott mérkőzésen'4:0 arányban győzött

Next

/
Thumbnails
Contents