Szeged, 1923. január (4. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-05 / 3. szám

Szeged, 1923 január 11. SZEGED 5 A tudomány eredményei és lehetőségei. Néhány hete A mozi jövője cimü cikkemben vázolni próbáltam a kínema'ográfia terén várható lehetőségeket. A cikk egy beszélgetés hatása alatt született meg, melynek során egyesek kétségbevonták kissé merésznek tetsző állításaimat. Tegnapelőtt egy angol ismerősöm megküldött egy Londonban megjelent évkönyvet, melynek adatai 1922 november 15-vel vannak lezárva. A könyvnek egyik fejezete az év folyamán történt tudományos felfedezéseket és nagyobb jelentőségű találmányokat ismerteti. Ez a közlemény ugy hat, mintha folytatása és kiegészítse volna annak, amit én irtam, de sokkal szélesebb keretek között. Beszámol ugyanis többek között egy belga találmányról, mely a drótnélküli táviratozáshoz hasonló módon tudja a moziképeket nagy távolságra vetíteni. Ez a találmány láncszem a találmányok sorozatában. Kezdődött a sorozat a távíróval és fényképezéssel, folytatódott az írás és fényképek továbbításával, ezt követte a drótnélküli távíró és most a mozgóképeknek a táviratozás a. A mozi terén azonban még két nagy újítás történt. Az egyik a németektől, a másik az angoloktól származik. A német találmány a képeknek világosság mellett való vetítése, az angol pedig a celluloid helyett papirfilmek használata, ami a tűzveszélyt jelentékenyen csökkenti és a filmiparra nézve óriási megtakaritá okat jelent. A tudomány és a gazdasági élet szempontjából sokkal nagyobb jelentősége van egy másik lalálmánynak, melyet a hamburgi Traun-féle laboratórium Plausen M. H. nevü mérnökének köszönhetünk, aki lényegében megoldotta azt a problémát, hogy a levegő felsőbb rétegeinek elektromosságát miként lehet gyakorlati célokra hasznosítani. Piaii seri fémbronzokkal és fémtüskékkel ellátott ballonokat bocsátott fel több ezer méter magasságra, melyek összegyűjtötték és vezetékdrót segítségével levezették a környező légrétegek elektromosságát Két ilyen ballon segítségével napi 81 és fél kilowatt energiát tudott kitermelni. Plausen találmánya csak a kezdet kezdete; távolabbi jelentősége a zivatarok megelőzésében is szinte kimeríthetetlen energiaforrásnak a hasznosításában áll. A jelentőségét könnyű megérteni abból, hogy a meteorologiai állomások becslése szerint állandóan körülbelül ezer zivatar van keletkezőben s ezeknek villamos energiája mintegy százmillió lóerőnek felel meg. Egy másik félig-meddig hasonlatos talilmánnyal L. R. Macdonald, a montreali egyetem tanára lepte meg a világot, ha ugyan a tudományban szabad megleprtésekről beszélni. Találmányának lényege a rezgési energiának kitermelése. Ennek megértéséhez arra a köztudomásu lényre kell hivatkoznunk, hogy a szilárd anyagok bizonyos körülmények között reagálnak a levegő harmonikus rezgéseire. Magunk tapasztalhatjuk például, hogy az ablak néha megzörren a hangvillának, vagy a hegedühúrnak erős rezgésére. Van egy közönséges kísérlet is, melyhez nem szükséges egyéb egy olyan húrnál, melynek egyik végére egy suly, a másikra hangvilla van erősítve. Ha a hangvilla a megütése után rezeg, a húr fel- és lefelé hintázó mozgást végez. Macdonald ezt a vibráló mozgást ugy használta fel, hosy a hur végére fjorsót erősite t, mely nem fixirozott tengelye körül gyorsan forgó mozgást kezdett végezni. Az ötletét ugy fejlesztette tovább, hogy a hangvillát váltakozó áramú elektromos mágnes segítségével állandó rezgésben tartotla s a hangvilla kölcsönható mozgását állandó forgó mozgássá változtatta. Ily módon sikerült neki egy kérőt előállítani. Ma még csak az elv van meg, de minden tudományosan iskolázo t agyú ember tudja, hogy a repülőgép is lényegében meg volt oldva abban a pillanatban, mihelyt sikerült egy levegőnél nehezebb tárgyat akár öt percre és öt méternyi magasságban a föld felett lebegő helyzetében megtartani. Mióta a Curie-féle felfedezés megismertetett bennünket a rádiummal, azóta valóságos forradalom játszódott le az elemek tudományában. A rádium valósággal a bölcsek köve lett, melynek atomjai állandóan oszlanak és szóródnak. A radio-aktivitásnak összes jelenségei ezzel magyarázhatók meg. Sir William Crookes spinthariscopjai ezt.nagyon érdekesen bizonyítja. Ha ezt a kis szerkezetet teljesen sötét szobában valaki a szemére teszi, állandó fényállomásokat lát, melyek nem szűnnek meg. Ezek a desintegrálódás stádiumában levő atomok és elektromok, az anyagnak a legkisebb részei. Sir William Barrett egy másik napon érdekes felfedezésre jntt rá, amely bizonyára közelről érdekli a zenészeket és festőket. Megállapította, hogy a színkép egyes színeinek hullámhosszai csaknem azonosak a diatonikus skála hangjainak a hullámhosszaival, vagyis bizonyos színeknek és hangoknak érzékszerveinkből, melyek lulajdonképen e hullámhosszakra reagálnak, azonos hatásokat kell kiváltani. Ez pedig azt jelenti, hogy igazuk van azoknak, akik azt „érzik", hogy a naplementét zenei akkordokban is ki lehet fejezni. Egészen uj régiói nyílnak meg itt a művészeti lehetőségeknek, melyekre egy Wellsnek a fantáziájával és tollával regényeket lehetne felépíteni. Visszatérve a pozitívumok körébe, meg lehet említeni, hogy a Mount Wiison tetején, Kaliforniában ez évben állították fel a legnagyobb teleszkopot. amely a csillagok fényét 250 ezerszeresen nagyítja -és a földtől 385.000 kilómé ter középtávolságban levő holdat százkilométe rekben kifejezhető közelségbe hozza. Ez az uj teleszkóp már is egész sereg uj csillaggal ismertette meg a csillagászokat és egészen uj magyarázatot szolgáltatott a hold jól ismert gyürühegyeinek vagy krátereinek a keletkezésére. Eddig ezeket a gyürühegyeket óriási k'i aludt vulkánoknak tartották, közelebbről történt megfigyelésük után a csillagászok egy része már azt hiszi, hogy meteorok becsapódásai, melyek a még nem szilárd halmazállapotban levő hold felületét érték. Kicsiben akárki megpróbálhatja, hogy ugyanilyen gyürük képződnek, ha egy követ vág a sár közepébe ... Arról már jóformán beszélni sem érdemes, hogy a repülőgép néhány év óta a rendes közlekedésnek eszköze lett. Csak mi voltunk belőle kizárva a mult hétig a trianoni béke jóvoltából. A repülőgép teehnika terén a napról-napra való haladás elvitázhatatlan. Az amerikaiaknak már vannak személyszállító repülőgépeik, melyek óránként háromszáz kilométert repülnek s nemcsak a legpazarabb kényelemmel vannak berendezve, de biztonság tekintetében is nagyot tökéletesebedtek, mert a giroszkop és irányjelző készülék segítségével a vezető még a ködben is meg tudja állapítani a magasságnak és iránynak legcsekélyebb elhajlását. Végezetül még csak a reklámnak egy nagyon hatásos és impozáns módját említem meg, me1 lyet I. C. Savage angol avialikus az idén az angol derby alkalmával mutatott be. Repülőgépével betűket rajzolt a levegőbe és a betűk egy angol újságnak a cimét adták ugy, hogy a füst, melyet a repülőgép maga után hagyott, sajátos kémiai összetételénél fogva órákon keresztül megmaradt. Több száz négyszögméter területen millió és millió ember" látta ezt a reklámot, melyet éjszaka fénylő formában megismételtek. A hirdetésnek hatásosabb formáját már igazán képzelni sem lehet. A repülőgép a toll, mely a reklámot irja, a füst a tinta és a mennyboltozat a papír, melyre a betűk lerajzolódnak. A Savage-féle találmány egyébként már szabadalmazva is van és nem lehetetlen, hogy vele egy-két éven belül még mi is, akiket rossz valutánk ma kulturgát formájában zár el a világtól, megismerkedhetünk. Tonelli Sándor. Ugrón Gábor az aktuális kérdésekről. (A Szeged tudósítójától) Az újév alkalmából munkatársunk felkereste Ugrón Gábort, hogy az aktuális politikai kérdésekről megkérdezze véleményét. Ugrón Gábor mindenekelőtt megemlé- ; kezett az elmúlt év politikai eseményeiről. Egyetlen tömör mondatban fejezte ki véleményét. — Meddőbb és eredménytelenebb bel- és külpolitikát magyar kormány még Bethlenéken kívül nem végzett. Majd minden átmenet nélkül, mint akii nem a legjobban érdekel, hogy a kormányzati rendszer „mult" politikája felett vitatkozzék, áttért a jóvátételre. — A jelen pillanatban a jóvátétel kérdése áll a politikai események homlokterében. Ez foglalkoztatja az egész politikai közvéleményt, mert hiszen ettől függ csonka országunk jövője és közgazdasági konszolidációnk lehetősége is. Egy esetleges jóvátétel tönkretenné azt a kevés eredményt is, amelyre pénzügyi kormányzatunk hivatkozhatik és lehetetlenné tenné még azt a stagnáló politikát is, melyet a kormány jelenleg folytat. — A jóvátételt, mint lehetetlen követelést, az ország egész közvéleménye meg fogja tagadni. A jóvátételek kérdése végzetes tévedése az ánlánt politikájának. Egy nemzetet csak egyszer lehet tönkretenni, már pedig két Trianont Csonka-Magyarország nem bír el. Ezután az egész művelt közvéleményt felháborító és nyugtalanító kérdésről, a fajvédelemről kérlük ki véleményet Ugrón Gábornak. Előbb egy lekicsinylő mozdulatot tett, majd a következőket mondotta: — Nincsen magyar ember, aki ne követne el mindent a magyar faj védelmére és erősítésére, kulturális és gazdasági emelésére. Azonban csak egy nagy kérdés lebeg előttünk, vájjon az az ut-e a helyes, amelyet a fajvédelem hangos szószólói hirdetnek? Véleményem szerint a legrosszabb uton járnak, mert az általuk hirdetett eszközök megbontják a nemzeti egységet. — A fajvédelem tétlenségre kárhiztat társadalmi rétegeket, egyszóval hirdetői destruálnak, mert építő munka helyett meglévő értékeket rombolnak le. Nemzeti egység és egységes erőkifejtés mellett ártanak az integritás gondolatának is, mert nem gondolnak arra, hogy a tőlünk elszakított, de mindnyájunk által visszahódítani óhajtott területeken idegen nemzetiségek sem fajmagyarok és amikor hangos szóval ki akarnak zárni egy magyar ajkú felekezetet az építő munkából, ugyanakkor idegen ajkú nemzetiségeket is elriasztanak. De beleütközik politikájuk abba a nyugati nemzetek által kivétel nélkül vallott liberá is és demokratikus felfogásba is, mely az emberek egyenlőségének gondolatán épült fel. • Ezután a rendtörvényjavaslat méltatására tért át Ugrón Gábor. — A jelen pillanatban a legfontosabb belpolitikai esemény a rendtörvényjavaslat benyújtása. Nagy gyöngeségére mutat a kormánynak az, hogy a rend fentartására ilyen eszközöket akar használni. Énnek a javaslatnak törvényerőre emelkedése megsemmisítene minden emberi, polgári és politikai szabadságjogot, amely jogok nélkül élni nem lehet és amelyek valamennyien a közigazgatási közegek önkényének lennének kiszolgáltatva. Hozzanak, ha kell, szigorú törvényeket, de szabad embereket csak a független bíróság ítélete foszthat meg szabadságától. Utolsó kérdésünk a királykérdés volt. Ugrón Gábor rövid gondolkodás után a következőket mondotta: — A királykérdés a koronás király halálával :okat vesztett aktualitásából, meri hiszen a törvényes király kiskorú és trónja elfoglalásának ezidőszerint elháríthatatlan külpolitikai akadályai vannak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az államfő ideiglenes közjogi rendezése a mai állapotban tovább is fentartassék, mert hiszen ez a bizonytalanság minden faktornak csak árt és az általános konszolidáció csakis a legfontosabb közjogi kérdések rendezése alapján képzelhető el, mint ahogy a nemzetgyűlés vétkes mulasztása az a körülmény, hogy bár alkotná nyozó testületnek hivatott össze, egész alkotmányos életünk rendezését mai napig is elmulasztotta. Az II Mondo cikkei közöl az olasz választójogi reformról s azt irja, hogy a fascista vezető tényezők az alkotmány módosítását sürgetik olyan értelemben, hogy a miniszterek a királyi kinevezés után csak egy izben, még pedig a törvényhozási időszak kezdetén tartozzanak a kamarának bizalmi szavazatot kérni, azután négy évig eltekinthessenek tőle. Ez annyit jelentene, hogy a miniszterek nem a parlamentnek, hanem a királynak és saját lelkiismeretüknek volnának felelősek.