Szeged, 1923. január (4. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-25 / 19. szám

2 SZEGED Szeged, 1923 január 25 alap híjával történnék és egy cseppet sem alkalmas arra, hogy a letartóztatás jogellenes ellegét és önkényességét elvegye. A német lormány ezért azt a követelést állítja fel, hogy lyen eljárást ne folytassanak és hogy a letaróztattakat rögtön bocsássák szabadon. A német tormány ezenkívül fentartja magának ázt a jogot, hogy teljes elégtételt követeljen. A francia moratórium terve már a jóvátételi bizottság előtt van. A „Petit Párisién" ma reggeli számában részleteket közöl belőle. A tervezet azon alapszik, hoey két évi haladékot ad Németországnak az 1923—24. években esedékes fizetésekre, amely idő alatt a német kormány tartozik belső kölcsön utján hárommilliárd aranymárkát előteremteni s ebből 500 millió aranymárkát a márka árfolyamának állandósítására, két és félmilliárdot pedig a jóvátételi fizetésekre forditani. Hir szerint Olaszország azon fáradozik, hogy a jóvátétel kérdésében megoldást találjon. Teljesen eltekintve a közgazdasági katasztrófától, amely a Ruhr-vidék mai helyzete következtében elkerülhetetlen, Olaszország azon a nézeten van, hogy a francia-német válságnak veszélyes következményei lehetnek a békére. Minden emberre szükség lesz az uj választásoknál! Vétessük föl magunkat a választási névjegyzékbe! geztek a munkabérekkel, anyagárakkal, tervdijakkal együtt 787,000 koronába került, tehát alig többe, mint amennyit a templomföld 1900tól 1914 ig jövedelmezett és ha nem szakítja meg a n unkát a világháború, a templom minden elképzelhető költségét ma már bőven letörleszthették volna a főid jövedelméből. A fogadalmi templom továbbépítése tehát azért probléma, mert a város urai túlságosan ajnározták a városi földek bérlőit, sohasem foglalkoztak a földbérek békebeli nívóra való fölemelésével és a földbéremelés eszközéhez csak akkor nyúltak és olyan mértékben, amikor a | városháztartásnak már másképen nem fedez1 hető deficitje támadt. Az kétségtelen, hogy abban az esetben, ha a háború befejezése után a földbéreket a békebérek alapján rendezték volna, ; ma a fogadalmi teplom továbbépítése nem lenne probléma. Az angorai kormány letartóztatta Izmed basát. j Határkügazitások a népszövetség előtt Konstantinápolyból jelentik, hogy a kennlista hatóságok az angorai kormány utasítására Izmed basa, volt államtitkárt letartóztatták. ^.Az első bizottság tegnap esti ülésén Izmed basa a leghatározottabban elutasította azt az angol javaslatot, hogy a mossuli kérdést a népszövetségi tanács döntése alá bocsássa. A mossuli vilajet — mondotta — Törökország területéhez tartozik s ezért semmiféle döntő bíróság ítéletének nem vethető alá. Lord Curson a maga részéről élénken támadja azt a gondolatot, hogy a mossuli kerület lakosai körében népszavazást rendezzenek. Még egyszer fe hívta a törököket, hogy tanulmányozzák javaslatit. Ha ragaszkodnak elutasító álláspontjukhoz, akkor az ily módon előálló és a békét fenyegető helyzettel szemben nem marad más hátra, minthogy a népszövetséghez forduljanak. Leszerelték az elégedetlen kisgazdákat. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A nemzetgyűlés ma déWőito- ülése alatt Bethlen István miniszterelnök magához kérette a kormánypárt kisgazda képviselőit, akikkel majdnem négy órán át tartó tanácskozáson letárgyalta a kisgazdák ismert memorandumának minden pontját. A kormány magáénak tette a kisgazda képviselők kívánságait. A tárgyalás eredményekép a kormány a földreform végrehajtása tárgyában noveliáris törvényjavaslatot fog benyújtani, mely azonban nem érinti a jelenleg érvényben levő földreformtörvény alap elveit, hanem csupán az eljárás gyorsítására vonatkozik. A pénzügyminiszter megígérte, hogy a jövedelmi és a kereseti adónál fölemeli a létminimumot és hatásosabb progressziót fog életbe léptetni. A mezőgazdasági hitelekről a miniszterelnök elvi kijelentéseket tett, konkrétumokról csak később fognak tárgyalni. A közigazgatási reformról kijelentette, hogy a pártot nem állítja a kormány fait accompli elé, hanem a javaslat benyújtása előtt részletesen megtárgyalja a párttal. — A pénzügyminiszter megígérte a blockrendszer fokozatos beszüntetését. A kisüstökön szeszmérő órák alkalmazását fogja elrendelni. A dohánypalántákra vonatkozólag végleges megegyezés nem jött létre. Miért probléma a fogadalmi templom továbbépítése. (A Szeged tudósítójától.) A fogadalmi tem plom égnek meredő csonka falai valóban nem » válnak a város dicsőségére, sőt kell, hogy minden szegedi ember némi szégyenkezéssel gondoljon arra a tehetetlenségre, amely megakadályozta, hogy a régi fogadalom valóra váijon. Az építkezést — mint ismeretes — a háöoru kitörésének pillanatában hagyatta abba a város tanácsa és ez a munkabeszüntetés olyan hirtelen jöit, hogy a csonka falakon minden ugy maradt, mint ahogyan azt a kőművesek elhagyták. A falak tövében szanaszét hatalmas kőalkatrészek, gerendák hevertek, a félbeh ígyott boltivek vágyakozva nyújtogatták egymás felé csonka karjaikat és a falak tetején megszikkadt az a legfelső malterréteg, amelyre már nem tették rá a következő téglasort. A munka nyüzsgése máról holnapra megszűnt és az épülő templom máról holnapra átváltozott szomorú romhalmazzá. Azóta közel kilenc esztendő röpült el a csonka templom romjai fölött, a falak tövében heverő értékes anyagok nagyrésze el kallódott, az idő foga pedig mélyen belemart a meztelen falak fölső részeibe. Az élet néhol meg is csúfolta a holt anyagot, az omladozó falak tetején itt-ott valami növény szökött föl a magasba, talán pótolni akarta az emberek mulasztását. Most, a háború befejezése után, talán már negyedszer a város hatósága ismét akciót indított a fogadalmi templom továbbépítése ügyében. Megírta a „Szeged", hogy az a küldöttség, amely a polgármester vezetésével hétfőn Budapestre utazott, hogy az akció céljaira nagyobb kölcsönt és adományt szerezzen a vallásalaptől, a fővárosban biztató Ígéreteket kapott, de a kívánság teljes kielégítését nem ígérték meg az illetékes faktorok. A városi mérnökség számvetése szerint csupán az építési munkálatok befejezése a jelenlegi anyagárak és munkabérek mellett körülbelül kétszázhuszmitlió koronába kerülne. Abban az eseiben tehát, ha a küldöttség százmilliót hoz haza — ami kétségtelenül elég szép eredmény lenne, — még j mindig marad százhuszmillió korona, amire J nincs fedezet. Kétségtelen, hogy ennek a százhuszmillió koronának az előteremtése társadalmi gyűjtés utján nem okoz oly nagy nehézséget, hiszen van a városban elég szép számú olyan vagyonosabb ember, aki könnyűszerrel áldozhat erre a célra. Minden remény meg lehet tehát arra, hogy rövidesen mégis felépülnek a csonkán maradt templomfalak. Azonban most már foglalkozhatunk azzal a kérdéssel is, hogy miért probléma a fogadalmi templom továbbépítése, amikor a fogadalom beválthatásának biztosítására annak idején a város közönsége olyan tekintélyes alapítványt tett, amelynek hozadéka bőven fedezhetett volna minden költséget. Szeged város törvényh itósága még 1900-ban elhatározta, hogy a város alsótanyai bérföidjdből 3516 holdat a fogadalmi templom költségeinek alapjaként kezelteti. Ez a 3516 hold föld — igaz, hogy a város legrosszabb földjei közül való, csupa homokbucka, ahol csak rozs terem és a várostól nagyon messzire esik — a békeévekben évi ötvenkétezer koronát jövedelmezett, tehát a holdankénti átlag bére tizenöt korona volt, ami legalább hetvenöt kiló búzának felelt meg. A templomalap békebeli buzavalutás bére tehát 2637 métermázsa buza volt, aminek mai pénzértéke tízezer koronás búzaárak mellett 26.370,000 korona lenne, azonban a valóság az, hogy az 1923. évi városi költségvetés szerint ez a 3516 hold föld mindössze 3.927,330 korona haszonbért jövedelmez, tehát a békebeli béréríéknek alig egyhetedrészét. Igaz ugyan, hogy ez a bér a négyezerről nyolcezer koronára emelt buzaalapár következtében megduplázódik, de még igy sem éri el a békebérek egyharmadát, sőt ha tizenháromezer- koronás búzaárakkal számolunk, ez a differencia még szembetűnőbb lesz. Ez a példa rendkívül jellemzi a város gazdasági politikáját, de megmagyarázza azt is, hogy a fogadalmi templom-alap' miérl áll csak négy és félmillió koronából. A fogadalmi templom építését a háború szakította félbe, pedig már a munka java részén tul voltak az építők és az a munka, amitelvéA népszövetség tanácsa január 29-én tartja legközelebbi ülését Párisban. Ezen az ülésen többek között tárgyalásra kerül a magyar-cseh határnak függőben levő salgótarjáni szakasza. A mostani demarkációs vonal ugyanis elvágja a salgó arjáni bányamedence egy részét, mely gazdaságilag Magyarországra nézve rendkívül fontos terület. Tekintettel arra, hogy a trianoni békeszerződés a salgói bányákat Magyarországnak, So nosujfalut pedig Csehországnak ítélte oda, Magyarország igényeit a bányaterületre csakis a trianoni béke betűjének megváltoztatása elégiti ki. Ily irányú javaslat tételére a Millerand-féle kísérőlevél a határmegállapitó bizottságot felhatalmazza. A határmegállapitó munkálatok során a bizottság egyik része Magyarország javára csak oly terjedelmű kiigazítást kívánt megvalósítani, mely a bizottság szűkebb hatáskörében a békeszerződés területi határozmányainak fenntartásával keresztülvihető. E megoldás szerint Somoskö község visszakerülne Magyarországhoz, ellenben a színmagyar Somosujfalu a csehek birtokába kerülne. Miután a két indítvány egyforma számú szavazatot kapott, a határmegállapitó bizottság elnöke a Magyarországra nézve elönyösebb megoldás mellett foglalt állást. A kérdés tehát a népszövetség elé kerül, melynek hatáskörébe tartozik, hogy a kísérőlevél értelmében a két átlam közt közvetítsen. Magyarország érdekeit a népszövetségi tanácsülésén Hevessy Pal párisi magyar ügyvivő és Tánczos Gábor altábornagy fogja képviselni. A jóvátételi bizottság a magyar államadósságokról. Az egyik fővárosi délutáni lap irja: Mára vált ismeretessé a jóvátételi bizottság döntése az osztrák-magyar monarchia háboruelötti adósságának föloszlatása kérdésében. A jóvátételi bi ottság döntésérő! alkalmunk volt Kállay Tibor pénzügyminiszterrel beszélni, aki a következőket mondotta munkatársunknak: — Az állam költségvetésében eddig mindig 40 százalékban szerepelt a háború előtti adósságoknak Magyarországra háruló hányada. Ez volt az a maximum, amit a pénzügyi kormányok a költségvetés összeállításakor számításba vettek. Annál keservesebb meglepetés, hogy ennél a maximumnál is nagyobb százalékban állapította meg a jóvátételi bizottság az adósságoknak Magyarországra eső részét. Sajnos a jóvátételi bizottság döntésével szemben már sehova sem felebbezhetünk. Az osztrák kancellár belgrádi utja. Seypel kancellár elhatározta, hogy a már régen térvbe vett belgrádi és bukaresti utazását végrehajtja, hogy a kisántánt államainak bébi onyitsa azt, hogy Ausztriának nincsenek politikai céljai s a Magyarországhoz való közeledés tisztán gazdasági természetű volt. Belgrádban és Bu-arestben Seypel ugyanolyan tárgyalásokat akar lolytatni, mint Budapesten. Ismét megindultak a magyar-caeh tárgyalások. Prágában tegnap ismét megkezdték a magyar cseh pénzügyi tárgyalásokat. A budapesti gazdasági tárgya!ásókat félbeszakították és a gazdasági és politikai ügyek megbeszélését későbbi időpontra tartották fenn.