Szeged, 1922. december (3. évfolyam, 214-237. szám)

1922-12-17 / 227. szám

Egyes szám ára 10 korona. luilMf ti kUdóSHa•1: KBIcaej-rte* 6. (PrAMteMáUó, L emelet 6.) TtUfon B-5J. A .Sieged* megteltMtió kitételére! minden — " *— 10 koto vidéken M kar. HL évfolyam. S/eged, 1922 december 17, VASÁRNAP. Htrdtl. íl Árak ;F. <has„bo« 1 mm. 4, fgy hnsabon 7. mailrl hu,„bon 10V). kel hasábon H korona. Aprohlrdíl. i 4 K. kfiiér belükkrl a K. S.'&tegk&tll kftileméaytk Sütőnk, nt 40 K. Njlltler, csa lá dl ct orTosi hír 60 K. Tlbbs/örl feladatnálárengedmény. 227-ik szám. változott meg, de azt látjuk, tnpy t g'dhítatlan po.ilikai erzékével felismerte a helyzetet és belátta azt, hogy a mi száiadunkban többé nem lehet keresztes háborút csinálni. Más volt az a középkorban és a török hóditások idején, amikor örmagátfrt küzdött, trónok és omágok fölöit önrmga létéért bukdácsolt a Kereszt a háborúk vértergerében. Ezeknek a harcoknak a gyujfóanyaga az egész Európa kultúrájában gyökerező valláspoitika volt, — az a társadalmi felforgatás, amely nálunk évek óta csak légvárak ormain lengeti a gyü:ö!et lobogóit, az puszta politika, vJlás nélkül s annál sekélyesebb politika, minél szenlebb jelszavakkal kendőzi magát s minél magasztosabb szimbólumokat kever vérbe és sárba. Az a politika, amit most hirdet Gömbös Gyula, nekünk nem poli ikánk, mert a mi hitünk szerint nem a liberalizmus utjain veszett el az ország, h*nem a világháború vihara döntötte a p<ub3 s onnsn csak a szabadelvűsig emelheti fel, a Kosurh Lajos, Eötvös József, Deák Ferenc liberalizmus*, amely nem jelent eeyet az októberi forradalom gyors elfajulásával, még kevesbé a kommunizmussal. A mi véleményünk szerint csak ez a XIX. században gyökerező magyar liberalizmus vihet födélé, nem az a reakció, amely hogy az utolsó hlrom évben, amióta abszo'ut hatalmon van, épitett volna valamit, azt Gömbös Gvula is elfelejtette állítani. Nekünk ez a reakció még a Gömbös által ma átstilizált formában sem politikánk és sohase lesz az, — de még ezt is haladásnak minősítenénk t hordó tetejéről való demagógia helyett. Csak az a kérdés, hogy amit Gömbös Gyula belekiáltott a m ga erdejébe, azi hogy visszhangozza az erdó. Mert azt fel se tesszük, hogy Gömbös az erdő belsejében mást mondana, mint amit az erdő szélében mond. Agyonlőtték a lengyel köztársaság elnökét. Varsó-lengyel Távirali Ioda. (MTI) Narutowic Köztársasági elnök ellen a műcsarnok évi ünnepélyes kiailitásának megnyitása alkalmából merényletet követtek cl. Az elnök a merénylet következtében meghalt. A merénylőt Eligius Nieva Wi mszky akadémiai festő személyében elfogták. Az alkotmány 40. cikke értelmében az államfői leendőket Ratai, a Seim marsallja velte át. Ratai azonnal összehívta a nemzetgyűlést. Éppen ma egy hete választották meg Naruiowic külügyminisztert a lengyel köztársaság elnökévé és ma Womszky festő áldozataként fekszik kiterítve a Btlvede eben a zürichi műegyetem volt tanára. Már íiaiutowic elnök megvá'a ztásárak másnapján megkezdődött ellene a jobboldali pártok féktelen izgatása, rrely azután tüntetésekhez, még pfdig véres tüntetésekhez vezetett. Varséban három nap előtt tar hatatlanná vált a helyzet és tegnap már a kabinet is kénytelen volt beadni lemondását, lyeket, melyeket a rea'nc'ós jobboldali pártok folytonosan tovább izgattak. Narutowic elnök meggyilkolásának a politikai következményei egyelőre még beláthatatlanok, de tény, hogy akik a színtelen politikájú Narutowic elnök megválasztásától várták a lengyel politikai élet megnyugvását, azok alapjában lesznek kénytelenek revideálni felfogásukat. Ugy látszik Lengyelország, a nyepozvolim hazája, még háromszori felosztásából sem tanult semmit... de mindez nem csillapíthatta már le a kedéLecsendesült a keleti konferencia. Az angol lapok vezércikkben foglalkoznak a tausarnei értekezleten beállott fordulattal és nagy örömmel üdvözlik a sikert, amelyet a szövetségesek a kisebbségek kérdésében elértek. Teljes mértékben méltányoljak annak fontosságát, hogy a törökök hajlandók felvételüket kérni a néprzövetségbe és kisebbségüket a népszövetség gyámkodáta alá helyezni Ez az eredmény annak köszöíihetó, hogy a francia és olasz kiküldöttek támogatták lord Curzont határozott fellépésében. A törökök beleegyeztek abba, hogy a kisebbségek kérdését ama határormányok szerint szabályozzák, amelyeket a nyugaterópai szerződések tartalmaznak. Elhatározták, hogv a szövetségesek elkészítik egy lyen szerződés szövegét és a törökök elé te jesztik. A szövetségesek Lausanneban összeült képviselői taviratilag arra kérték Kemal pasát, hogy adjon utasításokat a konstantinápolyi incidensek elkerülése érdekében. n- y-^iiin -Lnutiixiriinju Poincaré nem akar uj háborút. Gömbös beszélt. • Elvi alapon, jóhiszeműen és tisztességesen ' olyan meggyőződésért is küzdhet a sajtó, amely : nem az én meggyőződésem, — mondta Göm- I bös Gyula mai beszédében — csak hamis j beállítások ne legyenek a sajtóban. Hogy a \ saját lapjai hogy fogadjak meg a szavát, nem tudjuk, de ha következetesek akarnak maradni, valósziaüleg destruktívnak fogják bélyegezni a tulajdon vezérüket. Mert hiszen eddig csak a mi liberális oldalunk követelt szabadságot a sajtóban minden jóhiszemű és jószándéku meggy ő'.ődés számára, amely tiszta elvi fegyverekkel harcol, nem a gy^nu ítások mérgezett nyi- \ laíval, a hazugságok poko gépeivel és a durva személyeskedések taglóival. Ez eddig destruktív követelés volt, amelynek mosl Gömbös Gyula amnesztiát hirdetett. Vagyunk olyan jóhiszeműek, hogy ezt komolyan vesszük s vagyunk olyan tisztességesek, hogy elismerjük Gömbös Gyula beszédének az ügyességét. Nem bizo- j nyos, bogy a filokrísztianiimusnak kikeresztelt ! antiszemitizmus ügyét eiöre vitte, de bizonyos, ! bogy Gömbös Gyulának használt. Egyszerre ; tudott lenni intranzigens keresztény és olyan { xeálpolitikus, akiről mindenki elhiheti, hogy ha ! egyszer sora fordulna, számot tudna . vetni a< körülményekkel. Ragaszkodik a numerus claususboz, de nem helyesli, hogy testileg is megpofozzák a zsidó diákokat. Meg akarja akadályozni a kivándorlást, de megfelelő szociális helyzet megteremtésével. Tartós jövendőt jósol a keresztény nemzeti irányzatnak, dc belátja, hogy bizony követett el .kisebb hibákat*. Rosszul érzi magát, ha csak zsidó színészek játszanak történeti szerepeket, de hajlandó együtt dolgozni az olyan zsidókkal, akiknek az . ősei már negyvennyolc előtt is itt voltak. Ugy lehet, ezekkel még történeti szerepet is hajlandó I volna együtt játszani... Ennyi engedmény után talán nem veszi rossz néven Gömbös Gyula, ha ugy jellemezzük a beszédje sikerét, hogy oko3 zsidó ez a Gömbös Gyula, aki tud egy szájjal hideget és meleget fújni s meg tudja magát tapsoltatni nemcsak a jobb od llal, hanem a ballal is, noha nem lehetne mondani, hogy hájjal kenegette volna azokat, akiknek nyilt eüenhégeül vallotta magát. Amikor azonban őszintéi elismerjük az antiszemitizmus vezérkari főnökének átmeneti taktikai ügyességét, egy percig sem vagyunk kétségben Gömbös politikájának végcélja felöl, azonban minket — elleniéiben ő vele — nem a végcél érdekel, hanem az átmeneti taktikai pozíció. Bizonyára nagvon érdekes lesz, hogy mit fog majd egyszer Gömbös, mint miniszterelnök cselekedni, amikor módja leszjneki kisMagyarországból újra Nagymagyarországot csinálni, mert eddigi szereplése után ezt tesszük fel államférfiúi programjának. Azonban egyelőre fontosabbnak tartjuk, hogy mit mond ma az a Gömbös, akit a közvéleményben hol a mai irányzat géniuszának, hol diabolus rotaejának, de mindenképen irányító hatalomnak emlegetnek s valószínűig nem ok nélkül. Nos, a magyar társadalmi háború vezérkari főnöke ma józanabbnak és higgadtabbnak mutatkozott, mint egy évvel ezelőtt s mindenesetre mérsékeltebbnek, mint tábora altisztjei, rikkancsai és egyéb segédszolgálatosai. A vezére ana .k a tábornak, amely osztályok és felekezetek közé a szenvedélyek téglájából a gyűlölködés malterjával épitett választófalat, most fölá It erre a választófalra, sokkal föléje az uszítóknak, a gyülölködőknek, az órjöngöknek és onnan mondott olyan beszédet, amelyben éles politika van ugyan, de nincs többé habzó száj, sár és epe. Ervelés van benne, amelyből hiányzik ugyan a logika, sőt az igazság is hiányzik, de legalább hiányzik a vad és vak szenvedély is. Mi nem akarjuk megbántani Gömbös Gyulát azzal a feltevéssel, hogy a meggyőződése A francia kamara mai ülésén Poincaré miniszterelnök ismertelte az elmuit hét politikai fejleményeit. A lausannei konferencián — úgymond — teljes az egyetértés a szövetségesekkel a tengerszoros és a határkérdés dolgában. Elegendő, hogy a megegyezés Anglia, Olaszország és Franciaország között létrejött. Szövetségeseinkkel teljes egyetértésben fogunk dolgozni és hiven megtartjuk az angorai megállapodást. Franciaország erkölcsi helyzetét a Keleten sem megsemmisíteni, sem kisebbíteni nem engedjük. Nem fogjuk magunkra vennj a felelősséget a béke alapjának összeomlásáért és nnm idézzük fel uj háború veszedelmét. Az imperializmus miatt Franciaországgal szemben jogosulatlanul tett szemrehányás angol kormánykörökben nem talál visszhangra. A német tartozások csökkenéséről és négy öt évi moratóriumról volt szó, anélkül, hogy a szövetségeseknek az adófizetésre, a márka stabilizálására és más adósságokra vonatkozó reform programját német körökben elfogadták volna. A szövetségesek tehát nem követelhetik a háborús adósságok megfizetését, mielőtt Németország nem tette jóvá a hadikárokat. Uj javaslatok a német jóvátételről. Az a körülmény, hogy Pierpont Morgan váratlanul Washingtonba érkezett és Hughes államtitkárral tanácskozott, a Matin newyorki jelentése szerint újból életre keltette a híreszteléseket, hogv az Egyesült-Államok részt fognak venni a jóvátételi kérdés megvitatásában a legközelebbi konferencián. A német jóvátételi tartó zár, végleges megállapítása céljából javaslatokat fognak előterjeszteni. A jóvátételi kérdé-. állását berlini politikai körökben kedvezően itélik meg. Betfmar.n államtitkár, aki tegnap érkezett Londonból Berlinbe, a kancellárnak beszámolt Londonban folytatott tanácskozásairól és annak a véleményének adott kifejezést, hogy a jóvátételt kérdés kielégítő megoldására a kilátások jelentékenyen javulnak. A német birodalmi elnökhöz az elmuit napokban a rajna-vidéki egyesületektől, a birodalom különböző vidékeiről számos felirat érkezett, amelyben kérik a birodalom vezetőjét, hogy teljes erővel szálljon szembe azokkal a tervekkel, amelyek a Rajna-vidék elszakitására irányulnak. A birodalmi elnök a feliratokra azt válaszolta, hogy nem lehet szétszakítani azokat a kötelékeket, amelyeket több ezer éves kultura kovácsolt össze.