Szeged, 1922. december (3. évfolyam, 214-237. szám)

1922-12-12 / 222. szám

Szeged, i*>22 december 12. SZBORD A város jövedelmének megoszlása. Irta Gál Miksa. Amidőn a vároj tisztviselőinek fizetéséről volt szó, Kállay Tibor pénzügyminiszter egész helyesen mutatott rá arra, hogy Szeged városa jövedelmének fokozása terén még mindig nem áll ott, ahol állnia kellene és h igy ennek folytán azt a hiányt, amelyet 8z államtól szeretne megkapni, jövedelemszaporilás utján kell be szereznie. A torony clatt — tilán egy-két kivételével — nem érthették ezi máskép, minthogy ugyanazon az uton haladjon a város, amelyet az állam pénzügyi rendezése terén mutat: ujabb terheket rakni az iparra, a kereskedelemre, meg a dolgozók t".,, egere és lehetőleg kimélni a fundált, aranyparitásos jövedelmű és vagyonú kisgazdát. Fel is emelték a haszonbérleti jogokat és vámokat. Hogy ezzel elérte-e a város céljit és nem inkább a drágaság ujabb fokozása lesz-e az el|árásának következménye, azt hamarosan meg lehet majd állapítani. Azt a célt mindenesetre elérte, hogy a legelaszükusabb jövedelmi forrásának eneléséhez hozzányúlni nem engedett: bérlőt kötelezettségein nem változtatott. Hogy valamennyire tisz'a képet alkothassunk írről, hngy tiz éven belül hogyan fejlődött a város jövedelme és hogyan alakú'! a város .idózása, alábbiakban bemutatunk étről egy kfs összeállítást és hozzátesszük, hogy főleg az aJót illetőleg az országos helyzet nagyjában ugyanaz, mint kicsinyben Szegeden. Szeged szabad királyi városnál befolyt Százaltkos emelkedés 1180.2 •/. 6131 . 1^0 „ 10592.4 . 2U4.8 . 2738 „ 65.9 „ 1289.1 , a városiasság miatt jön be, másrészt ingadozó értékű pénzéi fundált vagyonná cseréli fel. Ennek a tételnek — a köve*etvám kikapcsolásával — igenis a fent kimutatott és az aranypatitáson nyugvó 11.256 százalékra kellett volna fokozni. Az adók mutatják a legnagyobb emelkedést, amely viszont az állam adópolitikájának a folyománya. Ezen adók legnagyobb részét az iparos, kereskedő és a dolgozók osztálya viseli, amit megértünk nyomban, ha a következő egybeállításba, amely Szegeden 19M és 1W21ben befolyt adókat mv'itja, belepillantunk. Befo'yt ugyanis Szegeden Százalékos, emelkedés 784.7 % 1 9.4 , 108(17 . 2615 5 , 1899.8 . 12'7.8 . 4397 , 254 , 279 , 770 „ 1753.1 , 77 3 . i326ö , 136) •/, 1911-ben 1921-ben Földadóban I. o ker adó (60 •/, h. p.) II o. III o . IV. o. , , .... Nyilv. sz. köt. váll. adója Orsz. be'egáp pótadó Házbér-adó Házbér adópótlék Ház-osztályadó Ált. jöv. pótadó Tóke-kamatadó Községi pótadó Együtt K 256182 44622 66500 394944 73945 15359J 84563 535181 2536 17608 3(8430 3',692 814835 2266472 93410 785148 107249,7 1478451 2039531 3802881 1894009 96:3 153114 5715696 54416 11623823 2783628 4U64I581 1912-ben 24.263 1591509 20ÍI659 57227 354.4 . 28 . 5251.2 . 898.5 _ „ 7539 V, Haszonvételi jogokból Földek jövedelméből Házak Erdők Városi vámok és illetékek 439937 Megtérülendő adókból 127523 Cselekvő tőkék és kam. 1102931 Városi adókból 1003934 Katonaügyi költségekből 191762 Tanügyi . 13)321 Fogyasztási adókból 1142581 üzemekből 181165 Vegyesekből 329373 együtt K 1921-ben 313987) 11348845 461330 6118960 1340927 3219195 1830285 13945683 158212 592234 1175370 9694SÍM) 328879(1 6753185 56314297 Ezen egybeállításból a város gazdálkodásának teljes képe tükröződik vissza, dacára annak, hogy csak az 1521. évi adatok vannak feldolgozva. Az 1922. évi, a korona lehetetlen zuhanásából folyó eltolódás még kirí/óbban mutatná a város egyoldalú jövedelemíejlesztési tendenciáját. Az egybeállításból látjuk, hogy 1912-ben 6-7 millió, 1921-ben 563 millió volt a bevétel. Az átlagos emelkedés tehát 754 százaléknak felel meg. 1912-b.n aranykoronánk volt, amelye az 192l-es átlagot véve, 113 56 192l-es koronanak felel meg, illetve száz 1921-es koronának 0 885 aranykorona ériéke volt. Ha tehát az 1912. évi 6,753 185 koronás bevételt akarunk, i92l-ben igy 2z 766,891 689 koronára kellett volna fokozni, mert az 1921. évi 56,314.297 korona csak 498 382 békekoronának felel meg. Ily fokozás eseteben az emelkedés 11,256 százalék lett volna. Nézzük és vizsgáljuk most már az egyes tételeket, főleg abból a szemponlból, hogy kiket terhel, kiktől folynak be az egyes jövedelmek és hogy eléggé kimentelte-e a város azok fokozását, rugékonyságát. A „haszonvételi jogok" voltakép a megélhetési terhelik, ugy a piaci helypénz, mint a hídvám, hordó- es sulyjelzési' dijak, mint olyanok, amelyek a fogyasztóra hárittatr.ak át, drágítván ezzel a napi megélhetést. Dacára ennek, ezen tétel 1912-től 1921-ig 1180 százalékkal emelkedett, noha a város jövedelme ezen idö alatt átlagban csak 754 százalékkal gyarapodott. Ennek a tételnek a további emelése nem mondható szociálisnak, mert a város lakosságának ellátása szempontjából mindenesetre arra kellene törekednie, hogy az ilyen áthárítható terhek a minimálisra szonttassanak. A városi vámok és illetékek nagyobb fokozása indokolt volna ott, ahol az úgynevezett krajcárpénz emeléséről van szó. A városokba tóduló népnél az, hogy a vásárolt ház, vagy ingatlan vételára után a kincstári illetéken felül még hány százalékot fizet a városnak, nem akadályozza a véted, viszont igenis fizesse meg és járuljon hozzá ilyetén uton az ember a város terheihez fokozottabb mértékben, aki egyrészt Itt látjuk, hogy mig ezen idő alatt az átlagemelkedés 1360 százaiékos volt, a földadóban befolyt adóemelkedés csak 785 százaiékos, viszont a Ilh osztdyu kereseti adóemelés 2615 százalékos, a nyilvános számadásra kötelezettek adóeme»é-.e 1228 százalékos, a főkép ezeket terhelő általános jövedelmi pMadó emelése 1753 százalékos és az ugyancsak ezeket terhelő országos betegápolási pótadó emelése 4397 százalékos; a várost megillető pótadó, amely legnagyobb részben a most felsoroltakat terhe i, 1326 százalékkal emelkedett. Visszatérve a város jövedelmének részletezéséhez, két tételen akad meg szemünk, az egyik az erdők jövedelmeinek fokozása, amely fotózás majdnem elérte az aranykorona paritásos fokát, 10.592 i-zázalékkal em-.lkedetl, bZ annykorona alapjáni fokozás pedig 11.256 százaléik. Nem akarjuk vitatni azt, hogy nem-e lehetett volna az emelkedést még jobban foko7.ni, hanem tényként akarjuk leszögezni, hogy egyik kapcsolatos, sikerült majdnem bekeparitásos jövedelmet hozóvá tenni abban a pillanatban, amint a város ezt a vagyonté'elít kereskrdelmi alapra helyezte és a konjunktúrák í^yes kihasználásával explodálta. A másik tétel, amelyen szemünk megakad, a „földek jövedelme" té'e'e, amelynek fejlődése még az atlagot sem érte el. mer' csak bl3 százalékkal szaporodott. Maga (a földadó -i kincstárt 785 száz lékkai szaporította, a varos jövedelemszaporula a átlagban 754 s'ázalékos volt, az ingatlan értéke ezen idő alatt, ha az 191 l-es árát állag 2000 koronával, az 1921-es árat pedig 200 000 koronaval vesszük, 9900 százalékkal, a huza értéke pedig ugyanezen idő alatt 20 kormáról 2000 koronára, tehát ugyancsak 9900 s ázalékkal emelkedett. Ezzel az emelkedéssel s emben a város 613 százalékos jövedelemszaporitással megelégede t. Holott, h?. az aranykorona paritását veszi alapul, akkor 170.731.000 koronának kellett volna befolynia, ha az erdők jöved lmének 10 592 százalékos emelést ves zük alapul, akkor 168.572.000 korona bevételre teltetett voltla szert a város, de sőt, ha csak a buzaparitást vesszük alapul, akkor is 157,580.000 korona folyt volna be. Hogy mit jelentett voloa a város háztartására akár csak a buzapa.ritás alapján kiszámított jövedelemtöbblet (146 millió!), azt bővebben fejtegetni talán felesleges is, mindenesetre a város azzal, hogy már a mult évben át ért volna erre a paiitásra, megteremthette voln t az alapot a későbbi jövedelem szaporítására is, illetve nem érezte volna a drágaság kiadástfokozó nyomásá, mert ennek megfelelő jövedelemtöbblete is lett volna, tisztviselőit pedig ugyanezen alapon békejövedelemme. láthatta volna el. Célunk különben csak^az volt a rideg számok egymás mellé sorozásával megmulatni, hogy alakult a város jövedelme tiz év alatt, hogy fejlődött az adózás, kommentárokat fűzni valóban felesleges. Mindössze talán a Szegedi Napló ban 1915-ben megjelent fejtegetéseimre és arra mutatha nék, hogy hol állana ma Szeged város jövedelme, ha az ott propagált üzemesitést és jövedelemfokozást foganatosította volna. De igy. végig nézve a jövedelme i és ismerve a tendenciát, azt mondhatjuk: csak igy tovább és a városiasságot képviselő elem a tönk szélére jut majd. vagyonié elt, amely a város birtokállományával i — Szegedi zenész — rocbeaterl egyetemi tanár. Antalfi Zsiros Dezsőt, a newyorki East Theater orgonistáját, meghívták a rochesteri egyetem zenei tanszékére havi ezer dollár fizetéssel. Örömmel vettük ezt a hirt, mert ezzel ismét egy szegedi tehetség karrierjéről számolhattunk be. Antalfi Zsíros Dezső ugyanis Antalfi Zsiros Mihálynak, a DMKE főtitkárának fia, aki alig néhány éve vándorolt ki Amerikába s már is elteijedt nevü komponistája ét orgonistája lelt az amerikaiaknak. — Autóhaleset érte a kormányzót. Horthy Miklós kormányzót vasárnap délelőtt autóbaleset érte A kormányzó autóján a budapesti tornaegylet d sztornsjára igyekezett, amikor az Aquincumnál a gépkocsi tengelye eltörött Nagysokéra keritetfek egy másik gépkocsit, amellyel a kormányzó tovább folytatta útját. — A Fihé.-tói gyógyfürdő Ugye. Rigler Gusztáv egyetemi tanár, akt a népjóléti minisztérium nvgbizásából a Fehér-tóra építendő gyógyfürdő terveit készíti elö, szombaton felkereste a polgármestert és a kérdésről vele hosszabb ideig tanácskozott. A polgármester közölte Rigler Gusztávval, hogy a város csak olyan fölté'ellel adja át a Fehér-tó kijelölt részét a fürdő céljaira, ha az építendő fürdő és minden felszerelése ötven év múlva a város tulajdonába megy át. A gyógyfürdő kérdése különben még csak az előkészítés stádiumában van. — Veszedelmes a kivándorlás Dílamerihába. A belügyminiszter leiratot intézett a vármegyék alispánjaihoz s ebb.rn elrendeli, hogy a Délamerikába kivándorolni akarókat figyelmeztessék a nagy nyomorra és gazdasági ingásra, mely ott várji. A belügyminisz|er leirata szerint a délamerikai kivándorló magyarokra feltétlen puszíuás /ár. Ékszeripari Takaréktár-u., dr. Gróf-palota. — Panaszok s villamosvasút ellen. A villamosvasút részvénytársasággal kötött szerz'dés értelmében a vállalat igazgatósága köteles minden évben az üzleti eredményt kimutató mérleget a tanács elé terjeszteni. A vállalat igazgatósága az idén elmulasztotta a mérleg bemutatását. A tanács most felhtvja, hogy a szerződésben foglalt kötelezettségét záros határ dón belül teljesítse. A villamosvasút ellen egyébként több más kifogása is van a város hatóságának és közönségének. Igy többak köz3tt a szerződés világos rendelkezése ellenére sem szaporítja a forgalomban '.evő kocsik számát. A kötelező öthat perces időközök helyett sokszor huszhuszonöt percig várnak az utasok a legközelebbi villamosra. — A Leányegyleí hangversenye, este pontosan nyolc órakor kezdődik szálló nagytermében a Leányegylet senye, mely az előjelek után ítélve a egyik legjobban sikerült koncertjének Ígérkezik. A kitűnő műsor keretében Charlotte Wilke, a , világhírű tánemüvésznő, Weisz Sári zongoraművésznő, Baamhorn Ucy dalénekesnő és Balassa József operaénekes lép fel. A rendező, ség-i ezúton is kéri, hogy mindenki pontos j legyen. lf — KÜLFÖLD. A nemzetközi nókongresszuson teg. nap az uj béke érdekében két határozatot fogadtak el. j Az első, hir szerint az, hogy az európai és az egész világ jelenlegi helyzete nemcsak a háborúra, hanem nagyrészt a békeszerződésekre vezethető vissza, amelyek nem fedik a fegyverszüneti feltételeket, Wilson 14 poniját és nem felel meg a népszövetség szellemének, i — Eszakirország kormányzójává Abercorn herceget ' nevezték ki. Ékaier, óra nagy választékban, briliánsért, tört arany ezüstért legtöbbet fizet Szöllős, Széchenyi-tér a .Reflex" terpentines, „Eral" viasz-cipékrém 4 a legmegbízhatóbbak. ' Kedden a Tiszahingverszezon