Szeged, 1922. december (3. évfolyam, 214-237. szám)

1922-12-10 / 221. szám

Szeged, 1922 december 10. S Z B G E D KÖNYVEK Mikor a regényíró jövendöl. Németországban mostanában sokat beszélnek egy regényről, amely üzleti siker szempontjából alkalmasint Az alagút-nak százezre? péUlány­számokban kifejezett karrierjét fogja megfutni. A cime A hármak hatalma, a szerzője Hans Dominik, aki eddig a természettudományoknak Bölsche-szerü népszerűsítésén működött s most ennek a fantáziával tarkított íudománynak a mezejéről átsétált a tudományon megalapozott fanhziának a területére* Jókai nem volt az első és bizonyára nem is az utolsó az irók közö't, akik — modern ki­fejezéssel élve — a fantáziának szárnyas repülő­gépén igyekszenek elébe vágni az időnek Az irók furcsa felekezet, nem elégszenek meg azzal, hogy csillogó köntösbe öltöztetik, ami elmúlt és meféket szőnek bele a jelenne1, mindenkor prózai világába, h-nem néha-néha fel akarják lebbenteni a jövendőnek szaiszi fátyolát is. Különösen csábító lehet ez a mesterség most, mikor egy rettenetés világégés talán egészen uj irányokba lendítette az emberiség fejlődését. finnek a világégésnek a hatása alatt állunk mindannyian és a nagy tűznek visszfénye ra­gyog Dominik regényében is. Az ilyen jövő regények tulajdonképen mindig azt rajzolják meg lehelőség formájában, amint a tulajdon koruk gondolkodása a legfon o abbnak ítél. Bellamy a szociális társadalmat rajzolja me?, Walter Besant a nőemancipáció felülkerekedé­sét és a férfiak forradalmát, Wells a nagy tö­megeknek kevesek által való leigázását, Domi­nik pedig a háború legyőzetését és annak visz­szacsinálását, amit a szerencsétlen párisi békék teremtettek. A regény 1955 ben játszik, a második ame­rikai-japán háborti és az amerikai ipari forra­dalom után, melyet a nyugati államok fehér hadseregeinek élén vérrel és vassal vert le egy skrupulust nem ismerő, erőskezű elnök-diktá­tor. Az európai álLmok, közöttük a „győztes" Franciaország, a legyőzött Németország és a bolsevizmust kihevert Oroszország a másod­rangú tényezők sorába vonultak. A sárgákat egyelőre megfékezte az Unió, Afrka fekete tö­megei csak ébredeznek s a világ uralma egye­lőre az angolul beszélő országokat illeti meg. Harminc egynehány esztendő alatt a technika rettenetes sokat haladt. A vasutak a tenerszál­litás és vicinális közlekedés eszközei lettek, légi gyorshajók, közlekednek az összes nagyvárosok között és rendes légi postajárat van Európából Amerikába az — északi sark fölött. A drót­nélküli telefon és a távirati irodának az Író­asztalon automatikusan megtáviratozott ki­adása nélkülözhetetlen járuléka nvnden vala­mirevaló lakásnak. A távolságok össze­zsugorodtak. Az emberiség mégsem bol­dog. Politikai feszültség V3n .a levegőben, a világ uralmának kell eldőlni az angolszászok két vezető nemzete, Anglia és Amerika között. A harcot Kanadának, majd Ausztráliának az amerikai államszövetséghez való csatlakozása indítja meg. Titáni és eszközeiben rémesnek Ígérkező küzdelem vetíti előre árnyékát. Száz kilométerekre hordó ágyuk, ezer négy szögkilo­méter területen halált árasztó gázbombák, pestis­bacillusokat szétfreccsentő fiolák, óránkint ezer kilométer sebességgel haladó és szükség esetén buvárhajókká átalakuló repülőgépek, tengeralatti erősségek és a civilizációnak más hasonló vív­mányai. A háború kitörésének a pillanatába esik a telergenetikus koncentrációnak a taiálmánya. Amint a muliban sikerült a kémiai energiának a tömítése és robbanó anyagok formájában tech­nikai és katonai célokra való felhasználása, most három ember birtokába jut a legfélelmesebb fegyvernek, hogy a sugárzó energiát miként lehet tetszésszerinti mennyiségben összeszorítani és adot» esetben ugyanoly módon, de hasonlíthatat­lanul nagyobb erővel, gyorsasággal és hatékony­sággal felhasználni. Egy kicsinyke szerkezét, amely a napsugár gyorsaságával hat, a látásnak a körét kiterjeszti a földnek egész felületére, ledönt minden ak dályí. felhatol a levegő fel>ő határáig és a földnek túlsó ponijan v j módjára olvasztja meg a vasat. Ez a hármak hatalma, akik élni kezdenek vtle, mikor a vi'ág sorsa dű­lőre jut. Először csak a drótnélküli állomások híradá­saiba avatkoznak bele rejtelmes módon é< ide­gességei tölti el a hadviselő feleket, mikor azon­ban a harc kitör, összenavarják és láthatatlan pórázon vonszolják a hajóhadakat. Kigyulladnak Kanada erdőség-i és megolvadnak a Himalája jégárjai. Természetfeletti hatalom módjára te­temienek rendet és békét, mert a háború a leg­nagyobb csapása az emberi társadalomnak. A szinte végtelennek tetsző hatalmat azonban ha­landó emberek gyakorolják, akik minden jósrán­dékuk mellett kicsinyek es törpék ehhez a hata­lomhoz képes*. Miként szenvednek a súlya alatt, részben, hogy pusztulnak el általa s hogy a nő, aki szerelmét egy férfinek adta, akit egy nem embernek való gigan'ikus hivatás ejtett rabjául, miként vészit el mindent, ami boldogságot ad­hat az életben, — ez a regénynek egyéni oldala. A regény cselekményének szintere az egész föld kereksége, szereplője a megnevezett né­tényleg az követkei ik be, amit az iró megjö­vendöl s ugy fog-e hal dni a világnak tudo­mányos, oolitikai és gazdasági fejlődése, mint ahogy az'irO elképzelte, arról vitázni is feles­leges, hiszen regénnyel van dolgunk és nem társadalompolitikai tanulmánnyal, amely leg­alább is megközelítő valószínűségre tarthatna számot. Minc.enesetre érdekes, hogy Domiüik már nem az első, aki regényban ugyan, de tu­dományos apparátussal a nap sugárzó energiá­jának 2 felhasználásában keresi a jövő techni­kájának legközelebbi nagy vívmányait. Lehet, hogy ez a technikai részlet olyan megálmodása a bekövetkezendő valóságnak, mint volt a re­pü őgép, búvárhajó, vagy beszélő mozgófény­kép Verne fantáziájában. E^y cseppel sem hi­hetetlenebb. mint lett volna a drótnélküli tele­fon, a távolba való fotografálás, vagy Röntgen­sugár száz év előtt. Bizonyára lesznek mindenáron bölcsek, akik bele fognak ennek a regénynek a részleteibe kapaszkodni és lesznek kritikusok, akik u^yan­ugy, mint a Keilermann Aiagut jánál történt, azt f gják mondani, hogy csak a tömegek ér­deklődését kelti fel, de nem „irodalmi" eszkö­zökkel do gozik. Elvégre az irodalom sugalmas fogalom. Vannak, akiknél a kothurnusb^n járó unalom az irodalom kritériuma, némelyek azon­ban megbocsátják azt is, ha az iró mer érde­kes lenni és nem járja a régen kitaposott csa­hány emberen kivül az egész emberiség. Hogy | pásokat. — A7. uj osztrák követ Budapestre érke­zeit. Calice Ferei c gróf az uj osztrák követ Budapestre érkezeti éi valószínűleg még a k ­racsonyi ünnepek előd át fog.a adni megbzizó­le^eét. — ifttgliüssifibbitotiák a kö>épUko!ák karácsonyi vakációját. A kultuszminisztérium rendelkezi ére a karácsonyi szünetetet az ös-zes középiskolákban néhány iwppal meg fogják hosszabbítani, de egyben illetékes helyen azt az információt adtál:, hogy szénszünet nem fog bekövetkezni, mert a;* iskoláknak megfelelő szín.készletük van. A ktrácsonyi szünet decem­ber 20-án kezdődik és jar.uár 7-ig tart. — Az oxfordi egyetem Magyaromig aiellett. A magyar önrendelkezési jog támogatására alakult ox­fordi liga rendkivtil népes Ünnepi Ülést tartott. Az ülé­sen gróf Szapáry László magyar* követ és neje is jelen volt. Előző nap D. M. Norrch tanár, az ismert .ingol törtéuettudói, gróf Szapáry tiszteletére ebédet adott, melyen a tanári karon kivül több angol kiválóság is részt vett. Gróf Szapárynak alkalma volt az asztali be­szélgetés folyamán felvilágosítani a társaságot az ak­tuális magyar kérdésekről. Ezenkivül valamennyi ma­gyar jelenlevő előtt kifejtette a gazdasági problémákat. Az egész társaság oszta.lan elismeréssel adózott a fej­lett magyar kulturá.iak és a legnagyobb érdeklődéssel követte gróf Szapáry szavait, az ünnepi ülés meg bi­zonysága volt annak, hogy az oxfordi egyetemen élénk figyelmet szentelnek a magyar viszonyoknak. — Repülőjárat Londonból Indiába Buda­pesten at. A nemzetközi repülőforgalom leg­közelebb egy uj járattal bővül ki. Az uj repülő­járat London és Budapest között közvetítené a forgalmai s nemcsak Varsó felé ágazna el, ha­nem Konstantinápolyon és Bagdadon át Indiáig közeledne. A nemzeiközi repülőforgalomban ;gy ragy szerep jutna Magyarországnak is, mint Keiet éf Nyugat közvelitö|ének. A magyar kor­mány Fredr Clienier-vel, az angol kormány gazdatági megbizo'tiával folytatott tárgyaláso­kat ebben az ügyben. A targyalások most feje­ződtek b'. azzal az eredménnyel, hogy a repülő­járat már a közel jövöben megindul, de egye­lőre csak London, Brüsszel, Berlin es Buda­pest közű.! fog közlekedni. Az ut Londontól Budapestig 12 órát vesz igénybe. Cs. d >achim F. íes'őművész képkiállitása Iskola-utca 23. (Műterem.) Nyitva naponta 10­től 4 ig. — i*\é!tóiá;>o« ... Nagyságos ... Szom­baton mindig sok ráérős idejük van a tanács­beli uraknak. A napszámos számlák elintézésén kivül más hivatalos tárgya nem igen akad a klstanácsülések programjának és igy a déli harangszóig van idő bőven a gondűző cseve­gésre. Most szomb :ton is meg dódott a fek. Tanácsnak ez a kedves alkalom. 4. nagytat.a valami ronccsá szivott f tpipáról f íratta le é es pentcilussal a nikkel gyürüt és közben I­mesélte, hogy „a megyeiek mán megént be e kontárkodtak a város dolgába, ami ne n is csuda, mert a megyeiek mindenhez értenek, csak a városok ügyes-bajos dolgaihoz nem. Mert hát ehun van ni, hoztak törvényt, ami a'rul szól, hogy igy meg ugy, aztán városi embör nem kerülhet be az „öt"-be "Ez már öreg hiba kérem szépen — mérgesketiett a f5 ügyész —, hiszen azt jelenti, hogy a Veszler nem „méltóságos" . .. Erre a köveike*tetésre nagy csend következeti és jósokára sóhajtotta valaki: Akkor pedig mi sé vagyunk „nagy­ságosak". — Eltemették Nagy Jánosi. Ma délután temették el a Kerepesi-temető halottasházából Nagy Jánost, a tragikus körülmények között elhunyt ifjú hegedümévészt. Ott voltak a fiatal hegedűművész szabadkai rokonai és ismerősei, valamint a Zeneakadémia tanári testülete, élén Hubay Jenő igazgatóval. Beszentelés után a ha i lottaskocsira helyezték a korán elhunyt Nagy Jám>3 koporsóját, amelyet a könnyes szemű gyászolóközönség kísért a sírig. A zsidó kultura legszebb gyöngyeit szó­laltatja meg a szegedi zsidó ifjúság december 16-iki Chanuka ünnepélyén. Jegyek már c?ak korlátolt S'ámban kaphatók a Chevra-irodábai. (Telefon 3—38. — ttegalakuít a Magyar Irók éa tlirlap­irók Klubja Pénteken este hat órakor a Wenckheim-palotában béreit helyiségben alaku'ó köreyülfst tartott a Magyar Irók éa Hir'apirók Klubja. A klub ti zteletbeli elnöke Herczeg Ferenc, elnöke Milotay István és Eckhardt Tibor lettek. A klub célja a keresztény iró- és művészgárda tömörítése. Ródlih ís gyermek-szánkók minden kivi­telben, gyári árban kaphatók. Mandel kocsigyár famegmunkáló osztályában, Béke-utca 10. Nagy választék a leg­szebb ékszerekben, arany- és ezüst­diszmüvek­ben. Arany, ezüst és drágakövekért X*' ezüst és kinaezüst dísztárgyakért "Üt igen magas árat fizet Fischer József ékszerész, Kárász-u. 14. Ke!íe£ Gyönyör választék KARÁCSONYI ÉS ÚJÉVI ajándékok­ban.

Next

/
Thumbnails
Contents