Szeged, 1922. december (3. évfolyam, 214-237. szám)

1922-12-10 / 221. szám

S Z H 0 E D elveiket és válaszlóiktól kapott utasításaikat, egyetértenének. A Rassay—Ulaln-ügy rtz egységes pártban. Mint a Szeged is megírta, a* ismeretes Rassay—IJLin vitában, melyben Ulain azzal vádolta .neg a Rassay-pártot, hogy Bécsből, az emigrációtól kapott pénzzel küzdölte végig a nyáron a választásokat, Rassay Károly indít­ványozta, hogy küldjenek ki parlamenti bizott­ságot az ügy megvizsgálására. Akkor Bethlen minisztereinek kijelentette, hogy ez felesleges, mert Ulain maga is bizonyítani akarta. Igy termé­szetesen valamennyi egységespárii képviselő a miniszterelnökkel szavazott az indítvány ellen az egy Janka Károly kivételével, aki az indít­vány elfogadása mellett szavazott. Hir szerint most az egységespárt vezetősége felszólította Janka Károlyt, hogy lépjen ki a pártból, mire Janka kijelentelte, hogy örömmel tesz ennek ' eleget. Ugyanezen hírforrás szerint egyébként több kormánypárti képviselő elhatározta, hogy követi Janka példáját és kilép a pártból, ha Ulain ellen fel­nem tudja bizonyítani a Rassay-párt hozott vádjait Lingauer Albin az ellenzék passzivitásba vonulásáról. Lingauer Albin nemzetgyűlési képvise'ö, a keresztény ellenzék egyik vezetőjét, ma a Sze ged budapesti munkatársa megkérdezte, hogy mint véleKedik a készülő uj rendtörvényről és arról, hogy az egész ellenzék passzivitást^ vo­nul, ha azt valóbjn megszavazzák. Lir.gauer Albin a következőkép válaszolt: — Az ellenzék passzivitásba vonulása két­ségkívül a legvégső eszköz a reakció elleti, de a javaslat elfogyása esetén ezzel az „uitima ratio" val kell feltétlenül élni. Ilyen feljaidulás­nak akár akarjuk, akár nem, meglesz persze a maga visszhangja az egész müveit külfölden, de viszont más fegyver nem áll rendelkezé­sünkre. A kormány, ugy látszik, lehetetlenné akarja tenni a parlamentarizmust és meg akarja fojtani az őt kellemetlenül kritizáló sajtót, igy nem marad más hátra, mint minden rgyes javallatnál tiltakozó szót emelni és azután ki­vonulni az ülésteremből. A londoni jóvátételi konferencia. Poincaré miniszterelnök a francia küldött­séggel együtt tegnap este Londonba érkezett. Poincaré és de Lasteyrie tegnap délután ér­kezett meg Londonba a Viktória pályaudvaron, ahol Bonar Law miniszterelnök és lord Derby hadügyminiszter fogadta óket. Mussolini az olasz delegációval este 10 órakor érkezett meg. Fogadására tffegjelent a londoni fascistáknak a nagy háború harcosaiból alakult küldöttsége. Theunis miniszterelnök és Jaspar külügymi­niszter is megérkezett Londonba. Bonar Law ma meglátogatta Pair cárét és Mussolinit szállásukon és velük hosszasabban értekezett. A Downing S reeten délelőtt f-el 12 órakor megnyitották a szövetséges miniszterel­nökök konferenciáját. A Times mai vezére kke szerint attól lehet tartani, hogy Franicaország tervbe vett erősza­kos rendszabályai lehetetlenné teszik az együtt­működést Németország és a szövetségesek kö­zött a márka staoilizálására és a német terme­lésnek éi pénzügyi segélyforrásnak a jóvá­tételi célra való felhasználasára irányuló kör­leteknél. Ugy látszik, hogy az uj német kor­mány nem elégszik meg azzai, hogy vissza­utasítsa a szövetségesek passzív dön'ését, ha­nem arra készül, hogy a tárgyalásokhoz saját javaslatával hozzájáruljon. Az angol sajtó rámutat a négy miniszterel­nöknek a jóvátételi kérdésben ma délelőtt meg­kezdődött konferenciájának fontosságáia. A Times ezt irja: A konferencia főcélja a gaz­dasági talpraálíilás, nem pedig a kényszerrend­szabályok végrehajtása. A R<ihr-v:dék megszál­lása, vagy a rajn'i '.artományok közigazgatá­sának francia hivatalnokok -észére való átadása tejesen lehetetlenné tenné Nénetország pénz­ügyi talpraállitásái és a márka stabilizálását. Erős szankciókít csak akkor szabad alkal­mazni, ha a német kormány a rárótt kötele­zettség teljesítését megtagadná. Mindaddig semmiféle kölcsön sem lehe séges, amig a né­met vaiuta stabilizálód isa be nem következik. Az alsóházban Kennworthy ama kérdésére, vájjon Bonar Law nem közölhetné-e az alsó­házzal az angol kormány nézetét Franciaország­nak a rajnai ta'tományok és a Ruhr vidékre vonatkozó terveiről és vájjon a kormánynak e> yáitalában van e erről nézete, Bonar Law derültséget keltve kijelentette, hogy a kormány­nak sok nézete van, de sok időbe is kerülne, amig ezeket kifejtené. A 'limes jelentése szerint az alsóház a jóvá­tételeknek és a szövetségesek tartozásainak kér­dését december 14-én tartandó ülé.én fogja megvitatni. A Vossische Zeitung tudósítója előtt Párisban jól értesü t francia részről me^erŐM'ették, hogy azok a javaslatok, melyeket Poincaré előterje-z', nem Jelentik Franciaország utol-ó szavát t-bbtn a ké'désben éi Franciaország h.jhndó Német­országgal szemben támasztott követeléseit az újjáépítésnek a jövőben felmerülő költségeire korlátozni, ha elengedik a szövetségesek adós­ságait és Anglia lemond a német fizetésekből reá eső részre Szeged, 1922 december 10. Az Echo National követeli, hogy Poincaré Londonban erőteljes magatartást tanúsítson és megfenyegeti a francia rninifczmrelnököt, hogyha kudarc éri, ugy a jobboldali pártokat ez döntő rohamra késztetné Poincaré ellen. A lap közli a lillei La Depetsche hírét, mely szerint Poincaré bukása esetére Tardíeau és Loucheur kormány­alakításával kellene számolni. Londonból jelentik, hogy az Egyesült-Álla­mok párisi, brüsszeli é» berlini nagykövetei megérkeztek. A Daily Telegraph diplomáciai munkatársa irja: ABnak a hallatlanul nagy érdeklődésnek, amelyet a washingtoni kormány és általában Amerika a szövé'séges miniszterelnöknek a jó­vátételi kérdíst érintő rregbeszélése iránt tanu­si\ bizonyíték a brüsszeli és berlini amerikai nagykövetnek találkozása a londoni amerikai követtel. A párisi amerikai nagykövet is nem­sokára Londonba érkezik. A n gyköveteknek ez a találuozása washingtoni külön utasításra történt és hozzífüzi, hogy noha Amerikát még nem hívták meg az é tekezletre, végül mégis esek képviselve lesz azon. Római diplomáciai körökben azt tartják, hogy Olaszország nem járul hozzá a Ruhr-vidék megszállásához, mert Olaszországnak az a fel­fogása, hogy Németország csak abban az eset­ben tud fizetni, ha meghagyják n;ki a termelő munka eszkö eit. Mu solini miniszterelnök eb­ben az értelemben fogja Olaszország álláspont­ját a londoni és párisi kabinetekkel szembei kifejt ni. Londonban egyébként Mussolini fogadta a sajtó képvis lóit és határozottan megcáfolta azt a hi esztelést, mintha fel akarná emelni a né­met kárpótlásnak Olaszország a vonatkozó kul­csát. " I A Berliner Tagblatt jelentése szerint dr. ' Cuno birodalmi kancellár ma hosszabb kihalW gaüson fogadta az uj francia nag követe. Berlin jól erte&űlt köreiben számítanak arra, hogy a birodalmi kormány válasza, a nagy­köve ek tanac«ának jegyzékére, a passaui és inge stad i események ügyében, a mai napon elki zül. Az uj német jóvá ételi javaslatokra vo­natkozóig ssm- hoztak még végleges határoza­tokat. Hír szer nt azonban Rosenberg dr. biro­dalmi külügyminiszter ma délelőtt fogadja a partvezéreket s ismerteti az uj német javaslatok alapelveit. A Berlinben élő rajnavidékiek a rajnai tarto­mányok birodalmi szövetségének meghívására december 7 én tflnte'ést rendeztek a francia erőszakkal való fenyegetések ellen. Dublinban a lázadók kit neves vezérét, Rory O'Connort és Lian Mellovest két másik lázadó-vezérrel együtt tegnap dil­elitt kivégezték. Hivataios magyarazat szerint ez ez intézkedés megtorlás volt Seac Hafcs képviseli tegnap történt meggyilkolásáért és ünnepélyes f gyelmeztetm azok számara, akik az ir nép ellen összeesküdtek. Szeged dicsérete a* „Magyarságában. Lambre'ht Kálmán dr., aki a mult vasárnap emlé­kezetesen szép előadást tartott a Dugonics-Társaságban Hermán Ottóról és Apathy Istvánról, itt ídözése alkal­mával meglátogatta a Kultúrpalotát és megtekintette Szalay József dr. kerületi főkapitány könyvtárát Lam­brecht dr. impresszióiról a Magyarság hasabjain egész oldalas naey cikkben számot be, amelynek cime: .Egy délelőtt a legszebb magyar múzeumban és magánkönyv­tárban.' A legnagvobb elragadtatás hangján irt cikk­ből, amelvnek annál jobban örülünk, mert Szegedről ritkán esik elismerő szó a fővárosi sajtóban, néhány passzust közlünk a következőkben. * Vidéki múzeumainknak, amelyekben a tudo­mányos személyzet kezét nem köti meg az el­avul! berendezés és bénító tradíció, tehát lehet ujat, szépet, jót rekonst uálni, élén jár a szegedi muzeum Nincs ennek se őre, se vaskalapos rendszere, de van lelke: Móra Ferenc, aki nyílott szemmel, helyes c-Hkitüzéssel és szín­magyar észjárással, szerény eszközökkel valóban mintaszerű muzeumot teremtett meg a Tisza­parton. Jó két éve töitént, amikor a Fáklyatartök zászlót bonto'tak Szegeden, h gy Czakö Elemér, a muzeumok miniszteriális vezetője az ismerkedési estén órákon át íejtcget'e Móra Ferencnek, mi­lyennek kell a hivaiását betöltő muzeumnak lennie. A lialk sz^vú, szerény .\^o:a csöndesen bólogatott: b.z tiy igaz, biz' iinnuk ilyennek k 'iene lennie. Másnap reggel azutár, c.mik<ir 1 v égigkalauzolta a fővárosi vendégeket a muzeum­| ban, Czakó Elemér boldog-n, ámulva veregette Tömörkény István utódának a vállát: hiszen itt jórSszt minden testet öltött már, amiről az elmúlt este annyi szó esett. Bizony teste1 öltött. A képtár történelmi vász­nai alatt nemcsak az áll, hogy Munkácsy: Hon­foglalás (amelynek szénvázlatát és színvázlatát is megszerezte Szeged város tanácsa), h*nem bíséges magyarázó tabla elmondja, ki volt és mikor élt Munkácsy, mikor foglalták el őseink a magyar medencét, kik szerepelnek a k^pen és kiket örökített meg Munkácsy ecsete. Móra Ferenc éles szeme fölismerte, hogy a tanyai c izmás magyar nem színtől okat és színharmó­niákat keres a képen, hanem eseményt, amelyet meg akar ismerni; ezért látta el a kép ár vala­mennyi történelmi festményü ilyenféle magya­razatokkal E1 is érte ezzel a módszerrel, hogy ituzeu­mál évente 80—100 ezer néző látogatja. De nemcsak látogatja, hanem élvezi is, okul is be­lőle és sokszor, nagyon sokszor újra megnézi. Mert Móra Ferenc muzeuma egyaránt vonzza a város leányát és a tanyák fiát. Tenr.észettu­d Jtnánvi gyűjteményében nem nagyképű latin n vek gyötrik a né-öt; ott a madár a rovar, a csiga s a hal életre kél. A lepkegyüjtemény n.;gy uvvgszekr'nye fölött újra hatalnus magya­rázótábla. Így kezdődik: A pillangó a napfény g>ltmeke. Azután elmondja, hogy a tarka pil­langószárnynak a valóságban nincs is szine; amit mi színnek látunk, az voltaképpen a hím­por interferencia jelenségeinek köszönhető. Mindez közvetlenül, csevegő modorban, kereset­len egysze fiséggel van odavetve, ahogyan csak a vérbeli iró szólhat a közönségéhez. Hát még a régiséggyüjtemény I Móra Ferenc erre a legbüszkébb — na ugyan van benne egy szemernyi büszkeség is. És joggal, mert való­ban klatszikift anyag van benne összehordva és mintaszerűen kiállítva. A falon pontos térkép a szegedkörnyéki őstel'pekről — Cs. Sebestyén Károly gondos munkája, a tárlókban pedig a csiszolt kőkor, vas-, btonz- és rézkor legkülön­bözőbb eszközei, cserepek, árak, tőrök és kar­dok. A megfúrt kövek mellett jelenkori analógia magyarázza, hogyan furt, faragott, az őskor embere. A szegedi muzeumról valóban elmondhatjuk: gazda szeme — és tegyük hozzá: szive -- hiz­lalja a jószágot. Ez a szem és ez a sziv mesteri mureológiai érzékkel van megáldva. A szegedi miliőhöz való -szigorú ragaszkodás jellemzi az egész muzeumot. Hiába keresünk benne egyiptomi múmiát, meisseni porceüánt és nürnbergi árut: minden darabja Szeged környé­kéről került ki: valóban hü és mesterien n eg­feste t képe Szeged kmturájának, faunáj nak és ! flórájának. A szegedi kulturpaloa homloka jog­1 gal visel jeligé'ét: A közművelődésnek. Minden I darabja, minden köve, légióként azonban a lelke:

Next

/
Thumbnails
Contents