Szeged, 1922. december (3. évfolyam, 214-237. szám)

1922-12-08 / 220. szám

Szeged, 1922 decemjier 8. S Z E Q E D A „Szeged" az egyetlen magyar lap, melynek nincsen kolportázsjoga. Tartsunk ki mellette! Tovább miihödik a haditörvényszék Görögországban. Athéni jelenlés szerint a forradalmi bizottság elhatározta, hogy S rgiades volt kisázsiai főbiztost haditörvényszék elé állítja, mert őt is részesnek tartja a katasztrófáért való felelősségben. Ha Sergiades külfőldrCl nem térne haza, in contumaciam fogják elitélni. András görög herceg tegnap Rómába érkezeit és feleségével, gyermekeivel ís a személyzettel együtt a Gnnd-Hoielben szállott meg. A herc:g nem fogadta az újságírókat, akikkel közöltette, hogy ninc* számukra mondanivalója. MJ este a herceg Párison át Londonba utazik. A sz • • » ázak - budapesti árakkal. (A Szeged tudósítójától.) Az árvizsgáló bizottság pénteken délután Balogh Károly pénzügyi tanácsnok elnökletével ülést tartott. Az ütés tárgysorozatán mindössze két lényegesebb pont szerepeit ugyan, de a vita mégis közel két óráig tartott. A vendéglősök és kávésok már néhány hét előtt kérték a kávéházi árak felemelését, az árvizsgáló bizottság azonban akkor nem határozott, mert a kért árakat tul magasnak taMta és előbb a budapesti hivatalos árakat akarta beszerezni. Az országos központi árvizsgáló bizottság a napokban közölte a kért árakat és ezeknek alapján most elintézte a bizottság a vendéglősök és kávésok áremelési kérelmét, még pedig ugy intézte el, hogy a budapesti árakat engedélyezte Szegeden is. Eszerint mától kezdve a tejes kávé ára délelőtt három százalékos forgalmi adóval együtt 40, délután a tíz százalékos fényűzési adóval együtt 46 korona. A tea rummal délelőtt 38, délután 42, rum nélkül 28, illetőleg 32 korona. Ennek az ujabb áremelésnek véleményünk szerint komoly ahpja nincs, hiszen a nyersanyagok ára már jó régen, ha nem is csökkent, de változatlan. Éppen ezért érthetetlen, hogy az árvizsgáló bizottság hozzájárult a kávésok kéréséhez és még | érthetetlenebb az, hogy a budapesti árakat léoj tette életbe Szegeden, i hol a ká\>ésok rezsikültj sége jelentékenyen kevesebb, mint a fővárosban. • A pénte i árvizsgáló ülés másik tárgya a szabó- és cipőipari termékek árelemzése volt. A bizottság egyik tagja ugyanis indítványozta, hogy a bizottság revideálja a cipő- és szahóiparosok árkalku'ációit, mert — véleménye szerint — az ipari cikkek ára nem áll arányban a nyersanyagok és a mu íkabérek árával. Példákat sorolt fel álli ásának igazolására. Igv elmondotta, h?gy egy cipő talpalásáért ezer koronát kérnek, a talpa áshoz szükséges bőranyagot pedig bármelyik bőrkereskedésben 250—300 koronáért meg lehet vásárolni, a mutatkozó 700 korona különbözet tehát erősen meghaladja a megengedhető haszon mértékét még ha a munkadíjat le is számítják belőle. Az indítvány felett másfél óráig tartó vita keletkezett, amelynek végén mégis egyhangúlag elhatározta a bizotság, hogy az országos központi árvizsgáló bizottságtól lekéri a cipő- és szabóipari cikkek és nyersanyagok, valamint a munkabérek hivatalos árkalkulációját, mert ennek alapján kivonja megállapítani, hogy árdrágítást követnek-e el a szegedi szabók és cipészek ? Borkostolás a Kakas-templom tövében. (i4 Szeged tudósítójától) Szegeden nagyon sokféle piac van, de valamennyi között mégis csak a legkedvesebb, a legvidámabb az a piac, ahol a szegedkörnyéki homlokföldek karcos idei nedűjét árulják, ott a kakakos templom és az „Árpád" páholy között meg a Madách-utca elején. A csirkepiacon állandó a pörlekedés, mert a városi asszonyok nem igen vannak egy véleményen a tanyai népség asszonyaival a csirkék miatt; a Valéria-téri húspiacon is mérgesek az emberek, mert hát fehérhajú tudósok bölcs megállapítása szerint a húsfogyasztás növeli az emberi indulatokat; a hid melletti halpiac nagyon előkelő mostanában, mert ez a meghitt, demokratikus fórum, ahol sokszor a toronyalatti politika irányát is megszabták, — lassanként a nagyon gazdag emberek találkozó helyévé változott át; a Szent István-téri búzapiac túlságosan komoly hely, mert túlságos komolyság illik a tizezerkoronás burához is, no meg a kenyérrel istenes ember nem is tréfál. A borpiac, az egészen más valami. Bacchus kacagna a téli napfényes levegőben, szivéből és mélyen. A bor piaci árusítása is másféleképen történik. Az utca két oldalán szép sorjában állnak a tanyai kocsik és a saroglya szénakészletéből jóízű n lakmároznak visszájára fogott lovak. A kocsi tetején, a kisebb-nagyobb hordók között áll a gazda, vidaman, dalos kedvvel, hamiskásan hunyorgó szeme pajkosan villog elő a báránybőr süveg alól. A kocsin lévő legnagyobb hordó tetején kis pohár áll, benne ujjnyi nedűvel. Aztán jön a vásárló, szúrós tekintetével szinte átfúrja a hordók íaiát. Orra -Hatokat szimatol, szeme a színárnyalatokat vizsgálja, szája az árak után tudakozódik. — Kóstolja mög az ur — kínálja jószivvel a gazda — és nyul is már a valóságos tökből készült békebeli lopótök után. deres bajuszát rátapasztja a tök gömbös felére vágott nyílásra, a szárát lassan leereszti a hordóba, nagyot szippant belőle, aztán visszahúzza, mutató ujjával befogja alul a nyílást és óvatosan beleenged belőle egy keveset a kis pohárba. Persze óvhatatlan, hogy a nagy igyekezetben néhány korty le ne szaladjon a garaton, baj nincsen semmt, mert az asszony benn kószál valahol a rőfösnél. A vásárló szándékú úrféle megizleli a portékát és azután — ez már ősidők óta igy szokás — ócsárolja. — Lőre ez bátyámuram, de milyen komisz lőre! — Aztán mennyire tartja ezt a rabvallatót ? — folvíatja a vevő. — Ennek a jó bornak hatvanöt az ára. Aztán vagy megalkusznak, vagy nem, a gazda pedig vagy visszaönti a pohár tartalmát a hordóba, vagy saját magába, kiki saját külön természete szerint. öreg, rongyos koldusasszony csoszog a kocsik között. Kezében horpadt katonakulacsot tart és lassan odaóvakodik az egyik kocsihoz. — A jó Isten áldja mög, — sírja panaszosan — olyan beteg vagyok, egy kis ital möggyógyitana, az Isten áldja mog, a jó Isten áldja mög — és boldogan szorítja tépett kendőjéhez a teleör.tölt kulacsot. Aztán elbújik egy kapumélyedesbe és szorgalmasan kortyolgatja a melegítő itókát. Kétféle borszakértő van, az eg>!k kóstolja, a másik hallgatja és szagolja a bort, de a világ minden kincséért sem venne belőle a szájába egy cseppet se. A bor hallgatása abból áll, hogy a kis pohárba beleeresztet a gazdával egy keveset, aztán gyorsan a füléhez tartja és abból, amit igy hall, megállapítja, vajon erős e a bor, vagy gyönge. A müvelet titokzatosnak látszik, de nagyon egyszerűen .nagyarázta meg értelmét az egyik vásárló: — A jóbor azt mondja, hogy „sssitty és egy pillantás alatt nelsuttyan", a rossz bor sokáig gyöngyözik. A szaga pedig elárulja, hogy nincs-e valami egyéb baja. A legfontosabb azért mégis csak az, hogy a borpiacon szabad, sőt majdnem kötelező a kóstolás. Sokan ki is használják az alkalmat. Aztán meg bebizonyosodik, hogy igaza volt annak a bolond tudósnak, aki eltalálta, hogy forog a világ, mert forog az istenadta, csakhogy nagyon összevissza forog. Kérem Szerkesztő ur, bizonyisten forog és szombaton megint lesz borpiac. Írjak a borpiacról szerdán is? (ml.) Veszélyben a szállóadó. (A Szeged tudósítójától.) Annak idején a francia megszállás a város jövedelemforrásainak nagy részétől elzárta és igy a város tanácsának kel.ett az elmarad: jövtdelmek valamilyen pótlásáról gondoskodnia. Ebben az időben alkotta meg a tanács a vigalmi adóra, a behozatali adóra, a fényűzési adóra és a szállóadó-a v natkozó szabályrendeleteket és azokat a szünetelő közgyűlés jóváhagyása nílkül, saját hatáskörében végre is hajto'ta. A francia megszállás után, amikor a város ismét összeköttetésbe került a budapesti kormánnyal, ezeket a városkormányzó francia parancsnok által jóváhagyott városi szabályrendeleteket utólagos jóváhagyás céljából fölterjesztette a tanács a kormányhoz* de az adószab'ilyrerdeletek közül többnek a jóváhagyását megtagadta a belügyminiszer, mivel időközben az állam ugyanolyan adónemeket léptetett t letbe. Igy a város be is szüntette a városi fényűzés és Dehozatali adók szedését. A szállodai tii-husz százalékos adó fölterjesztett szabályrendeletre pedig csak most érkezett meg a belügyminiszter válasz-. A szabályrendeletet nem hagyja jóvá, mert az idevona kozó törvényes rendelkezések értelmében a város csak önálló ídónemeket léptethet életbe, már pedig a s, álló-szobák bére után, ami alapja a szállodai adónak, forgalmi adót fizetrek a tulajdonosok, illetve a szálló vendégei. A város tehát nem szelheti ezt az adónemet, mert ez kétszeres megadóztatást jelentene. Balogh Károly pénzügyi tanácsnok a csütörtöki tanácsülésen terjesztette elö a belügyminiszter leirata*. Reftrádája során elmondotta, hogy a miniszter elutasító határozatának pozitív alapja nincs, mert a kérdéses szabályreedelelet még 1919-ben léptette életbe a város tanácsa és közvetlenül a francia megszállás után 1920ban terjesztette fel a kormány noz jóváhagyás i végett, amikor a forgalmi adó még nem létezett, ! teiiát kettős megadóztatásról akkor még nem eshetett szó. Arról pedig nem a tanács tehet, hogy a belügyminiszter a felterjesztés után kéthárom évre "intézi csik el a kérdéseket. A pénzügyi tanácsnok javaslatára elhatározta a tanács, hogy fölír a belügyminiszterhez, a fölintban utál az előbb vázolt körülményekre és ezek alapján ismét kéri a szabályrendelet jóváhagyását. Az eredeti szabályrendeletet egyébKént a tanács át is dolgozta a budapesti szállodai adószabályrendelet alapján és mos ennek a módositolt szabályrendeletnek a jóváhagyását kéri. A tanács módosítása szerint az ötven koronán aluli szobabérek adómentesek (ötven koronás szállodai szoba ugyanis nem létezik), száz koronáig tiz, kétszáz koronáig tizenöt, kétszáz koronán felül pedig husz százalék az adó. Ha a szobák bérét nem naponként, hanem nagyobb időközönként, például hónaponként fizetik átalány összegben, akkor az adó az átalány összeg harminc százaléka lesz. A módositást a város tanácsa természetesen csak akkor hajthatja végre, ha a belügyminiszter hozzájárul. A kötelező házasságról az angol kormány javaslatot terjesztett a nemzetgyűlés elé. Házasságot a 18-ik életévet befelezve köthetnek a férfiak, akik a 28ik életévükig sem házasodtak meg, az állam fogja őket erre kényszeríteni. Aki valami baja miatt nem nősül, 25-ik évében orvosi vizsgálatnak vetik alá. A gyógyíthatatlan beteg nem köteles nősülni, más betegeknek házassági kötelezettségét gyógyulásáig felfüggesztik. Ha a férj hosszú időre kénytelen elutazni és nem viheti magával feleségét, ugy a helyi hatóságtól keli szabadságot kérnie. Aki 50-ik életévét betöltötte és csak egy felesege volt. holott anyagi viszonyai többet megengednek, egy árva gyermeket köteles eltartani A tanulók tanulmányaik befejezéséig fel vannak mentve a házasság kötelezettsége alól. Ha a férj arra van kényszerítve, hogy feleségétől hosszú ideig távol éljen és viszonyai megengedik, köteles másodszor is megnősülni és második feleségét magával vinni. £ KÜLFÖLD. Kínai rablóbandák megszállották a Csing-taui kikötőt, amit tegnap vissza kellett volna adni Kínának. Japán torpedó-üldözők útban vannak Csing-Tau felé, hogy az ottani japán lakosságot megvédjék. — Pilsudszky lengyel köztársasági elnök lemondására való tekintettel Selym nacionalista csoportja elhatározta, hogy Trampozynszky volt elnököt jelöli az elnöki állásra. — A szovjetkormány 1923 január 1-től mindazokba az országokba, amelyek vele diplomáciai összeköttetésben állanak, katonai attasékat is fog kttldeni. — a Budweiss melletti Rudolfstadtban lévő atany- és ezüstbányában a cseh kormány rendeletére ujbó! megkezdték az üzenet. — Halálra ítéltek nyolc embert, akik a johannesbergi bányazavargások idején gyilkosságot követtek el.