Szeged, 1922. december (3. évfolyam, 214-237. szám)

1922-12-06 / 218. szám

Szeged, f9Í2 december 6. SZEGED Elvetlék a kolportázs jogot — . tartsunk ki a „Szeged" mellett! A lausannei konferencia a parlamentben. A nemzetgyűlés mai ülését Scitovszky Béla elnök fél 11 órakor nyitotta meg. Az elnöki jelentések után jelenti a Háznak, hogy Friedrich István sürgős interpellációra kéit és kapott engedélyt. Jelenti továbbá, hogy a nagy nyomdai költségekre vrló tekintettel, a nemzetgyűlési naplókat ezentúl nem nyomatják teljes terjedelmében. Az egyes üléseken történtekről röpirat alakjában tájékoztatják a képviselőket. Benyújtották a költségvetési javaslatot. Kállay Tibor pénzügyminiszter benyújtja az 1922—23. év első hat hónapjában viselendő állami közterhekről és kiadásokról szóló törvényjavaslatot. Az indemnitási törvényjavaslat csupán négy pontból áll. Felhatalmazást kér a kormány funius végéig. Kéri az illetékek felemelését, végül a törvény életbelépésére és végrehajtására vonatkozó utasításokat jelöli meg. Az indokolás szerint a kormánynak szándékában áll, hogy az 1922—23. évre szóló költségvetést még 1922-ben előterjessze és az indemnitást azért kéri most, nehogy a költségvetésnek annak idején történő tárgyalásakor indemnitás hijával a tárgyalásokat félbe kelljen szakítani. Az 1920—21. számadási évről szóló jelentést a törvény előírása szerint a kormány nem tudja a nemzetgyűlésnek előterjeszteni, minthogy az ország feldarabolásával összefüggésben a rendszeres számadásban beá tolt nehézségek folytán s számvevőségek még nem voltak képesek az 1921—22. évről szóló beadványt elkészíteni. A tisztességtelen verseny. A Ház ezután harmadszori olvasásban elfogadja a váró;ok fej'esztéséről szóló törvényjavaslatot, amely ulán áttérnek a tisztességtelen versenyről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatására. A 21. szakasz után Erődi-Harrach Tihamér uj 22—23. szakasz beiktatását javasolja, amellyel a visszaesést kivánja büntetni. A 23. szakasznál Hegedűs Qyörgy kifogásolja, hogy a rosszhiszemű eladásról nem intezkec^ik a törvény és azt javasolja, hogy ezt két évi fo«házzal, illetve 100.000 korona pénzbirsággal büntessek. Valkó Lajos kereskedelmi miniszter kijelenti, hogy a törvény csakis a kereskedőknek egymásközötti versenyét kivánja szabályozni. Hegedűs György kifogásolja, hogy a köz nem részesül kellő védelemben. Javasolja, hogy akkor, amikor a feljelentés megtörténik, az ügyész képviselje a vádat. Valkó Lajos kereskedelmi miniszter, hivatkozva az előbb mondottakra, kéri az előadó módosttásának elfogadását. A Ház elfogadja. A régi 23., most már 25. szakasznál előadó stiláris módosítását a Ház elfogadja. A 26. szakasznál előadó stiláris módosítást javasol. Hegedűs György és Éfin Kálmán személyes kérdésben szólalnak fel. Szocialista módosítás — amli a miniszter Is elfogad. Györki Imre olyképen akarja a szakaszt módosítani, hogy az íteleteket a helyi lapokban, illetve szakmabeli lapokban tegyék közzé. Györki módosításához Valkó Lajos kereskedelmi miniszter hozzájárul és igy a 26. szakaszt előadó és Györki módosításával fogadják el. A 27—29. szakaszt vita nélkül, a 30. szakaszt elöadö stiláris módosításával, a 31—39. szakaszt vita né:kül, változatlanul fogadják el. A 40. szakaszt Györki Imre módosításával fogadjál el. A 41. szakaszt hozzászólás nélkül, a 42. szakaszt Györki Imre stiláris - módosításával szemben az előadó stiláris módosításával, a 43—46. szakaszt hozzászólás nélkül, a 47. szakaszt az előadó stiláris módosításával, a 48. szakaszt hozzászólás nélkül fogadják el. Az elnök a törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadottnak jelenti ki. A szeszadó. Következik a szeszadóról szóló törvényjavaslat általános tárgyalása. Eörffy Imre előadó röviden ismerteti a javaslatot és kéri elfogadását. Saly Endre rámutat arra, hogy az az összeg, amelyet az állam a szeszfogyasztás révén bevesz, a másik oldalon kiadásra kerül, mert a részeges dorbézoló emberek rengeteg kihágást követnek el. A törvényjavaslatot nem fogadja el és határozati javaslatot nyújt b;, amely szerint tekintettel arra, hogy a szeszfogyasztás egyre nagyobb mértékben terjed és súlyos társadalmi következményei vannak, utasítsa a nemzetgyűlés a pénzügyminisztert, h:>gy a szeszkimérés korlátozására három hónapon belül terjesszen be törvényjavaslatot s a törvényjavaslat vasár- és ünnepnapokon, országos vásárok és választások alkalmával tiltsa el a sze^zfogyasztást. Nánássy Andor: A jelen törvényjavaslat nem önálló javaslat, hanem az 1913. év XXIV. Lcikkének kiegészítése. A pénzügyi kormányt ez a törvényjavaslat felhatalmazza arra, hogy a kereskedelmi és földmivelésügyi kormánnyal egyetértően olyan vállalatok létesítésére is adhasson engedélyt, amelyek közérdekű vegyészeti anyagok előállítása mellett szeszt is terme hetnek. Jelenleg nem is annyira a szesz, mint inkább az aceton gyártása a fontos. Ezután Györki Imre szólal fel. Nem fogadja el a törvényjavaslatot, mert nézete szerint a kormánynak a szeszmonopólium kérdésével kellett volna a'Jörvényhozás elé jönni. Kifogásolja, hogy az aceton gyártását kizárólag ipari vállalatokra bízzák. Tiltsák be i. szeszkimérést Kéthly Anna határozati javaslatot nyújt be: utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy adjon ki rendeletet, a :.eíy megtiltja a szeszkimérést és a fogyasztást a hivatalokban és mühelyekbéh. A javaslatot nen fogadja el. .4 pénzügyminiszter reflektál ezután a felszólalásokra. Kijelenti, hogy a kívánalmak nagyrésze nincs összefüggésben a javaslattal. A felszólalók k fogásait helyénvalónak tartja. Finnországban és Amerikában megtették azt és még se n tudtak nagyobb eredményt elérni, mert azok, akik a szesz élvezetét megszokták, ki j tudják játszani a törvényi A maga részéről a fejtegetésekre szakszerűen nem tud nyila kőzni. A Ház a javaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja és elveti Kéthly Annat továbbá Saly Endre határozati ' javaslatát. Következik a szeszadóról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása. A címet hozzászólás nélkül fogadják el, az 1. sz ka ízt pedig az előadó stiláris módosításával. A 2. szakasznál Várnay Dániel két módosítást javaso*. A Híz a pénzügyminiszter hozzászólása után mindkettői elveti és a szakaszt változatlanul fogadja el. Az elnök a törvényjavaslatot részleteiben is elfogadottnak jelenti ki. Elnök az ülést 5 percre felfüggeszti. Szünet után Scitovszky Béla nyitja meg az ülést. Az elnök elfogadott napirendi indi;ványa i szerint a nemzetgyűlés legközelebbi ülése holnap, november 6-án délelőtt 10 órakor lesz. Lausanne a Házban. Ezután áttérnek a sürgős interpellációkra. Friedrich István: Azt hiszi, kötelességet teljesít, amikor interpellációjának anyagát a nemzetgyűlés szine elé hozza. Lausanneban béketárgyalást rendeznek és azt mondják, hogy a görög-török békét fogják elintézni. Azt hiszem, hogy Európa népei mé& mindig rövidlátók s nem látják, hogy itt angil és francia viaskodás folyik. Ugy érzi, hogy a/ ántánt uj válság előtt áll. A magyar nemzet szót kér a lausanníi konferencián. A lausannei konferencián a tengerszorosok kérdése van előtérben, Görögország rovására korridort akarnak létesíteni Szerbia és Románia javára. Ha ez igy van, mi sem haladha'unk el szó nélkül mellette. Utal az olasz külügyminiszternek ' egy nyilatkozatára, amely ugy szól, hogy elvégre az. Adria kérdéséhez a magyar nemzet is hozzászólhat, mert a Fiúménak hátamögötti területei egyszer rrár ki bell békíteni. A békét soha sem fog|uk atáirnl. Ha a magvar nemzet nélkül fogják folytatni a tárgyalásokat és hozzászólása nélkül döntenek ebben a l érdésben, mi a békét soha sem fogjuk aláírni s akkor a Keleten soha sem lesz béke. Az ántánltól semmit se várjunk. A korImány menjen a maga utján és ha elér valami eredményt, az egész nemzel üdvözül. A jóvátételi kérdésben az egész nemzet egységes állásfog alására van szükség. (Ugy van, ugy van ! Helyeslés. Felkiáltások : Az ország háromnegyed része elveszelt és nem tudunk fizetni.) Viziutunk van s a Duna révén nekünk is mrg kell adni a beleszólást a Dard nellál" és a Boszporus sorsának kérdésébe. Módot kell találni arra, hogy a törökök észrevegyék, hogy nemcsak egyes jótékony egyesületek hangoztatják az irántuk való barátság szükségességét. Mit kívánnak a törökök Lausannebin ? Kívánják a tráciai népszavazást. Mi csak következetesek vagyunk, ha a népszavazás álláspontjára helyezkedünk ebben a kérdésben, hisz Nyugatmagyarország kérdésében is ugyannre az álláspontra helyezkedtünk. Rabszolgaság. Elérkezik az az idő, amikor az északi tengertől egészen az arábiai tengerig rabságban tartott sok százmíláós nemzetek egymásra találnak, hogy szövetségbe tömörülve lerázzák a rabszolgaságokat. Ha a világháborúban volt szövetségeseink mellé állunk újból, ha Hamburgtól Bagdadig előáll ae egység, létrejón az Északi-tengertől az Arábiai tengerig tartó szövetség. A következő interpellációt intézi a kormányhoz: Hajlandó e a kormány a ausannei konferenciára vonatkozó megtett intézkedésekről a nemzetgyűlésnek tájékoztatást, vagy felvilágosítást adni. Oróf Bethlen miniszterelnök: Én ridegen magukra a ketdésekie kivátiok szorítkozni. Friedrich azt ké di, mit tettünk, hogy a lausannei konfeiencián képviselve legyünk. Megállapítom, hogy a kormány meghívást nem kapott, ennek oka és magyarázata pedig a trianoni békeszerződés, ennek 70. és 71-ik szakasza, amelyben Magyarország kötelezi magát arra, hog/ elismeri mindazokat a békeszerződéseket és pótegvez,nényeket, amelyeket a szövetséges államőkka', a hatalmakkal kötöttek, amelyek a volt osztrák-magyar monarchia oldalán küzdöttek. Két kérdés van, melyben a magyar állam érdekelve lehetne. Az egyik a kapituláció kérdése, a másik a tengerszorosok semlegesítése. Ami a kapitulációt illeti, erre szín én van a trianoni szerződésnek egy prejudiciós szakasza, a 71. szakasz. Hogy Benes külügyminiszter ott van a konferencián, nem jelenti azt, hogy meghívót kapott. Ez az oka annak, hogy Magyatország a lausannei konferencián nem vesz reszt hivatalosan, de a kormány mégis figyelemmel ki- • síri az otlani eseményeket, amennyiben utasította berni ügyvivőjét, utazzék Lausanncba és kisérje figyeienmel az eseményeket és intormátja a kormányt. A külügyminisztérium tehát ebben az irányban szintén teljesítette kötelességét. Amikor tehát megjegyzésekel fd2ök Friedrich felszólalásához, azért (eszem, mert meg vagyok győződve, Ik-gy minden szó, mely iti a magyar külpolitikáról elhangzik, visszah tá>sal jár, d* nerc;ak a magyar külpolitikára, hanem azokra a kisebb égekre is, a n lye' et Friedrich említett. Nemcsak mi isszuk meg a levét egyikmásik kiszólásnak, hanem sajnos, elszakított magy r véreink is. Én teh&i arra kérem az ellenzéki képviselőket, hogy e kérdések tárgyalásában mindig legyenek ligvelem nel azoara a kihalásokra, amelyeket az itt elhangzott szavak maguk u án vonnak. Kéri válaszának tudomásul vételét. Friedrich István és a Ház a választ tudomásul veszi. A jegyzőkönyv hitelesítése után az ülés fél 3 órakor véget éri. Házat! Földet! Üzletet! mindig a legelőnyösebben Q70KA ingatlan iroda által, vehet vagy eladhat O-tClUU TakartMir - útra 3. Telefonszám: 10—54. Szolid é* a legmegbízhatóbb. Állandó nagy előjegyzés házak, földek és flzl«tek eladására. UT