Szeged, 1922. december (3. évfolyam, 214-237. szám)

1922-12-06 / 218. szám

Egyes számára >0 korona. fc«jk«ni>'.fO él kJodohlTí­•I: Kölcsey-utca 6. (Proféta­•áUó. I. eiPtle: í.) Ttlcfon IS—SJ. A .Sitgcd* mcg)tlc­atk k«lf<5 UvéUlévtl mlndf n MP- ECJ«I szám ára 10 kp­fOM. Elíllictéil árak: Egj Matpra Si.geden 240. Buda­Wn il Tld. ktn 260 kor. III. évfolyam. Szeged, 1922 december 6, SZERDA. Hlrd.it »l arak F. Ibriaboa 1 inrn rqy Ka»abon 7. trétlrl has \.JII 10SO. kel hiisabnn M koion. Aprohir­Jrlu 4 K. ««». r belükk.l 8 K Sjövi (jkc'i/ti kJwlfm nyck •Oionk. nl 40 K Njriltlrr, cia­Udi >'i oxosihir bOK. Ti.bb­aiört f.Iédatnal »r€n<i<*Hm< ny. 218-ik szám. Kolportázs nélkül. A polgármester tegnap kijelentette, hogy a Szeged utcai terjesztésének és árusításának a jogát, amit közönségesen kolportázsjognak szoktak nevezni, megszűntnek tekinti, miután ő azt csak feltételesen két hónapra adta meg és ez a terminus már lejárt. Arról a mellékkörül­ményről, hogy ebbe a két hónapba beleszá­mítanak öt olyan hetet is, aminor a Szeged meg sem jelent, persze most nincsen szó, pedig talán valamennyit ez is nyomna a latba, A polgármester ur szigorúan tartotta magát rendelete betűihez, melyek azt mondják ki, hogy a Szeged kolportázs joga nem attól a naptól számítódik, amikor először tünt fel a szegedi utcán lapunk azóta annyira megszokott feje, hanem az engedély megadásának napjától. Hogy azután az engedély megadásának napja és a lap megjelenése között még öt hét, most ne­künk annyira drága öt hét leli el, amikor nem éltünk, hiszen ném is élhettünk ezzel az amúgy is a lehető legkurtdbbra szabott joggal, az ugy látszik te jesen mellékes most, hiszen ezzel a szerencsétlen véletlennel alkalom adódott arra, bogy megkíséreljék lapunk megfojtását. Nem kivár unk most ezzel az értelmezéssel perbe szállni, még csak kritikát sem akarunk mon­dani róla, csupán hidegen, és objektívan le kí­vánjuk szögezni, hogy a legkurtábbra szabott engedélyünk tartamának is több mint a felét elvették egy fiktiv érvelés segitségévr.l. Kolportázsjogunk megszűntéről hivatalos értesítést mindezideig nem kaptunk és igy csak magánbeszélgetésekből értesültünk a dol­gok állásáról, magánbeszélgetésekből, melyeket talán nem is kellene kötelezőnek elismernünk, de mi mindazonáltal már nem mentünk ki az utcára, mert nem akarjuk magunkat kitenni annak a veszélynek, hogy holnap esetleg már a rendőrségnek is dolga akadjon velünk, l/y azután hiába keresi egyideig a Szeged példá­nyonként vásároló publikuma az utcai lap­árusok állványain a Szeged tipikus cimfejét es nem ballja egyideig reggel, mikor hivatalába, vagy üzletébe siet, a Szeged nevét kiáltani. Szándékosan irtuk, hogy egyideig, mert hisz­szük, vagy legalább hinni akarjuk, hogy rövi­desen belátják magán a városhazán is annak az érvslésnek a tarthatatlanságát, melyne* segítségével máról-holnapra megtiltják sokszáz olvasónknak, hogy ott vásárolja meg lapját, ahol neki az a legkényelmesebb. Nem akarunk most arról szólani, hogy la­pok sorsa, élete és halála fölött ismét birói itélet nélkül döntenek, jóllehet ilyen és ehhez has< nló végzések meghozására egyedül a füg­getlen magyú; biró ág lenne hivatott, nem sró­lunk, mert tudjuk, hogy ugy is hiába hangoz­tatnánk ezt a ha-alom mai birtokosai előtt, akik­nek ugy látszik beletartozik a programjába, hogy belefojtsák a Siót a saj'óba. Szólhatnánk néhány szót a feltételesen és csak terminusra, két-három hónapra megadott kolportázsjogról is és Írhatnánk még többet arról, hogy még ezt is megvonhatják máról-holnapra egyszerű végzéssel, de nem irunk mindezekről s mmit, mert ugy is megtalálja mindenki magától a kellő szavakat ennek az elbírálására, esetleg olyan szavakat is, melyeket mi talán le sem Írhatnánk. Nem irunk arról sem, \gy a kol­portázsjog megszűntnek tekintése csak egy ujabb láncszem abl 3n a láncban, mellyel bi­lincsbe akarják verni egyesek itt Síegeden az ellenzéki sajtót, nem irunk arról sem, hogy abban a hsjszában, amit most a Szeged ellen indi ottak, ez az első „eredmény", mer' ez csak Iá szólagos eredmény, hiszen ha el is vehették tőlünk 3 jogot, hogy -z utcán is vásá;olhassák a „Szeged"-et, nem vették el tőlünk előfze­tőinket és nem tiltották meg senkinek, hogy ha hiábi keresi a „Szeged"-et az utcai lapáru­sitóknál, meg ne vegye a legközelebbi trafik­ban. Tudjuk, hogy sokáig kényelmetlen lesz ez ? rendelkezés példányonként vásároló pub i­kumunknak, de ismerjük olvasóinkat és tudjuk, hogy nem fogj? senki sem sajnálni a fáradsá­got, ha megszokott és megszeretett lapjának a megvételéről van szó. Csak két hónapra szóló kolportázs joga raj­tunk kivül egyetlen laptársunknak volt és n os», hogy még ezt is megvonták tőlünk, egészen egyedül állunk a magyar zsurnalisztikában. Mi azért nem csüggedünk mindezek dacára sem és nem félünk, hogy sikerülni fog ellenségeink oly szépen kifundált terve, nem félünk, hOLy sikerülni fog megfojtani a ,, Szeged *-ef, nem félünk, mert tudjuk, hogy publikumunk nem hagy el minket, túrijuk, hogy oldalunkra áll és támogat minket abban a küzdelemben, melyet a szebb jövőéit: a nigyobb és boldogabb, demokrata Magyarország kivívásáért folytatunk. Ha közönségünk kilart mellettünk, ugy még, — hegy Luther Márton szavaival éljünk — a po­kol minden hatalmassága sem vehet erőt raj­tunk. Hisszük és reméljük, hogy ez igy is lesz és hogy együtt fogjuk olvasóir kkal megérni azt az idő:, nvkor, a mi tiszta, emberi ideáljaink, nem leszr ek többé harcok céljai, hanem kiví­vott eredmények. András herceg elhagyta András görög herceg angol származású fel­ségével, Alice hercegnővel együtt a Calypso nevű angol cirkálón Brindisibe érkezett. A herceg Angliába szándékozik utazni. András görög herceg a pápának köszönhr.:i, hogy megmenekült a halálos Ítélettől. A p. pi ugyanis táviratban kérte a görög niisiisz er­elnököt, hegy ez emberiesség nevében és Görögország érdekében hárítsa el a he ceg feje felől a halálos veszedelmet. A gtrög miniszterelnök az itélet kihirdetése után szintén táviratba.! válaszolt éí gratulált a pápának, hogy közbelépíse sikeres volt. Mielőtt Mussolini Milanóba utazott, felkereste őt Rómában az angol és román diplomáciai képviselő és arra kérte, hogy gondoskodjék András herceg számba Olaszországban való letelepedés lehetősé;.,é ő'. Hibatalosan megcáfolják azt a hiresiteiést, hogy a királyi a palotában fogva tartjak. Az ellenzék a költségvetés ellen. (A Szeged budapesti tudósítójától.) Az ;n­demnitási javaslat és ezzel kapcsolatban várható vitáról Rassay Károly munkatársunknak a következőket mondotta: — A7. indemnitási javaslattal szemben a vi a technikai részét az ellenzéki pártszövetség együttesen beszéli meg. Mi a magunk részéről mindenesetre megragadjuk az alkalmat, hogy a kormány politikája felett kritikát mondjunk. Elsősorban pedig, hogy reklamáljuk a sok­szorosan beígért, de elhalasztott költségvetést. Az eddigiek után nem fogadhatjuk megnyug vással az indemnitási törvényjavaslat kere ében tett igéidet és meg kall ragadnunk az alkalm-t arra, hogy egyéb politikai kérdésektől eltekintve az államháztartás egyes részleteire is felvilágo­sítást kérjünk. Peyer Károly hasonlóan nyilatkozott és ki­jelentette, hogy a szociáldemokrata párt már elvi okokból is ellene van a javaslatnak. Képviselők Zalaegerszegen. Az cgységespárti képviselők között mozgalom indult meg, ^ogy tiz-tizenöten fe keres.k a zala­egerszegi inlernalótábort és maguk szerezzenJc meggyőződést az ottani állapotokról. Kérdést intéztünk a belügyminiszterhez, aki a maga ré­széről a hirt megerősítette és kijelentette, hogy értesülése szerint erre Hébelt Ede képviselőnek az internálótáborokrót szóló legutóbbi interpel­lációja adott okot. ő a maga részerői semmi akadályát sem látja a tábor felkeresésének és az ottani viszonyok tanulmányozásának. Ülésezett a földblrtokreform panaszbizottsága. Az egységespárt földbirtokreform bizottsága ! értekezletet tartott, hogy megvitassa a földbi.­tokreform körül felmetült panaszokat. Eőre látható volt, hogy az ügy nem fog nagyobb hullámokat vetni és minthogy a kormányban meg van a hajlandóság arra, hogy megnyug­tató kijelentéseket tegyen, nem veit kétsége, hogy Szijj Bál'niékat ki fogják elégíteni. A re­form gyors végrehajtását nemcsak az egységes­párt kisgazda tagjai követelik, hanem az összes gazdasági kérdésekkel foglalkozó képviselők és sérelmeik e t.tkintitben nemcsak a kisgazdák­nak vannak. A helyzet tehát nem az volt, mint eredetileg gondolták, hogy a kisgazdák fognak követeléseikkel előállani és a párt többi része mine,y a kormány mögé sorakozva tog ellene szólni, hinem a párl iegiai hozzájárulás a kis­gazdák követelCseihez, sor Hozzájárult ahhoz a kormány részéről * miniszterelnök is. Tótht János, a földbir.'okrendező biróság el­nöke nem jelent meg az értekezleten, mert ag­gudalmát fejezte ki erra, hogy egy politi»ai párt értekezletén, m.nt a bíróság elnöke, megjelen­jen. Ezt Gömbös Gyula jelentette be, aki a m ga részéről az anomáliák megs üntetésére két bizottság kiküldését farija helyesnek: egy panaszfelvevő és egy javaslathozó ' bizottságét. Kéri a jelenlevőket, adják elő sérelmeiket és panaszaikat. Kovács Nagy Sándor kifogásolja a különb­séget, ami a törvény é» a végiehajtási utasítás között van. Rámutat arra, hojty a törzstipusok meghatározása tekintetében nincs egység Az uj birtokosok nem tudják kifizetni földjüket. Mózer Ernő azt kivánja, hogy a földeket bo­csássa az állcim minél gyorsabban rendelkezé­sére az igényjogosultaknak, elsősorban a hadi­özvegyek, árvák, rokkantak és nincsetleneknek. Vasadi-Balogh Gyö.gy hibáztatja, hogy a törvényjavaslat a teljes végrehajtást a független bíróságra bizza, amely azt inkább megnehezíti, mint gyorsítja. Neubauer Ferenc .ámutat arra, hogy birói körökben nincsenek megelégedve azzal a rend­szerrel, hogy a reform végrehajtását külön bíró­ságra bízzák. Gtóf Széchenyi Viktor azt hibáztatja, hogy a bíróság lassúsága miatt sok 100 hold maradt műveletlenül, mert ahol a biróság az igénybe­vételt kimondta, a birtokos a földet mílvelet'e­nül hagyta, az uj birtokos pedig még nem művelhette meg. Szijj Bálint 3ly intézkedést óhajt, amely megvédje a nincsetlenek érdekeit. Ulain Ferenc szerint hibás dolog volt a végrehajtást bíróságra bízni, oda diktátor kell. Bethlen miniszterelnök válaszolt az elhangzot­takra. Nem diktátorra, hanem akaratra van szükség A mai megbeszélésnek célja, hogy n ódot találjanak arra, miként lehet a törvényt minél gyorsabban végrehajtani, valamint az egyes kinövéseket megszüntetni. Itt egy tör­vény végi ehajtásáról van szó, semmi egyébről és azt a törvény keretein belül kell csinálni. A családi házhelyek, valamint földek birtokba­adására már megegyeztünk és a birtokbaadásra

Next

/
Thumbnails
Contents