Szeged, 1922. december (3. évfolyam, 214-237. szám)

1922-12-31 / 237. szám

SZKQED Szeged, 1922 december 31. hogy Mussolini olasz miniszterelnök nem megy Párisba, csak képviselteti magát a londoni és párisi olasz követekkel, a jóvátételi bizottság olasz képviselőivel. A Petit Párisién részleteket közöl a Irancia szakértők bizottságának tegnapi üléséről, amely Seydoux elnökléséve! folyt le a francia külügyi hivatalban. A franciá* zálogok gyanánt javasolni fogják: 1. szénadó kirovását, melyet a szövetségesek polgári tisztviselői szednének be. Ennek az adónak a hozadékát 150 millió arany márkára becsülik; 2. vámoknak, valamint bizonyos bányáknak és földbirtokoknak lefoglalását; 3. a megszállott területeken levő devizák zár alá vételét. Della Toret a márki az olasz kormánytól a párisi érteke tletre a következő utasításokat kapta: 1. Ragaszkodjék a londoni értekezleten előterjesztett olasz emlékirathoz. 2. ne járuljon hozzá német területek megszállásához, 3. támogassa a gazdasári szankciókat. A V'ossische Zeitung jelentése szerint a birodalmi kormány tudatni fogja Párissal, hogy a jóvátételre vonatkozó javaslatok a német közgtzaasági körökkel egyeiértőleg készültek el, amelyek késznek nyilatkoztak arra, hogy megadják azokat a garanciákat, amelyeket a német kölcsönt folyósítani szándékozó államok követelnek. Igen váiságos a helyzet Lausanneban. Az angol sajtó azt irja, hogy beavatott körökben a lausannei helyzetet igen válságosnak tartják. A Daily Express tegnapi számában athéni táviratot közöl azzal a cimmel, hogy ujabb háború kitörése Tráciában a törökök ellen elkerülhetetlen. A görög minisztertanács erre való tekintettel elrendeli az 1920—23. korosztályok mozgósítását. Nagy csapatszáilitások indultak meg Trácia felé és Pongalos tábornok a tráciai görög haderők uj fővezére elutazott Szalonikibe. A török küldöttség tegnap éjfélkor Cursonnak jegyzéket küldött át, melyben sürgeti, hogy az angol csapatok Moszul környékéről azonnal vonuljanax vissza és népszavazást javasol, amely arról döntene, hogy ez a terület a jövőben hova tartozzék Minthogy a törökök tiltakoztak a Vatikánnak az ellen a szándéka ellen, hogy a Castel Qandolfoban 400 árva A közigazgatási nagytemető. örmény gyermek szimára árvaházat állit fel, a pipa elha arozta, hogy az árvákat az olaszországi kato ikus árvaházakban helyezi el. Kemaiista körökből származó hirek szerint Angorát legközelebb a török birodalom fővárosának fjgják kinevezni A török kormány felhívja a külföldi diplomatákal, hogy székhelyüket ezentúl ott tartsák. Diplomáciai körökben nem szándékoznak ezt a meghívást elfogadni, minthogy Angorát nem tartják birodalmi fővárosul alkalmasnak. Angorában úgyszólván csak faépületek vannak és az utcákon a mostani évszakban akkora a sár, hogy csak lóháton lehet közlekedni. A trónjától megfosztott szultán, aki Máltán tartózkodik, hir szerint január 4-én egy angol hadihajón Mekkába indul. (A Szeged tudósítójától.) Az utóbbi időben gyakran emlegetik a közigazgatási nagy temetőt, de Balogh Lajos városatya kivételével talán az avatatlanok közül senki sem tudja, hogy milyen titok rejlik a rejtelmes elnevezés mögött. Balog Lajos is csak azért tudja, mett indítvány-gyermekei ebben a köziijiézménybsn nyernek rendszerint végelintézést. A közigazgatási nagy temető kapukulc$át a Nagytata őrzi féltő gonddal valahol fiókjának legtitkosabb rekeszében és ő öntözgeti a temető sir virágait Is a Feledés folyójából merített vízzel. Titkait nem szívesen árulj a el, de azért — mivel szeret beszélgetni — elmond a kíváncsi kérdésekre egyet-mást mégis: — A közigazgatási nagy temető... a közigazgatási nagy temető ... Nem tudom, ki tanálhatta el ezt az elnevezést, de ugy véiem, hogy ebben is az a polondos palóc, a Mikszáth Kálmán a ludas, meri az ö eltalálmányai majdnem mindég nagyon találóak voltak. Hát igen, ez az elnevezés is talá'ó eg/ kicsikét. . . — Hogy miféle sirok vannak a közigazgatási nagy temetőben? Hit közigazgatási sirok, öregebbek, fiatalabbak vegyesen, szép sorjában, egymás meilett. Itt nyugszik például az ,Eszményi Nívó" egyelőre a föltámadás reménye nélkül. Csecsemő korában pedig sokat foglalkoztak vele a benszülöttek, de sok pénz kellett volna a fölneveléséhez, nekünk azonban sok pénzünk soha sem volt, a kormányok sem akartak adni. igy egy szép napon e'hanto tuk és rá ettük a sírjára a nehéz emlékkövet. Mellede fekszik a Tanyai Vasút esz.néj?, élt sokáig, de nem gyarapodo.t. Csenevész gyerek volt, nem tápláltuk eléggé és ezért halt meg végelgyengülésben, de a föltámadásában azért sokan bíznak. Ho^y én hiszek-e benne? A temeőc>ősz nem iörődik a fö tá naJássa1. — A nagy temetőben hősi halottak is vannak, s5t ilyenek vannak többségben. Hosszú I sorban állnak a sírkövek, rajtuk a fölirás: Itt nyugszik ez, meg az, szülelett ekkor, meg ekkor, iktattatott ennyi, meg ennyi tanácsi szán alatt és meghalt 1914 augusztus huszonnyolcadikán. A hősi halottak közül a legszomorúbb sorsa a Fogadalmi Templomnak van. A háború elsó puskagoly ja ezt találta, nem ölte meg teljesen, azóta mindég viaskodik a feltámadással és a végleges halállal. A háború áldozata a Központi Városháza is, a szépen elkészített terveket a mo'y rágja valahol, a Vásárcsarnok is ott fekszik mellette, meg a Városi Csatornázás terve is. A közigazgatási nagy temető egyik n*gy halottja azonban föltámadt: A Szegedi Egyetem, pedig azt gondoltuk, hogy ennek a sírja a legmélyebb. A sors utjai azonban kiszámíthatatlanok. — Van azután nagyon sok halottunk még, kisebbek, nagyobbak, sőt állandóan ássuk az uj sírokat is, ezekről azonban nem beszélhetek, mert megesküdtem annak idején, hogy „ a hivatali titkot megőrzöm". A polgármester, úgyis mint a közigazgatási nagytemetó központi felügyelőbizottságának elnöke még titokzatosabb. A hozzáiniézet kérdést mély értelmű képletes beszédben hárítja el: — Erről a halottak napján kérdezzen, akkor is csak annyit mondok, liogy temetünk, temetünk, de a biztos fe'itámadis reményében. A gondviselés bölcsesége azonban határtalan. Néna fölkerekednek a sáskák, millió, meg millió röpül a levegőben, elhomályosítják a napot és elpusztítanak mindent, ami utjukba kerül. De a gondviselés bölcsesége örködík, az ártalmas férgekre valami betegséget küld, ami elpusztítja valamennyiöket. Vagy például van egy bizonyos hangyaíajta is, amely néha megindul és zárt sorokban, akadályt nem ismerve vonul irtózatosan pusztító tömegben el*re. De egyszer csak elébük áll a gondviselés, rájuk bocsájt valami köhögést, amitől e'hui valamennyi. Ilyenféle a közigazgatás is. Napsugaras, tiszta, nyugodt, bíkés, csak újságírók ne lennének a világon... Ait nem mondta, de valószínűleg gondolta a polgármester, hogy a teme'ő sírjait pedig csak a hiénák szokták bolygatni, mégha közigazgatási nagyié-netőnek is hivjitc nr.\ a temetőt. (m. /.) Ujabb föld engéa Olaszországban Aveszoni vidékén, ahjl oly gyakran pusziit a földrengés, pénteken ismét erős földrengés volt. A legutóbbi földrengés óta épült különleges szerkezet'i házak azonban elég ellenálló képességet mutattak, ugy hogy semmiféle kar nem történt. A földrengést Rómában is érezté1'. Petőfi-morzsák. — Részletek Móra Ferenc előadásából a DugonicsTársaság ünnepén. — A középkor kolostor életének furcsa alakja volt a fráter falsarius, aminek lenni kellett minden barátkolostorban. Az a barát volt a fráter falsarius, akinek kiosztott szerepe volt hamisan énekelni a kórusban. Aki a középkor lelkét ismeri, az mindjárt megérti az énekronió fráterban rejlő szimbolumot. Mint mindennek a középkorban, a kórus, énekének is csak egy célja van : az isten dicsősége. Az azonban nem cél, hogy a bűnös ember a menyországban érezze magát, mikor a szeráfikus szépségű éneket hallja. Ezért kellett a fráter falsarius a maga ormótlan kurj ugatásaival. Neki kelleti eszébe juttatni az elandalodott szegény gyülekezetnek, hogy még nem a menyországban van az úristen aranyasztalánál, hanem idelent a sötét és szomorú földön, aho! böjt van és szőrkámzsa és ostorpattogás. Ma esle én viszem a fráter falsarius szerepéi azon az ünnepi Petőfi-misén, amely a lelkeket szeráfikus melódiákkal röpiti fel az ég felé. Én fogom emlékeztetni ájtatos híveket arra, hogy a földön vagyunk, a sötét és szomorú földön, ahol a halott köllöt szentté avatják, de az élőnek nem akarják elhinni, hogy isten követe. Önök látják a Petőfi dic^őségéne* égigérö hegyét, amelynek ormán a költő alakja ma már a mithosz aranyködébe vész. A morzsákat Síedeg-ttem össze az egykorú lapjkból, a kortársak feljegyzéseiből s azokban mutatom be a kor lelkét, arnely szinte akarata ellenére fogadta magába az isten követét. A többieK elmondják, hogy milyen volt ő; én elmondom, hogy milyenek voltunk mi. A tedeumot csak magasztosabbá teheti az, ha zsolozsmázó szívvel zengik. * Petőfi szinész-kollégáinak nem lehet rossz néven venni, hogy koldus-rongyaiban nem ismerték fel a királyt. Végre is e szegény peregrinusok minden nnp királyokkal ettek egy tálból — hol fészerben, h JI árokparton — hát ők eltompulhattak a „királyok Iránt. De hát az irók észre vetiék e ? Ők megérezték-e a Petőfi igazi nagyságát ? Mindenki tudja, ho»y Petőfit a rettenetes debreceni tél után Vörösmarty mentette meg az elpusztulástól. Vörösmarty maga is szegény ember volt, aki csak erkölcsi támogatást tudott adni. Az ő ajánlatára adta ki 1844-ben a Nemzeti Kör-nek nevezett asztaltársaság Petőfi első verskötetét, noha Erdélyi János igen ellenezte. Azt mondta, ő nem akar költő dajka lenni. S nem tudom, ülünk-e ma Petőfi centennánumot, ha föl nem áll Tóth Gáspár nemzetes uram, becsületes szabómester és azt nem mondja: - Én annak a szóban forgó firalnak a vers.it nem esmérem. De ha Vörösmarty ur azt mondja, hogy azok szép versek, akkor én arra megíiitdek és ehol, leteszek a nyomtatási k"il:ség<:kre 60 pengő forintot. És most tessék meghallg itni, hogy ajánlotta be a közönség kegyeioe az első Petőfi-kötetet az Életképek 1844 nov 20-iki száma: — Megjelentek Petőfi versei s még róluk bővebben szólandunk, megegyezzük, hogy azok mint egy igen szép tche ségü iró jeles elmeszüleményei álialános tetszésben részesülnek s eszerint hisszük, hogy kílni is fognak, ámbár i.ok embere van Istennek, aki a verseket haszontalan dolognak tartja. Többen a sok bordalt sokalják e költeményekben, de uram Istenem, ha már arra vagyunk kárhoztatva, hogy magunk igyuk meg 30 millió akó borunkat, legalább legjobb bordal-köttöink énekeit vegyük meg s azok eldalolása mellett temessük búnkat a kancsóba. Hej, ha e könyv rác nyelven lenne írva, Újvidéken, ahol ugyancsak énekelnek a bor mellett, elkelne legalább egypár száz példány. - Ime, igy harangozta be az örökkévalóság fényében ragyogó első magyar verskötetet az az újság, amely a legjobb indulatu volt hozzá. A numen adest érzésének semmi nyoma. Szép tehetségű iró és jeles elmeszülemények, — ez az egész. mindenekfölött a bordalok keserédes fogadtatása közgazdasági alapon. Ezek után valósig nak lehet venni annak az anekdotabeli nemes urnák a kritikáját, aki Miramarosszigeten oivasia Petőfi bordaiál: Mért nen. tesz az Isten most csudát? Változtatná borrá a Tiszát, Én meg hadi lehetnék a Duna, Hogy a Tisza belém omlana . . . — Olló, Petőfi barátom I — ütött az asztalra a máramarosi nemes ur, — nem innál Te abból egy csöppjt s;m, mert én már itt Szigeten elébe feküdnék. * Petőfi ellenségei a Honderű gyékényén árultak. EJ a Honderű volt akkor az arisztokraták lapja. Arisztokraták alatt persze nem a gróf jkal értem, mert biz azok má<» abban az időben ne.n igen vitték annyira, hjgy olvasni tudtak volna magyarul. Értem azonban azokat a polgári eiemekel, akile ugy néztek fel a grófokra, mintha azokat külön isten teremtette volna, aki még külön ladikot is fabrikált nekik az özönvíz idején, hogy ne szorulj inak a Njé bárkájára a