Szeged, 1922. december (3. évfolyam, 214-237. szám)

1922-12-30 / 236. szám

s Z B QED nál az olasz átvételi bizottság a szerződésben megállapított átvételt módozatok utólagos meg­változtatását kívánta és szokatlan követe­lésekkel állott elö. Ennek folytán az il­lető német cég visszalépett a szállítástól. Miután most már fennáll annak a lehetősége, hogy a végső határig nem tudjuk a teljes Szeged, 1922 december 3e. mennyiséget szállítani, a birodalmi kormány a szállítási határidőnek 1923 március elejéig való meghosszabbítását kéri. Noha a szállítások el­maradása valamennyi szövetségre vonaikozott, Németország mulasztásának me?á'lapitását a jóvátételi bizottságban csak a francia szállítá­sokra vonatkozóan indítványozták. Ausztria külföldi kölcsöne. Leygues a kamara külügyi bizottságának az elnöke, a bizottság tegnapi ülésén kijelentette, hogy a pénz­üygi bizo'tsáegal egyetértésben amellett van, hogy az ocztrák kölcsön biztosítására vonatkozó törvényjavas­latot a legsürgősebben elintézze, tekintettel a kormány óhajára és Ausztria szorongatott pénzügyi é3 gazdasági helyzetére. Párisból jelentik: A kamara külügyi bizottságának második ülése, mely tegnap délután az osztrák kölcsön biztosítására vonatkozó törvényjavaslattal foglalkozott, elfogadta Margains jelentését. A jelentés ma kerül a plénum elé. A svájci szövetségtanács karácsony előtt tartott utolsó ülésén Ausztria segítéséről tárgyalt Az ülésen a szó­nokok nagyobb és tekintélyesebb része a feltetlen se­gítés mellett foglalt állást és elfogadta az erre vonat­kozó határozati javaslatot. Noh^ az ülésen csupán Ausztriáról volt szó, Magyarországot is nagyon érdekli és érinti az ügy. Bizonyítja ugyanis, hogy semleges állam parlamentje is felszólalhat az embertelen és ok­talan békeszerződések ellen i ahogyan a saint germaini szerződés revízióját követeli Svájc törvényhozó testü­lete, éppúgy követelheti a Magyarországot feldaraboló és kifoaztó trianoni szerződés módosítását, akár Svájc, akár más emberséges és baráti indulatu semleges állam. Megbízható bécsi pénzügyi körökből származó hirek szerint az 50 millió aranykorona kölcsön két nap múlva lezáruló jegyzéke az egész összeg kétharmad részét eredményezte A- kormány köreiben számítanak arra, bogy a á> milliós arany koronás külföldi kölcsön jegy- , zése teljes sikerrel fog járni, bankkörökben azonban nem osztják ezt a véleményt Avenol, a népszövetségi | pénzügyi bizottság tagja visszaérkezett párisi és london1 útjáról és a külföldi kölcsön ügyében folytatott tár­gyalásainak eredményéről tanácskozott a kancellárral és dr. Zimmerminn népszövetségi biztossal. Néhány hónapi stabilizálás és pihenés után újból erőre kap az osztrák pesszimizmus. Az utóbbi napok­ban egyre sűrűbben hallatszanak hangok, amelyek a szanálási akció ki nem elégítő lejárásáról adnak szá­mot. A népszövetség, mint ismeretes, több izben meg­ígérte, hogy a külföldi piacokon propagálja az átme­neti kölcsön eszméjét. Avenol, a bizottság ' elnöke Pá­risban és Lon Jonban járt s most visszaérkezett Bécsbe és jelentést tett Seypel kancellárnak a kölcsön állásá­ról. Miután azonban a: osztrák kormány erről a tény­ről nem adott ki jelentést és nem tájékoztatta a köz­véleményt, politikai körökben a legkülönbözőbb hirek terjednek el az ügynek kedvezőtlen állásáról. Általában az a nézet van elterjedve, hogy Ave-.iol tárgyalásai a párisi és londoni pénzpiacon nem j írtak sikerrel és egyelőre nincs kilátása 80 milliás kölcsön elhelyezésére. Ami a kancellár budapesti útját illeti, az osztrák kor­mány köreiben ma már nem tartanak attól, hogy ez az ut a kölcsönre vonatkozó tárgyalást, különösen Prágában kedvezőtlenül befolyásolhatná Az osztrák kormány ugyanis bizalmas uton kérdést intézett a prágai kormányhoz, mi a véleménye a kancellár buda­pesti útjáról. Az osztrák kormány azt a választ kapta, hogy Prágában biztosan elvárják, hogy a kancellár budapesti megbeszélései tisztán gaz'dasági kérdésekre szorítkoznak és ez kizárólag gazdasági területen mozgó közeledés lesz. A cseh kormánynak ebben az esetben semmiféle kifogása nincs. Fölosztják az osztrák-magyar tartozásokat. - A jóvátételi bizottság ma délután folytatta az' osztrák-magyar monarchia tartozásainak az utódállamok közölt való felosztására vonatkozó hivatalos tárgyalásokat. Elfogadták azokat az alapelveket, amelyek szerint a fgosztás végbe­megy. Egyes utódállamok azonbarrljujelentették, bogy bizonyos pontozaiokkal szemben fen tar­tással fognak élni. Ebből a célból december 31-ig terjedő batáridőt engedélyeztek nekik. A magyar és az osztrák delegátusokat január elején fogják meghallgatni. Feszült hangulat Lausanneban. A lausannei értekezlet tegnapi ülésén Izmed basa a szövetségesek képviselőjének válaszolva, hosszabb be­szédet mondott. Beszédében a kapitulaciós kérdések tekintetében ugyanolyan hajthatatlanságról tett bizony­ságot, mint társai az albizottságban. < Lord Curson sajnálatának adott kifejezést, hogy Izmed ilyen merev eluaitó álláspontra helyezkedett. Be­széde a>t a benyomást tette rá, hogy Törökország nem is kiván megegyezésre jutni. Lóra Curson beszé­dét azzal végezte, ha Izmed kimondotta az utolsó szót, akkor nincs értelme, hogy tovább tárgyaljanak. Izmed végül kijelentette, hogy több időt szeretne a megfontolásra. Az értekezletet ezért félbeszakították. A szövetségeseknek az a szándéka, hogy Lausanne­öau legközelebb tervezetet nyújtanak át a török kül­döttségnek azzal a felhívással, hogy jelentse ki, vájjon elfogad (a-e, vagy sem. Ennek az együttes fenyegetés­nek az az oka, bogy Anglia a Dardanellák és a Bosz­porus tekintetében nem tudott a törökökkel meg­egyezni Az angol lapok szerint diplomáciai körökben álta­lában helytelenítik azt a bizalmatlan és kevéssé elő­zékeny magatartást, amit a török küldöttség Lausan­neban tanúsított s annak a meggyőződésüknek adnak kifejezést hogy a törökök szándékosan huzzák­halasztják a tárgyalásokat, mért ily módon akarnak a párisi érte kézlet alkalmából bonyodalmakat teremteni. A Dardanellákban készülő flottsdemonstráció rend­ldvül feszült hangulatot teremtett, ugy hogy a konfe­rencia megszakításával számolnak, ha Anglia részéről nem történik oly kijelentés, mely az intézkedést be­hatóan megokolja és annak élét veszi. Az orosz dele­gátusok körében kijelentették, hogy. ha ilyen angol ki­jelentés nem hangzik el, akkor a törökök ebből levon­ják a konzekvenciát és a szövetségesekre hárítják a felelősséget. A táviratváltás Lausanne és Angóra között nem tisztázza azt hogy a törökök legközelebb ilyen lépést fognak tenni. A Reuter-iroda jelenU Máltából: Az angol földközi hajóraj elindu l Konstantinápolyba. Egy páncélos hajó, Hőbb torpedónaszád és egy könnyű cirkáló Máltából Konstantinápolyba ment. A tráciai görög hadsereg főparancsnoka elutazott állomáshelyére. , Londoni lapok török katonai intézkedésekről szá­molnak be Kislzsiábam Megállapítják, hogy a törökök csapatokat vontak ö ;sze a Belikerdírvonalon éa attól északra, továbbá, hogy a hatodik török hadosztály indulásra készen áll. Erről Kisázsiából is érkeztek hirek, hogy az egyes csapatok leszerelésére kiadott I parancsot ellenparanccsal v sszavonták és hogy ezeket 1 a csapatokat Kisázsiába küldik. Statisztika az élelmiszerhamisitásokról. (A Szeged tudósítójától.) Az állami vegyki­sérleti állomáson most állítják össze azt a sta­tisztikát, amelyet az évi jelentés kíséretében fölterjesztenek majd a Jtormányhoz A kimuta­tás a jövő hónap elején készül csak el és igy a tudomásunkra jutott adatok nem véglegesek. Az eddig összeállított adatok alapján is már. nagyon érdekes és a jelen viszonyokra rend­kívül jellemző körülmények állapithatók meg. Az élelmiszerhamisitás például ismét lábra ka­pott. A tejet és a tejtermékeket hamisítják legsűrűbben, de hamisítják a bort, a szeszes italokat és az ecetet is. Hamisított lisztet külö­nösen sokat talált a vegyvizsgáló állomás és rendszerint már a malomból jött ki idegen anyaggal keverve a liszt. A vegyvizsgáló állo­más éppen az élelmiszerhamisitás megszünte­téee érdekében több mint hetven üzletben tar­tott meglepetésszerű vizsgálatot és több élelmi­szerhamisitást fedezett fel. A hamisítók ellen már illetékes helyen meg is tették a fel­jelentést. A készülő statisztika adatai szerint a vegy­vizsgáló állomás az év folyamán több mint négyszáz esetben tartott razziát a piacokon és minden egyes razzia alkalmával ötven-hatvan élelmiszermintát vegyelemezett, az összes vegy­elemezések száma pedig meghaladja a harminc­ezret. A vizsgálatok erwlményeképen körülbelül négyezernyolcszáz esetben állapították meg a hamisítást. Az ív folyamán nagyobb arányú mész és rézgálichamisitást fedezett fel a egyvizsgáló állomás, de a lefolytatott vizsgálat során meg­állapították, bogy a hamisítást nem Szegeden követték el. A vegyvizsgáló állomás a legtöbb esetben az élelmiszerliamisitókat a kihágási bíróságnál je­lentette fel. A kihágási biróság azonban a nagy anyagtorlódás miait eddig nem folytathatott le minden eljárást. A készülő statisztikának van e^y örvendetes megállapítása is, még pedig az, hogy a szigorú ellenőrzés következtében a pap­rika hamisítása úgyszólván teljesen megszűnt. Általános könyvvezetési kötelesség. Karácsonyi ajándékul kap'ák ezt a meglepe­tés! a magyar adózók. Az általános kereseti adó végrehajtásáról szóló utasítás kötelezően előírja, hogy a különböző foglalkozású kereselüzők tar­toznak beköiött és folyószámokkal ellátott lapok­ból álló üzleti könyveket vezetni, amelyekből a teljes üzleti forgalom és az üzleti jövedelem megáilapitható. A kereskedők és iparosok eddig is vezettek ugyan könyveket, de 1923 január 1-től kezdve ez a könyvvezetés nem elegendő, mert a végre­hajtási utasítás pontosan előírja, hogy az egyes foglalkozási ágak milyen könyveket kötelesek vezetni és akiknek már eddig is volt rendes könyvvezetésük, azok is kötelesek a pénzügy­igazgatóságtól külön kérni, hogy az adóztatás céljára szolgáló könyvvezetés kötelezettsége alól adjon felmentést. Természetes, hogy amennyi­ben az eddig vezetett könyvek teljesen alkal­masak az adókivetés céljára szükséges adatok megállapítására, ugy a pénzügyigazgatóság a kért felmentést meg fogja adni, akik azonban külön felmentést nem k.ptak, azok a végrehaj­tási utasításban előirt könyveket tartoznak ve­zetni. Megjegyzendő, hogy a raktárkönyv ve­zetése alól a pénzügy igazgatóság sem adhat Jelmentést. Január 1-től kezdve tehát a 1-eres­kedő, iparos, ügyvéd, orvos, fogorvos, állat­orvos, közjegyző, ügynök stb. az előirt könyve­ket lesz köteles vezetni. A könyveket a városi adóhivatal díjmentesen hitelesiti. Aki pedig a könyvek pontos vezeté­sét elmulasztja azt 50.000 koronáig terjedhető bírsággal büntetik. A könyvvezetési kötelesség mellett az is ki van mondva a rendeletben, hogy az üzleti számlákat és leveleket össze­gyűjtve meg kell őrizni. Ez a rendelkezés elsősorban a kereskedőket és iparosokat érdekli, akik az üzlet terjedelmé­hez képest különbözö könyveket kötelesek ve­zetni A könyvvezetési kötelezettség szempontjából külön csoportot alkotnak az olyan iparosok, akik kizárólag a megrendelő által átadott anya­got dolgozzák fel. Ezek vezetik a legkevesebb könyvet és pedig: 1. megrendelési könyvet és 2. feljegyzézi (pénztár) könyvet. Az elsőbe sor­rendben be keli vezetni minden megrendelő nevét és pontos lakhelyét, a munka megjelölését, a munkadijat, továbbá' a szállítás és fizetés napját, valamint a fizetés összegét. A pénztár­könyvbe be kell vezetni minden üzleti bevételt (a fize.ő fél nevének feltüntetésével), valamint az üzleti kiadásokat Azok az iparosok, akik anyagot is adnak a megrendelt munkához, három csoportba vannak sorozva: 1. olyan kisiparosok, akik a műhe­lyükben legfeljebb három segédet alkalmaznak, 2. akik a műhelyükben legalább négy segédet alkalmaznak, vagy ha nem is aikalmiznak segédet, de külcö munkásokkal dolgoztatnak, végül 3. a nagyiparosok, (akik több mint husz munkást alkalmaznak) és a gyárosok. Ezek közül az elsö két csoport ujyanugy tar o>.ik megrendelési és feljegyzési (pénztár) könyvet vezetni, amin! fentebb ismertettük, de ezenfelül tartozik mindkét csoport anyagbeszer­zésig illeive raktárkönyvet, is vezetni. A raktárkönyv vezetése azonban nem egy­forma, mert az első pontban emiitett iparosok csak a következő adatokat kötelesek a raktár­könyvbe bevezetni: a) a vásárlás napját, b) az eladó cég nevét és székhelyét, c) a vételárat. A második pontban emiitett iparosok pedig ezen adatokon kivül az anyagfelhasználásokat is kötelesek a raktárkönyvbi időrendben be­vezetni. Mindkét csoport köteles ae év végén a rak­táraönyvet lezárni, a meglevő készletet a követ­kező évre átvinni. Az 1923. évi raktárkönyv tehát az 1922. év végén leltározott anyagkész­lettel kezdődiK, amely készletet beszerzési áron kell értékelni. Egéssen eltéiő könyvelési rendszer van a nagyiparosokra és gyárosokra elöirva, akik: a) pénztárkönyvet, b) naplót, c) főkönyvet, d) folyószámlakönyvet és e) raktárkönyvet kötelesek vezetni. Ezenfelül záróleltárt kötelesek készíteni: a berendezés, felszerelés, anyagkészlet és áru­készlet mennyiségéről és értékéről, továbbá az üzleti követelésekről és tartozásokról.

Next

/
Thumbnails
Contents