Szeged, 1922. december (3. évfolyam, 214-237. szám)

1922-12-23 / 232. szám

Egyes szám ára 10 korona, •..rkentfeáf ti Uadóhlie­•I: KMcuj-alea 6. (Pröteta­•a»ö. L emelet 4.) Telefon 15—55. A .Siectí* m.fllele­•lk ketfó kiTélcléT*! oiind«n Mp. Egy** iiíh ir* 10 ko­*o». EKfhtiéil árak: Pgj Sieged en 140. Bud»­M»ten éa rldeken 260 kor. III. évfolyam. S'eged, 1922 december 23, SZOMBAT. Hirdet tl árak : F. Itiaaábon I mm. á, egy hasábon 7, T«»M hsabon 10 V). léi haMbon iá korona. Afróhlr­dtle* 4 K. küvér belükkel 8 X. Si0í<.<ikC/ll kfiílrmcnrek aoruna.n' 40 K. Njil'ler, c»a­ládl éa oiTOMhir 60 K Tuub­«i«ri fcladáw-il Arrng'-dméay. ;32-ik szám. Karácsonyfák a szegedi piacon. Gyerekkorunkban ugy meséilék a nagyok akik már elmentek közülünk, vagy ha még itt vemr.k, etősen öss e'öpötödkk, hogy Jézuska küldi és csilingelő kis angyalkák hozzák a ka rácsonyfátat, rcéicsan sötét, hótól fehér, hideg téli éjszakákon. Jöttükre megnyílnak az ablakok s amit hoztak, észrevétlenül helyezik el a szo­bában, amelynek 2jtóhasadek^i mögött léiekze­tünket visszsfojiva leskelődtünk mi, gyerekek. Azóta megnőttünk, kicsit meggyötört ésmeg­mellesztett az élet — egynehányan már közü­lünk is elhullottak, ideírna, vagy a szerb he­gyek között és orosz síkságokon — mi meg­maradótok pedig megtanultuk, hogy a Jézuská­nak mi vsgyunk a megbízottai és nekünk kell karácsonyfáról gondoskodnunk a mostani kicsi­nyek, a sarkunkat taposó uj nemzedék számára. Szép, hideg és haves karácsonyi hangulat helyeit csatakosan oívtdó időben kinézünk a piacra, hogy erszényünk elsorvasziása árán ün­nepet izerezzünh a gyerekeknek, akik éppen olyan izgatottsággal, mint mi cselekedtük haj­danában, várják 2 Jézuska postásának az eljö­vetelét. Az ötömszenés karácsonyi hangulatot vált ki belökünk is, de ebből a karácsonyi han­gulatból hamarosan kizökkentenek bennünket azok az árak, melyeket a szegedi piacon a leg­nyomorúságosabb, tüleveleitöl szinte rnegkop­pasztoit kis fác«káért is elkérnek. Budapesten egész fenyőfát lehet azért a pénzért kapni, ami­ből [Szegeden csak egy nagyobbfajta galyra telik. Aki Szegeden karácsonyfát akar állitoni a gyerekeinek, négy-ötszöröset kell áldoznia annak az összegnek, amivel a pesti szülő tud örömet szerezni a gyermekeknek. A karácsonyfa esete mondatja el velünk eze­ket az észrevételeket, noha maga a karácsonyfa csak ragyon kis jelentőségű pont a hasonló ta­pasztalatok sorában. Bá<ki, ha figyelemmel ki­sére a szegedi piac árainak az alakulását, meg­állapíthatja, hogy nagyon sok vonatkozásban az élet Szegeden drágábn, mint Budapesten. A pestiek irigykedve boldog vidéknek néznek ben­nünket, ahd bőségben van minden és mesés olcsón lehet megélni, mi p^dig keserves tapasz­talatból tudjuk, hogy a legszükségesebb dolgok egész sora ugyanannyiba kerül, mint Budapes­ten. Jó, ha nem drágább, vagy ha nem a mi­•tőségben, vagy a mennyiségben fizetjük meg, ami látszólag olcsóbb az ár szerint. Ha a tej olcsóbb egy-két koronával, bizonyos, hogy gon­dosan lefölözték, ha a kifli olcsóbb egy koro­nává', valószínű, hogy két korona árával sová­nyabb 6 amennyivel olcsóbb a hus, annyival nagyobb darab csontnak örvendezhet a háiőrző kutya. Vannak dolgok, amelyeknél bizonyos á'diffe­rencia természetes. A szállítási költség, fuvar megdrágítja az arut s a forgalmi adó is, külö­nösen, ha niáfod- vagy harmadkézből kerül az áru a fogyasztóhoz, érezteti a hatását. A vasúti szállítási dijaknak október végén történt feleme­lése alkalmával arról biztosított azonban ben­nünket a Kereskedelmi minisztérium félhivatalos kommünikéje, hogy a vidéken olcsóbbodni fog a megélhetés, mert a termelök rem szállítanak majd mindent Budapestre. Talán még Eldorádó is lesz a vidéki városokban. A félhivatalos jö­vendőmondásnak pontosan az ellenkezője kö­vetkezett be. A diágulás még nagyobb arányú, mint a fővárosban, ahol az aránylag nagyobb felhozatal, a vásárcsarnokok árnivelláló jellegű intézménye mérséklőleg hat az árakra. A háziasszonyok nagy része a mérgezi pörö­ket, személyi hireket és mozireklámokat szokta olvasni az újságban. A közgazdasági rovat höl­gyek körében nem örvend valami nagy nép­szerűségnek. Pedig netn minden érdekesség nélkül való volna a budapesti központi vásár­csarnok árainak a tanulmányozása. Ha figye­lemmel végigolvassák, megdöbbenéssel láthat­ják, hogy a pesti vásárcsarnoko'brn nagyon sok dolog, melyet terhel a fuvarköltség, drága helypénz, személyzeti kiadás, mennyivel olcsóbb, mint a szegedi piacon, ahol a ' polgármester által emlegetett és dédelgetett barlanglakók és Sótörő Gyömbér Katák vállaita nehezedik s városi lakosság és ennek körében a nagys?.án;u fixfizetéses tisztviselő család ellátásának terhes felad ia. Ezt a felada'ot pedig bankigazgatókat is megszéf.yenifö financiális érzékkel tudják ellátni. Az egyik kiszámítja, hogy ráf zet a hol­dankint átlag husz ki ogram buás bériéire, a másik pedig reguiál.ni tudja a tyúkot is, hogy csak ?kkor tojjék, ha bőséges ut. npótláci árrói „gond'skedva van". Mindezek a kérdések karácsony e!ő;t kissé aktualisak, mert ilyenkor mindenki szeretne az asztala számára, a karácsonyfa tövében leg­alább egy árnyalattal ünnepiesebb hangulatot teremti ni. Ilyenkor aktuális még az a kérdés is, hogy miért kell Szegeden Mezerötszáz— háromezer koronába kerülni a karácsonyfának, amely; t Budapesten sz árvizsgáló bizottság ezer koronán alul maximál'. Sok foganatja ugyan ennek a kérdésnek pillanatnyilag nem lehet, ajánlatos volna a ónban a jövő szempontjából, ha a szegedi árvizsgáló bizottság, a rendészeti ügyosztály és az államrendőrség a hatásköri kérdések tisztázása után kissé betekintenének a szegedi piaci dzsungel rjtelmeibe. Vihar Petőfi körül. A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnö'. Je'enti, hogy Láng Jlros napirerd előtti fel­szólalásra kert és kapott engedélyt a debreceni va 'ásgyalázás tárgyában. Láng János: Már ívek óla figyeli azt íz erős támadást, mtly a keresztény magyar embert vallásában háborgatja meg. És újból kényteíen egy ugyanilyen esettől megemlékezni. A debre­ceni kereskedelmi alkalmazottak estély én a kon­feránsz oly médon bt szélt a keresztény m?gyar ság védszentjérői, ami a hallgatóságot fel­héboiiotta. A nemzetgyűlés nem tűrheti el ez\ valamiiyen formában ki kell fejezni tiltakozását. (Kiss Menyhért: Szeged ulán Debrecen. Kuna P. András: Korbácsot nekik. Viczián: Internálni kell őket. Lovászi: Jöjjön a rendtőrvény.) Láng: Kéri a kormáryt, falálja meg a módját j anrak, hogy egyszeri mindenkorra véget vesse­* nek ezeknek a támadásoknak. J Az indemnitás tárgyalását folytatják. Kuna P. a fajvédelemről. Eiső felszólaló Kuna P. András: Figyelemmel kiiéri az aknamunkát, amelyet a keresztény magyar nép ellen vezetnek. Szükségesnek tartja a f.jvédelmet, mert csak ez ®egithet a magyar népen. A szociáldemokraták a nemzetköziség jelszavával ámilották a répet. A rend'örvénytől csak azek félnek, akik a rendtől félnek. A mai nehéz viszonyok között feltétlenül szükségesnek tartja a rendtCrvény', nert csak keménykezű kormány segi'het. Áz indemnitást elfogadja. Grieger Miklós: A külföldön elterjedt híresz­telések szerint bizony ob tárgyalások folynak atról, hogy a magyar állam átuba kivánja bocsátani az állami üzemeket. Kérdi a kormány­tó1, mi az alapja ezeknek a híreszteléseknek. Ezután a földreformot fiszi kritika tárgyává. Felolvassa azeknak a reveit, akik a földreform­szövetség tagjai, ezek közt azonban csak ellen­zfcki képviselő foglal helyet. (Erdélyi Aladár: Ezek vérbeli kisgezdák? Lovászi: Hol maradtak a kisgazdák? Szomjas Qusztáv: Hát a nagy­birtokosok hol vannak? Grieger: Eredetileg a kisgazdák közül is aláírták néhányan az ivet, később azonban a párifegyelem miatt kiléptek. A reform kereiében meg kellene valósítani azt is, hogy az eladók a föld vételárát a meglévő birtokokba fektessék bele. A nagybirtokosok a földreformmal szem­ben azt mondják, hogy nem magukat féltik, hanem az országot, mert mi lesz a többlerme­!éssel.: Lázadás vagy kivándorlás. Grieger Miklós: A legnagyobb hibának azt tartja, hegy a földbirtokrendező bizottság nem tart lépést a gyakorlati élettel. Azért kell a földbirtokrefoim, mert politikai szempontból vesrélye* a nagybirtok. A földbirtok helytelen megoszlása kivándorlási, vagy lázadást idézhet elö. A magyar nép jóságának köszönhető, hogy inkább az eiőbbi történik. A kisgazdaosztály ugy 'zámbeli főiényéné', mint erkölcsi meq­bizhatói-ágán^l fogv-3 ar^nytatíalska az ország ­naK A hecsülces földbirtokreform a legjobb paiz<> a kommunizmus ellen. A becsületes föld­birtokreform minden rendtörvénynél többet ér. Mérsékelt fó'dMriokreformot kívánunk radikális végri hajtással s ha ezt ma teljesitik, akkor kicsivel menthetik meg s soka', de ha nem teljesítik, semmit sem menthetnek meg. Az indemnitást nem szavazza meg. 40 000 házhely — 500 000 igénylő. Nagyatádi Szabó István Grieger javaslatára kiván m« gj» gyzéseket tenni. Az allimi üzemek béibeedá-ara tett beszédével nem kiván foglal­kozni, ez nem tartozik a nyilvánosság elé. A népjóléti minisz'er ismerlelfe a 48-as és a mai földreformot. Kijelenti, hogy a 48-as földreform­nak óriási hordereje mellett sem volt olyan je­lentősége, mint a mostaninak. Amit a nagybirtokosok viselkedésére elmon­dot', sajnos, sok tekintetben igaz. A nagybirto­kosoknak azt a jogát, hogy tulajdonukat védel­mezzél-, természetesnek tartja. Amikor azt tapasz­taltuk, hogy a kommunizmus után a rettenetes állapotok helyrehozására a rekvirálás szükséges, belementünk abba jobb meggyőződésünk elle­nére is. A kisbirtokosok sokkal több áldozatot hoznak, mint a nagybirtokosok. A házhe'ykisejátitásra vonatkozólag fc:jelenb hogy eddig 40 000 házhelyet osztotta', ki. Nem lehet tehát azt álli'ani, hogy semmi sem történ*. (Dénes István: 500000 igénylő van.) Ami azt a kívánságot illeti, hogy a külföldiek birtokai­ból és a háború alatt szerzett birtckokból kö­zépbirtokosok is igényelhetnek, megjegyzi, hogy ez a töt vényben is bennfoglaltatik. A földérték­kataszternek községenkint való felállítását nem helyesli, meri ha a földadót a föld értéke sze­rint vetnék ki, ez a szegény emberek tönkre­tételére vezetne. (Drózdy : Ezt elengedjük.) A '•Szségi legelök kisajátítása még a tavasz folya­mán meg fog történni. Teljesen helyesli azt a kívánságot, hogy a földbirtokrendező b róság létszáma felemeltessék. Jelenleg 144 biró dol­gozik a földbirtok reform végrehajtásával. Ha azt látná, hogy a földreform végrehajtását oly erők akadályozzák, amelyeket megfékezni nem lehet, egy percig sem maradna tovább a helyén. Az elnök az ülést délután 4 óráig felfüg­geszti. A délutáni ülést 4 órakor nyitotta meg Hu­szár Károly alelnök: A háborús vagyonok megadóztat ísa. Meskó Zoltán: Meg van győződve, hogy a Ház minden tagja kivánja és sürgeti a földbir­tokreform mielőbbi végrehajtását. Az indemni­tást nem szavazza meg, mert a kormány nem terjesztette be idejekorán a költségvetést. Sür­geti a háborús vagyonok megadóztatását Égbe­kiáltó igazságtalanság az, hogy amig egyik em­ber a fronton szenvedett, addig a másik ide­haza milliárdokat harácsolt össze. Meg van

Next

/
Thumbnails
Contents