Szeged, 1922. december (3. évfolyam, 214-237. szám)

1922-12-03 / 216. szám

Egyes szám ára 13 korona. ktrkesitóség és kladóhiia­•I: KMctcy-ntca 6. (Prótéla­uélió, I. emelel 6.) Telefon U—J3. A .Sieged- megjele­lik hello kivételével mind. n up. Egres sznm ára 10 kö­rüli. Előflzclósl árak: E57 kóaapra Siegeden 240, Buda­•••len él vidéken 260 kor. H. J.! sl oiak : ,F Ihasabo. I mm. «, t(1„ liasjbu* I. hasíhoa 10 50, kél hasabon 14 korona. Apróhii­d.l»s 4 K. kút. r brliikkfl 8 K. Slfivegkditl Miltmenjck su'snkénl 40 K. Nyilltrr, r„ ládl és onoslhlr oU K Több­MÚi Jeladáwalarrnsk'Jmrn}. III. évfolyam. Szeged, 1922 december 3, VASÁRNAP. 216-ik szám. Ne ölj Ne ölj I Az volt a második világteremtés, mikor az Isten ezt a parancsot belevésette Mó­zessel a kötáblába Sinai hegyén. Az állatiból kiemelkedett emberi életnek ez az e!sö parancsa s az igazi ember ott kezdődik, ahol ennek a parancsnak élő ereje ven. Mégis jobb lelt volna, ha a Teremtő mindjárt az első teremtéskor az emberszivb* irta vo na bele az emberölés tilal­mát Mert í kőtáblán sokszor elmosódik az irás, néha percekre, néha esztendőkre, néha évtize­dekre s az isten képére teremtett emberek a gyilkolás olyan szomjával vetik magukat egy­másra, aminek a vadállatnál nem találni mását. Az állat csak akkor öl, ha éhes, vagy ha gyil­kos támadás ellen kell védenie az életét. A hidegvérű, öncélú embergyilkolás emberi talál­mány. Talán egyéb különbség nincs is a gyilkos ember, meg a vadállat közt. És természetes az, hogy csak az ember képes áldozata véres teste felett isten áldását kérni a végzett mun­kára, ha ugyan már előbb is nem kérte hozzá az Isten segítségét. Ne ölj I Isten ezt a parancsot nyilván nem csak a zsidók számára adta ki, hanem a keresz­tények számára is. Hiszen a Fiuislen még szi­gorúbban tilalmazza az emberölést, mint a Je­hova. A Jehovának, a hetediziglen bosszút állónak öröme telik a kánaániták kiirtásában, de a Fiu, a megbocsátó és szelid, azt hagyja testamentumul az emberiségnek még vérrel ve­rejtékezése napjaiban is: aki kardot ránt, az kard által vesz el. 0 yan testamentum, amely elöl a történelem bizonysága szerint ritkán van menekvés. Aki vérben dolgozik, viselje a Crom­welek, vagy Dantonok világhíres nevét, legyen politikai kalandor, mint Gritti volt, vagy őr­jöngő duvad, mint Szamuelly Tibor, az előbb­utóbb mind vérben vesz el, a maga vérében. Ne ölj I Az Isten törvénye nemcsak a muzsi­kokat védi, hanem a cárokat is, sőt a minisz­tereket és tábornokokat is. Még azokat a mi­nisztereket is, akik hadat üzennek, még azokat a tábornokokat is, akik háborúkat elveszítenek. A sokszoros gyilkosság, amit a görög kormány törvénykönyvvel a kezében elkövetett, égre­kiá tó megsértése az isteni törvénynek s min­dtn idegszálunkkal, minden érzésünkkel, min­den kulturösztönünkkel, a kiontott vér szagától való minden borzadásunkkal tiltakozunk ellene és várjuk a megtorlást a krisztusi testamentum értelmében. Be is fog következni, ha nem éppen bibliai alapon is; inkább a forradalmak tör­vénye szerint, amik már tíz év óta rázzák a görcg földet, hol mint forradalmak, hol mint ellenforradalmak, szép rendben váltogatjók egy­mást és szép rendben gyilkolják le egymás hí­veit, hol rövid uton, hol hivatalos apparátussal. Most Venizeloszék öltek s a legközelebbi alka­lommal majd Venizeloszék kerülnek a vérpadra, ez igy szokás a kártyában és a politikában, amey két foglalkozás nincs minden lelki ro­konság nélkül. A minisztergyilkosok kormánya azonban nem­csak az isteni törvényt sértette meg, hanem megsértette az európai politikai morált is, smely fel van háborodva azon, hogy a miniszteri fe­lelősséget Drákon szellemében értelmezik a gö­rögök, ha egyébként meglehessen elfajzottakis klasszikus őseiktől. Emberileg nagyon ér hető, ha Európa diplomatái és állanoférfiai nem hajlandók belenyugodni abba, hogy a görögök precedens-1 csináljanak a többi nemzetek szá­mára és ha ezzel indokolja a felháborodását az ántánt, teljesen igaza van. De az indokolás más. Az ántánt felelős áilamférfiai nem azt mondják, hogy ök nem hajlandók a politikai felelősség­nek a vérpadig való kiterjesztését elfogadni, hanem a civilizált világ Ielkiismereteképen tilta­koznak a hajmeresztő görög barbárság ellen. Ezt mondja Anglia, ezt mondja Franciaország és ezt mondja Olaszország. Ohó, hát van a civilizált világrak lelkiisme­rete? Hát hol volt ez a lelkiismeret a háború négy esztendeje alatt? Hol volt ez a lelki­ismeret akkor, mikor városokat gyújtottak fel, or? ágokat tetteK sivataggá és emberek heka­tombáit áldozták fel, akik semmivel se voltak bűnösebbek, mint a kivégzett görög minisztereit és tábornokok ? Hol volt ez a lelkiismeret Ver­saillesben, Seresben, Párisban, ahol nem egy­két boldogtalan politikust (ettek semmivé, h?­nem emberek millióit Ítélték örökös fegyházra s rabszolgaságnak jegyeztek el még meg nem született nemzedékeket is? Hol volt ez a lelki­ismeret akkor, mikor angol és francia áram­férfiak egymásnak bőszítettek törököt és görögöt és páholyukben hátradőlve nézték a véres kakasviadalt? Hol van a nagy nemzetek lelki­ismerete akkor, miltor tit'fos Ígéretek mákonyáv l nemzeteket, fegyvert lopnak a kezükbe és addig ingerlik őket egymás torka elvágására, mig egyformán el nem folyik a vérük, amikor a nagyhatalmak, mint vörösképü emberhús-mészárosok, nyugodtan előveszik a pénztárkönyvüket és összeszámolják, mennyi a a hasznuk az elhamvadt városokból, a levegőbe röpitett értékekből, a rothadó hullahegyekből, egész odáig, hogy mennyi spódiumot kapnak az ő nagy gyáraik a hősök temetőiből? Ne ölj! — sikoltja mindenki, akiben emberi érzés van, a mától holnapig diadalmaskodó görög gyilkosoknak, a! ik kis butorékok a sa­jat hazájuk történetében is. De mindenki, aki az emberiség kulturáját félti, azt kiáltja a vi­lág sorsát in'éző, titkos diplomáciával dolgozó, cifra nevü ántánt tanácsoknak is, mikor ember ­vérrel telt serlegeel koccintanak politikájuk si­kerére : ti se öljetek, ti igazi gyilkosok I meghódítják a kis Megakadályozták a görög király elmenekíilését. Nider tábornok benyújtotta lemondását, mert nem volt képes a tráciai hadseregben helyre­állítani a fegyelmet. Venizelosz hir szerirt azonnal Athénbe utazót', hogy kormányt alt­kitson. A görög király lemondására és annak ez óhajának a nyilvánítására, hogy az írszágot el­hagyja, nem került sor, mert a forredalmi bi­zottság előre tudatta a királlyá', hogy ilyen kí­vánságát nem teljesítheti. A forradalmi bizott­ság állítólag arról értesült, hogy a király met; akarja kísérelni a menekülést egy angol hadi­hajón, mert Athénben nem érzi magát biztonságban. Athénben hivatalosan megcáfolják a Duzmanis tábornok letartóztatásáról szóló hirt. Peidl Gyula és képviselőtársad Szegeden. (A Szeged tudósítójától.) Ma este a nyolc órai gyorsvonattal érkezett Szegedre Peidl Gyula es az ellenzéki politikusok, akik a város II. kerületének képviselőjét beszámolója alkal­mával Szegedre kisérték. Peidl Gyula kíséreté­ben megérkeztek Drózdy Győző, Farkas litván. Szeder Ferenc és Kéthiy Anna. Hegymegi Kiss Pál az éjszakai személyvonattal érkezik meg, mig Rassay Károly betegsége miatt nem jöhetett le Szegedre. A pályaudvaron összegyűlt választóközönség, amint a gyorsvonat a perron előtt megállt, lelkes éljenzésb-.í fogott, amely még akkor sem ért véget, mikor az ellenzéki képviselők ki­szálltak a kocsikból és az állomás előtti térre értek. Itt is hatalmas tömeg várakozott a kép­viselőkre és lelkesen ünnepelte őket. Most is tanúbizonyságot adott Szegednek népe, hogy hűségesen kitart a liberálizmus, az igazi demokrácia és ezeknek megtestesítői mellett. Peidl Gyula holnap délelőtt 10 órakor tartja meg beszámolóját a Széchenyi Moziban, ahol utána felszólalnak az összes képviselők. Dél­után 4 órakor Peidl a rókusi, 5 órakor pedig a móravárosi pártköröket látogatja meg. Este 8 órakor a képviselők tiszteletére vacsora lesz a Tisza-éttermében, amely igen sikeresnek Ígérkezik. A vacsorán részt ven ni óhajtók, amennyiben még elegendő helyet lehet szá­mukra biztosítani, megjelenhetnek a vacsorán anélkül, hogy a bejelentési ivet aláírták volna. Mi az igazi hazafias munka? A Szeged munkatársa ma este felkereste Peidl Gyulát és nyilatkozatot kért tőle az ellenzéki szövetség helyzetére és céljaira vonatkozólag. A képviselő a következőket válaszolta: — Azok a támadások, amelyeknek az ellen­zéki szövetkezés a legutóbbi napokban ki volt téve, semmikép sem lehetnek alkalmasak arra, hogy a szövetkezés egységét megbontsák. El­lenkezőleg, ha azt látjuk, hogy Gömbösék ha­ragszanak a szövetkezésre, ez azt bizonyítja, hogy jó uton haladunk és ez a szövetkezésnek csak megerősítésére szolgálhat. Nem is lehet ez másképen olyan szövetkezésnél, amelynek részesei egyrészt a dolgozó polgárság, másrészt a munkásság, mert ennek is, annak is életfel­tétele a konszolidáció és a békés munka bizto­sítása. A szövetkezett ellenzéki pártok töké­letesen egyetértenek abban, hogy az igazi ha­zafias munka az, melyet céljukul ők tűztek ki. Ezenkívül a földreformot tartom a politikai és gardasági élet tengelyének és igy az erre vo­natkozó törvény gyorsabb tempójú végrehajtásán fordul meg Magyarország jövője. Drózdy Győző a politikai helyzetről. A Szeged munkatársa beszélgetést folyta'ott Drózdy Győzővel is, aki a következőket mon­dotta : — Nagy örömmel jöttem Szegedre. Ezt a vá­rost a választások alatt ismertem meg, mert Szeged liberális közönsége a választási harcok­ból párját ritkító lelkesedéssel és kitartással vette ki részét. A szőve kezett ellenzék Debre­cen után holnap Szegeden bontja ki másod­szor zászlaját. Sajnálom, hogy pártunk vezére, Rassay Károly betegsége miatt nem jöhetett velünk. — A politikai heiyzetet addig, mig a jóvá­tételi kérdés nem lesz teljesen aktuális, kétség­kívül a földreform témája füti át legintenzívebben. Nagy szerencséje az országnak, hogy ezt a kérdést egyetlen párt sem sülyeszti az agrár­demagógia nívójára, de azt lehet mondani, hogy a Ház túlnyomó többsége belátja, hogy a nagy nyomor, szegénység és különösen a falusi vagyontalanoknak ínsége a földbirtok stabil | voltának köszönhető. Ez indította arra az agrár­demokra'a elvű ellenzéki képviselőket, hogy kormánypárti elvbarátaikkai egyesülve kénysze­rítsék a kormányt az 1920. évi 36. törvénycikk sürgős és komoly végrehajtására. A kormány szemében kellemetlenül hat ugyan ez a barát­kozás, mert hiszen nem lehetetlen, hogy az egységes párt lomha kolosszusát is megbontja ez a kérdés. Nemcsak az a csizmás képviselő, akit magnak meghagyott Gömbösék kegyelme', hanem valamennyi falusi kerület képviselőjének hovatovább lehetetlen lesz kitérni a földbirtok­reform erélyesebb követelése elöl. — A politikai prognozisom különben az,

Next

/
Thumbnails
Contents