Szeged, 1922. december (3. évfolyam, 214-237. szám)

1922-12-21 / 230. szám

Szeged, 1922 december 21. SZE1ED 8 83 korona 33 fillér — egy hónapra. (A Szeged tuu Jtójától.) Bizonyára kételkedve csóválja meg mipdenki a fejét, aki elolvassa ezt a cimet, mert valóban ma, a száznegyven koronás kenyérárak idejében hilietet'en is a cikk címének az az állítása, hogy akad ember, ak: egy hónapi munkájáért alig egy fél kiló kenyérre valót keres, de még hihetetlenebb az, hogy akad o'yan munkaadó, aki az alkalmazottjának egy hónapi munkáját egy fél kiló kenyér árával honorálja. p^dig amit ez a cim állit, az nem holmi áprilisi tréfa, hanem a legszomorúbb, a legtragikusabb valóság, de még sokkal tragikusahb az, hogy a munkaadó ebben az esetben a város, illetve az állam, a nyolcvanhárom korona harminchárom fillér havi fizetést pedig tizenöt szegedi néptanító kapja. A szCrsiálhasogító bdrökrácia dicsőségét hirdető eset a következőképen történt: A községi iskolaszék még szeptember elsején az ide vonatkozó törvényes rendelkezések alapján az üreseoésbcn lévó tanítói állások betöltésére tizennégy községi elemi iskolai tanítót választott. A községi elemi itkolai tanitók békebeli törzsfizetésűket a várostól kapják, a háborús pótlékokat, a drágasági, rendkivüli és beszerzési segélyeké, valamint a kedvezményes természetbeni ellátást (lisztet, cukrot, zsírt, szenet, tü;ifát és ruhaneműt) a rendszeres állásban lévó tanitók számára az ál am folyósítja, illetve az államnak kellene folyósítania. A szeptember elsején megválasztott tanítók azonbaa mind a mai napig az államtól nem kaptak egy fillért sem, hivi összjövedelmük az, amit a város pénztárából vesznek fel mindtn hónap elsö napján, ez pedig nem kevesebb, mint nyolcvanhárom korona és harminchárom fillér, mert a tizedik fizetési osztályba sorozott városi alkalmazottak számára annyit állapit meg a békebeli szabályrendelet. A tizennégy tarríó, akik között hat tanítónő van, már számtalanszor megsürgette a visszatartott állami illetmények kiutalását, de minden sürgetés, minden közbejárás eredménytelen maradi, még december e'sején is c;ak azt a bizonyos nyolcvanhárom korona harminchárom filléres törzsfizetésüket kapták meg. A baj akkor kezdődött, amikor a kulluszminiszte. október 6 án rendeletet adott ki, amelyben arra utasította a községi iskolaszékeket, hogy az üresedésben lévő tanítói állások betöltésére vonatkozó pályázati hirdetményben mondják ki azt is, hogy az állások betöltésénél elsőbbségi joguk van a végelbánás alá vont s 1922 junius 30 lka után menekült tanítóknak. A rendelet közölte azt is, hogy a kultuszminiszter a tanitóváiasztást még kivételesen sem hagyja jóvá akkor, ha a válasz ásnál nem vette figyelembe a községi iskolaszék ezt az e'sőbhségi jogot és a megválapztott községi ianitóx számára csak akkor folyósítja az állami illetékeket. ha az iskolaszék igazolja, hogy a megválasztott tanító érdemesebb és alkalmasabb, mint a pályázatban résztvevő „B" listások és menekült tanerők közül a legértékesebbek. Gaál Endre dr. kulturtanácsnok, a kOzségi iskolaszék elnöke a rendeletre vonatkozólag jelentést terjesztett fel a kulluszminiszteihe/. és jelentéseoen utalt arra, hogy a tanitóváiasztásokra vonatkozó törvényes szabályok szerint az iskolaszék titkos szavazással választja a tanítókat, a miniszter rendeletét az iskolaszék tehát nem hajthatja végre. A kulturszer.átor jelentésére válasz nem érkezeti, a miniszter nem vonta vissza a rendeletét és a szeptember elsején megválasztott tizennégy tanító az egy hónappal később, október 6-ikán kibocsátott rendelet értelmében a 83 korona 33 fillér törzsfizetésen kivül nem kap egy fillért sem. Lantos Béla iskolaigazgató vezetésével szerdán délelőtt az érdekelt tanitók és tanítónők küldöttsége kereste fel dr. Aigner Károly főispánt és dr. Somogyi Szilveszter polgármestert. A főispánt informálták a lehetetlen helyzetükről és aira kérték, h)gy sürgősen lépjen érint kezésbe a kultuszminiszterrel a négy hónap ótn visszatartott fizetésük kiutalása érdekében. Megkérték a főispánt arra is, hogy támogassa a város hatóságánál azt a kérvényüket, amelyben a visszatartott illetményeik kiutalásáig nagyobb előleget kérnek a várostól, amit azután egyösszegben fizetnek majd vissza. A főispán meglepetéssel értesült a tanitók lehetetlen helyzetéről. „Mély szomorúsággal tölt el, — mondotta a küldöttségnek — hogy ilyen nehézkes az állami adminisztráció, de mást nem gondolhatok, mint azt, hogy valami technikai akadály merült fel." Megígérte különben, hogy táviratilag keresi meg ügyükben a kultuszminisztert. A küldöttség ezután a polgármestert kereste fel, aki szintén megígérte közbenjárását és megkérte a tanítókat, hogy az előleget beadványban kérjék a város tanácsától. A tanács majd a kérdést a decemberi közgyűlés elé terjeszti. Életfogytiglani fegyházra ítélték Nagy Sándornét (A Szeged tudósítójától.) M i délután három órakor nyitotta meg ismét Fischer Frigyes elnök a Nagy Sándorné és Kotormán Júlia mérgezési pőrének f^tárgyalását. Dr. Horánszky Miklós királyi ügyész vádbeszédének elején Nagy Sándornak szellemét idézi, hogy lássa az igazságot. Felolvassa a Közérdek cimü lap vezércikké', amely Nagy Sándort halála alkalmából méltatta. Ha valakit a kőz igy parentál el, akkor kegyeletsértés azt állítani, hogy Nagy Sándor részeges, durva lelkületü ember volt. — Még a főtárgyalás be sincs fejezve — mondotta az ügyész — éí már is van egy jogerős Ítéletünk. Gerencsér Ferenc kórházi főápoló, aki a mérget szállította, letartóztatása után néhány nappal ítélkezett önmaga felett: megmérgezte magát. Van egy másik halott is, a 75 éves Olasz Istvánné, aki a földi Ítélőszék elöl az égi ítélőszék elé kerül. Két vádlott áll ma már csak előttünk, Nagy Sándorné és Olasz Pálné, született Kotormán Júlia. Nagy Sándornét bűnösnek találja szándékosan elkövetett gyilkosság bűntettében és ezért kéri a bíróságot, hogy ítélje halálra. Kotormán Júliát bűnrészes tettestársként vádolja az ügyész. A mérgezési pörökben rendszerint két egyén szerepel, az egyik aki megszerzi, a másik aki beadja a mérget. A mérgezés szereplői legtöbb esetben nők. Jellegzetes tulajdonsága a mérgezéseknek. hogy a halál huzamosabb idő után következik be, a másik, hogy a gyilkos rendszerint orvosi segédletet, orvosi kezelést alkalmaz az áldozatnál, hogy palástolja bűnét. A mérgezési bünpörökben mindig két indítóok található: a szerelem és a vagyonszerzés. Jelen esetben a bűnös szerelem vitte rá Nagy Sándornét férje elpusztítására. A mérgezést csak előre megfontolt szándékkal lehet e'kővetni. Hivatkozik az orvostudományra, a szakértők és az országos müvegyész leletére, amely kétségtelenül igazolja, hogy Nagy Sándor holttestében nagymennyiségű higanyt találtak, amely szublimátpor alakjában a szájon keresztül adatott be neki. Nagy Sándorné először Galina gyógyszerésztől akart mérget szerezni. Miután ez nem sikerült, Gerencsér kórházi főápolóhoz fordult, akit pénz, föld és egyéb Ígéretekkel rábírt a kért méreg kiszolgáltatására. A mérget fokozatosan, apródonkint, férte éleiébe keverte. Férje emiatt többször nem ette meg feLsége főztjét, mert megérezte rajta a bűzös szagot. Kotormán Júlia a méreg megszerzésénél közvetített. NMa enyhítő körülmény, hogy Nagy Sándorné házat igért neki. Nagy Sándornénál azonban nem lehet enyhítő körülményt felhozni s ezért kéri a halálbüntetés alkalmazását. Dr. Balassa Ármin mondott ezután két és fél óráig tartó, nagyszerűen felépített védőbeszédet. A kegyelet, amelyet a királyi ügyész Nagy Sándorral szemben alka mázott, nem kényszeritheti őt arra, hogy halálra itél'essen egy vádlottat. Nagy Sándorné a férje tudtával tartott szeretőket. Ha a férjnek elválási oki lett volna, hát miért nem vált el? A férj igenis tudta, hogy szeretőt tart az asszony és ennek semmi indoka nem volt, hogy Nagy Sándort eltegye láb alól. Ha lett volna, akkor elsősorban a szeretőjét vonta volna bele a bűntettbe. Híres jogá-zok könyveiből olvas fel idézeteket a tanuk elfogultságáról, a sugalmazott beismerő vallomásokról és a malomalalti pletykákról beszél, amelyek ennek a bünpörmk alapját képezik. Aggoda ómmal tölti el, hegy a biróság n -gy elői éle tel kezeli a vádlottat. Az igazságügyi orvosi tanácshoz olyan felterjesztés men4, amely valósággal előre bizonyítottnak veszi a gyilkosságot Az igaz^gügyi orvosi tanács különben is csak ugy véli, hogy a higany szublimát folytán került a gyomorba, holott orvosilag bizonyítani tudja, h'igy Na^y Sándor betegségének tüneteiben a Calomel hatása je entkezett. A főtárgyalás során sok mindenféle levélre történt i ivatk ^zás, amelyben Nagy Sándorné mérget I ért volna többek ől. Csodálatos, h >gy a taiuk egyetlen ilyen levelet sem trdnak produkálni. A i orvossz kértő-'. szerint is a mérgezés csak a december 4 ike után történt végrendelkezés és a december 7 iki halál között történhetett. Hol vai a bizonyíték, hogy az alatt az idó a'att beadták a mérget Nagy Sánd rnak? O maga azért vé^rtndehezett, mert tudta, hogy g>ógyithalatlan b.teg. Másnap, ötöd kén azt mondta az egyik cselédjének, hogy te sem fogsz már többet engem kiemelni az ágyból. Aznap tehát elbúcsúzott a cselédjétől. — Nekem — mo-doth dr. Balassa Ármn — szent a meggyőződésem, hogy azon a december 6 i napon nem Nagy Sándorné adott mérget az urának, hanem a beteg férj maga vett be valamit, a tünetek szerint Calomelt, a f'-jdalmai ellen. Végül is védence felmentését, legrosszabb esetben pedig a 309. § alkalmazását kéri Utána Kotormán Júlia védője, dr. Márton József tartotta meg védőbeszédét. Az ügyész fejtegetésének azzal a részével polemizál, amely a sze.elmet tette a biln elkövetésének indító okául. A tárgyi bizonyítékok hiányosságát vitatja. Gerencser öngyilkossága míg nem beismerés, csak a bün magira, vállalása. És vájjon az az étel, amit Nagy Síndor nem evett meg, tényleg mérgezett voit-e? Ezt senki sem vizsgálta meg. — Én, mint volt biró — mondotta dr. Márton — kijelen, hetem, hogy ebben a bünpörben ha nincs bizonyíték a halálos Ítéletre, akkor semmire sem lehet elitélni a vádlotiakai. Kotormán Júlia felmentését kéri. A bíróság a vádlottakat kérdezte meg ezután, hoav van-e még mondani valójuk. Nagy Sándorné halkan, akadozva felel: Ne lessék hitelt adni a sok igaztalan vallomásnak. Ártatlannak, tisztának érzem magam. A biróság hét órakor hirdette ki az ítéletet nagyszámú közönség jelenlétében. Bűnösnek mondották ki Nagy Sándornét a büntető törvényköv 278. §-ába ütköző szándékos emberi lés bűntettében és ezért életfogytiglani fegyházra és tiz évi hivatalvesztésre itélte. Olasz Pálné, Kotormán fuliát tettestár si minőségben bt évi fegyházra és tiz évi hivatalvesztésre i.élte a biróság, amely bői 11 hónapot kitöltőt nek vettek. Az itélet indokolásában megállapította i biróság az ötéire irányuló szándékot, a halálbüntetést azonban a vádlott büntetlen előéletére és csekélyebb értelmüségére való tekintettel mellőzte. Az itélet ellen ugy az ügyész, mint a védők felebbezést jelentettek be. tffct község ..-. ki osztrák-magyar határmegállapitS bizottság magyar delegációjának vezetője 1923 janár 10-én fogja Magyarország szánára átvenni a népszövetség folyó évi szeptember 27-iki határozata folytán Magyarországnak itéit hét vasmegyei községei, nevezetesen Nagynirdát, Ktsnardát, Felsőcsatárt, M.gyarkeresztest, Horvátlövőt és Pornóapátit egész terjedelműkben. Ugvaaezen a napon fog Magj arország számára átvétetni a békeszerződés áital Ausztriinak itélt Pinkamindszent, Felsőrönk, Ribafüzes, Felsőszöln községek határaiban mintegy 1400 katasztrális hold kiterjedésű terület. Ausztria viszont átveszi a határ megállapító bizottság által neki itélt vasmegyei Ló vsad kö?ség<:t. Belvárosi illatszertár Klas D.-palota,Tóth Héterei uemben T«l*fOII 1-0%, H9 Valódi Houbigant, Ideái, O ty, L'Origan, Schipper Ámbra, Kaliforniai mák-parfümök eredeti üvegekben és kimérve még Pa;'-fi J711 po és valódi Mária a réjl árban I "TOijU *lin» Psrins Jülickplatz és Rud jlfplatz, továbbá francia kölni viiek 1 Legfinomabb angol szappanoki Kéz- és ircápotó szerek 1 Leg injmabb pouderek a legolcsóbb árban)