Szeged, 1922. december (3. évfolyam, 214-237. szám)

1922-12-21 / 230. szám

Egyes szám ára 10 kor»ona SurkcutAaég é» kladóMvnnJ: Kfllc»«j olc« 6. (Prófétaná0ó. I. emelet i.) Telefon D—JJ. A .Sieted* «eg)ele•u fcéttö kivételével minden Mp. Egyu tiáin éra 10 komí. EMflzetéai árak: Egy Wisapra Siejjeden 140. BudaMiien éa vidéken 260 kor. Hlrr1e1.il aruk rih.»r bon 1 mm. 4, . ijy boti 7. másfél hasabon 10V), kél kasébon 14 koronr. A<i,.Mrdelra 4 K, kövér bciulkrl 8 K. SlÖTtgkttltl kftikm. ry«l »oroiik. nl 40 K. Njllllér. < ,a ladl el orvoal hir i<iK.To'.ibudrl feladaanél árer.ictlmeny. III. évfolyam. Szeged, 1922 december 21, CSÜTÖRTÖK. 230-ik szám. Trója. Lausanreban a tengerszorosok kérdésén veszekszenek, a csanaki semleges zóna mentén pedig *zemközt állanak egymással az ántánt tengerészei és Kemal basa katonái. Lfivészárkaiktól alig néhány kilométernyire, ahol Tenedos szigeiével szemben lankásan lejtenek akisázsiai partok, állanak romjai a szent városnak, mely öröitké élni fog Homeros költeményeiben. A helyhez két legénynek az emlékezete füzfdik. Az egyik a világ leghi'esebb haborujának a története, melynek a vilégszép Heléna állott a középpontjában, a má>ik az emberi akarásnak és tudásszomjnak a regénye, amely feltárta egy évezredi k előtt letűnt világnak a titkait. Schliemann Henrik, akinek nevéhez a régi Trója fel'árásának a dicsősége fűződik, pon;osan száz esztendeje szülttett a németországi Neu Buckorsban. A körülményei egyáltalán nem voltak romantikusak. Egy kis fűszeresnek volt a fia, akinek hosszú esztendőkön keresz.'1 keserveden kellett küzdeni a megélhetés gondjaival. Ö is boltos lett, mint az apja volt, de állandóan olyan cél lebegett eiótte, amely nem napyon volt összeegyeztethető az üzleti józansággal. Vagyont akart szerezni, hogy ki tudja ásni Trója romjait, amelynek falai fölött Achilles, Agamemnon, Hektor és Aeneas emléke lebeg. Mint oly sok esetben történni szokott, az ő ese'ében is, amit egy fanláziára hajló iélek megálmodott, igazabb volt anrál, amit a be;üVön rágídó tudósok könyveikben mtgirtak ts igaznak hirdettek A fiatal Schliemann egv este az lllas egyik részletét hhlloita elszavalni. Megragadta a versek szépsége és megfogamzott benne a meggyőződés, hogy egy köl'emény, amelyben oly sok az elevenség, meggyőző erő, nem lehet tiszta képzelet szüleménye, hanem valóságot ktll takarnia. Ennek a valóságnak a bebizonyítása lett életének az igazi célja és tartalma. Mikor anyagilag elég erősnek érezte magát, hogy vállalkozását végrehajtsa és 1863-ban elindult Trója romjainak a felkeresésére, az egész világ szoba'udósai ugy mulatlak rajta, mintha El Dorado meseországát akarta volna megtalálni. Százszor bebizonyították, hocy tz I ias csak költemény, a görögök előtt pedig nem volt kultura és civilizáció az aichipela^oson és Kísázsia partjain. Hogy is lehet'.eh volna olyan hatalmas városok, aminőkről Homeros regél, a t'örténclemelőtti idők barbár világának közepette ? Schliemann mégis elindult útjára. Hét évi kutatás után néhány mérföldnyire a Dardanellák bejáratától rábukkant egy pontra, mely hite szerint megfelelt a homerosi Trója fekvésénei;. Ásatásai eredménnyel jártak. Megtalálta egy nagy városnak a falait, melyek a megszámlálhatatlan századok előtti ostromnak a kétségtelen nyomait viselték magukon. Meggyőződése erősebbnek bizonyult a tudósok papir bölcseségénéi: a mesék ködében elvesző Trójának eltemeteti falai tárultak fel az egész világ számára. Az eredmény Schliemann! még merészebb vállalkozásra késztette. Álment Görögországba és tisztán Homeros nyomán felkutatta Agamemnonnak a Tróját ostromló görög hadak vezérének a sírját, akit hűtlen asszonya a háborúból való hazatérése után megöletett. Schliemann fegy verzetet és fegyvereket talált a sirban, melyek pontosan megfeleltek Agamemnon felszerelésének, amint azt Homeros megénekelte. A bizonyítás perrendszerüen tökéletes volt. Többé nem lehetett kételkedni a keres,k?dősegédb5l lett archeologus igazában. Schliemann felfedezéseinek hirére a régészeknek egész raja özönlötte el a Dardanellák klasszikus partjait. Hissartiknál, amely a hajdani Trója helyén emelkedik, hat város romjait találták meg, egymás fölé építve. A várost olyan időkben, melyekre történelmi emlékeink már nem nyúlnak vissza, öt izben os'romolták ' meg és tették a földdel egyenlővé s mind az öt izben újból fölépült. Még a legalsó réteg is egy o'yan magasfoku kuüurának a nyomait viseli magán, amely messze fölötte áll a barbárságnak. Ez a kultura alkalmasint az egyiptomival egyidős krétai kulturának lehetett a kisarjadása, melyet az akkor m^g nyersebb görögök csak nthezen tudtak fegwerrel leverni. Győzelmükben azonban adót fizettek a legyőzötteknek : fokról-fokra elsajátították azok szellemi éitékeit és csodálatosan megtermékenyítve hagyták örökül a későbbi s/ázadokra. Olvasván Schliemannak regényes történetéi, az Hús hősi páiviadalait és melléjük állítva a lausannei konferenciáról szóló távirati tudósításokat, melyek a Dardarellák kérdése felett támadt vitákról szárr ólnak be, akaratlanul is bizonyos gondoht- és képzettársuláoOk kezdik üzri j tékukat. Vájjon mi lehetett a jelentősége az el emet«tt hat váro'nak és mi Í. jelentősége annak a diplomáciai harcnak, melyet a szövetséges oro zok és törökök vivnak az ántínt hata masságaival ? A válasz talán különös, de természet s. A hat várost azok a királyok emelhf-tlék, akik a nemzetközi kereskedés híjr.alán vámot szed'ek a Dardanellák hajóforgalma "után. Régi kifejezéssel élve kalézkodtak, a modern diplomáciai tolvajnyelv szerint pedig a tei.geri zsáHmányjog elvét alkalmazták az állami felségjoguk alá tartozó vizeken. A lerombolást azok végezték, akiknek asszonyait, biborszöveteit es egyéb földi kincseit ezek a kalózkirályok és marcona hajósaik elrabolták. Manapság sem szokatlan módon, fegyveres erővel küzdötték ki maguknak a tengerek szabadságát és a tengerszorosok semlegességét nemzetközi felügyelet alatt. A régi dolgokat gyakren csak azért nem értjük meg, mert nem tudjuk rájuk a modern kifejezíceket alkalmazni. Ha ez sikerül, minden megv !ágo-odik. A félistenek emberekké válni*, akik hozzánk hasoi.lóan éreznek, gondolkodnak, cselekszenek, harcolnak és gyilkolják egymást asszonyért, léb?s jószágért, 'Óidért és arany marháért. A f-.gyverek változtak talán, ez igaz. De hol var. a haladás a félig nyers marhahúst fala ozó görög királyok gyülekezetétől a párisi békeszerződésekig és a lausíinnei konferenciáig ? A feleletre adósak maradnak Trója romjai és a világháborúban elpusztult virágzó falvak és városok, Hektor holtteste és a háborúban elhullott milliók, a rsblárcra fü ött hadifoglyok és a rabszo gasorsra kényszeritett nemzetek. A Dardanellák kérdése még mindig aktuális. Még mirdig Trója fátuma !eb g az emberiség fölött... Ismét baloldali elnököt választott Lengyelország. Ma délten folyt le a ler gye' köztársaság elnökének megválasztása. Az első szavazáe alkalmával, ímely klrűlbelül 1 óraker é't véget, a baloldal jelöltjét, Wojcechowszki Sztaniezlót választották m<g. Wojcechowszki régebben belügyminiszter volt és harn inc év előtt a lengyel ??úCÍ8lista párt alakításában vett részt. Az 1905. évi forradalomban Wojceohfiwszki nem érteti egyet a lengyel szccialista párt radikális irányával és kilépett a pártból. Eiután szövetkezetek szervezésível foglalkozott s ezen a téren egész Lengyelország terülelén nagy eredményeket Ért el. A legutóbbi időben az uj elnök a lengyel néppárthoz közeledett, mely őt je.ölte az elnökségre. A Lengyel Távirati Iroda jelen ti: Wojcischowsky Szaniszló elfogadta a köztársaság elnökévé töitér.t megválasztását. A tengerszorosok kérdése. A törökök állhatatosak és egy tapodtat sem tágítanak követeléseiktől. Ugyanezt testi lord Curson is A törökök azt mondják, hogy a konferencia végéig odahatnak, hogy ez a kérdés függőben maradhat a rékeszerződés megszövegezéséig. Akik ismerik Izmed taktikáját, azzal biztatnak, hogy a török delegáció a tengerszorosok kérdésében hajlandó engedményekre, de csak akkor, ha a nagyhatalmak is engedékenyek lesznek a kapituláció kérdésében. Csicserin kedden este egy francia hírlapírónak azt mondta, hogy Oroszországot semmi szín-alatt sem lehet kiiekeszteni azok közül a hatalmak közül, amelyek a Dardanella-szerzódés aláírására hivatottak. Mikor Csicserin azt látta, hogy a Fekete-tenger elzárására vonatkozó terve semmiféle .ámogatásra nem talált, elhatározta, hogy egyetlen más tervet sem enged sikerre jutni s minden javaslattal szemben obstruálni fog A zövetségeseknek szándéka, hogy minden halogató taktikát vis&zau'asitanak. Az oroszok ellenjavaslata semmi egyéb, mint az orosz eredeti javaslat felvonulása némi módosítással. A szövetségesek remélik, hogy a törökök felismerik ennek a taktik.inak igazi célját és visszatérnek ahhoz az eredeti maga artásukhoz, hogy a szövetségesekkel együttesen működ lek a béke megkötése érdekeben. A konferencia körében rendkívül élénken tárgyalják a mai ülést, amelyen a tengerszorosok kérdíse szerepel. Megállapítják, hogy az orosz javaslatot elutasították és a tanacskozás folyamán már rem is fogják többé elővenni. Azonkívül 'jízonyos ultiniát jmszerü jelentőséget tulajdonítanak Curson kijelentésének Törökországgal szemben, aki elutaíit minden további javaslatot Abbpl a körülményből, hogy az angol 4ergerészeti és katonai szakértők Londonba visszatértek s Angolország nem szándékozik tervét többé megváltoztatni, bizonyosra veszik, hogy a szövetségesek a tengerszorosok kéidésében teljesen és véglegesen megállapodtak. Az ellenzék kivonult a pénzügyi bizottságból. (A Szeged budapesti tudósítójától.) Körülbelül két hét előtt Rupert Rezső e*y interpellációjában íulyos vádakat emelt a kormány ellen, tőzeg-s'erződéisel kapcsolatban. A nemzetgyü és akkor a vádak megvizsgálását a pénzügyi bizottságra bízta. Tegnap déluHn a pénzügyi bizottság tsgj it arról értesítették, hogy szerdán este gyűlés lesz. A bizottcag váratlan és gyors összehívásának az volt az oka, hogy Ruptrl Rezbő, aki minderről semmit sem tudott, tegnap eiufazott Budapestről és igy a pénzügyi bizottság ülésén nem vehetett részt. Az ülésen Neubauer Ferenc ismertette a tőzeg szerződést. Utána Rassay Károly szólalt fel és kijelentette, hogy teljesen lehetetlennek tartja, hogy ilyen rövid ismerietes után állást foglaljon ebben a nagyfontosságú ügyben. Arra kéri a pénzügyi bzotiságot, halassza el a döntést, hogy a trgoknak alkalmuk legyen a kérdés alapos áttanulmányozására. Bethlen István gróf miniszterelnök Rassay indítványának elutasítását kéri. Rupert Rezső nem jelent meg az ülésen, amiből arra következtet a miniszterelnök, hogy ő n aga sem veszi komolyan az egész ügyet. Rassay Károly felvilágositotla ezulán a miniszterelnököt, hogy Rupert miért nem volt Budapesten akko;, amikor össz;hivták a bizottságot. Peyer Károly azt indítványozta, hogy Rupert interpellációját nyomassa ki a bizottság a nyilvánosság tájékoztatására. A bizottság ugy Rassay, mint Peyer indítványát elvetette. Haller István ekkor szólásra emelkedett és kijelentette, hogy az ellenzéki képviselők nincsenek abban a helyzetben, hogy a további tanácskozáson rés2t vegyenek és ezért kivonulnak a bizottságból.