Szeged, 1922. november (3. évfolyam, 189-213. szám)

1922-11-17 / 202. szám

Szeged, 1922 november 17. SZ EQ ED litikai célokra pénzt fogadtam volna el valakitfii. Rothenstein Mór: Zsidó pénzt I Biró Prónay: El kell ismernem és köztudomású dolog, hogy a választásokhoz igenis kell pénz és hogy nekem is pénzembe keriilt a választás. Dc kijelentem, hogy ezeknek a költségeknek a fedezésére semmiféle idegen helyről pénzt nem szereztem. Rassay Károly: A többi pénzről beszéden ! Oróf Bethlen István miniszterelnök Rassay felé: A maga mandátuma tiszta ? Rassay: Mi sem fogunk tűrni ilyen hangot! (Nagy zaj.) Utána gróf Ráday Qedeon kért szót. Rassay képviselő ur azt mondotta, hogy báró Prónay gróf Rádayva. megkísérelte az ellenfelét megvesztegetni. (Rassay Károly: Nem igy mondottam) Gróf Rádoy: Ha a képviselő urTtijelenli, hogy nem igy mondotta, akkor az én felszólalásom tárgytalan. Nem tűrünk el más gonoszságokat sem ... Rassay: A kiskuntial3si mandátumról volt ció. Lehetetlen szó nélkül hagyni ezt a választást. Ez volt ugyanis az a mandátum, ahol a pói választásnál a két ellenzéki jelölt együttvéve sem kapott an.xyi szavazatot, mint a kormánypárt jelöltje. Ez volt az a választás, ahol katonák zavarták szét a választókat és nem engedték őket szavazni. {Drózdy Győző: És ilyen mandátumokkal még ki mcriK nyitni a szájukat 1 (Nagy zaj.) Az elnök Reisiuger Jánost renureu'.asitj*. Esztergályos János: Piszkos mandátumokf Várnay Dániel: Minden vásárolt mandátum piszkos I Nagy zaj) Rassay: Állítom, hogy ai ellenzéki jelöltnél Rádayra va'ó hivatkozással megjelent valaki és pénzt kináit neki, ha visszalép a jelöltségtől. (Gróí Ráday mosolyogva ül helyén és a vállait vonogatja) Rassay (a miniszterelnök felé): Nem fogjuk ezt a hangot eltűrni mi sem I Es nem tűrünk el más gonoszságokat sem! (Taps a baloldalon, nagy zaj a jobboldalon) Elnök: Felteszem a kérdést, kivánja-e a tisztelt nemzetgyűlés, hogy Rassay Károly képviselő urat most elhangzott imparlamentáris kifejezése miatt a mentelmi bizottság elé utasítsam? (A jobboldal és a jobbközép feláil, a baloldal tiltakozik és a padokai veri.) Elnök szólni akar, de a nagy zajban nem jut szóhoz és a házszabályokban lapozgat. (Drózdy: Ezért fizetést felvenni 1 Hiszen még a házszabályokat sem tanulja meg!) Elnök: Felolvassa a házszabályok '258. szakaszát. Rassay többizben eltért a tárgytól, többrendbeli figyelmeztetés után az elnöknek joga van felvetni a kérdést. A különbség csak az, hogy a képviselő urak másként magyarázzák a házszabályokat. (Friedrich István: Igy nem játszunk! Se költségvetés, se házszabályok? Ez már sok egy kicsit.) Az elnök: Rassay képviselő urat már egyszer rendre is utasítottam. (Felkiáltások a baloldalon: Az nem volt rendreutasitás.) Friedrich István: Egy napon szépen kidobálnak innen valamennyiünket) Az elnök az ülést öt percre felfüggeszti. Félegy után Almássy László elnök újból megnyitja az üléht. Rassay Károly képviselő ur beszéde végén olyan kifejezési használt, mely a parlamenti illembe ütközik. Ezért őt rendreutasítottam. Közben azonban olyan óriási tumultus és lárma keletkezett, hogy feltehetőleg sem ő, sem más képviselőtársa a rendreutasitás! nem hailotta. Éppen ezért a szavazásra irányuló előterjesztésemet visszavonom és kérem azt tárgytalannak tekinteni. (Helyeslés a baloldalon.) Hitelesítették a mai ülés jegyzőkönyvéi, majd Almássy László elnök az ülést berekesztette. Karácsonyi és újévi ünnepekre mielőtt bármiféle 366 ruhaszükségletét beszerezné, kirakataimat tekintse meq! Grósz Henrik aivatáruháza u „ARANY PILLÉHEZ'*, Kl.uiíltér 1. Az angol álláspont győzött a török kérdésben. Izrred basa a lausannei értekezletre kiküldött török főmegbizott, aki jelenleg Párisban időzik, tegnap este látogatást lett Poincaré francia miniszterelnöknél. Lord Curson külügyminifzternek a közel keleti kérdésre vonatkozó memorandumát lord Harding párisi brit! nagykövet nyújtotta át Poincaré miniszterelnöknek. Az emlékirat azokat a főpontokat tartalmazza, amelyek tekintetében Curson véleménye szerint a szövetségeseknek össze kell egyeztetni politikájukat mielőtt a lausannei értekezletre mennének. Francia politikai körökben általában ugy vélekednek, hogy Poincaré nem támasztott semmiféle nehézséget és aláirta a britt kormány felfogását. Ha ez bekövetkezik, lord Cursorí abban a helyzetben lesz, hogy a hét végén Lausanneba utazhat. Útja Páris-n keresztül fog veze'ni, ahol találkozik a franca miniszterelnökkel. , . n . , A Times azt irja, hogy London és Paris legutóbbi eszmecseréje kitűnő eredménnyel járt. A lap értesülése szerint a francia kormíny kifejezetten megígérte, hogy abban az esetben ha a törökök megakarnák sérteni a mud*niai egyezményt, ő is erőszakot fog az erőszakkal szembe hslyezni. Olaszország ebben az esetben hasonló felfogást vall. Izmed pasa a párisi sajtó képviselői előtt kijelentet'e, hogy az uj Törökország nemcsak katonailag győztes ország, hanem oly nemzet, amelyet a felszabadulás és talpraállás szelleme hat át. Törökország a világ legtökéletesebb demokráciája. , " -- > frj — . — 1 Mussolini bemutatkozása a parlamentben. Mussolini miniszterelnök az ujbó! összehívott parlament ülésén elmondott be szód J során többek között ezeket mondotta: — Háromszázezer í-.llig felfegyverzett, mindenre kéaz fiatalembe.rel, akik szín e vallásos kötelességtudással áll ak rendelkezésemre, megfenyítettem volna mindazokat, akik rossz hirt terjesztettek a fascizmusról és megkísérelték azt, hog» jóhirnevét bemocskolják. Mus oiini meleghangú hódolattal és d cséretlel emlékezett meg a ki.átyról, aki elfojtotta az utolsó órák reakciós kísérleteit. Programot akarnak tőlünk — folytatta — de hiszen nem programra van szükség Olaszországban. Azok az emberek hiányoznak, akik végre tudják hajtani a programot. A békeszerződéseket, melyek lehetnek rosszak, le'ie'nek jók, ha már aláírták é; ratifikálták őket, alkalmazni is kell. Ha ki f jg világtani leieietetlenségtik, akkor foglalkozni ke'1 a zal a goid> lattal, hogy megvizsgáljuk az államok kölcsönös helyze'ét. Az a szándékom, hogy szembenézze!; Olaszországnak az ántántban való elhelyezkedésével is. Az ántáni vagy meggyógyul, vagy pedig üt az utolsó órája. Olaszország teljesiti kötelezettségeit Ausztriával szemben és szándékában van Magyarországgal és Bulgáriával a gazdasági összeköttetést fejleszteni. Az olasz kormány minden állami üzemre nézve megszüntette a nyolcórás napi mulkaid 31. Általában kimondta, hogy ez az elv ne ti tartható fenn, mert különbéi a gazdasági élet látja kárál. Minden olyan esetben, amikor a munkaidő meghosszabbíttatott, a gyárvállalatok elleniéibi jutnak a munkásokkal. A kormány hathatós támogatást helyez kilátásba az üzemekben. A minisztertanács tegnapi ülésén foglalkozott a választójog reformjával s elfogadta Mussolini javaslatát, amely nem jeleit ugyan visszatérést a régi rendszerhez, de a most érvényben levő arányos választási rendszert oly módon kivánja reformálni, hogy egyrészt lehetővé teszi valamennyi párt képviseletét, másrészt biztosítja a parlamentáris többség kialakulásá. A tanács megszavazta az első buzavalutás fizetést (A Szeged tudósítójától.) A mai tanácsülésen Bokor Pál polgármester-helyettes elnökölt, mivel dr. Somogyi Szilveszter polgármester tegnap Budapestre utazott. A gazda hiánya mindig megérzik a városi ügyek intézésénél, mert a tanács a fonlosabb kérdéseket nem igen meri, de meg legtöbbször nem is akarja a polgármester nélkül eldönteni. Senkisem tudja ugyanis, hogy az esetleges tanácsi határozat milyen polgármesteri szándékkal ütközik össze és hol zökkenti ki a várospolitikát a rendes kerékvágásból. A csütörlöki tanácsülésen is megérzett a gazdátlanság. A tanács tagjai szokatlanul vidám hangulatban gyűltek össze a pompásan befűtött tanácsteremben és eleinte mindenről beszéltek, csak azoknak az aktáknak a tartalmáról nem igen, amelyek szinte észrevétlenül siklottak át az elnöki aláíráson. Általános derültség fogadta az elké3ve érkező Balogh Károlyt, akinek az állát egyhetes íehér szakáll borította. — Tán meghalt a borbélyod Károlyka, röppentette a kérdést feléje a mindent észrevevő Gaál Endre. — Nem halt meg egészen — fűzte tovább a szól a pénzügyi tanácsnok — csak felemelte a taksát. Ugy felemelte, hogy a szerény tanácsnoki fizetésből már nem futja. A kulturszenátor még tovább fűzte a témát, de valami fonlosabb ügydarab került az elnök elé, amely mégis egy kis figyelmet érdemelt és igy a helyettes polgármester „elnöki joíu alaoján csöndet kért". 6 A csend azonban csak rövid ideig tartott a fesztelen hangulat visszazökkent a régi mederbe és csak akkor változott át hivatalos komolysággá, amikor Balogh Károlyra került a referálás sora. A figyelem még fokozódott, amikor a pénzügyi tanácsnok szinte mentegetőzve mondotta, hogy az ideiglenes városi kocsisok aktáját már második hete minden tanácsülésre behozza de a tanács sohasem határozott. Most azonban — a.:nak ellenére, hogy a polgármester nincs jelen — mégis dönteni kell, mert a kocsisok nem várnak tovább, ilthagyják a város lovait, aztán ki gondozza őket. A főjegyzőnek nem igen tetszett a dolog, szerinte meg kellene várni a polgármestert, azonban a polgármester-helyettes kapadtálására mégis hozzájárult ahhoz, hogy tárgyalják le a kérdést, de garanciát kér arra, hogy a tanács hozandó határozatát akkor is fenlartják, ha a polgármester hazajön és esetleg más lesz az álláspontja, mint a tanácsé. Balogh Károly ezután elmondotta, hogy az ideiglenes városi kocsisok a gazdasági intéző utján fizetésemelést kérnek. Eddig havi hatezer koronájuk volt, most tízezret kérnek és ezenkívül külterületi szolgálatukért ugyanolyan napidijat, mint amilyent a város rendes kocsisii kapnak. Várhonyi Jenő gazdasági intéző azt javasolja, hogy a tanács egyszer és mindenkorra egymétermázsa búzában állapítsa meg az ideiglenes kocsisok havi fizetését, illetve az egy métermázsa buza mindenkori árában, ami moat 10200 korona. A javaslat fölött hosszabb vita indult meg, de a vita végén a tanács egyhat az intéző előterjesztését, mert ideiglenes kocsisok fizetés kérdőét véglegesen megoldották. Kimondotta a tanács még azt is, hogy az ideiglenes kocsisok számára a kfllön napidijakat is kiutalja. A tanács határozata már csak azért it figyelemreméltó, mert ha jól tudjak, ez az első eset, amikor buzavalutában kapják fizetésQket a közalkalmazottak. Igaz ugyan, hogy az ideiglenes városi kocsisok nem merítik ki teljesen a közalkalmazottak fogalmát, azonban a tényleges közalkalmazottaktól még sem állanak olyan ttvoL Lehet, hogy ez a tanácsi határozat az első lépés, a buzavalutás fizetésrendszer megvalósítása felé, ami nem lenne kedvezőtlen a közalkalmazottakra né'.ve. Ez a kivinság különben nem jogtalan, hiszen a város szintén buzavalutában kapja a földbéreket. Ezzel kapcsolatban arról is esett szó a tanácsülésen, hogy a városi bétfOldek buzavalu-