Szeged, 1922. november (3. évfolyam, 189-213. szám)

1922-11-17 / 202. szám

Egyes szám ára 10 korona Siarktsilástg é» ki«ilohl»«­*l: Kölcit; utca 6. (Profit* aaéiló, I. emelet «.) Telelőn 'J—13. A .Szeged" megjele­lik hetfö klvpfeléTel minden Mp. Egyet szám ára 10 kő­im*. FWixetéal árak: Egy kóaapra Szegeden 240, Buda­M»l*n <* vidéken 260 kor. lil. évfolyam. Szeged, 1922 november 17, PENTEK. Hlrdtléll cr«k : F'lhjsobon 1 mm. *. eay hasábos 7, masl, I hasábon I0'50, kei hasábon 14 korona. Apróhir­detés 4 K. kösér betűkkel 8 K. Si0»egk8zll kfttlemények soronkeni 40 K. Nylltlér, esa­ládl és ortosl hir 60 K. Több­szörl feladásnál árengedmény. 202-ik szám. A világosság felé. Wells, a nemes és gazdag angol író, aki a háború elölt fantasztikus regényeket irt a Mars­lakókról és a Hold-embeiekről, a háború után hatalmas világtörténe'emniel ajándékozta meg a kuliuremberiséget. Világtörténelemmel, amely­ben nagyon kevés szerep jut azoknak a nagy államférfiaknak és nagy katonáknak, akik az iskolás történetírás szerint a világtörténetet csi­nálták. Wells szerint az embeiiség története nem egyéb az emberi eszméd és gondolatok történeténél s ami ezenkívül is található még btnne, az mind csak díszlet, kulisszs, sze­relvény. Ennek a mi pénzűnkön szinte hozzáférhetetlen könyvnek az utolsó fejezetét, amely a világ­háborúról, a békéről, a mindenütt egyformán nyomorult máról és a holnapról szól, most le­fordították magyarra, s kiadták külön kis kö­tetben, amely mindenkinek « figyelmét meg­érdemli, aki a maga bajai közt nem fásult még el az emberisig nagy problémái iránt. Figyel­met érdemel azért, meit korunk egyik leg­nagyobb gondolkodója irta, aki nem az el­méleti filozóta hűvös ormairól néz le a valóságos életre, hanem benne él maga is, mint józan és gyakorlati ember, aki­nek azonban éles szeme van a nagy össze­függések meglátására és tiszta látását semmi­féle elfogultság el nem homályosítja. Bár angol ember, aki a nagy katasztrófa felidézésében nem kis szerepet tulajdonit a mindent legá­zolni akaró német szellemnek és a középkori pózokban tetszelgő, az Istent ,isteni szövetsé­ges"-nek emlegető csiszárnak, elismeri, hogy hasonló körülmények kö;:t más nép is csak ugy tett voma s az angol, francia, orosz im­perializmust semmivd se kezeli elnézőbben, j mint a rémelet. Bár a hóhér-békét diktáló j ántánt legnagyobb államának ünnepelt irója, i van bátorsága gyilkos gúnnyal jellemezni a \ a békekonferenciát, amely az emberi képtelen­ségek történetében tetőpontra emelte 19.9 et. Nem tudja, a világ három hatalmas vénje kö­zül melyiknek adja a pálmát: Wilsonnak-e, aki gyönyörű eszméit útközben belepottyan­tottá HZ Allanti-óceánba, Clemencetunak-e, aki irkább volt „hivatásos hazt fi", mint okos ember, vagy saját honfitársénak, Lloyd Qeorgenak, aki a kontinentális viszonyok leg­teljesebb mmismerésével mert vállalkozni arra, hogy bíró legyen Európa hőlálcs pőrében. A mi szempontunkból azonban, akik meddő játéknak tartjuk a mult feszegetését és sokkal jobban szeretnénk tudni, hogy mi fogja meg­állítani a világ égését, mint azt, hogy ki gyúj­totta fel: — a mi szempontunkból, kik fokozódó rémülettel nézzük a régi világ atomizálódását és minden emberi közösség felbomlását: a mi számunkra és velünk együtt minden gyötrődő lefkekére Ifgszivesebben olvasott fejezete a katasztrófa könyvének az utolsó, amely a ma ijesztő felhőtorlaszain a jövendő kékje felé vág rést. Azt mondja Wells, hogy állsmférfiaktól, egves emberektől, vagy rgye» emberek csoportjaitól, sőt államoktól és államok szerződéseitől se függhet többé az emberiség jövője. S mint ahogy a tizenkilencedik század története jórészt nem állt egyébből, mint a bécsi kongresszus intézkedéseinek a megváltoztatásából, ugy a huszadik szájad törlénete is a békekonfe­rencia kegyetlen és ostoba intézkedéseinek a megjavítása lesz. S eközben egy becsületesebb, jobb, boldogabb világ fog a régi helyébe ke­rülni, amely a háborúban a saját kezétől ka­pott halálos sebet s még él ugyan, de csak ideiglenesen, egy nagy s még ki sem számit­haló változásnak az ítélete alatt. A rettenetek éveiben a megszokott gondolatoknak, elöité es­teknek és szellemi korlátozásoknak olyan ösz­szeomlása történt a háborúban: amilyenre még nem volt példa a történelemben. Ne ijesszen el senkit, hogy az életünk ma nyugtalanabb, sö­tétebb és sivárabb, mint valaha volt. Ez cs>k azért van, mtrt nem lehetett hosszú éveken á! bűnös, gonosz, kárhozatba vivő okokat építeni ugy, hogy azoknak az okozata be ne követ­kezett volna s hogy nem mindnyájan e'ernyedtek vagyunk a fáradtságtól s megrenlettek, elaljaso­dottak és tehetetlenek az elmúlt évek átoksulya alatt. De lehetetlen észre nem venni, hogy a komor lecke lassanként megváltoztatja az emberek százmillióinak lelki hátterét s az emberiség kö­zös szenvedéseinek gyászából a testvériség érzésének kell világgá áradnia. Még nagy el­lenható erőkkel dolgozik a megoszlás és gyü­lölet propagandája s külsőnek a világ még haionlit a fcáteru előttihez, de lelkében már csírázik az uj világ. A föld a hosszú sötétség­től újra a világosság felé fordult s a ka­kasok a trópusoktól a legsivárabb északig har­sányan CdvCzlík a hajnal növekedő szegélyét... Jó ezt olvasni, jó ennek a messzelátó lélek­rek sugárzó optimizmusában egy kicsit felme­legedri még skkor is, ha az ember tudja, hogy Wells a Mars-emberek és Hoid-emberek történetét irta meg a Föld-emberek története előtt. Cuno — német kancellár. BERLIN, nov. 16. MTI. A Die Zeit értesülése szerint Cuno, a Hamburg-amerikai vond vezérigazgatója a birodalmi elnöknek a kabinet megalakítására vonatkozó megbizását elfogadlj. Cuno hosszasan tanácskozott a német néppárt vezérével, dr. Slresemannal. angolokkal és franciákkal való tárgyalásokban igen ügyesnek bizonyult. A pénzügyek vezetését Schümisch néppárti veszi át. A szocialistákat Hilferdingen kivül még többen fogják képvisel; i. *. A Deutsche Allgemeine Zeitung Páristól a^.t az értesiiést kapja, hogy a német jegyzéket többé nem tekintik irányadónak és a jóvátételi bizottság most uj feltételeket fog Németország­nak szabni. Németország most elsősorban az ország gaz­dasági szanálását akarja és remélhetőleg az uj kancellár személye garancia lesz erre a külföld előtt is. Mint ismeretes Cuno a mult héten Budapes­ten járt és itt az illetékes tényezőkkel hosszú tanácskozásokat folytatolt. Ezek a tárgyalások most bizonnyal fokozottabb súllyal esnek majd a latba, hegy Cuno lett a német birodalom uj kancellárja. Utóhangok a parlamenti viharhoz. A dezignált kancellár főfeladatának a pénz­ügyek rendezését tartja. A jóvátétel kérdésében azt az álláspontot foglalja el, amelyet a jóvá­tételi bizottság előtt elfoglaltak, mert hiszen az álláspont valamennyi párté. Munkatársait nem politikai és páiti szempontok, hanem egyéni képességei szerint válogatja ki és igy munka­kabinet alt kul. Hermes, az eddigi pénzügymi­niszter, külügyminiszter lesz, mert Párisban az Ebért elntk választása Németország egyik leg­népszerűbb nemzetgaszdászát érte, aki m<nt a Hamburg;Amerika Ltnie megteremtője és veze­tője óriási éidemeket szerzett a német kereske­delem felvirágoztatása terén. Cunonak az Egye­sült-Á femokban is nagy összeköttetése és te­kintéye van és ez valószínűleg nagy mérték­ben árult hozzá kinevezteléféhe/, ma, amikor a do lár Berlinben közel 8000 márkán áll. Cuno kinevezése erően aláhúzza azt a lényt, hogy A politikai élet középpontjában az első ülés eseményei állnak. Ezek az eseménytk nem túl­ságosan jetentőségesek és a viharok napja nem annyira az ellenzék és a kormány között fenn­álló ellentétben rejlik, mint inkább abban, hogy a kormánypárt minden űlkalmat megragadott xirra, hogy az ellenzék elkeseredését fokozza. Maga a miniszterelnök is kilépi tt a szokott hű­vös tartózkodásából és olyan kifejezéseket hasz­nált, olyan jdzökkel illette az ellenzéket, ame­lyek azt súlyosan sértették. Az ideges nyug­talanság, amely a kormánypárton az ülés ele­jén erőt vett s később csak fokozódott, azt a látszatot kelti, mintha az ellenzék erejét ezáltal akarnák ellensúlyozni. Az ellenzék nem tulaj­donit az ülés h folyásának jelentőséget, mégis iskolapéldáiéi látja annak, hogy az ellenzék egységes fallépésének milyen súlya van a po­litikai harcok mételyében. Egyébként a kormánypárt délutáni lapja, mint Htétlen szükségességet harangozza be a házszabályok revizióját, illetve uj házszabá­lyok életbeléptetését Gróf Andrássy Gyula er­ről a következőket r indotta: — Az ellenzék mai felvonulása nsm történt előre megbeszélt terv nélkül. Az ellenzék fel­lépése csak reakciója vott a kormánypárt agresz­szivilásának. Amennyiten a kormány komolyan gondol a házszabályok revíziójára, az ezzel kapcsolatos házszabályvita csak növeli az el­lenzék elkeseredését. Szilágyi Lajos a következőket mondotta: — Ha a miniszterelnök Ilyen fennhéjázó hangon beszél s az ellenzéket ilyen módon gyanúsítja, akkor az ellenzéknek mérsékeltebb része is balra vonul, mert ilyen hanggal szem­ten csak akkor tudna mérsékelt mar dni, ha minden önérzet és bátorság hiányoznék belőle. i Farkas István szociáldemokrata képvi:e!ő a következőket mondotta: — A mai ülésen a kormápypárt viselkedése megmutatta, hogy nem érzi maga mögött az ország közvéleményét és ebben az ellenzék minden pártja egyetért. Az események azt tru­Ialják, hogyha az ellenzék egységesen lép fel a kormány ellen, akkor az ország érdekében derekas munkát fog védeni. Rassay Károly a következőket mondotta : — AT ellenzék teljes mértékben tudatában van óriási feladatának. Abban a rettenetes nyugtalanságban, amelyben az ország köz­ügyei és gazdasági helyzete folytán jelenleg van, a kritika szükségessége még fokozottabb. Ennek alapfeltétele a szabad parla nentári­vita, hololt ezzel eilenté ben a miniszterelnök ezt az ellenőrzést szükségemet nem tartja. Az ellenzék meg fogja próbálni munkáját végezni és ha ebben meg akarják akadályozni, a küz­delmet fel fogja venni. Huszonnyolc küldöttség vár a miniszterelnökre. Megírtuk tegnap, hogy a kereskedők és ipa­rosok panaszos küldöttségét nem fogadja a miniszterelnök Hódmezővásárhelyen. Ma arról értesülünk, hogy a miniszterelnökhöz vásárhelyi utja alkalmából 28 panaszos küldöttséget jelen­tettek be, gróf Bethlen István azonban egyiket sem fogadja.

Next

/
Thumbnails
Contents