Szeged, 1922. november (3. évfolyam, 189-213. szám)

1922-11-16 / 201. szám

SZEGED Rassay az Indemnitásról. Rassay Károly egyébként erre vonatkozólag a kővetkezőket mondotta: — Mi várjuk a holnapi napot és minden további lépésünket u kormány holnapi magatartásától tesszük függővé. A kormánynak két hónap állott rendelkezésére, hogy a költségvetési, de legalább is az indemnitási javaslatot elkészítse. Ha ezeket a javaslatokat holnap nem terjesztik be, ebből minden célzatosság nélkül megállapíthatjuk, hogy a kormány az államháztartás vitelének alapjául szolgáló törvényjavaslatokkal szái.dékosan kés'elkedik, nyilvánvalóan azért, hogy az ellenzéknek mincl rövidebb idő álljon rendelkezésére felülbírálni a kormány politikáját. Egyáltalában meg kJ állapítani, hogy nem volt még Magyarországon kormányzat, amely oly ideges félelemmel igyekezett volna meghiúsítani minden kritikát, mint a mostani. Az ellenzéket tehát semmiféleképen nem érheti vád, ha a kormány késlekedésének következtében újból pénzügyi törvénynélküli állapot jön létre. Az ellenzék követelése tehát a költségvetés tekintetében éppen azt az állandó pénzügyi, törvénykivüii állapotot Kívánja megszüntetni éa csak természetes, hogy a benyújtandó javaslatokat az elmúlt évek gazdálkodásaira is visszamenő alapos kritika alá akarja venni Ebben a törekvésben ellenzéki gáncsoskodást, vagy p'.áne a belügyminiszter ur terminológiája szerint forradalmi törekvést látni csak oly országban lehet, a melyben a felelős vezetőkben a kormányzat iránti érzék régen kiveszett. Friedrich kihallgatása a fascisták ügyében. Ma délelőtt hallgatták ki a budapesti fökapitányságon Friedrich Istvánt a magyar fascisták ügyében. Andréka Károly főkapitányhelyettes közel egy óráig folytatott beszélgetést a volt miniszterelnökkel, azonban ez inkább informatív jellegű volt, mint kihallgatás. Friedrich István nem tudott ujabb adatokat a főkapitányhelyet'es elé tárni, csupán hangoztatta, hogy a fascista-tábor soha sem gondolt rendbontásra, hanem mindig a keresztény, intéger Magyarország érdekeiért küzdött. Friedrich kijelentette, hogy szerelné, ha a tábort rendőri ellenőrzés alá helyeznék, mert igy bebizonyosodna, hogy működése nem veszélyezteti a köznyugalmat. Friedrich kihallgatásával befejeződött a rendőri nyomozás a fascisták ügyében, azonban nem lehetetlen, hogy a közeli napokban ujabb kihallgatásoka! fog elrendelni Andréka Károly főkapitány helyettes. Peidl Gyula beszámolója. Peidl Gyula Szeged város II. kerületének szociáldemokrata nemzetgyűlési képviselője — mint jelentettük — november 19-én, vasárnap akarta megtarlani szegedi beszámolóját. Most, mint értesülünk, Peidl elhalasztotta rövid időre szegedi utazását, miután vasárnap Bethlen István gróf miniszterelnök hódmezővásárhelyi u ja u'án Szegedre is ellátogat. A mi; -'szterelnök előreláthatólag nagyobb beszédet fog mondani Hódmező .ásárhelyen, valamint Szegeden is. Szeged, 1922 november 16. Ma választott Anglia. Tegnap este Bonar Law a választások előestéjén fogadta a sajtó képviselőit. Azt mondta, hogy az általános választásokból kétségtelenül életképes többbség fog kikerüli, anelyre a kormány bizvást tá naszkodhaiik. A legszámottevőbb négy parlamenti párt 15h"di£/állásán mozgalmas az élet. az utolsó intézkedéseket küldik szét a kerületbe. A legnagyobb párt, a konzervatívok ugy számítják, hogy 356 mandátumuk lesz. Asquith szabade'vü pártja 145, a munkáspárt 160, és Lloyd George liberális pártja legalább 75 mandátumot remél. Tegnap volt a választási hadjárat utolsó napja. A választások ma m:nnsk végbe az ország egész területéi. Az eredményt az éjjel folyamán, vagy holnap reggel közlik. A nagyobb kerületben a szavazatok összeszedése az éjszakába is belenyúlik. Legkésőbb pénteken kora reggel valamennyi kerület válaszási eredménye ismeretessé válik. Londoni jelentés sze int a szavazás a szavazóhelyiségekben teljesen nyugodtan folyik. A városon ez alkalommal még a választások alkalmával mutatkozni szokott izgalom jele sem látható. Kultuszminiszteri rendelet akadályokkal. (A Szeged tudósitójától.) A községi iskolaszék néhány héttel ezelőtt a megüresedett elemi iskolai tanitói állásokra tizennégy tanítót választott a tar.Uóválasztásokra vonatkozó törvényes szabályok pontos betartásával. Értesülésünk szerint azonban a kultuszminiszter megsemmisít: ezeket a választásokat és uj választást rendel el. Október 6-ikán a kultuszminiszter rendeletet bocsátott ki, amelyben felhatni nazza a községi iskolaszékeket, hogy azokra a betöltésre kerüld elemi iskolai tanitói állásokra, auelyek államsegélyben részeíüinek, irják ki a pályázatot, de mondják ki a pályásaiban azt is, hegy az állásokra az 1922. évi 1. t.-cik!< 24. paragrafusa alapján végelbánás alá vont („B" lis'ára helyezeti), valamint az 1922 junius 30-ika után menekült elemi iskolai tanítóknak alkalmassaguk és érdemük c6etcn elsőbbségük van. A pályázati hirdetmény a Néptanítók Lapjában feltétlenül közzéleendő és pedig olyan határidővel, hogy a „B" listás és a menekült tanítódnak alkalmuk legyen a pá yázaton részivenni. A kultuszminiszter! rendelet kimondja azt is, hogy abban az ese'ben, ha az állásokat a pályázat mellőzesével töltenék be, vagy ha a pályázati hirdetményt nem tennék közzé a Néptanítók Lapjában, vagy ha a „B" lütásck és a menekültek elsőbbségi jogának figyelembevétele nélkül töltenék be, a választást még kivételesen sem hagyja jóvá. Ső! még abban az esetben is, ha „szabályszerűen" választanak UR-an, de nem a végelbánás alá vont, vagy a menekült tanítók közül, az államsegélyt csak akkor folyósítja a kormány, ha az iskolaszék igazolni tudja, hogy a megválasztott tanító érdemesebb és alkalmasabb, mint a pályázatban résztvevő „B" listások és menekült tanerők közül a legértékesebbek. Dr. Aigner Károly főispin, mint a közigazgatási bizottság elnöke, október 27-en közölte ezt a miniszteri rendeletet az iskolaszékkel. Dr. Gaál Endre, az iskolaszék elnöke, most jeler.ést küld a rendeletre vonatkozólag a ku^uszminiszterhez. Jelentésében elmondja, hogy a tanitóválasztásokra vonatkozó törvényes szabályok szerint az iskolaszék titkos szavazással választja a tanítót, tehát akire a legtöbb szavazat esik, azt kell kijelenteni megválasztott tanítónak. A miniszter rendeletét az iskolaszék nem hajthatja végre. Mivel pedig a községnek c ak a szabályrendeletben megállapított tanitói fizetéseket kell viselni, előállhat az a helyzet, hogy ?z iskolaszék áüal szabályszerűen megválasztott tanító nem kapja meg az államsegélyt, ami pedig javadalmazásának jelentékenyebb részét jelenti. Az iskolaszék el löke elmondja még a jelentésben, hogy sok olyan tanító van Szegeden, aki a háború alatt, sőt előtte is évekig dolgozott, tehát bizonyos érdemeket szerzett, ezeket pedig a választás alkalmával mellőzni nem lehet. Ezekre való tekintettel arra kéri a kultuszminisztert, hogy vagy változtassa meg a tanitói választásokra vonatkozó törvényes rendelkezéseket oly módon, hogy rendelete végichajtható legyen, vagy pedig helyezze hatályon kivül rendeletét. Véleménye szerint ez a rendelet csak akkor hajtható végre, ha a választás elnökét felhatalmazza a miniszter a pályázók közül való kandidálásra éppen ugy, mint a törvényhatósági választásoknál, az 1868. évi XXXV11I. törvénycikk ugyanis a tanitóválasztást a községi iskolaszéke'* hatáskörébe utalja és nem tartalmaz semmiféle korlátozó intézkedést. Különben most ismét aktuáüs lenne három megüresedett tanitói állás betöltése, azonban az iskolaszék mindaddig nem írja kt a pályázatot, amig a megválasztandó tanítók teljes fizetését nem garantálja a kultuszminiszter. Válságban a szegedi kereskedelem. (A Szeged iudósitójdtól.) A trianoni békeszerződés megfosztotta Magyarországot l»ee-zdagabb részeitől és olyan városok lettek határállomások, amelyek boldog régi időkben az ország szivében voltak. Ezekben a városokban egy egészen uj kereskedelmi és gazdasági élet kezdődött meg, amely természetes is, mert a határvárosok mindig a leggazdagabb helyek közé tartoznak. Kereskedelmük hihetetlen gyorsan lendül előre, ugy hogy az zazelőtt egészen apró városok egyszerre a hgg3 dagabbak közé kerülnek. A trianoni szerződés — amelyet békeszerződ ísnek soh i se n mondhatu ak — Szegedet is határ városiak léptette eő, azonban ez az előny egyáltalán nem muUtkozik a város gazdasági, iiletve kereskedelmi életében. Egészen lehetetlennek látszik, mikor azt mondjuk, hogy amióta Szeged a román, illetve jugoszláv határokhoi közel fekszik, teljesen degenerálódott fejlett kereskedelme, különösen transitó forgalmi. Ennek az oka abban van, hogy a Szeged—Szöreg—M* 5—Battonya— Arad vasútvonal egy zsákutcába vesz bele, amiből nincsen i ienst. Battonyán nincs közvetlen csatlakozás Arad felé, hanem az orszig belsejéből érkező kocsikai át kell rakni román vagonokba, ami rengeteg pénzbe és időbe kerül. Az átrakás természetesen különbsző kockázatokkal jár, igy a kereskedők azért nem ; merik erre küldeni áruiét, mert rendszerint j tetemes mennyiség tűnik el a tranzitálás közI ben. Az átrakáshjz különben elsőrangú felsze\ relések kellenek, raktárházak, vámhiva'al, sze' mélyzet — és ez mi íd nincs meg Battonyán. Ezzel ellentétben a békéscsaba— aradi vasútvonalnak van közvetlen csatlakozása, tudniillik Lökösházán egyszerűen átfutnak a kocsik, ami nagy idő- és pénzmegtakarítást jelent. Békéscsaba természetesen ezáltal nagyot haladott, dacára annak, hogy nincs meg a megfelelő felszerelése. A helyzet most az, hogy a legtöbb szállítás Békéscsabin át történik és teljesen kihagyják Szegedet. El sem képzelhető hátrányai vannak ennek a forgalomnak Szegedre nézve. A város fejlett kereskedelme, ha ez igy marad, teljesen visszafejlődik, sőt azt lehet mondani, megszűnik. Ez ó.iási veszteséget jelentene a városnak, nem ;s szólva arról, hogy Szeged elsőrendű tárházai és minden apparátusa parlagon maradna. Ezen a kstasztrófális bajon azonban egészen könnyen lehet segíteni. A város hatóságának, a kereskedelmi egyesületekkel együtt Interveniálnia kell a külügyminisztériumban, valamint az Arad— Csanádi-Egyesült Vasutak igazgatóságának, akik valamennyien magyarok, lépéseket kell tenni a román kormánynál, hogy ugy mint Békéscsaba—Lökösházán át közvetlen forgalom van, ugy a szeged—battonyai viszonylatban is engedjék meg a szerelvények* szabad közlekedésé*. E kivánság elöl a román kormány nem zárkózhatik el, miután máshol már engedélyezte, A magyar kormány pedig — minden bizonnyal — akciót indrana Szeged város érdekében, — csakhogy fel kell reá ivni a figyelmét. Ez a városi tanács kötelessége. Nem szobád elveszni hagyni egy fejlő| dés képes várost — és fáradságot sem szabad I kímélni. Ha kell, utazzanak fel a fővárosba a j tanács tagjai és a kereskedelmi testületek kép• viselői és személyesen járjanak el az ügyben, i Szeged határváros, tehát ki keli ezt az előnyt í használni. Ha megnyílna a közvetlen forgalom í Battonya felé, ugy ez maga után vonná j Jugoszlávia felé is az áruforgalom megindu| lását. A kereskedelem a vére az országnak és ! Szeged vérnélkül nem tud fejlődni. Rögtört inj tézkedést kérünk a város hatóságától, amely | eddig a szivén viselte Szeged életkérdéseit. Mussolini programot ad. ; Mussolini a kamarában holnap pro^rambej szédet mond s minden jel arra vall, hogy nagy > többségei fog kapni. A kormányprogram kedí vező fogadta ása már biztosítva van A pro! gram feletti vita még 16-án megindul. A bizalmi » szavazásra előrelátható'ag már másnap szó kerül. Nagy érdeklődéssel várják Mussolini programjának különösen a vála-ztóreformra vonatkozó részét. Ugy tudják, hogy a miniszterelnök hasonló válasz ójogi rendszert óhajt, mint amilyen Franciaországban van.