Szeged, 1922. november (3. évfolyam, 189-213. szám)

1922-11-14 / 199. szám

Szeged, 1922 november 14. SZEQKD Meghalt a visszhang. Tihany, november eleje. Pihen a Bahton. Eső, tán hóterhes felhők nyomasztó súlya Ül a sárguló nádason. A pala­s/ürke vízfelületen néha-néha felbic*aklik egy­egy játékos kérész, fenn a légben vaaíudak kései csapata húz, a nádasok közül felrebben egy-egy falka seregély s a szárnycsattogás zajába időnkint belevegyül ez uj v?rjak visító vijjogása. . A tihanyi fokról az akarsttyai partok feli jói elvág a látóhatár, a káprázó szem látni veli a partok fe'elt magánosodó Rákóczi fáját, '<! Keszthely felé párába vész a tekintet s eltün.k a part képe, min-hi a tenger végtelensége élne elöltünk. Kota délután ... álmos fátyol ködöoödik a somogyi oldalon, a tihanyi apátság kéttornyú templomának hangos fala csendes. Nem veri vissza a hangot. Meghalt a visszhang Elmúlt? Elment? Valaki elvitte? Alig egy esztendőnek előtte innen indult el ulolsó útjára egy eleven király, most egy esz­tendeje ez volt az uío!só hazai állomása egy üstökös sebességgel átvillanó emberi élehek, itt, ebben a kotror bolthajtásu épüleiben pergett le sz utolsó évtizedek legújabb, legmegrázóbb emberi tragédiája. Nem királydráma, nem is uralkodósors, ennél több, emberi bajvívás az é ettél, a sorssal, emberi fölbukás az irigyek, a remegők, a maguk sorsát féltő nagy- és kishatalmak gáncsvetésén. Mennyi elfojtott hang, milyen sikongó fájdalom csendecett el az ódon falak körött, mintha félve, remegve őrizne minden szót, amelynek temetője, sírboltja lett a vörös kőpadozatu folyosókról nyiló szent cellák sora. Hasztalan kiált a szó, nem vág rá vissz­hangzó. Meghalt a vitszhang? V3gy csak makacs? Elnémult, vagy csak pihen és erőt gyűjt. Badacsony felöl szétfoszlik az ólomfátyol, vöröslő korong fénye vérezi be a feihőszakadékok szélét, a felhőzet rudikra szakadozik. A nap korongja kidomborul, az egyik felhörud kereszt­ben fekszik a napon, mint valami ormótlan kés, amely egy vérpirosbélü narancsot szel kelté s ennek a nedve megfesti a felhőszirmokat. Száll az alkony, szél kerekedik. A kocsink ott áll az uton s megyünk ... Amint a hintó gördül s az apátság elmarad mögö tünk, a szüikü'ő délután párájában olyan a templom tornya, mint epy utmutató a kereszt­úton, amely megmutatja vándor útját, de ő maga áll, idői en-időkig. Boro\Miháiy. VWWVWVWVWWWWUWVVWMtoWW Henry Ford a világ leggazdagabb embere, áHitotta egy amerikai újság is így Rocefellcr elvesztene az arany királyság tróniát. Ezzel kapcsolatban más lapok összeállították a háború uiáni régi és uj nábobok listáját. Vannak, akik nagyzolással vádolják Fordot és kétségbevonják, hogy ö a világ leggazdagabb embe e. Figyelmeztetnek orra, hogy vannak amerikai mnehéz" iparosok, akik hatalmas vagyont szereztek a háborúban, a Dupont-ok, Schwab ok, Garry-k, ckik Fordnál gazdagabbak, de kevesebbet beszélnek a pénzükről. A vagyoni viszonyok eltolódása a háború alatt az angol milliomosok listáját is át­tekinthetetlenné tette. Természetesen az angol nábobok élén ma ís ott állnak a Belford-hercegek, akiknek tulaj­donába tartozik .fél London', vagy a Westminster­hercegek, akiknek tulajdona Anglia és Skó ia jelentékeny része, vagy végül a Rotschildok, de uj emberek vitássá tesiik immár rangjukat. Franciaországban is a Hen­nessy, Meunier, Chincfo i régi nevei mellé uj emberek emelkedtek, akikről tudják, hogy óriási gazdaságokat halmoztak fel a háborúban, anélkül azonban, hogy ezeket a gazdagságokat pontos összegekben (az a lók I) ki tudnák fejezni. Németországban elég emlékeztetni Stinnes, Ausztriában pedig Castiglioni nevére A cseh­ors*áf'gazdagok élén a Petsek-testvérek állnak. Azután számításba jönnek ma már egészen uj országok is, amelyek eddig nem számítot ok a gazdagságok verse­t^A Iat>ánA Sho1 f«iant a háborúban w bankír s « cukor és rizskerts­kedö, aki még Stbusave bankárná1 is gazdagabb fa­ZTben^a^Si. mahara^k nak lomé a,.nem s/orosan vettek" a tanács előtt.,. ROYAL­kávéházban minden este 1 budapesti énekes behém prímás muzsikál. ígg (A Szeged tudósítójától.) A hétfői tanácsülé­sen ismét szóbakuülitk azok a problémák, amelyek a szilárd egyensúlyhoz szokott tanács helyzetét az u'óbbi íd'ben szinte elviselhel'.'­lenné teszik, mert mindinkább bebizonyosodik, hogy a város ügyeinek intézésénél minden meg ven, c?upán a nélkülözhetetlen előrelátás niány­zik. Ez az oka annak, hogy minden nem várt kérdés megoldhatatlan probléma alakjában me­red a tanács elé és minden jóakarat mellett se n találják meg a kibontakozás egyetlen le hetősését sem. Vasárnap megirtuk, hogy a városi tisztvise­lők egyesülete a berz^rzési segélyek és a neai szorosan veit várou alkalmazottak ügyében ultimátumszerű beadványt intézett a tanácshoz, j A két beadvánnyal zárt ülésen foglalkoznak, de ezen a zárt ülésen semmi más nem 'örtént, mi.it az, hogy elhatározták, hogy majd hatá­I rozni fognnk, előbb azonban megváiják a vá­rosok i.onuressrusának állásfoglalását. E?.en a zái'l tanácsülésen kialakult még az a kényel­mes álláspont is, hogy a város a saját erejé­ből semriiiesetre sem teljesítheti az alkalmazot­tak méltányosnak minősített kívánságait, mert a kívánságok teljesítéséhez szükséges milliókra nincsen semmiféle fedezet. A hétfői tanácsülésen a Vátosi Tisztviselők Egyesületének egy harmadik kérvényét referálta be Balogh Károly pénzügyi tanácsnok. Ez a harmadik beadvány is a nem szorosan vett clkalm zottak ügyével foglalkozott és azt a kivávsifcukat tolmácsolta, hogy az élelmezés kellőképen felemelt megváltási összegén kivül a természetbeni ruhaellátás megváltása fejében adjon a város minden nem szorosan vett al­kalmazottnak egy-egy hold földet minden ellen­szolgáltatás nélkül. A tanács tagjait láthatólag idegesítette a nem szorosan vettek uj kívánsága, a pénzügyi tanácsnok ingerülten javasolta, hogy majd a novemberi közgyűlést előkészítő tanácsülésen hMáro'.zanik felöle, a polgármester pedig még ingerültebben kijelentette, hogy majd talál ó fedezetet, felemelteti a városi szolgái áfásokért járó díjtételeket, a kövjzetvámol, a szemét­pénzt és még a pótadót is. Legalább is ilyen értelmű javaslatot terjeszt majd a közgyűlés elé. A tanácsülésen arra is célzott a polgármester, Uj és használt Írógépek! Eredeti picó szallagok, Carbon es átülő papirok jutányosán beszerezhetik. regemen mARTON Telefon 13-22. 216 Nagy mechánikal javítóműhely. h>gv a városi bérföldek bérösszegét már nem emelheti fel a város, mivel az idén egyszer már • felemelte, a jövő év novemberéig ujabb emelés­ről szó sem lehet, tehát nem marad más hátra, , mi.it a pótado és a városi szolgáltatások dij­! tételeinek jelemelése — ha ugyan hozzájárul i ehhez a közgyűlés". A polgármester ugyanis ' jól tudja, hgy ilyen javaslatot 3 város tör­I vényható ági t izo-ttsága nem fogadhat cl, mert . nem járu'hat hoizá 3 városi polgárság terhei­! ntk szaporításához. De a polgár lester való­sziniileg arra gondolt, hogy a kényes probléma ie:zcreléséte az a legdiplo oatikusabb módszer, ha a tanács helyeit a közgyűlés viseli a fele­iősséget. Arra azonban már nem gondolt a polgármester, hogy u novemberi közgyűlésen esetleg rámutat valaki arra, hogy a polgárság terheinek növelése teljesen idokoatlan, amikor a megoldásnak más, kézen fekvő módja is van. Esetleg akid valaki, aki ké ségbevonja a föld­bérek sérthetetlenségét, aki nem gondol a kö­zeledő tisz ujitás^a és igy nem íél attól, hogy elveszti a kisgazda városatyák rckor.szenvét. Lehet, h^gy szója kerül a novemberi közgyű­lésen Fodor Jenő lan'csnoknak egy 1919-ben készített és elsüiyeszteít javaslata is. Ebben FodjrJ;iiő javasolta, hozy vegyen a város né­hány száz hold földet házikezelésbe és házilag termeljen annyi b»zát és egyéb terményt, amennyi a városi alkalmazottak természetbeni ellátásához szükséges. Talán megkérdezi va'aki a közgyűlésen a tanácsot, hogy mi lett ezzel a javasldtta1, amely — ha megvalósul? volna, a nem szorosan vettek problémája ma nem lenne probléma. A helyzet különben nem olyan kétségbeejtő, nint amilyennek a tanács látja. A kormány ugymis a városi alkalmazottak segélyezése he­lyett a jövő évben átenged a váro?nak néhány negyobb adónemet, igy a kereseti adót is. A tarács ugyan az átengedendő adónemekből né­hány milliónál nem vár több jövedelmet, de Scultéty Sándor főszámvevő kijelentése fzerint | csupán a kereseti adó 100 millió karondnál jóval többet jelent. A másik száz miliió koro­nát pxlig kényei nesen megszerezheti a város a fJldHaszonbérek minimális fölemelésével. A földhaszonbérek rendezéséhez azonban — leg­alább Szegeden — bátorság kell. A közönség a lapért és a lap a közönségért: ez a kölcsönös szolgálat, amely a sajtó és a társadalom viszonyában bi­zonyos érdekközösséget enged megállapítani, a mai nehéz időkben sokkal inkább ig ÍZ, mint valaha is volt. A sajtó a közönségért van s nem önmagáért. Amikor mi a közönséghez for­dulunk támogatásért, akkor crak addig me­gyünk és nem tovább, amig a lap nyereség­mentes fentartásához szükségünk van a támo­gatásra. Sajnos, hogy a szorongatott liberális orgánumok ebben a szükségben nyomorognak és napról-napra ujabb és ujabb kérő szóval keli a közönséghez fordulnunk. A dolgunk, ugy hisszük, könnyű, mert a mi táborunk az intel­ligens polgárságból és munkásságból toborzó­dott és tgy nem kell bővebben fejtegetnünk azt, hogv mennyire szüksége van a közönség­nek a jó újságra. A Szeged" nem dicsekedhet állami támogatással, de dicsekedni akar azzal, hogy oly?n olvasó és hirdetőlábora van amely meggyőződéséért anyagi áldozatokra is képes. Ezúttal olyan csekélységről van szó, amit min­den olvasónk könnyű szerrel meghozhat, de ez a csekélység a Szegednek nagy segitséget je­lentene. Minden olvasónk, akinek venni vagy eladni valója van, aki alkalmazást, alkalmazot­tat lakást keres, vagy bármilyen nyilvánossá­got igénylő ügye van, az a .Szeged" apróhir­detési rovatát vegye igénybe. Az áldozat nem nag/. 40 koronáért már mindenki hirdethet de az apróhirdetési rovat növelése folytán növek­szik elsősorban a lap publicitása, másodsorban megélhetési lehetősége. Mindkét előny közvet­len haszna a liberálizmusnak s igy haszna a „Szeged" közöns igének is. — Irodalmi caték. Csütörtökön volt az első irodalmi est az Arany Bikában és a rendezöiég bizony nem igen tudla volna előre megmon­dani, hogy Ie6z e elég nagy publikuma az új­szerű kísérletnek, de mindjárt ez az első est is olyan kiválóan sikerüli minden tekintetben, hogy ezzel már a többi est sikere is el van döntve. Minden jó és szép volt mu't csütörtö­kön, csak egy volt kelieneten, tudni illik, hogy ez Arany Bika termei szűknek bizonyul­tak az érdeklődők befogadására. Éppei ezért a második estét, amilyen Juhász Q/uta- Ecv költő élete, halála és feltámadá;á"-ról fog szó­lani és amelyen a szinház művészei fognak Juhász verseket sza/alni, már a Higi különter­mében fogják megtartani, ahol a közönség ké­nyelmes elhelyezéséről már gondoskodott a rendezőség. Ezúttal sem lesz belépődíj és nem bocsátanak ki meghívókat. Az írók és az iro­dalom iránti érdeklődés mindenkit feljogosit arra, hogy az e>tén részlvegyen. Aki előre biz­tosítani akar magának helyet, jelentse ezt be a Thálu könyvkereskedőbe!. Az irodalmi est csütörtökön este 9 órakor vászi kezdetét, de akik ott is akarnak vacsorázni, azok korábban jöjjenek. — M»£7»r gyermekek Svájcban Vasárnip dél­entt indult el 550 gyermek az Orszigoj Qyermekvédö Liga vonatán Svájcba. Villanyvilágítás! anya* Zavizánál Horváth M.-u. 7. Földúljon bizalommal cégemhez II brilliáns. aranv és mint ennemii rioi _ . . brilliáns, arany és mindennemű régi ékszereket műtárgyakat minden elfogadható áron ' Veszek vagy el­adásra elfogadok Mtllhnffpp ékszerész, Kárász-utca 2. szám. muinoner Kék Csiilaggil szénben. 31,

Next

/
Thumbnails
Contents