Szeged, 1922. november (3. évfolyam, 189-213. szám)

1922-11-10 / 196. szám

Szeged, 1922 november 10. SZBQBD 3 Többszáz millióba kerülne a gázgyár megváltása. (A Szeged tudósítójától) Néhány nappal ezelőtt megírta a Szeged, hogy a tanács 7 uróczy Mihály dr. tiszti főügyész előterjesztésére elhatározta, hogy azt a hatmillió koronát, am:t a gázgyár megváltásáért indított pör elején, másfél évvel ezelőtt bírói letétbe helyezett, fölveszi és más uton gyümölcsözteti. Somogyi Szilveszter dr. polgármester kérdésünkre akkor a?za> indokolta meg ezt a tanácsi határozatot, hogy a" hatmillió korona bírói lt ét fö vétele azért szüksége?, mert a pénznek mint bírói letétnek kamatjövedelme nincs és a korona fokozatos értékcsökkenése következtében az is naprólnapra kevesebb értéket képvisel. A tanács hatarozata tehát nem más, mint óvintézkedés. A polgármester indokolása azonban — mint értesülünk — nem merili ki a tanácsi határozat indokait, mivel a főügyészt egészen más ok kényszeriíette arra, hogy előterjesztését megtegye. Mint ismeretes, a légszesz- és villanytelep megváltási pöre jelenleg a Kúriánál van és minden pillanatban várható a Kúria döntése. A Kúria ez alkalommal csak a város megváltási jogát — amit a gázgyár jogi képviselője az alsófoku birói tárgyalások alkalmával kétségbe vont — tisztázza és a tulajdonképeni pör, a megváltási összeg megállapítása csak a kúriai döntés után kezdődik, lyi a Kúria — ami nem kétséges — kimondja a város megváltási jogát. A Kúria a közelmúltban egy a kereskedelemre nézve rendkívül fontos döntést hozott, amelyben levonva pénzértékünk csökkenésének jogi következményeit, kimondotta, hogy az évekkel előbb megszerzett elővételi jogot csak azzal a föltétellel ismeri el, ha a vevő hajlandó a birói megállapítás szerinti ellenértéket megfizetni. Ez a kúriai döntvény minden régebbi keletű kereskedelmi szerződésre vonatkozik és igy a gázgyár megváltási pőrében is föltétlenül döntő íelentőségü lesz, tehát abban az esetben, ha a Kúria el is ismeri a város megváltási jogát, az még nem jelenti azt, hogy a világítási telepet a város át is vehetf, a még le nem törlesztett beruházási költségek megtérítése ellenében. Az 1896 ban kötött szerződés szerint ugyanis 1921 november 1-én a város a gázgyárat ilyen föliéiel mellett megválihatja. 1921ben a gyár üzleti könyvéből megállapították, hogy a még le nem törlesztett beruházási költség mindössze 6—8 millió korona. A város ezt az összeget azonnal birói letétbe helyezte, hogy ezzel is dokumentálja, hogy a szerződés szerinti megváltási összeget bármikor lefizetheti. Ez a 6—8 millió korona azonban békebeli értéket képvisel, ami a jelenlegi valutdris viszonyaink mellett több száz millió koronának felel meg. Illetékes helyen érdeklődtünk ebben az ügybnn és azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a város tovább folytatja a pórt a megváltási jogért. Ha a megváltási összeget az emiitett kúriai döntvény alapján állapítják meg, akkor természetesen a város nem élhet a megváltás jogával, Az 1921-b?n kötött szerződés azonban azt is kimondja, hogy 1936 november elsejére minden megváltási összeg nélkül, teljesen ingyen jut a vállalat a város birtokába. Már most csak az a kérdés, hogy ezt a szerződést, aminek érvényességét is vitatja a gázgyár, elfogadja-e a bíróság. Ha elfogadja, ugy 14 év múlva mégis csak a városé lesz ez a fontos közüzem. Addig azonban még sok alkalma lesz a döntőbizottságnak arra, hogy a világítási egységárakat felemelje. Kegyes volt a tcnács (A Szeged tudósítójától.) Odakinn a ro/ember kacérkodott a megőszült platánokkal, itt benn a tanácsteremben pedig vidám hangulatokon ringatódzott a kék szivarfüst. Az időjárásnak csodálatos hatása van mindig a tanács hangulatára. Hl sürü felhők hideg esőcsöppelütel szemetelik tele a földet, ha metsző szél zörgeti a városháza rézcsatorn.'jáf, bizonyos, hogy minden melegség nélkül, hideg paragrafusok alapján intéződnek el az ügyek, ellenben, ha napsugarak táncolnak a zöldasztalon és gyémántporrá változtatják az aktákról felröppenő porszemeket — megfiatalodnak a tanácsurak is és sokszor pajzán derű diktálja a határozatokat. Csütörtökön ilyen derűs volt a tanácsülés, adomák, emlékek vegyültek a nagytata pipájából kikarikázó füstfelhőcskék közé. Az asztalon a poros aktacsomagok tetején kis gipsz-szobor álldogált. A podeszta kedvenc művészének: Pap Józsefnek a munkája. Csikóslcgény, amint rágyújt rövid, görbeszáru angol pipájára. Az egyik tanácsur műértő szemmel meg is gusztálja a szobrot. „Nagyon uri képe van — vélekedik róla félhangon —, de azért értett hozzá, aki fabrikálta". Az akták villámgyorsan intéződlek el. Senkisem figyelt a referáló tanácstagra. A zord pénzügyi tanács-.ok egésen szelíd tekintettel szemlélte a plafont, a nagv-ata szabályosan szftta a kis pipát, a főügyész a tarkóiát simogatta és látszott rajta, hogy nem gondol semmire, a kullurszenátor a körmét fényesítette, Fodor Jenő számítgatta magában a szatymazi kert eredményeit, Rack Lipót uj hallgatási rekoidot teremtett, a polgármester pedig atyásan mosolygott. Meglepetést tartogatott a tanács számára. Ugy tizenegy óra felé a hajdúja na^ycsomó sárgafedelü könyvet cipelt be a terembe és letette a polgármester elé. Az elrévedezett szemek kíváncsian felvillannak. — Hát az mi légyen Veszter, — kérdi valaki ? De a polgármester nem szól semmit, hanem minden tanácsurnak átnyújt kettőt-kettőt a sárga fedelű könyvekből. Kiderül, hogy Csengery Horátius-forditása. A tanácsurak örülnek az ajándéknak, de a ipgkiváncsibb mégis Balogh Károly, mert ő néh.\ny lapot tüstént felvág belőle és cvikkerje möí ül mohón böngész a csengőzengő tírnek közöt*. Ezután kulturáról beszélnek és észre sem veszik, hogy irinden tanácsi ügyd rab közben elintéződött. A toronyóra álmosan elüti a delet, mire a polgármester felkel helyéről és szobájába vonul vissza. Alig múlik el'néhány perc, elkomolyodott arccal ismét visszatér, kezeién valami gépírásos papír reszket. Megáll Balogh Károly mögött és amikor mindenki elhallgatott, megszólal. Egy kérvényt nyújtottak át neki, nagyon szomorú, nagyon keserves kérvényt. Halk szóval felolvassa: Egy nem szorosan vett városi nyugdíjas, aki a város egyik kulturintézeténél szolgált negyvenhárom évig és működésével megszerezte a közönség becsülését, szinte síró szóval rimánkodik a kegyes tanácshoz. Eddig nem kért, mert büszkesége tiltotta ezt a megalázkodás!. De most már megtört, ereje napról-napra fogy, betegen fekszik hideg szobájában, pedig az orvos jó táplálkozást és meleg szobát rendelt. Érzi, bizonyosan tudja, hogy nem éli tul ezt a 'elet, amelynek rettenetes borzalmait már is itú. Eddig szenvedett, de nem kért, most már nem bírja tovább, kér és hiszi, hogy a tanács kegyelmes lesz a város öreg cselédje iránt, aki a város kultúrájának a szolgálatában rokkant meg... A polgármester elkucsló hangon olvasta végig a szomorú írást. Az előbb még vidáman tréfálkozó tanácsurak megilletődött némasággal hallgatják. Valaki Inlküi suttogta: Tisztviselő sors ... A kegyes tanács felhatalmazta a polgármestert. hogy 10 métermázsa fát küldjön a beteg kérvényezőnek. Negyvenhárom évi értékes munka és fiz mázsa fa ... Tísziviselősors ... (m. /.) Kraft osztrák kereskedelmi miniszter nyilatkozatot tett közzé egy gráci lapb in az Olaszországgal folytatott tárgya' lásrol. Ebbcr a nyilatkozatban a következő tapintatlan kijelenti!sl tette: .ViJjetek meg barátaimtól, ellenségeimmel elbánok magúm." A kereskedelmi miniszternek ez az idézete nagy fe'hx.borodúsl kellett Olaszországban es a kormány magyarőzitot kért Bécsből. Az osztrák kancellr, a leg«ag)rbb zavarban van az affér miatt és felszóli'otta a kereskedelmi minisztert, adja be lemondását. Kraft csak néhány wipig marad hivatalában. ** * gyémántot, aranyat, ezüstöt legmagasabb á ért vesz fluslünder, Kigyó-u. 6. tuc Brill iánsí, fflixreitfc Móra F"renc ur, bocsásson meg nekem, hogy ide írom levelem első sorába, hogy én kedves Ferkó bátyám és bocsásson meg, ha ugy fogok beszélni véle, mintha már az esztendők nagy sorában ültünk volna együtt boros asztalok előtt, szótalanul és néha beszédesen. És bocsásson meg nekem, hogy elküldöm levelem, egy ilyen mámoros éjszakán az „Arany Bika" után, borosan és bódultan a Móra-szóktól. És bocsásson meg nekem, hogy merek irni néki, pedig még soha sem láttam ezüstös haját és szavát is először halottam a korcsmai asztal előtt alva kialudt szivarral és csodálatosan. Ferkó bátyám kedves, a Duna zsivajából vetődiem el ide egészen idegenül és egészen véletlenül. Az uj héroszok között hánykolódtam ott fönt, kik nem ismernek ezüstös hajakat, kik nem akarnak látni tegnap élt poéta-lclkeket, kik a ParP'isszuszon vannak, vagy a Glóriauton járnatt, kiknek a poéták csak Ady-császár után jönnek és csapzottak a hajuk és sápadtan ülnek a feketék előtt, mint cézárok arany-trónusukon. Igy voltam én is velük, poéta-képek voltak szobámnak falán, kik a mi életünkben éltek és elmultak mártirosan. És könyveim hegyében ök voltak a királyi helyeken és szerettem őket szerelmesen. Ám ezen az estén hallottam zengeni a Móra-muzsikát, miről odafönn a Dunának partján hallgatni szoktak az uj héroszok. Bűnbánó szeretnék lenni és élni, mint remeték rengeteg erdőben, madárral kelni, tölgyek alatt ülni és Móra-muzsikát mondani magamban és leveleket irni ködös alkony-erdőn és mea-culpát zúgni hivő hajnalon. Ferkó bátyám kedves, a drága húszas években járok, mikor oly nagy a szerelem és az asszonyok oly szépek és forradalmak jönnek, mint perc fut az órán és oly sok uj holnap van és annyi csata jön, fogadja el tőlem, ha virágokat küldök, mert poéták vannak, kik előttünk éltek és ezüst már a hajuk. Fehér falusi hüs házak asztalán finom illatú a lavendula levél és Crockerek mellett is vannak ám szent könyvek, melyek Bibliák mellett is n gy muzsikák. Szeretnék lavendula levelet szedni és könyveim hegyébe Móra-könyvet tenni. Bocsásson meg, hogy levelet írtam, bocsásson meg, hogy bátyámnak mondtam, de mámoros az éjszaka és szentek a Móra-szók. Vér OjrSrfy— Eltemették Heinrich Gusztávot. A mag.-ar tudományos élet nagy halottját, Heinrich Gusztávot ma délután 3 órakor temették el a Tudományos Akadémia előcsarnokából. Testületileg jelentek meg az Akadémia tagjai, a tudományegyetem tanári kara, Heinrich régi tanítványai. Klebelsberg Kunó közoktatásügyi miniszter a kormány képviseletében jelent meg. Raffay Sándor evangélikus püspök végezte a szertartást, majd a búcsúztató után Pelz Gedeon egyetemi tanár búcsúztatta el a halottat az Akadémia nevében. A Tudományegyetem neviben Siegescu József, a Kisfaludy-Társaság nevében dr. Nigyesy László beszéltek. Ezután a Kerepesi-temetőbe kisérték Heinrich Gusztáv koporsóját, amelyet a főváros által adományozott díszsírhelyen a néhány évvel ezelőtt elhunyt felesége mellett helyezték örök nyugalomra. — A polgármester Budapestre utazik. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester a jövő hét elején Budapestre utazik, ahol részt vesz a városok kongresszusának szerdára összehívott ülésén. , T £ Horthy-lnaégakció hangverseny-rcaoező bizottsága tisztelettel érlesiti a közönséget, hogy a belépőjegyek árait tévedésből a Budapesten lévő viszonyokhoz mérten szabta ki s igy azok árait Szegedre vonatkozólag a következőkben állapítja meg : Páhelyülés 750 K, erkélyszék 500 K, támlásszék 350 és 400 K, zsöllye 300 K, zártszék 250 K, emeleti erkély 200 korona. Az eddig megváltott jegyek ártöbbletét, amennyiben a különbözet a Bel( városi Mozi pénztáránál folyó hó 11-én este ; 7 óráig vissza nem kéretik, mint- felülfizetést | nyugtázza a rendezőség. A Horthy-inségakció ; hangverseny-rendező bizottsági. Arany, ezűctbevAltls Tóthnál, Kölcsey-utca 7. o