Szeged, 1922. november (3. évfolyam, 189-213. szám)

1922-11-09 / 195. szám

Szeged, 1922 november 9. SZF.OED KÖNYVEK A festő iialala. Móra Ferenc regénye. Xu.tura kiadása, Budapest. A festő nem ebben a könyvben hal meg, melyet szimbolikus módon szép vérvörös kötés­sel és szimbolizmustól men'e.i egy müvészéle tragikus sorsára utaló hangzatos reklámmal látott el a kisdó. A festő már régen meghalt. A regénynek nem is ő a hőse, h3nem az író, aki véletlenül hall a tifokratos tragédiáról és elindul a nyomán témát keresni. Ki mivel vét­kezik, azzal bűnhődik s a regénytárgyr t kereső iró mpga lesz a szereplője egy másik regény­nek, amely a tiszamenti nádíödeles faluban játszódik le, közel 0 „városhoz", de messze annak levegőjétől és Jerkétől. Tragédiá ól ebben a regényben szó sincs. Ellenkezőleg a mélabúsan játszi humor aranyozza be a mesét és annak alakjait, a melegszívű papot, a bogaras doktort, a természetes eszű jegyzőt, a furfangosan együgyű parasztokat, ringó járású *?szonya.kat, a délcegen visszatért Rudolt s a postáíkisasszor.yl, akinek se több, se kevesebb a szeplője, mint amennyit a férfi­szem meglát rajta. De csinált incse sincs a regényben. A történet iigy folyik benne, ezüslös csillogással, kissé kanyarogva, akárcsak a Tiszá­nak a vize, mely itt-ott kiönt, de lágy csobo­gással, szinte észrevétlenül viszi azt, aki reája bkza magát. Móra Ferencnek ez az első nagyobb lélekze'Q meséje. Kétségtelenül nagy sikere lesz vele, mert a mese nála egészen természetefen folyik s mert vele egy egészen uj tárgyat vitt a magyar regényirodalomba. Témának a paraszt nálunk elég gyakori volt már eddig is. Mjjpzáth, Tömörkény és Gárdonyi nem egy halhatatlan alakot teremtettek, de egészen más módon jártak el alakjaik megrajzolásánál Vagy idegen miliőben szerepeltetik őket, vagy egy különálló kis képet adnak, vagy pedig megelégszenek egy szemszögletből való meglátásukkal. A többi irók parasztjai jóformán kivétel nílkül a kávé­házak fllstfe!hőinek kontúrjaiból emelkednek ki. Móra taián az első, aki msgit a falut mutatja be, még pedig nem etnografikum és különleges­ség gyanánt, hanem amint él, érez és gondol­kodik. Nagy erőssége Mórának, hogy tövéről-hegyére ismeri az embereit és nem kell mesterkedések­hez folyamodnia, hogy természetessé tegye őket. Ahol őket beszélteti, meglepően közel áll az élő beszédnek a nyelvéhez. Annyira természe­tes, hogy az egyszerűség emelkedik nála mű­vészetté és a tudatosságot még ott sem árulja el, ehol maga formálja a mesét, vagy ahO! szántszándékkal elhagy valamit. Különlegessége és egyben érdekessége a regényének, hogy egy minden izében városi embert, £ tudós régészt állítja a közepébe, akinek folíánsokból szedett tudománya valahogyan Anatole Franc"! hangu­latából visz bele egy keveset egy alföldi falu paplakának a kertjébe s a falunak a meleg nyári napfényben fehéren csillogó porába. Ebben is nsgy'on előnyösen tér el átlagiróinknak nagy tömegélő', akik keveset olvadnak s következés­képen a puszta mesén kivül alig nyújtanak valamit, ha pedig az ismeretek idegen meegyé­jére vetődnek, tudalékosakká és nehezekké vál­nak. Móra könyvét élvezettel forgathatja, aki mesét akar, gyönyörűséget talál benne, aki iro­dalmi igényeket keres és szórakozik vele az, aki sok-sok ismerős alakot lát benne viszont. ^Megjelent az „Okos N«plár\ A Délmagyar­ország-nyomda most jelentette meg az Okos Naptár másrdik évfolyamát az 1923-ik évre. Az Okos Niptár magyar gazdák szárnyra készül, de dyan nivón áll, hogy az intelligencia körében is nagy ' elterjedteknek örvend A naptár ujabb évfolya na ép oly körültekin­téssel, komo'ysággal készült, mint a tavalyi. Irodalmi nivón áll, ériékes novellák, verses elbeszélések tarkít­ják s különösen eme'i az éríékét az, hogy Móra Ferenctol találunk benne néhány ragvogóan szép prózairást és verset. A kölet több, mint száz oldalas és csinos knllitásban jelent meg. DMillinnMt gyémántot,aranyat, ezüstöt Knman^r árén vesz ÉJI AlllUilOlf RuslBnder,Kigyó-u. 6. toe A város januárban már nem tudja fizetni alkalmazottjait. ben a pinzszükébui erre a megoldásra j sem gor.dolhal. Ha tehát a pénzügyi tanácsnok ! jtlenlése megfelel a valóságnak, nagyon köny­nyen megtörténhetik, hogy a városi pénztár készlete nem lesz elég arra, hogy január else­' jén kifizessék belőle a városi alkalmazottak tel­jes fizetését. A várospolitika homlokterében ma kétségte­lenéi ez a rendkívül súlyos probléma áll. So­mogyi Síilve-zter dr. polgármester f:deze!et j keres erre a 90 milliós uj teherre. Nem sok bizakodás éizett ki szavaiból, amikor a Szeged munkitársán k a következőket mondotta: — I'a tényleg bekövetkezik az a helyze* január elsejér.. hot^y az ál'am megvonja a vá­rosi Hlkalma-oitaMÓI a segélyeket, a városnak nem lesz annyi pénze, hogy azokat pótolja. T*l..n a Mdbérjövedelem r-övokedése elég fe­dő, e'ef hyujt ma d. A do'og ugyanis ugv áll, hoey a buzaviluijs föld.iérrendazerre való át­téré< Cr> k a jCví évben hozza majd meg teljes g.ünölcsét. A közgyűlés határozata érleitrábtn a i Rebben kiadod fö dek haszonbérét 150 szá­zaikkal felemeltük, ezt a fölemelt bérös<:»f«Pt 4000 koronás búzaár alapján átszámítottuk buzaériékre akk.ir, ar.ikor már 8000 koron3 volt a buza. n legközelebbi bérf>ze'és aikaima­val már a mindenkori búzaárak alapján fizetiK a bérlők a földbéreket, tehát legaláb) hétszer annyit fi/etneV, mint amennyit most fizettek Ez szolgálna a 90 millió fedezetéül, hacak f váns egyéb terhei nem nSvekednek tovább a/ eddigi arányokban. Ez azonuan nem valószínű és igy még magam sem tudom, hogy mi lesz... Ez a teljes bizonytalanság az oka annak, hogy a városi alkalmazottak elkeseredése íl­iandóan nő. (A Szeged tudósilójától.) A vár^s pénzügyi helyzete soh'.sem volt fulságocan kedvező, de oly^n bizonytalan, mint amilyen mostanába.T, még sohasem voll. Senki sem tudja a torony alatt, liouy a minduntalan fölbukkanó kiadás­többletekre hol tdáij^k majd meg a megfelelő fedezetet. Ezt a bizony'alan be'yzetet még sú­lyosabbá tette aza.hir, amit nem regen Balogh Károly pínzügyi tanácsnok horo t le Budapest­ről. A pénzügyi tan cinok ugyanis ad jclen­tetíe a polgármesternek, hogy a kormányköröd ­ben szerzett információi szerint, a város szoro­san vett alkalmazottai csupán január elsejéig kapják meg az állampénztár terhére i? kedvez­ményes ellátó t, valamint azokat n segélyeket, amelyeket eddig kaptak és ameiyek & \ts'.oiosa:i meghaladták a város-tól kapoti alH^f.zet* sr-k >t. Ha a pénzügyi tanácsnok informic ó]3 megfelel a valóságnak, akkor a város rendkívül súlyos helyzetbe kerül. A j leniegi fizetések változat á­nál maradása ef 'lén a megszünteted állani segélyek pó lása — a tf-rmészeloeni ellátáson kivüi — több, mint 90 millió várailan terh.t jeientere a város szcm'ri. A jövő évi költség etcs vígösizcge210 miliiő korona, tehái ez a 90 millió uj-:l b teher éppen elég arra, hogy teljesen felborítson minden nor­mális számlást. Hir bzennt a kormány kárpót­ásul átenged ugyan a városnak néhány adó­nemet, igy a társulati adó kivételével az uj ke­reseti adókit, a forgalmi adó egy töredékét, de az ezekből befolyó jöveJelem a kilencven millió koronás kiadást egyáltalában nem fedezi. Az átengedendő adók körül különben más baj is van, még pedig az, bogy belőlük a város bevételt a jövő év végéig nem igen láthat, mi­vel az adót nem igen szokták előre fizetni. A: adókra velletne ugyan a város kölcsönt, azon­A tarthatatlan adórendszer. XSXSSai Horthy inségakció hangversenyre'rtK (A Szeged tudósítójától) A Szegedi Keres­kedők S.övetsége szerda esti gyűlésén dr. Bodrogi József, az OMKF titkára érdekes elő­adást tartóit a mai adózási rendszer hibáiról. A gyűlésen a fzegedi kereskedőtársad alom szá­mos tagja vttf részt, az iparkamarát Wimnipr Fülöp elnök és dr. Tonelli Sándor főiitkár kép­viselték. Dr. Bodrogi József a forgalmi adó legújabb ellenőrzési módjával, a blokrendszerrel foglat kozolt először. Ez a rendszer egyáltalán nem szo'gálja az adóvisszaélések megakadá­lyozását, hőt annyira megnehezíti a kereske­delmi forgalmat, hogy eredménye a forgalmi adöjövedelcm csökkenése lesz. Sem a fo galmi adóról szóló törvényben, sem annak végrehaj­tási utasításában nincsen nyoma ennek az uj ellenőrzési módnak. A bizományi ügylet?k forgalmi adó;a körül teljes voN a bizonytalanság és hiába küldött a pénzügyminiszter bizalmas rendeletet ebben az ügyben, a pénzügyigazgatóságok nemcsak a bizományi dij, hanem az áru teljes eladási ára után is kiróják a forgalmi adót. A forgalmi adó körül is zavarok varmk. lanuár elsején uj adók lépnek életbe, de a végrehajtási utasításo­kat senkisem ismeri. Igy feltétlenül ujabb adó­zavarok keletkeznek. Vagy szüntesse nrg a pénzügyi kornfány a kétes kérdéseket, vagy ?züntesse meg az adócsalási eljárásokat. Dr. Bodrcgi beszélt ezután a fényűzési adó­ról, amely tulajdonképen szintén fo'galmi adó, mivel a luxus cikknek minősíted áru legnagyobb része közszükségleti cikk. Bizonyítja azt az a körülmény, hogy az elmúlt hónapban 34 millió folyt be a 10 százalékos fényűzési adóból. Addig, amig a kormány nem teremt becsületes adópolitikát, becsületes adózást senki sem vár­hat. A kereskedőt a körülmények kényszeritik az adóeltitkolásra, mert ha minden adóját meg­fizetné, többet kellene fizetnie jövedelménél. Amikor 44 száza ék jövedelmi adó, 10 sz 'iza­'ék kereseti adó, 20 százalék vagyon dó, 10 szá-alék különféle községi adó, tehát összesen 84 százalék terheli a kereskedelmet a különféle fogyasztási adóko.i kivül, akkor adómorált nem lehet várni. | A kereskedő': vagyon váltságára, az áruraktár­' vagyonváltságra vonaíkozó végrehajtási utasítás szintén megdönti az egyenlő teherviselés elvét. A szövetkezetek a rendelet alap.in kevés áldo­zat al megmenekülhetnek e'től a tehertől is A kedvezményekre vonatkozó intézkedések szintén igazságtalanok. A kormái.y örömmel hivatkozik arra, hogy a fe'emélt földadóból 6—8 milliárd jövedelme is Iííz az állanak, p.dig a föld jövedelme oly nagy, hogyha csak 10 százalékos lenne a föld­adó, 48—50 milliárd földadójövedelmel is el­érhetne a kormány. A n?gy tetszéssel fogadott előadás után Ker­tész Béla dr. bejelentette, hog/ a pénzügyigaz­gatóságtól tVi«.ité:t kapott, amely szerint no­vember 20 án reggel Szentesei, Vásárhelyen és Szegeden életbelép a clokkrendszer. Ei ellen a kereskedőknek tiliakozi iok kell. Ottovay Kátoly elnök félnyolckor zátta be a Szövetség ülésé!. Killing volt kultuszminiszter lett a bajor miniszterelnök. A bajor országgyűlés ma délulán összeült, hogy megválassza a miniszterelnököt. A bajor néppárt, a gazdaszövetség és a nemzeti demo­krata párt megegyezeti, hogy miniszterelnök­nek dr. Killing volt kultuszminisztert jelöli. Az országgyűlés mai ülésén a leadott 143 szava­zat k^zül dr. Killing 86 <szavazatoi kopott. 54 • szavazólap üres volt, 3 pedig szétforgácsoló­j dott. Az üres szavazólapokat a szociáldemo­krata párt tagjai adták le. Szenzációs selyemujdonsájok Wigner Testvéreknél Kárász-utca 10. szám. 78

Next

/
Thumbnails
Contents