Szeged, 1922. november (3. évfolyam, 189-213. szám)

1922-11-01 / 189. szám

SZ R 0 E D Szeged, 1922 november 1. Dr. Setét ügyvéd ügyeimét még tegnap este : felhívták arra, hogy Gárdonyi Géza végrendeletet készített. Közjegyzőnél azonban hiába kereste a végrendeletet, hanem az iró egyik asztalíiókjában találta meg. A lezárt végrendelet külsején sírfeliratáról Intézkedik és azt kivár.ja, hogy sírjára ne írjanak mást, mint születésének és hutáidnak évszámát, azután a nevét, aiatta pedig ezt a pár szót: nCsak a teste..." Gárdonyi Géza holttestét ma ravatalozzák fel az érseki lyceum dísztermében. Gárdonyi meghagyta, hogy róla se halotti maszkot ne készítsenek, se le ne rajzolják. A temetés szerdán délelőtt fél 11 órakor lesz. A teme'és rendkívül impozánsnak mutatkozik, részvételét eddig már bejelentette a kultuszminisztérium, a Tudományos Akadémia, a Petőfi- és Kisfaludy-Társaság, a Magyarországi Újságírók Egyesülete, az OtthonKör, azonkívül még számos testület és társaság. A kormányt Kupcsy Felicián miniszteri tanácsos, az Akadémiát Négyest László, a Petőfi-Társaságot Szdvoy Gyula, a fővárost Pintér Jenő főigazgató képviseli. KÖNYVEK határozottnak politikai ellenmagatartása távolról sem volt mondható s csak később lettek a reformációnak kimondott vezérei. A reformált alapon való külön szervezkedésre a lökést az eddigi szász városok adták meg s csak az ö példájukat követték a magyar lutheránusok és kálvinisták, mikor önálló egyházi szervezetekké alakultak. Érdekes azonban Zoványinak az a megállapítása, amely azonban inkább a felsorolt adatokból tűnik ki, hogy 1550 körül, amikor a katholicizmus erélyesebben kezdi meg birtokállományának védelmét, még sokkal nagyobb a katholikusok száma, mint általában fel szokták tételezni, különösen pedig sokan vannak, akik csak egyben másban húznak a reformhoz, de még véglegesen oda nem tartoznak. Máskülönben az ellenreformációnak a későbbi sikere nem is volna megmagyarázható. Zoványi könyvének legnagyobb erőssége az adatok összegyűjtése és felsorakoztatása. Gyengéje viszont, hogy tömérdek adata mozaikszerüleg h^t és olyan olvasó számára, akinek nincsen történelmi iskolázottsága, nem rajzol plasztikus kípet az eseményekről. Az ő anyaga megfelelő perspektívába <s háttérbe beállítva adná igazán tökéletes rajzát a protestantizmus első évtizedének. Azonban munkája, mely szinte pontosan a reformáció évfordulóján jelent meg, még igy is határozott értéket jelent és nemcsak a protestáns, hanem álMános magyar történeti szempontból is nyereség. A magyar reformációról szóló könyvvel egyidejűleg Zoványinak egy másik, kisebb tanulmánya is jelent meg, szintén a Genius kiadásában : A felvilágosodás története cimmel, amely természetszerűleg nem önálló forrásokon alapszik, hanem már megállapított eredményeknek a csoportosítása. Az objektivitásra való törekvés ebben is meglátszik, mert katolikus és protestáns rész felé egyaránt megmondja az igazat. A felvilágosodás fogalmát azonban aránylag szük körre szorítva és a gondolatszabadságért a természetadományok keretén belül lefolytatott küzdelmet, mely pedig a legnagyobb hatást gyakorolta, csak nagyjából érinti. I*y a tényleges tárgyalás a kifejezett címnél szűkebb körre szorítkozik. Előadása azt a benyomást kelti, mintha több helyütt a kifejezés nehézségeivel küzdene. (t. s.) A reformáció kezdetei Magyarországon. A magyar történeti irodalom talán tisztán kulturhistoriai irányú munkákban a legszegényebb. Ami nem tartozik a szorosan vett politikai történethez, azt kézikönyveink, sőt még a nagyobb lélekzetü munkák is rendesen egy-két általános frázissal intézik el. Sajátságos módon igy vagyunk a reformációnak Magyarországon való elterjedésével is. Szinte nehéz még elhinni is, hogy Sinai Miklós debreceni református püspöknek 1791-ben megjelent latin nyelvű egyháztörténete óla, noha azóta a forráskutatás nagyon sokat haladt, nincsen magyar kézikönyv, mely ezt a kérdést a történeti igazság megvilágításában tárgyalná. Ezt a hiányt van hivatva pótolni Zoványi Jenőnek most megjelent terjedelmes könyve, A reformáció Magyarországon 1565 ig, amely az uj szellemi mozgalomnak első évtizedeit ismerteti, rendkívül nagy anyagnak összehordásával és — el kell ismerni —.dicséretreméltó objektivitással. A könyv nyomról-nyomra végigvezeti az olvasót a lutheranizmusnak első megnyilvánulásaitól az uj alapon való megszervezkedésig és a kaiholikus ellenáramlatnak a kezdetéig. A kép, amely könyvéből kidomborodik, körülbelül a következő: Mint másuit, ugy Magyarországon is az egyház elvilágiasodása és a humanizmus által elterjesztett kétkedés volt az előidézője a régi egyházban való hit megcsökkenésének és a reform után vágyakozásnak A lutheri reformáció először II. Lajos király udvarában jelentkezett, de mert az udvar németijei hódoltak be neki, nem lehetett népszerű az ellenzéki érzelmű köznemesség körében, mely ebben is a német iránynak a térfoglalását látta. Ez a magyarázata a kezdetben jelentkező nagy ellenszenvnek és a luth*r?nizmust üldöző törvényeknek és kikényszeritett királyi rendeleteknek. Nagy rokonszenvre talált ellenben a reformáció a német kultúrával ötszekötietéiben álló váiosokban, amelyen fokról-fokra a leform álláspontjára helyezkedtek, anélkül, hogy eleinte tisztában lettek volna vele, hogy tulojdonképen egyházszakadás történik. A reform terjedése éppen azért nem annyira vizáradá hoz, mint inkább lassú szivárgá hoz haso .iitható. Egyesek és testületek eleinte a reformok egyik vagy másik részét tették magukévá, sokan sokáy, még c ré^i egyházhoz tartozóknak hitték magukat s j'firmán csak évek multával eszméltek rá. hogy tulajdonképen más uj hitet vallanak. Templomokat soká'g a két felekezethez tartojók közösen használtak t> csak az első protestáns zsinatok megtartása és a kaiholikus ellenhatás megkezdése után irdult az igazi differenciálódási p«-oce»^us. Nagy se^i'sígíre volt a r<formáció elteijndéséntk, hegy a kelönben is meglazult egyházi fegyelem a mohácsi vész után mikor a ka holtkus egyháznak számos főpapja elesett, teljes: n megszűnt, az ellenkirályok pedig, bármennyire négattík őket a pápai legátusok, pohtitikai okoknál fogva nem mertek az egyre terjedő mozga'omr.ial szemben erélyesen fellépni, nehogy parthiveiket maguktól elriasszák. Különben is a reformáció kezdődő periódusában a Habsbu gok HitreK HALOTTAK NAPJÁN I - y« Ipwmívíai .Here Németor***** ">* •«—* ~6 *»»« ! fényénél világtalan szobák homályán, muzsikás kandalló tüzénél és feketerámás képek előtt — álljunk meg könnyekkel kicsit, álljunk meg dobbanó szívvel daltalanul és hagyjuk a könnyeket úszni hangtalanul. Emlékek jönnek a Mult-utakon, fűzfák is szólnak, harang is zúg. Leányok jönnek arany csapatban, könny-kút a szemük, — gyászlobogó leng, ez: lágy hajuk. Asszonyok jönnek ezüstösen, ezek anyáink, itt hagytak ők is, (hátha most jönnek élni kicsit?) — és urak is jönnek, mint betegek, kérges a bőrük, fáradt szemük. Megállnak előttünk, csókoljuk őket, — elmennek mindjárt, — sírni fogunk. Halottak napján vegyük le nyűtt kalapunk, járjunk a kertben, hol halottak élnek és legyünk csöndbe kicsit Virágot vigyünk, őszi virágot, szórjunk be szépen bús hantokat, idegen halottak alszanak ott, fáf a mi létünk, Jővő utunk. Mécseket gyujtsunk, lobbanó lángokat, virágot szórjunk, mint illatokat, — de éjféli órán vigyázzunk a létre, mert halottak jönnek, mint kisértetek és késekkel jönnek és kardokkal szólnak, fáf odalent az örök halál, mert harcokban haltak, nagy vér folyókban és zápor is zúgott: halál-eső. Raboltuk életüket, örökölt nagy kincsüket, — ők is rabolni jönnek, mert harcokban haltak, nagy vérfolyóban. Halottak napján. — éjfélt órán zárjuk be némán a tölgy-kapukat, halottak jönnek, döngetni minket, mert harcokban haltak és békét akartak. Vér Oydrfjr. — A reformáció. Október 31-ikén volt 405. évfordulója a reformációnak. A nevezetes napot a szegedi protestáns egyházak az idén is megünnepelték. Hétfőn délután a református templomban volt emelkedett hangulata ünnepség, kedden délelőtt pedig ugy a református, mint az evangélikus templomban ünnepi istentiszteletet tartottak. — A miskolci polgármesterválasztás. Dr. Szentpályi István nemzetgyűlési képviselővé való választása után a miskolci polgármesteri szék megüresedett. A főispán november l-re 15 napi határidővel kiírta a pályázatot a polgármesteri állásra. A polgármesterválasztás minden valószínűség szerint november 21-én lesz közgyűlés keretében. keltett egy fiatal, alig 24 éves magyar iparművésznek Julius Cásar scenikai kiállítása, amely az eddigiektől merőben eltérő egyéni felfogásban állítja bc a darab diszletezésél A kiállítás annyira megtetszett a szakköröknek, hogy a bajor állami szépművészeti muzeum igazgatósága felszólította az ifjú művészt, hogy müvét engedje át a muzeumnak. Az ifjú magyar Hay Gyula, akinek neve külföldi művészkörökben máris az első között áll és akinek Szegeden kiterjedt rokonsága van. — Oyáuflnnepéljr Apáthy sirjáaál. Holnap délután három órakor gyászünnepség lesz Apáthy István sírjánál. Hubay Károly, a kolozsvári lipartestület Szegedre küldött elnöke Kolozsvár közönsége nevében koszorút helyez el a nemrég elhunyt egyetemi tanár sírjára. Az Ünnepségen az egyetemi polgárokon khrfll részt vesznek az összes Szegeden tartózkodó erdélyiek is. Legszebb női kulapnjdonságok legolcsóbb árakon Fazekas NS véreknél, Iskola-utca 18. asr — Kilakoltatták a debreceni zsidó egyetemi hallgatók internátnsar. A debreceni zsidó egyetemi hallgatók internátusának épülete a mult évben gazdát cserélt. Az uj tulajdor.os Rugonfalvy Kiss István egyetemi tanár kilakoltatáti eljárást indított az in term i us ellen, a lakás hivatal azonban keresetét elutasította. Felebezés folytán átkerült az ügy 4 polgári bírósághoz, Miskolczy Lajos főispán azonban nem várta be a bíróság döntését, hanem elrendelte az internátus es a menza kiürítését. Hétfőn reggel nyolc órakor a bútorokat, a hallgatók könyveit kiszórták 8z utcára és igy a debreceni zsidó egyetemi hallgatók hajléktalanná váltak. óriját javíttassa Babosnál. Oroszlán-u 6. s — Rcqavietn az elesett hősökért. November 2-án az elesett hősök lelkiüdvéért 8 órakor kedvező időjárás esetén a Marstéri laktanya udvarán tábori gyász Istentisztelet láttatik. Kedvezőtlen időjárás esetén ugyancsak 8 órakor a Rókusi templomban, amelyre Szeged város közönségét meghívja a Honvéd Allomásparancsnokság. • ."p Ma la a legjutányosabb áron vásárolhat cipőt Robitseknél, Feketesas-u. 16. ÜO Házat, földbirtokot, üzletet venni él eladni minden időben lehet tan llévrB Orsz. Földbirt Bir. által enge•li táfctfl délyezelt ingatlanokat közvetítő irodája által Szegeden, Bástya-utca 19. Telefon 17-50 ftranu-, ezüst- és ékszerfárgliakaí vesz és elad Kun Jen6 ékszerész Szeged, Széchenyi-tér 2. - Telefon 133. | Mindenkinél legmagasabb •áron veszek: ^^ retet, nikkelt, élmot, hortttjjrhultadlkot, tollat, Oveitrket, leirt és alsöruhlkat. Bokl nigAnit 4U sz, • Münaitionys iri. Z»CMB€KI. Bőrkabátok készen és méret utáo. Bőrárugyár, Mikszáth Kálmán-utca 25. szám. 90