Szeged, 1922. november (3. évfolyam, 189-213. szám)

1922-11-26 / 210. szám

Egyes szám ára 10 korona SMrkeszióség éa kiadóhivatal . Krtlc st y utca 6. (Próféta»U1I. . I. emeld i.) Telefon 13—JJ. A .Szeged* megjeie•Ik hélfó klvclclével minden Mp. Egyet szám ára 10 koma. Előfizetési árak: Egj Maapra Szegeden 240, Budapaalen ét Ttdéken 260 kor. III. évfolyam. Szeged, 1922 november 26, VASARNAP. HlrdeUat árak: F, Ihai^boa á mm. 4, egy hasábo. 7, nmsftl hasábon 10V>, két hesabon 14 korom. Apióhlrdelta 4 K. kSrcr betekkel S K. S/ÍWcgVüzli köziem n.ek toronként 40 K. Njiltt. r. csatod! és orvosi hir 60 K. Többszöri frladátaál ár»ngidm<-nj. 2I0-ik szám. Október szelíd szellője, hogy csapkod most újból a politikus házak'fölött. És nem az Csz; virágok illatát hozza most lágyan nagy hegyek mögül és nem a vadgesztenyék rót leveleinek halk zenéjével érkezik, kicsit már megkésve a télbe fordult időben, — hanem dübörgő viharral tör át a városok kapuján és krizantémok helyet; gyűlölködést és átkokat szór a kissé lecsöndesült és az élettel csatázó emberekre. A télben nem szoktak csaták lenni és a harci sáncokon elnémulnak a hóesésben a messzi kiáltó ápyuk és a fáradt katonák inkább kiülnek földházikójuk sáncaira és tüzeket is gyújtanak a csöndben — és néha szeliden Krisztusunk régi országába is eltévednek szaladó gondolataik, ahol mély katakombák homályán szerették egymást a hivők és az evangéliumot mondogatták elhalkuló szóval, hogy testvér a testvért soha ne bántsa. Kalapos királyunk, Terézia fia, — aki mindenben jót akart és mindenben tévedett, — József császár is ott hagyta egykor a Dunának jeges mezőit, mert hát télben nalkszavu a hónak hullása és a lég megrontja jeges ujjaival az elfáradt harcosokat. Ám azóta nagyon elváltoztak az idők és a halk szavú tél vad viharos nyár lett, mikor megszakadnak a vándorló fehér felhők és zengeni kezd az égi harsona. Villámok fénylenek félelmesen, ha egy percre á&nd ül a házakon és a szélvész ha almas sodra nagy koronájú fákat tördel szét a völgyben és ha a homályos "~Mjnalon fáradt vándor ér a fák közé, könnyesen áll meg a nagy pusztítás között. Mintha a magyar ég mar sohasem hozna bágyadt aranyfe! hőket alkonyatkor, ha távoli horizontokon földi sirba nyui a napkorong. Mint hi sohasem lenne megtép ettíöldünkön aranytavasz, mikor ibolyák nyilrak tágas réteken & az orgonák lágy illata úszik,; mint vitorlás hajók az Óceánban. És ugy látszik, Gömbös Oyuláék nem akarnak már tavaszt, nem akarnak egy kis majálisÜnnepet az óriás, jegenyés rónákon, ahol mélyen a fü között kútágas vár csöndben a gulyákra. Nem akarják látni, hogy négy év előtt az őszirózsák ünnepet hoztak mindenkire, aki küzdött a vér-folyóban és bogy az offöber megváltó volt mindnyájunknak, akiknek vérünk hullott az Isonzó rohanó vizénél és vérünk hullott a San folyónál és akik belevesztünk a Mazuri mocsárba, hol a nádak szava zendül most a csöndbe, ha a szél eltáncol egy táncot. És ünnep volt mindnyájunknak, akik éheztünk otthon és dideregtünk kialudt kandallóknál, és ünnep volt mindnyájunknak, akik megálltunk árván az utcák hullámos szögletén, hogy vöiös kezünket reszketőn odanyujtsuk a szaladóknak, mert meghaltak apáink és elaludtak lestvéreink, akik olyanok voltak, mint a tavaszi hajnal: fiatalok és erőtől gazdagok. Qömbösék nem akarják látni, hogy akkor mindenki örült, mert ugy hittük, hogy ezeniul csak ünnepek jönnek sokszínű virággal és ünnepi zenével. És akkor mindenki fehér virágot vilt a kezében és trikolór volt a kabátján és az utcák zúgtak a hurráktól, ha fáradtan vánszorogva szakállas és szennyes háborús-legények jöttek csöndesen vissza, bogy végre megpihenjenek csöndes otthonokban, amelyeket egy szóra hagytak ott, amikor meghordozták a véres kardokat és a templomok harangjai félreverve szóltak. Akkor Qömbös ur és társai, és gróf Bethlen és lovagjai is őszi rózsát hordtak es a Nemzeli Tsnáes nem volt akkor büntanya. De jöttek azután rossz idők, forradalomnak mondták ezt is, de ez már minden ellen volt, amit egy évvel azelőtt ugyan azok akartak. Nem kell bántani senki', aki akkor hurrázott, mert mindenki hurrázott, Qömbös ur is hurrázott és Bethlen ur is hurrázott. És mosa- ; aki tépett földünkön választást csinált Krisztusunk kodni tem kell miatta — ezt üzenjük innen az alföldi homokról — nagy vezér Gömbös ur, mert történelmet is írnak ám, Béla királyok Annonymusa', akik az annalesek mellé nem fogják aranyabb betűkkel irni annak a nevét, másedik ezredében. Okióber szelid szellője csapkod most elkésve és nem sz őszi virágok illatát hozza nagy hegyek mögül, hanem dübörgő viharról tör át az elhalkult városok kapuján. Beiktatták az uj kalifát. Tegnap délelőtt ment végbe Abdul Medzsid szultán beiktatásán*k rzerlartása. Az ünnepéljen ; megjelentek a császári család tegjai, az udvaii méltóságok és a hatóságok fejei. Rifaat basa j átnyújtotta a Szultánnak a kalifátus fejévé tör- ' tént megválasztásáról szó!ó jegyzőkönyvet. A i Mohamednek szentelt mecsetben ezután a hivők ; jelenlétében rendkivüli szelamlikot tartottak. A szövetséges hatalmak képviselői visszauta- | sitották az nj kalifa beiktatásának szertartására ÍMMWMMM Gömböséb erélyes akcióra készülnek. szóló meghívást, mert részvételük az uj kalifa hivatalos elismerésének látszanék. A szövetségközi rendőrség parancsnoka Rifaat pasával, a vezérkar helyettes parancsnokával folytatott hosszabb megbeszélésük alapján elhatározták, hogy Konstantinápolyt a rendőri szolgálatot a török rendőrségrek adják át. A szövetségközi rendőrség csak akkor fog beavatkozni, ha külföldi államférfiakról van szó. A Magyar Országos Tudósító jelenti: A liberális blokk vacsoraján elhangzott beszédekre vonatkozólag Gömbös Gyula nemzetgyűlési képviselő a következőket mondotta: — Szükségesnek látom megtenni a magam megjegyzéseit elsősorban Rassaynak arra a beállítására, hogy engemet azért, mert követségi attaséi megbízatásban voltam a forradalom után, októbristának nevez. Egy katona nem fogad el állásokat, hanem csak parancsokat teljesít. Mikor láttam, hogy az ottani tapasztalatok alapján beadott memorandumot a magyar kormány nem fogadja el, levontam a konzekvenciát és eltávoztam a hadsereg tényleges kötelékéből és szembefordultam a Károlyi-féle uralommal. — Ami a hódmezővásárhelyi beszédre adott válaszokat illeti, arra csak azt felelem, hogy itt a keresztény magyarság és a zsidóság közötti küzdelemről van szó. Mi akkor, amikor a fajvédelmet hirdetjük, a nemzeti gondolatot véljük védeni. • — Furcsának találom Rassay részéről, hogy ö a királykérdést ötötrangu kérdésnek tekinti, de még furcsábbnak azt az álláspontot, mely egészen meglepő, hogy ö a nemzeti királyságot a legnagyobb hun búgnak tartja és hogy ö csak köztársaságot, vagy legitimitást tud elképzelni. — Farkas urnák azt a kritikáját, hogy Gömbös, Eckhardt és Héjjas marcangolja ezt az országot, hallatlan vakmerőségnek kell tekintenem, mert ha valaki az, aki marcangolta és még most is marcangolja ezt az országot, akkor az éppen Farkas ur és a szoc áldemokrata párt. — Vázsonyi Vilmos beszédéből pedig egy, a faját végsőkig védő zsidó szava csendül li. Vegye tudomásul Vázsonyi, hogy a kereszténység szenved rabságban ebben az országban. A bilincseket nekünk kell összetörnünk és nem Vázsonyiéknak. A fentiekből látható, hogy Gömbös Gyula ma éleshsngu nyilatkozatban válaszolt Rassay Károlynak és Vázsonyi Vilmosnak és ennek a nyilatkozatnak nagy érdekessége, hogy bevezetése egy nagyobb mozgalomnak, amelyet Gömbös Gyuláék indítanak az ellenzéki szövetség ellen. Az egységes párt jobboldali frakciója, ugy látszik, megunta a tétlenséget és erélyes lépésre határozta el magát. A házszabályok megszorításának terve állítólag szintén az ö körükből indult ki. A miniszterelnök megál'apitása szintén ezen befolyásoknak volt tulajdonitható. Bethlen István gróf Vásárhelyen olyan beszámolót tartolt, amely az ország közvéleményének nagyrészét és amely az egységes párt úgynevezett liberális csoportját is meglepte. Ugyanis nem tudták mire vélni a miniszterelnök jobb felé való eltolódását. Ma már. tisztában vannak azzal, hogy Gömböséknek sikerült letértteni Bethlent az arany középutról és leg' utóbbi lépése határozott eltolódást jelent jobb felé. Gömbös Gyuláék, ugy lá'szik, az egységes pártban is magukhoz ragadták a hegemóniát. Az bizonyos, hogy az úgynevezett egységespárti liberálisok kezebői kiesett a gyeplő és a tempót kizárólag Gömbösék fogják diktálni. Gömbös Gyula Hódmezővásárhelyen kijelentette, hogy a miniszterelnök és az ö felfogása között tempókülönbség mutatkozik. Ez a tempókülönbség egyre csökkenőben van és a közeljövő politikai eseményei ezen tempókülönbség jegyében fognak lezajlani. A Világ holnapi számában a következő nyilatkozatot közli: — Nem felel neg a valóságnak, hogy a Károlyi-, vagy a Berinkey-kormány tárgyalt voína akár minisztertanácson, akár azon kivül gróf Bethlen István internálásáról. Erre az intézkedésre azért sem volt szükség mert semmiféle ellenforradalmi viselkedést nem tanúsított, ellenkezőleg igyekezett a jó viszonyt fentartani a forradalmi kormányzattal és tagja volt annak a székely nemzeti tanácsnak, amely bizony nem Károlyival szemben, hanem Károlyi 1 Mihály és a forradalmi kormány anyagi és erkölcsi támogatásáért küzdött. Annak a kimutatására jegyezzük meg, hogy az első hatalmas pénzösszeget a székely nemzeti tanács céljaira a minisztertanács megkérdezés nélkül utalta ki Károlyi a kormány rendelkezésére álló alapból. A szegedi kormányzatról azt tudjuk, hogy ennek elnöke, P. Ábrahám Dezső töbcször kijelentette, hogy na szegedi kormány az októberi forradalom vívmányai álapján áll." Ennek a kormánynak pedig gróf Teleki Pál tényleges minisztere, gróf Bethlen István pedig tényleges bécsi követe volt. Ha valaki, ugy ilyen fontos pozíciót betöitő követ mindenesetre tudni szokta, hogy milyen államformával és irányelvekkel biró kormányzatot reprezentál. Gróf Teleki Pál egyébként a Károlyi kormánytól megbízást fogadott el és megbízását el keU ismerni, a nemzet és a forradalmi kormány azonos érdekeinek megfelelően, hiven látta el. Budapest, 1922 november 25. Buza Barna, Nagy Vince, Vass János, a volt Károlyi- és Berinkey-kormány tagjai. Összehívják a külügyi bizottságot. A szociáldemokrata párt mozgalmat indított a külügyi bizottság összehívására, mert a jelenlegi külügyi helyzetben feltétlenül szükségesnek tartják, hogy informálják a közvéleményt.