Szeged, 1922. november (3. évfolyam, 189-213. szám)

1922-11-24 / 208. szám

SZEGED Szeged, 1922 november 24. Törökországban kötelező a házasorfás. A kemalista kormány tekintettel arra, hogy a tiz év óta tartó háborúskodás veszedelmesen megapasztotta a török népet, törvényjavaslat terjesztett a nemzetgyűlés elé a kőtelező háza­sod ásrói. Minden 25 éves férfi és nó köteles házas­ságot kötni. Ha a házasságkötést betegség akadályozza, a betegnek a kormány által ki­rendelt orvossal kell magát megvizsgáltatnia. Amennyiben betegsége gyógyíthatatlan, az illető nem köteles házasságot kötni, ha azonban gyógyítható, akkor a házasságkötés elhalasztá­sának időtartamát az orvos állapitja meg Ha valaki hivatásánál fogva állandóan utazik, vagy pedig anyagi helyzete nem engedi teg a há­zasságot, a heiyi hatóságoktól ideiglenes fel­mentvényt kaphat a kötelező házasság alól. Az 50 éves kort elért férfiak, akik noha anyagi helyzetűk erre nem kényszeríti őket, csak egy­szer házasodtak meg, kötelesek egy vagy több árvát felnevelni és iskoláztatni. Akik 25 éves korukig még nem fejezik be középiskolai, vag* egyetemi tanulmányaikat, tanulmányaik végzé­séig nem köielesek megházasodni. Angorai jelentés szerint a nemzetgyűlésben tegnap interpelláltak Rifaat basa konstantiná­polyi kormányzó ténykedése tárgyában. A vita után titkos szavazással elhatározták, hogy Ritáit basát elmozdítják. Szemére vetették, hogy egyrészt túlságos előzékenységei tanúsít a szövetségesekkel szembsn, másrészt pedig ott, ahol a szövetségesek követelései ellen fog­lal állást, nyilatkozatai nem eléggé diplomati­kusak. Utódjául Szalaheddint fogják kiküldeni. A Times szerint Rifaat basát azért mozdí­tották el Konstantinápolyból kormányzói hiva­talából, mert nem foganatosított alkalmas rend­szabályokat a szultán menekülésének megaka­dályozására és a szövetségesekkel szemben túl­ságosan előzékeny magatartást tanúsított. Rifaat basa most Kelettráciába utazott. A kalifátus központi bizottsága fentarlás nélkül helyeselte az angorai kormánynak a szultáni méltóság és Abdul Medzsid kalifa megválasztása kérdésében követett eljárását. w ° • — 1 ' —O' —T iiviuvowuvii nviwivu vijainoni. Életűnket és vérünket—a blockrendszer ellen... (A Szeged tudósítójától.) A Kereskedők Szö­vetségének csütörtöki gyűlését este 6 órakor nyitotta me« bástyái Holtzer Tivadar elnök. A forgalmi adó blokkrendszer életbeléptetéséről dr. Landesberg Jenő kamarai titkár tartott is­mertető előadást. — Ez a rendszer amellett — mondotta — hogy például a piacon egyenese* keresztfi.­vihetetlen, nem is felel meg céljának. Az az adózó, aki eddig megcsalta az államot, az a blokkrendszer Vett is meg fogja csalni. (Ugy vanl) Ha a hatóság törvényt hoz, olyan tör­vényt hozzon, amelyet végre is lehet hajtani. Felhívjuk a megjelenteket arra, hogy a rende­letnek, amig ez fennáll, tegyenek pontosan eleget. — Tudomásomra jutott, hogy az uj rendszer életbeléptetése előtt forgalmi adóellenőrök jelen­tek meg egyes cégeknél és kijelentették, hogy amely cég rendes könyvvezetéssel bír, az men­tesítve van a blokkrendszer a}ól. Ez azonban nem áll, mert a l *ny az, hogy csak azok a cégek fizethetik ezentúl a régi rendszer szerint a forgalmi adót, amelyeknek már eddig is engedélyük volt a negyedévenkinti készpénz­fizetéssel történő elszámolásra. Dr. Landesberg: A rendelet szerint a blokkot mindenki köteles volt 20-áig beszerezni (nagy felzudulás: Nem adtak!), de ha a forgalmi adóhivatalban felelős személy másként intéz­kedett és ha ez a kereskedők lelkiismeretét megnyugtatja, ugy nekem mindegy. Ezután Bokor Adolf alelnök a következőket mondotta: — Bizonyos körökben azt mondják, nogy a kereskedő és iparos ököijoggal akar élni. Ez ellen tiltakoznunk ke'I! (Ugy van 1) Jogállom­ban akarunk elni, a jogszokások szerint. Tilta­kozunk az ellen, hogy ebbe a pusztán elvi küzdelembe akár a pénzügyigazgató urét, akár másnak a személyét is belevigyék. Mi jó haza­fiak vagyunk, mi odaadtuk és odaadjuk a pén­zünket, ha kell az életünket és vérünket is a hazáért, de azt nem engedhetjük meg, hogy kereskedelem és iparellenes tendenciával üldöz­zenek bennünket. Bejelenti ezután, hogy a Szövetség inter­veniálni fog illetékes helyen aziránt, nehogy a forgalmi adóhivatal által idejében ki nem osz­tott blokkok miatt bárkinek is kellemetlensége származzék. Markovics Lajos és Boda Bertalan után Gu­licska Antal kér szót. — A blokkrendszert egyenesen hazafiatlan­ságnak jelentem ki... Elnök figyelmezteti, hogy mérsékeltebb hang­nemben beszéljen, mert megvonja a szót. Gu­licska továbbra is erősen támadja az uj rend­szert. Kiss Vince sütőiparos és Marosán Milán szól­tak még a tárgyhoz. Ezután a gyűlés elfogad a dr. Landesberg Jenő határozati javaslatát, amely utasítja az el­nökséget, minden lépést tegyen meg és szük­ség esetén küldöttségileg forduljon a pénzügy­miniszterhez. Ezután dr. Kertész Béla tartott előadást az áruraktárak vagyonváltságának lerovásáról. A vagyonváltságot fizetni kell minden ingó és in­gatlan után, m'g ha bizományb n van is. Az irányadó érté. összeg az 1920 december 31-én kötött és bevallott teljes biztosítási összeg. A váltság alapja a fenti leltári, vagy biztosí­tási érté-t kétharmada. A váltságmentes mini­mum 12.000 korona. Aki a váltságot november végéig befizeti, az husz százalék kedvezményt élvez. Lényeges kedvezmény, hogy a vagyonváltság felét nosztrifikált hadikölc?önkötvénnyel is be lehet fizetni, ha az illető bankkal igazoltatják, hogy a kötvény saját jegyzésű. A hadikölcsön­kötvényt a névérték nyolcvan százalékában fo­gadják el. Dr. Tonelli Sándor két speciális kérdést vet fel. 1. Ki fizeti a váltságot, ha az üzlet bérbe van adva ? 2. Ki fizeti a váltságot, ha az üzle­tet 1921 március 30 a előtt átruházták. Az első kérdésben a törvény nem re idelke­J zik, a második esetben azonban a vagyonvált­ságot az állam mindkét félen követelheti. A gyűlés fél nyolckor ért véget. A telkek vagyonváltságának kedvezményes befizetése­A sajtó és az érdekképviseletek sokat foglal­koztak a m zőgazdasági ingatlanok, kereske­delmi áruraktárak és ipari üzemek vagycnvált­ságával. Ezzel szemben azonban alig ismerete­sek a városi polgárságot érdeklő azon szabá­lyok, ameiyek a városi beltelkek vagyonváltsá­gát megállapítják és kedvezményes kifizetését biziosiiják. Tud alevő, hogy a vagyonváltsag végleges kivetése rendkivüli feladat elé állította a pénz­ügyi hatóság kat, ugy hogy e munkálat befe jezése csak hosszabb idö multával várható. Nehogy tehát az állam a vagyonváltságból eredő b vételeit ily hosszú ideig nélkülözni le­gyen kénytelen, kedvezmények nyuj ásával kí­vánja a törvény a váltságköte ezetteket arra ösztönözni, hogy vagyon válságukat még a vég­leges kivetés megtörténte előtt önként rój iák le A vagyonváltság e kedvezményes lefizetéséről szóló törvény végrehajtási utasítását most adta ki a pínzügyi kormányzat. A házakra vonatkozó váltságtörvény még nem készült el, de igen sok háztulajdonos bi­zonyára nem tudja, hogy nem minden a házá­hoz tartozó ingatlanrész fog a házakra meg­állapítandó vagyonváltság alá esni. Ugyanis az 1921. évi XLV. t. c. I.és4. §§-ai értelmében minden beépítetlen városi ingatlan külön váltság alá esik. Ámde e törvény és a kiadott végrehajtási utasítás értelmében beépí­tetlen ingatlanként kell vagyonváltság alá vonni, nemcsak a belterületen levő azt a földterületet, amely arra van szánva, hogy reá házat építse­nek, hanem a belterületen levő ingatlannak azt a részét is, amely valamely épülethez tartozik ugyan, de udvarnak nem tekinthető. Azt, hogy valamely telekből mi tekinthető udvarnak, a kataszteri birtokivekből lehet megállapítani, mert csupán a beépített telek és udvar nem étik földadó alá. A teleknek az a része tehát, amelynek kataszteri tiszta jövedelme ki van tüntetve, beépítetlen telek s mint ilyen esik va­gyonváltság alá.' Jól teszi tehát minden városi ház- és telek­tulajdonos, ha utána néz ingatlanának és ha ugy találja, hogy ingatlanának egy részére ka­taszteri tisztajövedelem van feltüntetve, aminek folyománya a földadó fizetési kötelezettség is, ugy ingatlanának ezen része nem a házvagyon­váltság alá fog esni, hanem mint beépítetlen váron beltelek külön váltság alá esik, amely­nek váltságösszege a kedvezményes fizetés el­nyer he tése érdekében nár most kifizetendő. A városi beltelkek vagyonváltsága az 1921 március 1-én mutatkozott forgalmi érték alap­ján fog kivettetni. A vagyonváltság cimén fizetendő összeget a kedvezményes fizetés céljaira minden váltság­kötelesnek magának kell kiszámítania. Fontos a kiszámi'ás szabályainak az ismerete, mert a helytelen számítás a kedvezmény csökkenését vagy elvesztését vonja maga után. Nehogy azonban a kedvezményes időben fizető joghátrányt szenvedjen azáltal, hogy ezen forgalmi értéket nem tudván biztossággal meg­állapítani, ez okból esetleg kevesebb fizetést teljesít, — ennek elkerülése érdekében a ked­vezményes fizetés céljaira azt az értékelési mó­dot állapitja meg a végrehajtási utasítás Sze­ged városára vonatkozóan, hogy a beltelek for­galmi értéke gyanánt a vagyonváltság kedvez­ményes lerovási céljaira a városi telekértékadó alapjául szolgáló telekérték kétszeres összegét kell bevallani s ez alapon számítandó ki a váttságösszeg. A telekér.'ékadó Szegeden még foganatosítva nincsen, de sz értékelési munká­latok készen állanak és ÍIZ erre vonatkozó ira­tok a városi adóhivatalnál rendelkezésre állanak. A városi beltelek után fizetendő vagyonvált­ság kulcsa, ha a vagyonváltság fizetésére köte­lezett fél összes beltelkeinek a fentiek szerint kiszámított forgalmi értéke 40.000 kor. meg nem halad, ennek 6*/«-a. 80.000 „ . 97,-a. 160.00 „ „ „ „ „ . 10»/,-a. 400000 „ „ 11% a. 800.000 , „ 12%-®­4,000.000 . . 13%-a. Ha már most valaki váltságtartozását a ki­vetés bevárása nétkül a kedvezményes időben fizeti be, a biztosított kedvezmény abból áll, hogy aki 100.000 koronát felül nem haladó váltságtartozását 1922 november 30-ig lerój ja, eleget tesz kötelezettségének azzal, ha a vátt­ságösszeg 80*10-át kifizeti, aki pedig a fizetést 1922 december 31-ig teljesiti, a váltságösszeg 85%-ával kifizetheti váltságtartozását, vagyis 15% engedményben részesü1. A 100.000 koronát meghaladó váltságtarto­zást 1922 december 31-ig teljes összegeben kell megfizetni, de az 1922 december 31-ig fizetőnek azt a kedvezményt biztosítja a (ör­vény, hogy a teljes összeg lefizetésével végleg sz?badul váitságkötelezettsége alól, mig ha 1923 március végéig fizeti ki tartozását, már további 25 százalék, ezen időn tuli fizetésnél pedig 50 százalék pótlékot tartozik a váltság­kötelezett fizetni. A f zelés készpénzben, vagy záloglevelekkel történhetik. Készpénzfizetés esetén az összeg fele saját jegyzésű nosztrifikált háborús állam­adóssági címletekkel is fizethető. Amint látjuk a biztosított kedvezmények oly jelentősek, hogy ezek elnyerése érdekében he­lyesen cse'ekszik mindenki, ha váltságtartozá­sát a kedvezményes időben rójja le. Ez nem c<ak a fizetőre előnyős, mert számottevő előnyt biztosit magának, de a köz javára is szolgál, mert előmozdítja ezzel, hogy az államháztartás menete belső erőforrásokból tiplálkozhassék s ne kelljen ujabb bankjegykibocsátásokkal az állam pénzügyi egyensúlyát megterhelnie. Dr. Dallos Mór. A kormányzó Esztergomban. Csütörtökön a kormányzó Csernoch János hercegprímás lá­togatására Esztergomba érkezett. A katonai szemle után két órakor díszebéd volt, majd Horthy Miklós a hercegprímás lakosztályába vonult.

Next

/
Thumbnails
Contents