Szeged, 1922. november (3. évfolyam, 189-213. szám)

1922-11-22 / 206. szám

Egyes szám ára iO korona 9s«ikeíitós<» kl'.d­tal: Kelese,-ulca A. (Profela­•Un< I. emeld 6.) Telefon IJ— JV A .Szeged' negjele­»:k hélfó fciveíelcvel ir.indtn *ep. Egyes szám ára 10 \o­rotta. Clöflidésl árak: Es» fcónaprn Szegeden 240, Budr­pesten és vidéken 200 kor. 111. évfolyam. Szeged, 1922 november 22, SZERDA. HirV.sl érak: F. Il.as.il on 1 nw. 4, vUa.ábon 7, másfil hsüalion 10'50, kél hasnbon 11 koicna. Apróhir­detés 4 K. kB».-r l-lOkki1 B K. SrÖTegVSfli kftrli-mények soronként 40 K. Nylltl.r. csa­lád! és orvosi hir 60 X. Több­szíri feladiun.ilárer.gt.l.nény. 206-ik szám. A block. A block, ne haragudjon meg érte Kállay fődeflerdár ur őkegyelmessége, nem az isten te­remtése. Nincs benne a bibliában, se a káno­nikus könyvekben, se az apokrifunkban. Mikor a jó isten megteremtette a világol, a blockot is kifelejtene belőle, meg a forgalmi adót is. Ugy látszik, abban a hitben volt, hogy a világ ezek nélkül is kerek. Ezt a tévedést a finánc igazí­totta helyt e, kitalálván, hogy az élet csak akkor elszivelhető, ha forgalmi adó is van benne, meg block is. Minden fehőbb hatóság iránt irély tisztelet­tel vagyunk, ennélfogva se a forgalmi adó, se a block ellen nincs egy rossz szavunk se. Alázattal fejet haj unk a forgalmi adó előtt, ncha régi dicsőségünk évlapjai nem ismerik, sőt a hódoltság korabeli török defterek sem, pedig azok ötvenhét adónemről tudnak, a füst­pénztől a sarkantyú addig. Igaz, hogy ezt az ölvenhétféle adót mind a szegény emberek fizették, nem a zászlós urak s e tekintetben nem hiányzik a nemzeti karak'er a forgalmi sdóból sem. Azt r,e a latifundiumok számára találták ki, amelyeknek földjeibe legtöbb áldá­sát ültette az i- ten, hárem a kisembereket becsülik meg vei?, akiknek puszta életükön kivül semmijük sincs a világon. Szántók, rétek, erdők után nem vehetik ki rájuk az adót, hát kivetik az után, ami nélkül puszta életüket is elviszi az ördög. Forgaimi adó alá esik a gyo­mor, a kéz, a láb; forgalmi adót fizetsz, ha a szakállad leborolváltatod, ha szappant vásá­rolsz a mosakodáshoz, ha virágjt veaiel a menyasszonyodnak, /agy koszorút viszel az édesapád sírjára. Forgimi adó alá esik min­den, minden, ami ég és föld között van, ki­véve a politikai állásfoglalást. Ez az egy dolog adómentes, nyilván azért, mert ebből úgyse várhat jövedelmet az állam, tekintettel arra, bogy ez az ország, ahol a politikai vélemény nem képezi forga'om tárgyát, mert azt se nem adják, se nem veszik, — hanem más minden adókötele?, a kötőmadzagtól a koporsószegig. Okos ember, újra azi mondjuk, mindez ellen nem zúgolódik, mert úgyis hiábi zúgolódna. Az tdut nem muszáj szeretni, hanem fizetni muszáj. A leégett országot fel kell épiteni s ahhoz a levegő nem eiég, ahhoz tégla kell, cserép kell, gerenda keíl, munkás kell, pallérok kellenek, egyszóval adó kell és az attán már mindegy, hogy forgalminak hivják-e, vagy más nevet adnak neki. A polgár arra való, hogy fizessen és a finánc arra való, hogy az adót beszedje. Az ő dolga, hogy ait hogy csinálja és ha neki block kell hozzá, hát akkor szedje blokkal. Azonban a jóból is megárt a sok és a block már eddig se tartozott a legszimpatikusabb dolgok közé, amig csak bizonyos korlátok közt sújtotta a hazát. Most azonban enól van szó, hogy elb'ockositsák az egész maradék hazát Most már nemcsak a pincér ád irást arról, hogy a gallérod mögé ereszteltéi egy c-észe feketét, hanem a borbély is blocklapot ád arról, hogy levakarta rólad a sörtít, sőt ha Sótörö Gyömbér Katától vasárnapi gyönyörűségnek vettél egy darab sülttököt, ö is előveszi a biock­ját és a sülttökhöz hozzámellékelheti a forgalmi adócédulát. Hogy most már mit kell neked azzal csinálnod ? A kalapodhoz kell tűznöd, hogy láthassa a f nánc és igy a kola, meg a borbély ne károsíthassa meg az álhmol, az az ne árulhassa el a hazát. Ez az a blcck ügy, ami most az összes kül­politikai programoknál nagyobb lázb?n tartja a nemzetet és például Szegeden nagyon éles konfliktusba keverte a mindig higgadi es bé­kességet kereső kereskedő- es iparos- társadal­mat a pénzügyigazgatósággai, amely az adó­basék rég divatja mult hangját próbálja re­aktiválni a haza megmentésére. Világos, ho$y abszurd és kivihetetlen rendeletről var szó s egy olyan fö.öfJeges izgalomkeltésről, ^mi­től megkímélhettük volna magunkat. Annyi nagy, komoly b=junk van, annyi az elkerülhetetlen rossz, miért tataiunk ki olya­nokat, amikkel csak az idepesséeünkct neveljük? H< nem tudunk külpoitikát csinálni, ha nem tudunk pa'.dasági politikát csinálni, ha nem íudjuk a konszo'id'ció országútjára ki­vezetni az ingoványba iévedt lelkeket, minek ! kell olyan oktahnsúgókat csinálni, smik ott is | felkavarjak az «pé», ahol eddig türelemmel ' viseltek minden tért et ? Klubavatás az Esterházy-utcában. (A Szeged budapesti tudósítójától.) M2 dél­után nyitották meg az egységes páit uj klub­helyiségét, amely Kállay Tímás, a klub ház nfcgyának Ízlését és ez egységes párt tagjainak bőkezűségét dicséri. Az Esterházy-utcei palota földszinti traktusát használ'ák fel erre a célrs. Az óriási velercei tükrök és csillárok a gerd­talan fényűzés derűjét varázsolták ide és fog lalták egységes stílusba a nem kis erőfeszítés­sel felvonultatott pompát és fényesre csiszolt kormánypárti ragyogást. A régi és súlyos kris­tálycsillárok mellett és körül kik, meg sárga erryőjü iámpák árasztják tompított világossá­gukat a pazarul berendezett teremte. A régi munkapárti klubból is idehoztak néhány bőr­garnitúrát, a klubszolgák szirtén uj egyenruhát kaptak. A klub éttermének asztalán [gyönyörű kristályszervizek csillognak és a levegőben Vafiadis cigare'taillat terjeng. Mindezeknek az összhatása kellenes impressziót kelt a látoga­tóban, amikor a kényelmes és puha díványok és a süppedős szőnyegek között a sok szín­ben gyönyörködik, amc'yr.ík megvalósítását az egységes párt künr* az ersiágban is valija éi hirdeti. A képviselők többsége és a meghívóit klubtagok láthatóan jóleső érzésekkel n.ozcg­nak, csivegruk, tiklarík, pihennek a kényel­mek és a ragyogások közepet e. Csak a csiz­más honatyák dörzsölik szemüket, amikor elébük vágódik a valóban gyönyörű kép, amely még hontalanabbá teszi őket. Az olvasóterem­ben tájékozatlanul és értetlenül lapozzák a külföldi lapokat. Ezekoől sem értenek semmit. Különösen a tükrökbe gyönyörködnek ők, amelyekbe magukat pillantották meg és nem ismerlek önmagukra. A falujokbrn különösen ezekről a tükrökiöl fegnak nagyon fokát me­sélhetni. Az uj klubhelyiség mtgnyilására a párt tagjai nagy számmal g> Utiek öi-sze. Megjelent Btthlen István gróf miniszterelnök is, akit viharos ün­neplésben részesítettek. A miniszterelnököt Kállay Tamás nemzetgyűlési képviselő üdvö­zölte. GrCf Belhlen István megköszönte Kállay Ta­másnak, hogy lehetővé lette a kiub megnyitását, míjd igy folytatta: „Ebbe a páriba én mindig nagy örömmel jövök, nem azéri, mert a he­lyiség fényes, hanem azert, mert érzem, hogy mögöttem van az a p-rl, melyet egyült alakí­tottunk meg. Amíg ez a párt összetart, amig érezni fogom, hogy ez a párt engem támogat, s én a m?gam resrérő! a helyes uton járok, addig lecyetefc meggyőződve, hogy szeretettel jövök kö.ötökbe. Értekezlet a megnyitás után. Az ünnepség után Fáy Gyula einöklésével értekezlet volt, amelyen elsőnek Gömbös G>ula szólalt f j : — Nem saját elhatározásomból szóMok fel, hanem azer, mert azt hiszem, hogy felszólalá­sommal az ország érdekeit szolgálom. A ki­rálypropagandáról van s?ó. Az 1921 évi XLV1I. t. c. értelmében semmiféle restauráció r.em en­gedhető meg. Az u tralesitimisták ennek elle­nére ma nagy propagandát fejtenek ki nem­csak Budapesten, hanem többek között Sop­ronban is. Propagand aratokat ?dnak ki, sőt pártot iá szerveznek. Mi ezt a kérdést az or­szág érdekében kikepcsolandónek tartjuk, mert félő, hogy külpolittnai komplikációkat vonna magi után. Mig a legitimizmus hívei i3 igen sok*n kívánják rz', ho.y e;t a kérdést kik-pcsoju*. Én tehát az ország érdekében szólalok fel, rogy az országot uj bb veszedel­mektől megmtntsük. Nem engedhető meg, hogy itt az orsiágbau oly p;opagar,da folyjon, anely a fennálló törvényekkel szembehelyez • fcedik. Ha mi szó nélkül beleegyezünk abba, hogy itt ily irányú propagandát folytassanak, akkor ez az országra beláthatatlan következ­ményekkel járhat. Kérdem léhát a miniszter­elnök ura, rni a felfogása ebben kérdésben és mit Kíván tenni a propaganda ellen ? Gróf Bethlen István miniszlerelnök azonnal válaszolt Gömbös Gjula szavaiia. — Teiiesen ugyanazon a rézeten vagyok, — mordotta — rr;nt Grmbös G>ul3. Semmi sem veszélyesebb és károsabb az országra nézve, mint ennek a kérdésnek o'.y formnban való feszc-gctése, mir.' ah £>an azí nap-n p utá.i láthatjuk Károsr:ak tartom azonban belpolitikai szempontból is, mert semmi ^em olyan vesze­delmes, mint ebben a kérdésben a nemzetet megosztani. Ez a propaganda p^dig feltétlenül ezt vonná maga u^n. E kérdés köt ül alakul­nának ki az ellentétek még az egyes pártok keretein belül is. Gyakorlati politikát sem lehetne folytatni, ha belpolitikai siempontból az ország meg volna oszolva. De ép ily veszélyes enr.ek a kérdésnek boly­gatása külpolitikai szempontból is. Elég ha rá­mutatok ara, hogy nem álunk egyedül a vi­lágon, h'.nem ellenségek vesznek bennünket l.örül, fkik legkisebb mozdulásunkat is elle­nünk akarják kihasználni. Azt fogják ellensé­geink mondani, hogy a kormány együtt érez a propagandacsinálókkal és nem akar eljárni velük szemben. Ezek az urak nem tudják, hogy mi­lyen i űzze! játsza-ak és mit csinálnak. Ellen­ségeink azt fogják hangoztatni, hogy Közép­európában van egy tűzfészek, mely örökös ve­szedelmet jelent Európa békéjére. Épen ezért követelni fogják, hogy ezzel az országgal bán­janak el. Én elítélem ezt a propagandát é; keresem a módot, ho^y ezzel szemb n erélyesen eljárhas­sak. A helyzet az, hogy a mostani büntetőtör­vénykö; yv intézkedéseinek a segítségével el lehel majd járni ellenük abban az esetöen, ha a propaganda oly mérveket ölt, hogy az izga­tás jellegét ölti magára. Ha azonban az izgatás oly mérvt et öltene, melyek ellen meglevő tör­vényeink védelmet nem nyújtanak, aknor a kor­mány gondoskodni fog arról, hogy szükség esetén egy szakaszos törvénnyel vessen véget ennek az izgatásnak. Gömbös Gjua és a párt egyhangú helyes­léssel vette tudomásul a miniszterelnök vála­szá'. D'ruváry Géza igazságügy-miniszter ismertette ezután az áliatforg: Imi szavatosságról szóló törvényjavaslatot. Nemes Bertalan és Pasty Pál előadó hozzászólása után nagyatádi Szabó Ist­ván indítványára a párt elhatározta, hof;y a törvényjavaslatot a párt közgazdisági bizottsága holmp, * nemzetgyűlés ülése alatt fogja tár­gyalni. Gróf Klebelsoerg Kunó kullu zmmiszter ismertette ezután a Tudományos Akadémia ál­lami támogatásáról szóló törvényjavaslatot, ame­lyet elfogadük. Ká.isy Tibot pénzügyminiszter ismertette végül röviden a most benyújtott pénzügyi törvényjavaslatokat.

Next

/
Thumbnails
Contents