Szeged, 1922. november (3. évfolyam, 189-213. szám)

1922-11-21 / 205. szám

SZEGED téved, amikor azt állítja, hogy a szociáldemo­krata párt minden kivitel beszüntetését követelte volna. A szociáldemokrata párt szóban és Írásban követelte a belső ellátás biztosítását megfizethető árak mellett, de mindig hangsúlyozta, hogy amennyiben fö­lösleg marad, az kivihető. Foglalkozott a frak­ció a vásárhelyi beszéd politikai tartalmával is és az a vélemény alakult ki, hogy az ellenzék és a szociáldemokrata párt a leghevesebb harcot fogja megindítani a közszabadságokért és ebben a harcban nem fogja a pártot meg­akadályozni a házszabályok szigorításával Szeged, 1922 november 21. való fenyegetés sem. Megállapította továbbá a frakció, hogy a miniszterelnök részéről egé­szen hatástalan erőfeszítés az, amit az ellen­zéki pártszövetség gyöngítésére mondott el. Ezt a pártszövetséget a közállapotok szükségsze­rűen hozták léire és azt csak a közállapotok­nak a demokrácia irányában való megválozása szüntetheti meg. Az ellenzéki pártszövetség nem rombolási blokk és különösen nem az a mi­niszterelnök értelmezésében; mert rombolási blokk van ugyan, de ez a Népszavát és az Atheneumot rombolási blokk. ********** -,-,-, VL L, L Li-i-Li-i-Ln-irL-Li-imia.ru Megkezdődfitt a Kelet konferenciája. Poincaré, Curzon és Mussolini tegnap 11 óra 55 perckor Territetből Lausanneba érkez­tek. A territeti első megbeszélés befejezése után a következő közleményt tették közzé: Poin­cáré, Curzon és Mussolini közösen elhatá­rozták, hogy mindazokét a kérdéseket, amelyek a lausannei értekezleten felnerülnek, a szívé­lyes barátság szellemében és a teljes egyenlő­ség alapján fogják megoldani. Mussolini olasz miniszterelnök kíséretével együtt tegnap este ide érkezett. Megérkezése után egy órával jött lord Curzon és Poincaré miniszterelnök. A három miniszter Territet-i tanácskozásai a delegációra kedvező benyomást tettek, mert általános megegyezést remélnek. A miniszterek tárgyairák az angol memorandumot, amely a törökökre vonatkozó szövetséges javaslatok alapjául fog szolgálni s esetleges intézkedéseket foglal magában az esetre, ha a mudániai egyezményt megsértenék, vagy a konferencia tanácskozásaira nyomást gyakorolnának. Az angol és francia kormány ilyen irányú szándékát olasz részről bizonyára megerősítik. Mussolini miniszterelnök miekMt Curzonnal és Poincaréval találkozott volna, a következőket mondotta a sajtó képviselőinek: — Esősorban az ántánt problémáját fogjuk megvitatni, különösen Olaszországnak az ánlánt­ban elfoglalt helyzetét. Az értekezlet ülésein Mussolini csak akkor vesz részt, ha a francia és angol eszmecsere ulán sikerült az egyetértést biztosítani a szövetségesek között. Izmid basa vasárnap délután kapta meg a hivatalos értesitest Pjincaré és lord Curson párisi tárgyalásairól és csak ennyit mondott: Minden nagyon szép, csak azt szerelném tudni, hogy törődik-e valaki azzal, hogy mi együtt érzünk a szövetségesekkel. A fehér háztól eredő értesülés szerint a lausannei értekezle'en megjelenő amerikai kép­viselők a következőket fogják kívánni: Tartsák fenn a kapLulációkat és a nevelési, vallási és emberbaráti intézményeket, biztosítsák meg­felelően a kereskedelmi vállalkozások szabad­ságát, tegyenek alkalmas intézkedéseket a ki­sebbségek védelmére, biztosítsák a tengerszoro­sok szabadságát. Bethlen vásárhelyi támadása az ellenzék ellen. (A Szeged kiküldött tudósítójától.) Vasárnap tartotta meg Hódmezővásárhelyen Bethlen Ist­ván gróf miniszterelnök beszámoló beszédét. A miniszterelnök különvonata reggel 9 órakor érkezett meg Hódmezővásárhelyre. Bethlen kísé­retében voltak Nagyatádi Szabó és Mayer mi­niszterek, Gömbös, Lukács György, Erődy ­Harrach, Eckhardt, Héjj, Zsitvay, Bessenyei és Erdőhegyi nemzetgyűlési képviselők. Soós Ist­ván üdvözölte a vendégeket a pályaudvaron. Ezután a Fekete Sas nagytermében elmondotta beszédét a miniszterelnök — Föladatom az, hogy beszámoljak arról, miként sáfirkodtam azzal a hatalommal, ame­lyet rámruháziak. A háború folyamán a kor­mányok kénytelenek voltak sok tekintetben a polgárok szabadságjogaiba beleavatkozni, ezt a beleavatkezást fokozatosan meg kell szüntet­nünk és a legelső feladataink egyike lesz, hogy visszaállítsuk a békeöe'i állapotokat ugy a sza­badságjogok, mint a gazdasági sz-..oadság terén. Nem szüntethetjük még meg a kötött gazdál­kodást a külkereskedelem terén. Ennek okai részben a fönnálló közviszonyok, mert hiszen kénytelenek vagyunk még ma is kiviteli illeté­kek segélyével az árakat szociális szempontból szabályotni. De nem szüntethetjük meg ai'ért sem, mert a körülöttünk lévő államok az elzár­kózás politikáját folytatják és dacára annak, hogy mi többizben kisérleiet tettünk arra, hogy velük kereskedelmi szerződést kössünk, mégis ez a mai napig csak Ausztriával sikerült és most vannak folyamatban kereskedelmi tárgya­lásaink a cseh köztársasággal. Súlyos a drágaság. — Mi nem vagyunk hajlandók sem maxi­málni, sem rekvirálni. Es ha a szocialisták a drágaságra hivatkoznak, abban igazuk van, hogy súlyos a drágaság az országban, amely drágaság egyformán nyom minden társadalmi osztályt. — Drágaság van, de ennek a drágaságnak főoka a valuta sülyedése és pénzünk értékének leromlása. Hogy éppen az iparcikkek terén mu­tatkozik legsulyabban a drágaság, annak oka az, hogy importálni vagyunk kénytelenek. De rámutat-.am arra is, hogy egy legyőzött ország csak akkor boldogulhat, ha többet dolgozik, ha kevesebbet fogyaszt és több adót fizet. Nem tudunk reparáoiót fizetni. Aláirtuk a trianoni szerződést, amelyben a reparáció kérdése szabályozva van. Ennek da­cára azt mondjuk, hogy Magyarország nem bir reparációt fizetni és a kormány, amely könnyelműen reparáció fizetéseket vállal, az or­szágot belehajtja abba a sülyedésbe, amelyben most Ausztria van. De a trianoni szerződés sem írja elö a reparác'ó kérdésit, csupán any­nyit mond, hogy azokért a károkért, amelye­ket Magyarország a háború folyamán más nemzeteknek és országoknak okozott, felelős. Ezeket a k'rokat azonban nem Csonkamagyar­ország, hinem Nagymagyarország köieles fi­zetni. Magyarországon az összes népek — tótok, rutének, horvátok és németek — a ma­gyarokkal együtt küzdöttek. Nem voltak a mi soraink között árulók, akik megadták magukat, mint Ausztria népei között. Csonkamagyaror­szág nagy területeket, amelyek az államot ké­pezték tulajdonképen, át adott a győző álla­moknak : erdőket, vasutakat, birtokokat, — Magyarország már régen megfizette azt, amivel tartozott. Tiltakozunk az ellen, hogy a repará­ciós korrmisizió a föladatát ugy fogja fel, hogy e^y államban ne tekintse azt, amennyit fizetett már, hanem csupán azt, miiyen szolgáltatások teljesítésére szorithaíó még, a pusztulás árán is. Valutáink sorsa a reparációs komisszió kezében van. Ha reparációt kell fizetnünk, ugy a magyar korona romlását föltartóztatni nem lehet. — Azonban kötelességünk mindent elkövetni, Ingy pénzünk értéic teljesen el ne vesszen. Lehetetlenné kell 'enni a valutaspekulációi. Küzdeni kell a ptnzinfláció elLn. Uj adókat fogunk bevezetn és mindenekelőtt takaiékos­kodni kell minden polgárnak. Bethlen nem akar kalandokat. — Magyarországnak szüksége van nyugodt társadalomra. A társadalomban nap-nap utári ujabb szervezkedéseket tapasztalunk, amelyek vagy külpolitikai, vagy oly belpolitikai célokat tűznek ki maguknak, amelyeknek megoldása a kormány feladata. Hogy külügyi problémákat tüz ki magának az ilyen szervezkedés, az talán onnan származik, hogy a magyar külpolitika eddig sok téren nem tudott eredményeket fel­mutatni. Ha azt mondják, houy gyáva politikát követünk, erre feleletem az, hogy csak Isten őrizzen bennünket a snájdig generálisoktól, akik nem saját bőrükre, hanem katonáik bőrére sndjdigok. Ne keressünk mi tehát kalandokat. — A magyar parlament messze elmarad attól, amit tőle követelnek. Személyes kérdésekkel, tömeges hte pcllációkkal húzzák ki az egész időt. Mindezek megbénítják a parlament munka­képességét. Mindez szükségessé teszi, hogv a parlamenti reform és a házszabályok kérdésének reformjával foglalkozzunk. Nem engedhetjük meg, h )gy amikor a nép, az egísz nemzet tőlünk komo'y munkát vár, a parlament szó­csatákká aljasuljon. Nincsenek liberálisok . .. — Harccal kezdődik az ülésszak, nézzük, kik állanak az ellenzéki blokk dén. Rakovszky István, aki tavaly a puccsot megcsinálta, aki magát néppárti képviselőnek nevezte, de eddig mást, mint zavart nem csinált a parlamentben. Aláirta a liberális, demokrata Vázsonyi, a köz­társasági érzelmű radikális színezetű Rassay, aki mögött az oktobristák állanak a szociál­demokratapárti Farkas s Peyer képviselők. Azt is látom, hogy liberális ellenzéknek nevezi magát. Ellenzéknek ellenzéki, de liberálisnak — meggyőződésem szerint — nem liberális, mert nincs az aláírók között egyetlen sem, aki libe;áüs volna. Ez a társaság csak rombolni tud — És ha azt mondják, hogy a kormány erdélyi politikát követ, én vállalom ezt a vádat. Erdélyi vagyok, voltam, maradok és mindi; is leszek. Ezzel engem megszégyeniteni nem lehet. A miniszterelnök után Nagyatádi Szabó föld­miveiésügyi miniszter kijelentette, hog/ kö é­lességének tartotta összefogni olyan emberrel, mint Bethlen és negyedrangú szerepet is vál­lalni mellette. Utána Gömbös beszélt. — Ki fogiuk küszöbölni az ellentéteket — mondotta — vagy ujy, hogy kibékülünk, v;gy kiküszö­böljük azokat, akik a remzet ártalmára vannak. Nincsenek ellentétek köztem és a miniszterelnök között, ha a tempóban van is köztünk különb­ség, mégis egy táborba tartozunk. A népgyűlés u án kétszázttritékes bankett volt, amelyen gróf Bethlen István ismét föl­szólalt. — A kormány keresztény alapon indult — mondotta — és ezen meg is akar maradni. Ma harc folyik a kereszténység és a liberalizmus között. Ez a h rc tulajd >n :épen antiszemitiz­mus és filokrisztianizmus között folyik tthvoy ezredes ia elhagyja Szegedet. A kotmányzó őfőméltósága folyó hó 13-án kelt magas elhatározásával Shvoy Kálmán vezérkari szolgálatot teljesi.ő ezredest a m. kir. szegedi vegyes dandár vezérkari főnöki teendők alól felmenteni és elrendelni méltóztatott, hogy neki a nemzeti hadsereg megszervezése és felépítése körül teljesített kiváló, buzgó és eredményteljes szolgálataiért dicsérő elismerése tudtul adassék. A szegedi vegyesdandár vezér­kari főnöki teendők vezetésével ideiglenesen Aschenbrier Jizsef alezredes bízatott meg. Shvoy ezredes egyben Budapestre a hon­védelmi m niszlérium 6-ik csoportfőnöke, bulcsi Janky Kocsárd altábornagy mellé osztatott be. Shvoy Kálmánnal Szeged egyik legszimpatiku­sabb katonatisztje hagy el minket, aki minden­kor típusa volt a tetőtől-talpig uri gondolko­dású, európai látókörű, képzelt katonának. Hosszú szegedi tartózkodása alatt Shvoy ezre­des csik barátokat szerzett magának és egyet­len ellenséget sem, p?dig ez nagy szó annál, aki olyan fényes és tüneményesen gyors karriért futott be, mint ő, de mindenki elismerte és .méltányolta Shvoy ezredes nagy tudását, szak­képzettségét és nagy érdemeit. Shvoy Kálmán még nem érte el karrierje zenitjét és hogy az a pozició, amit előbbi főnöke, Janky Kocsárd mellett fog betölteni, csak átmeneti lesz és még fogunk találkozni a népszerű, fatal ezredessel, talán egy-két lépcsőfokkal magasabban is. Tiz éves II Ottó. A főváros legitimista körei ma délelőtt 10 órakor ünnepelték Ottó főherceg 10 éves születésnapját a Szent István templomban. A misét fényes segédleltei Han­nauer István váci megyéspüspök celebrálta. Az ének és zenekar Mozzart C-dur miséjét adta elő.

Next

/
Thumbnails
Contents