Szeged, 1922. október (3. évfolyam, 181-188. szám)

1922-10-31 / 188. szám

2 SZBQBD Szeged, 1922 október 31. lakóhelyeiken. A különkiadásban közzétett jelen'és, hogy a fascisták estére bevonulnak a városba, nem bizonyult valónak. A hangulat Rómában nyugodt, de izgatott Az II. Paese, az Epoca, az II. Mondo és a kommunista Azione nem jelenhetnek meg. Belgrádból jelentik: A kormány tegnap jelentést kapott Rómából, hogy Schanzer külügyminiszter lemondása előtt aláirta a dalmáciai harmadik zóna kiürítéséről szóló rendele'et Belgrád• ban azt hiszik, hogy a fascista mozgalom miatt Dalmácidjciüritése egyelőre nem fog megtörténhetni. A Daily Telegraph rámutat arra, hogy a fascisták olaszországi befolyásán sk növekedésével fokozódik az a feszültség, amely Olaszország és Jugoszlávia között fennáll, annak következtéber, hogy az olaszok nem aritették ki a harmadik dalmát zónát. A demarkációs vonalon megnövekedett a veszedelem, hogy összeütközések fognak bekövetkezni. HÍ a fascisták átlépnék a határt, akkor csak nehezen lehetne a véres eseményeket megakadályozni. • " ri'Yirnri-mrui uuuumnr •nwiruuuij A városi tisztviselők nem . kapnak beszerzési segélyt. (A Szeged tudósítójától). Az októberi közgyűlés egyik érdekessége volt az a körülmény, hogy Balogh Károly pénzügyi tanácsnok nem jelent meg a közgyűlésen. Távolmaradását sokféleképen és sokan bizony tendenciózusan kommentálták. Balogh Károlyt azonban, mint annak idején megirtuk, fontos városi ügyek szólították fel a fővárosba és a közgyűlésen azért nem lehetett jelen. A városra ugyanis harminc riliió korom földadót vetettek ki a buzavalutás földadórendszer alapján. Ezt a tekintélyes összeget október 31-ig feltétlenül be kell fizetnie a városnak, mert ha késik, elesik az 5 százalékos kedvezménytől. A város pénztárából azonban a harmincmillió nem került volna ki és azért ment fel a pénzügyi tanácsnok Budapestre, hogy megsürgesse a pénzügyi szindikátusnál a kiblakásépitésre engedélyezett tizenkétmillió kölcsön kiutalását és eszközöljön ki a pénzügyminisztertől a forgalmiadó jövedelemre nagyobb előleget, mert ebből a két tételből akarja a város a földadót kifizetni. Balogh Károly vasárnap érkezett haza és utjának eredményéről munkatársunknak a következőket mondotta: — A pénzügyi szindikátusnál a tizenkétmillió koronás kölcsön kiutalása nem történt meg. Az iratokhoz néhány bead ián 4 k:ll csatolnunk és aztán megkapjuk a pénzt. A pénzügyminiszternél eljártam a forgalmiadó jövedelemre kért előleg ügyében. A pénzügyminiszter teljesítette kívánságunkat és egy fizenötiiíiiiiő koronáról szóló utalványt adott át. A szerb megszál.ás alól felszabadult területek/e kért hat kisüst engedélyezésire is kedvező Ígéretet kaptam. — Érdeklődtem a pézügyminiszlériumban az ? iránt is, hej/ a városi tisztviselők megkapják-e azt a bes-< Jsi segélyt, amit az állatni alkalmazottak megkapnak. Azt a felvilágosítást kaptam, hogy sem a rendezett lanácsu, sem a törvényhatósági joggal felruházott városok alkalmazottai nem kapják meg, sőt január elsejével a természetbeni ellátással együtt minden egyéb állami javadalmazást is megvonnak a városi tisztviselőktől. A koimány hozzájárul azonban ahhoz, hogy a beszerzési segélyekel a váro3i pénztár terhére u'alja ki a város ugyanolyan arányban, minf ahogy az állami alkalmazottak számára megállapították. Eszerint a vároji tisztviselők beszerzési segélye körülbelül harmincötmillió lenne. Ugy értesülünk, hogy a városra áthárítandó terhekért — a beszerzési segélyeken kivül körülbelül évi kilencvenmillió korona — az állam bizonyos adónemek átengedésével kárpótolja a várost. Beszélnek az önálló városi kereseti adóról, a fogyasztási adó egy részérGl és még más adóról is. Kérdést intéztünk ebben az ügyben Somogyi Szilveszter dr. polgármesterhez is, aki a következőképen nyilatkozott: — A város semmi körülmények közölt sem fizetheti ki saját pénztára terhére a beszerzési segélyeket, mert a harmincDtmillióra nincsen fedezet. Én is hallottam arról, hogy Jmuár'elsején b:szünteti az állam a városi alkalmazottak javadalmazását. Ennek az le ~: a következménye, nogy megszűnik az a különbség, ami ma van a „nem szorosan vett" és a „szorosan vett" alkalmazottak közölt, azaz jobban mondva, minden városi tisztviselő „nem szorossá" válik. Nem tudom, hogy a kárpótlásul fölkínált adókból fedezhetjük-e majd ezt az óriási differenciát ? A kereskedelmi alkalmazottak nagygyűlése. Vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta meg a magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak szövetségnek szegedi csopjrtja nagygyűlését, a Korzó-moziban. A gyűlés alkalmiból Szegcdri- érkezet — mint jelentettük — Pikler Emil nemzetgyűlési képviselő és Deutsch Jenő a szöveuég központi titkára, akiken kivül részt vettek a gyűlésen Wimmer Fülöp, a Kereskedelmi és iparkamara képvisJelében, Ottovay Károly és Vértes Miksa, a Kereskedők Szövetségének aépvisaletéOen. Gerő Lipót elnök üdvözlő szavai után Deutsch Jenő központi titkár emelkedett szólásra: — Ha a szahszervezst gyűlésre hívja össze tagjait — kezdte beszédét —, akkor annak meg va.i a jelentősége. — A szakszei vezetnek minden megmozdulása nagy jelentősig::, még akkor is, ha közvetlenül nerr. érzi minden, alkalmazott annak eredményét. CélMdatos és tervszerű munkával eléltük, hogy ma már a kereskedelmi alkalmazottak munkaideje szabályozva I A munkaidő kérdése mellett ott látjuk a munkabér kérdését is. — Ezen a téren üzoir.oiu és megbotránkoztató tényekkel találkozunk, különösen itt Szegeden, ahol aiég mindig 2—3000 koronás fizetések vannak. Lelklisnietel'enség kell ahhoz, hogy valaki mn 4—ö céktbeli korona értéket adjon fizetésül alkalmazottjának. Amikor a nyilvánosság fórurna előtt haicot hirdetünk és küzdelemre szóJiljuk íei mindazokat, akik ily helyzetben vannak, akkor a közhdeket szolgáljuk és abban a halúságnak is támogatni kell bennünket, hogy a kereskedelemnek ezeket a rákfenéit minél hamarabb kipusztítsuk. — Nem lehet szó másról, mint olyan minimális munkabérről, amelyből a mai viszonyok mellett meg lehet élni. A munkásbiztositó pénztár autonómiájának visszaállítása és a tényleges viszonyoknak megfelelő munkabér elérésének érdekében tömörillésre hívta föl a kereskedelmi és magánalkalmazottakat. — Követeléseink valóra váltására — folytalja a beszédet —, a tagok lelkesedésére van szükségünk, ha ez a lelkesedés nincs meg, akkor a szakszervezet sohasem tudja hivatását teljesíteni. A kereskedelmi alkalmazottak helyzetének jobbra fordulását csak ug/ lehet elérni, ha a kereskedelmi alkalmazottak összessége ebben a munkában tervszerűen állandóan részt vesz. Ezután Pikler Emil nemzetgyűlési képviselő emelkedett szólásra. — Lassale Ferdinándot idézem — kezdte beszédét —, aki szerint minden társadalmi osztálynak annyi joga, boldogulási feltétele van, amennyi hatalma. A hatalmat a szervezettség adja meg. Mert az alkalmazottak és főnökök között vannak olyan gazdasági ellentétek, amelyeket semmiféle méltányossággal elintézni nem lehet. Azt akarjuk, hogy a főnök belássa, hogy alkalmazottja részes az ő vagyonúnak megszerzésében, joga van tehát becsületes munkájáért becsületes fizetést kérni. — Mi a javítás? Békében kaptak az alkalmazottak évenként, vagy félévenként 10 korona javítást, ami nem kellett a megélhetésükhöz, hanem valóban előrehaladást jelentett. Akkor nem emelkedtek az árak, a javításra nem volt annyira "szükség, mint ma. Most, mire ÍOCO— 2000 korona javilást kap az alkalmazott, a megélhetés tizszer megnehezüli. Békében a kenyér ára 30 fillér volt, egy közepes tisztviselői fizetés 200 korona, vagyis a kenyér árának 666 szorosa. Ma a kenyér ára 120 koiona, tehát 80.000 korona havi fizetés kellene, hogy a békebeli nivót elérjük. Mi lefokozzuk igényünket a békebeli nivó felére. De van-e 40.000 koronás fizetésünk? (Felkiáltások: Még husz se, tizenöt sel) Ausztriában is jobb a helyzet, mint nálunk, mert indexrendszer van és az alkalmazottak sztrájkok nélkül érik el a drágaságnak megfelelő fizetést. Vegyék elő a főnökök a ceruzát és számoljanak és ennek alapján fizessenek. — Tudjuk, hogy a kereskedelem és ipar igen nehéz helyzetben van, mert a mai irányzat kereskedelem- és iparellenes. Mi pedig életerős kereskedelmet és ipart akarunk és ezé.t a főnököknek szüksége lesz a mi szervezetünkre. Mi velük leszünk ebben a harcban. Az agráruralom letörése közös érdek. Ezért arra kérem a jelenlévő urakat: a kereskedelmi és iparkamara és a Kereskedők Szövetségének tisztvirelőil, hogy re tekintsenek bennünket lázítókrak, hanem támogassanak bennünket a szervezkedés munkájában és célunk elérésében. Nagy tetszéssel fogadott beszéde után Wimmer Fülöp, a kereskedelmi és iparkamara elr.öke emelkedett szólásra. Megköszönte az üdvözléseket és tolmácsolta a szegedi kereskedelmi és ipari vállalatok legnagyobb szimpátiáját az cl'- imazoíiak mozgalma iránt. . — A kereskedelmi és iparkamara — mondotta — a munkaadók összességének törvényes képviselete. Bátran merem kijelenteni, hogy a munkaadók összessége minden tisztviselői törekvést a legnagyobb szimpátiával kisér. Szegeden már néhány hónappal ezelőtt megalakult a munkaadók szövetsége, amely elfogadta és életbeléplelte a buzaskálát. Ha tehát erre rámutattam, akkor kijelenthetem, hogy a kamara kötelékébe tartozó munkaadók támogatni fogják alkalmazottaikat megélhetésükben és szervezkedésükben egyaránt. Gerő Lipót elnök megköszönte Wimmer Fülöp kilátásba helyezeti támogatását, majd határozati javaslatot olvostn': fel a tisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak követeléseiről. A javaslat elfogadása után a nagygyűlést bezárták. „A munka szent". Vasárnap reggel 7 órakor futóit be a Himnusz hangjai mellett a kormányzó különvonata a salgótarjáni Főtér-állomásra. A bányászruhába öltözött szociáldemokrata bányamunkások nevében Oorszki bányász üdvözölte a kormányzót, aki az üdvözlésre a következőkben válaszolt: —Anarchia ebben az országban több/ nem lesz. Ha vannak olyanok, akik terveiket ;lyenre építik, azok legvenek tisztában azzal hogy mindenkor szemben fogják magukat találni az államhatalom kérlelhetetlen szigorával és a józan magyarságnak megdönthetetlen ércfalával. — A munkássághoz akarok még néhány szót intézni. Különös örömmel hallottam a szónok ajkáról a hazaszeretet hangoztatását. Legyenek meggyőződve, hogy_ nincs ebben az országban számottevő tényező, aki az Önök munkáját érdeme szerint meg nem becsülné. — A munka szent és bün munkájukban megakadályozni azokat, akik dolgozni akarnak. Délután 2 óra 20 perckor érkezett a kormányzó különvonata Balassagyarmatra. A kormányzó a következő szavakkal köszönte meg az üdvözléseket) — Büszke örömmel hallom itt a végeken a magyar erőbe vetett erős hit S2ava . Erős hittel cs egy akarattal munkálkodjanak it jobb jövő megalapozásán. Ha élni akar, élni fog a magyar. Délután 3 órakor vette kezdetéi az 1919 január 23 iki cseh kiveretés alkalmaval elesettek emléktáblájának leleplezési ünnepélye. A kormányzó a következő szavakkal nyitotta meg a leleplezést: — Azok, akikről a tábla szólni fog, igaz magyarok voltak, mert forrón szerették hazájukat, mert hazaszeretetüknek életüket is feláldozták. Hálából emlékük elölt ma egy nemzet tiszteleg és emléküket egy város zárja mindörökre hálás szivébe. Az emléktábla leleplezése után Molnár János főbíró átnyujtotia a kormányzónak az emléktábla kicsinyített plakettjét. Az ünnepség a Hiszekegy hangjaival ért véget. A kormányzó este 11 óra 30 perckor folytatta útját Budapest felé, aüová reggel 4 óra 45 perckor érkezett meg.