Szeged, 1922. október (3. évfolyam, 181-188. szám)

1922-10-22 / 181. szám

jszeó MA radalomv-a tulajdonjogot- tiszteiéiben tartotta, csak a robot megszüntetését és az egyéni sza* badság biztosítását követelte. < " . Ezután megkáríífk Márki. Sándor drt, hogy — mint a Ferenc József. Tudomány-egyetem egyik legrégibb professzora, mo.ldjon el né­hányt mtimebb részletet az egyetem ő venéves múltjából. Készségesen teljesítette kérésün^el.^­•mi E^yeter. ünx fönnállásnak eiső éviiben a kdliágialiiás szinte testvéri volt a tanárok kö> zött. Erre? azonban szükség is volt, mdrt annak idején nagyon sok megjegyzésnek volíunk tó> •téve a fővárosi testvér-egyesem részérői, amely a fin'?! kolozsvári egyetemet mindenképen iríje­riorísnak tekintette. Pestnek az ellenséges,-le­kicsinylő .hangulata azonban hamar m- gválkf­zótt. smikor néhány nagyon értékes professzo­runk ment át a fővárosi egyetemre. Kolozsvárt különösen az Erdéiyi Muzeum-Egyesületben fej­teitek ki tudományos .rfnunkásságot a tanárok, de atfTiiddíBánvos Akadémiának is a vidéhí annyim & Úfífyotitifchi helyzetbőt; mint'^ntább az elszakított fészek magátartásától, a^ 'elsza­kított részek lakosságának visszak'wnkQzásfitól függ az eredmény. Lehet azonban, hogy valhmi nagy megrázkódtatás hozza meg a változást, de semmi esetre sem volna kívánatos olyan visszacsatolás, amely a visszacsatoltak' elégte­lenségével járna. E'képzelhé'eüen azonban az is, hogy az ezredéves együvé tartozás érzölefé a nem magyaroknál is ne nyilvánulna Jeliek* bsn főképen akkor, ha áz elnyomatás? hasonló . mértékben tari továbbra i$, Ezofifcívti! az % -fid- súkosan é} néip éftö'ánk. zott gyámkaök;'tólybeií' ^#i részesülnek és . amelyhez hasonlót, a magyarok részről sohasem ' * " " ^ testff ki „ légi állapotokat. m t t Condé és Mantmorency gyönyörű chantítlyl kastélyában van tudvalévő­leg a Condé muzeum, melynek őrzői tiszteM vhw^tóa^.-tíolöíöíM -voií 3 iegtöbl* tag A Tanároknak Budapestre való vágyakozása ellen elég korán hangulat alakult ki, mivetfa legjobb erőket mindenképen egyetemünk sí§­roára ^^ukrip^rtaríii Intézményeinknek rnáí akkor is- nagy. \<wó ereje volt, amikor • azdií még csak nagyon hiányosan toltak fölszerelvt-; jgy Apáthy álíat- és szövettani intézetébe n?p­nap-utan Riogatlak el külföldiek is. Könyvtá­runk, amely sokáig nyojnorgott és. szorongott, idővel mégis Európa -leggazdagabb és ieg­miniasíerübb könyvtára lett. A szemináriumi élet a XX.' száddal kezdődőit . és soke jele3 erői adott ez irodalomnak és a tudománynak. A kolozsvári egyetem és a román hallgatók. Ji£?D fist - « | 6 yji Egyetlenegyszer történi, hogy ia román nyelv és i/odalom teriárának, Szilasy Gergely­nek a hallga ói iiyiltari tüntettek. Kolozsvárt ugyanis egy „Júlia" nevü irodalmi egyesület alakult, amely alapszabályai ellenére politizált is é£ így a hatósag beii:totta. A román ifjak ez ellen tüntetek, tanárukkal, Szilasy Gergelye lyel egyetew ben, akit ekkor nyugdíjaztak é3 helyébe a haaífias Moldován Gergelyt nevezték ki. A Menza fölállítása alkalmával — ami Ap4t&ls,ty£nnak,és Posta Béjának az érdeme, a Menza vezetősége eltiltotta a nem magyarul való beszélgetési. Ez az intézkedés nagy ked­vetlenséget 'kellett a román hallgatók1 kőzött, pédig nem c-upán rájuk vonatkozott és nem is az egyetem intézkedése volt, hanem a Menza autonom igazgatóságáé. = — Itt Szeged városában természetesen elhe­lyezkedésünk sokkal szerényebb, mint Kolozs­várt volt, ühol roppant sok süígetés után mégí3 saját terveink szerint állíthattuk föl infézeteín­HrttöiMméijök, högy éppen ttiy, mmt-otí, aho! jóformán semmiből teremtettük meg az szükséges és máris örvend^ese?.vígftzd^odóij .(égen.' ,-^rjss,^ san fárasztó tisztere, hiszen a f H'Vjltáfk Tí-íöz'sváit, ahol :ÍbkTái^nak: zaját á^^Wltfá Meglévő fafcásök'ban.'U fám é&twm Kmmim-amiöh dolgozó ysiobüfi ámP artadömdft^pmfmkdhást ^éfmésiMM megWéheziti. Máskülönbén a várö'T közönsége tiföriSIKattf* rhö«y a iaíiárdk1 "^ííieflk *á Wrté, Paulr Bourget, a Ig^DiscMe szerzője, már á^í^Sto^áak nem túlságo­sé, hiszen a chantílly kas­tély kétségtelenül' egyike Franciaországa lég­szebb ygótikus . emlékeinek és a -eustos íakásd ennek is a legszebb szárnyában fekszik. Bow­get , évekig várt türelemmel,,/hogy tnikor üre­sedik riieg végre a rég óhajtott állás, (le miv kor a-. háborU. alatt tényleg rákerült a sár, hogy? uy őr kerüljön a Condé muzeum élére, wá­ratlánul elütötte kézérpl egy outsider, a már biztosnak hitt lállástú és Bourget heiyett Ernést Lavi'sie, az európai hirii történetíró, lett áCondé muzeum őrei Lavisse főleg a l német-történe­lemmel foglalkozotti behatóén-, első köhytoe ü a porosz történet körében végzett tanulrhányai kiadásaú volt, -'később : megírta hires rnüWt: Európa politikai történetének átnézetét,, melyét a legtöbb európai nyelvre, igy magyarra is. lé-> fordítottak, de azért Lavisse hü maradt to­vábbra isö a poroszokhoz, ámiről egyik leg­kitűnőbb könyve, a Nagy Frigyes ifjúkoráról szóló, tanúskodik: Ernest Lavisse, mikor ja. Condé muzeum 'őrzői tisztére pályázott, már harmincöt éve volt a* párisi egyetemnek, á Fáculté des Lett remek a tanára és tagja'volt már a - legtööbí európai akadémiának is, dé nem ezek szerezték meg. neki a chantíllyi kas­tefy gyöhyölü íákásúi; tiáném fó,T'hogy Lavisse villáját • d-németek elpusztították Kés igy a közel >75 évés itidos hajléktalannál vátt* "Boúr get mikor megtudta, hogy ki pályázik rajta kívül az tiílá^a, 'nagyon okosan visszalépett, mert fői tudta, hogy ázzál az érdemmel, hogy a- bocheok elpusztították Lavisse Házát; nem konkurálhatnak még az _ . -sem. ? És talán az ismegviilanhatott Bourget agyában, hogy Lavisse . már hetvenöt éves és. telyt egy csendesebb lakóhellyel es akkőr majd az ő önkéntes visszalépését. Bourget ebben mm is csalódott,, mert egész Ffániiaország akkoriban Bourget nemeslelkűk' géről- beszélt. (Lavisse az 'idén $Ó éves kofá-, tícói yöz aggastyánok szeiíd haiáláVai éénde* ééí étfrunyt és most Bourget aUghanemrkbmofy küídetem áéikülí'költözködhétík be —. Botífca . Bottkh Sájidojr kspítány'sá* < •j' i.'í öbíi -l mm 9 V § ííí q s vsá n^emúm^áUapíő^^mif. ,Emlékművét áiüfaaak a •iegedí wíó. hSty halottaknak. Löw'tmmáouél ár íőfabbL arra kér ti í bítközségéfi hogy a szegédí zsidó hőÖPhafot'íák itnlé­kének megörökítésére emlékművet áliiíson föl. A tcfc rabbi eszméjét magáévá tette a zsidó hitközség s kü­lönösen annak hadviselt tagjai; akik közül egy szükebb­kórü bizottság alakult, amely már megkezdte a 'éiéé' vezés munkáját. Ez , a bizottság holnap, vasirnafl délelőtt 11 órára a zsidó hitközség székházába. - ;'még.­beszélésre hívja össze a ;háborúban ' •-• •••­váífásu volt katonákat. JAz émlékmü fi riatkozóan Biedt Jériö dr, az aktíő egyik következőket mondotta: , A , , - s? S2 — A főrabbi iu kezdeményezte az emlékmű tök állítását. Az,..eddigi ,tervek szerint -tulajdonképen két emlékműről van'szó. Az egyiket a.'zsidó :yiMp1tím kertjében állítanánk föl és ez volna az'fer¥detí emlékftí€ A ímásik emlékművet a'-temetőben helyeznénk él, óty ahqha zsidó katonák fekszenek. A. templ<^nkertb#t eljielyezendő emlékművei nagy. orrfamentális tnüéifllék­rrek tervezzük, míg'ár'temetőbén elhelyezendő emlék­ószlöp viselné a hős bajfársak neveit és személyi aditait, l \ •:> -j , iq —•A vasárnapi gyűlésen beszéljük meg a részlete-' . ket és azokat a módozatokat, amelyekkel a szükséges. { összeget előteremthetjük. Az az egy azonban már . . .. ! elhatározott doI(^, hogy mindkét emlékművet í^ért még az o verséi es regenyei • neves s csak magyar művésszel készíttetjük el. V& — —ui—u^n —v érezzük, hogy ezzel tartozunk azoknak, akik az ország érdekében ennyi áldozatot hoztak. „ Q ^ Hiza^íág. éleyer Mária és Gáspár Ferertc október hó 22 én,q délután . 3 órakor tartják esküvőjüket a szegedirzsidó templomban. >J Ahol mindén, kapható Látványossága számba megy az az uj gummi-, bőr- és^ijnó-? Jéiimáruüzlet, afnely a közeli napokban nyijl meg a Kcrzó flBÖzi ház,sarkán. Az üzlet előU csoportok, jgyönyörködnek á fiús tórakatok^an, mgfc ív •h W&Ma .nslis'a;: Ezután tünk. M^fki ifö|)í-nedlitítíáeai1«most ^^^fogialfcö^ilé^vél^ide Abban bi?nunk kell,: hogy^^áf-áSáp^' tsfefmilAí5ghalóbb^ Váftrak <4ei«Hi3taf­Witozábt^tölpöiMámklfeet-dte •"-^d/ ThémtiifkáfritiMmlanik &mk n^i küzdelem nélkül:'költözködhétík be a cfiáhtíttyc a^ely^ben,^mcsa>;%"gyerínekekgyönycirkő4r kastéti 'pompás íükaúiályába, pedig élie^féie. j nek, d^ á fqlnölfek isVm^rtaz egyszerű bőrönd-. tvém f kTMb lembe't mint paá 'Ricfiefön, tőL aJegdiszesébbiic'az^táíg, sárcípőtől kőpen . - fx fKt. a.-1 nyíg míndep^telálhaíó iit,. ami az- -utazást .fel? ly^lm^ssé? leszi. A M ága az üzletnek; . a- Mr­s .gujnmiáru, dei kapható ott mindenféle ház-? arfási és toaletjt-.íáFgy,,valamint villamos iőzőq £ m l&fet Íelszerelése Kvynjpsi . ína.n m atapi&C' f-iiá ,tlov 2Ém riMi^a si mmttWÓl K "Het(S^aíá§l?5;9t lí>» rdiszm ^WK&i&m&ftfa í pasi ÍRÍER >0315 ,?<f 1 lO&d&gOMnSQK e.tm-sv 02 ^sliHftsaJl^sb^ .s/HP-b nt,or 5"03is .xs aOb 'eo .•3 aiso !2 ÍS'ÜVfi^lU V ^ • BZÚ i V! valamint f|r£t ; kálaps|<^ Megtekintés vételkényszer nálltíil.

Next

/
Thumbnails
Contents