Szeged, 1922. augusztus (3. évfolyam, 175-180. szám)

1922-08-06 / 180. szám

SZBQBD A vasúti tarifaemelés augusztus vége felé történik meg. BUDAPEST, augusztus 5. Hétfőre a kereskedelemügyi minisztériumban az összes magánvasutak és érdekelt válljlalok kép isslöit egybthivják, hogy a legközelebbi taiifaemelést letárgyalják. Elí>re.álhatól:g a tarifaemelés némileg eltolódik, ha minden érdekelt felet meghallgatnak, azonban a pénzügyminiszter sürgetésére rövideset; keresztül viszik a tarifaemelést, ami minden valószínűség szerint már augusztus 20 és 25-ike között történik me^. Giutml hazajövetde. Budapestről jelentik: Bethlen miniszterelnök beszédének azzal a részéve! kapcsolatosan, amelyben a nemzetgyüiéten kijelentette, hogy alkalma volt Bécsben egy úrral beszélni, aki azt mondta neki, hogy Garami haza akar jönni, ma Szemző Ernő, akit a lapok az illető urnák jelöltek meg, kijelenti, hogy teljesen kizártnak tartja, hogy Bethlen ez alat» az ur alatt öt aposztrofálta volna, ö határozottan megmondotta Bethlennek, hogy nem beszél és nem is beszélhet Garami nevében, söt azt is megmondotta, hogy ha egy Garamival leendő lalálkozásról lenne szó, ugy Garami semmi szin alatt sem közeledne. István király szálloda legmodernebbül átalakítva Budapesten, VI., Podmaniczkv-u. 8. Szeged, 1922'attgmztoa 6. Házat! Földet! Üzletet! Szabó ingatlan iroda által Takaréktár-utca 3. Telefonszám: 10—54. Szolid és a legmegbízhatóbb. — Állandó nagy előjegyzés hátak, földek és Qzletek eladására. íwo ismét 1330 megnyílt. Németország — a közelből nézve. Nem közeledik Oroszországhoz. — A német egység — míndencklőtt. — Miért zuhant a márka? — Magyar utcák Berlinben. — Az adózás. A néhai jó béke-állapotban, amely i szinte bt láthatatlan messzeségben j lebeg mögöttünk, úgyszólván sem- í mit sem jeíentett, ha velaki hetekighónapokig a külföldet játtá Sokan volíak az ilyen „globttrotterek* s érdekes újságot csak kevese! holtak, mert ugyan ki törődött akkor azzal, j i hogy az éjszakai nap sárgás fényé- t | ben vergődő embertársa miből, ho- ! gyan él meg. Az emberek általában megéltek, sőt a mai állapottal mérve I igen jOl éltek s ezzel a tudattal el ; volt intézve a szomszéd felé irányuló j gazdasági érdeklődésünk, i A vtlág azonban azóta teljesen a ; visszájára fordult. Ha régen azegye; sek folytattak küzdelmet a létért, mi '» — titáni méretekben, — egész or. szágok, nemzetek sorsa ez s egy ál; telános összeomlás annyira, közelről i fenyeget, hogy az emberek mohó kíváncsisággal lesnek el minden 1 morz:a-eseir.éiyt a külföld esztaláról, mert abban esetleg a gazdasági I helyzet jobbrafordulásának előjelét í fedezik föl. ( A külföldet járó ember tapasztalatai ma komoly tömeg-éhséget csil i?pitaník s a Szeged azért használ föl minden alka'm.t, hogy a nagyközönség tisztánlátását a külföldi alapos és lelkiismeretes megfigyelé' sek közlésével elősegítse. Munkatártunk ma hosszabban elbeszélgetett a Szegedi Kereskedők Szövetsége ügyészével, dr. Kertész Bélával, *ki most tért haza többhetes németországi tanulmányútjáról. A szimpatikus fia'al fiskális figyelemreméltó tapasztalatait az alábbiakban ismertetjük: ! — Németország mai állapotáról, I,JV'J>-'«.V " '-n'Niwi cum, uc a Szeged közönségét alkalmam lesz ié zletesen megismertetni az o'tani pénzügyi és termelési állapotokkal, ffbbmint n adózási kérdésekkel, amelyek az egyesek egzisztenciális problámájává váltak. Németország külpolitikája csak látszólag jelent közeledé t az orosz politikához. A genuai egyezmény nem egyéb, mint tisztán gazdasági szerződés, amely árucserére s a közlekedés i viszonyok rendezésére vonatkozik. A német közvéleményben semmi gyökere sincs a vágynak, hogv Szovjetoroszországgal a közeli jövőben politikai szövetség létesüljön. A német belpolitika megítélésénél ezeket figyelembe kell venni. Egész Németország ma két nagy párt: a köztársasági szocialisták és radikális polgárok és a monarchisták, ami földrajzilag a Poroszés Bjjorország között lévő ellentétekkel jut kifejezésre. A külföldi sajtó tévesen fogta föl azt a konfliktust, mely a köztársasági államforma ,hatályos védelméről" szóló törvény megalkotása körül a birodalmi kormány és Bajorország között keletkezett. A francia s«jtó s ennek r.yomán a többi mír a német egység megszündsét s önálló Bjjorországot látott lelki s remei előtt, söt messzebbmenő kombinációkba is bocsátkozott. Pedig sem a német közvélemény, sem a bajor nép a konfliktusnak túlzott jelentőséget nem — Seller Mihály és Fia szabóüzletét Kállay Albert-utca (Hid-utca) 1. szám alatt nyitotta meg. Szövetek nagy választékban. inat Fülöp József uriszabósága Szeniháromiág-uica 5. A legkényesebb igényeket kielégítve olcsó napi áron 1193 Elsőrendű FAZONÖLTÖNYÖKET. FIU-, GYERMEK- és SPORTRUHÁKAT készít tulajdonilott. A bajor nép alárendeli monarchikus hajlandóságait az egység föntartásának. Emelett dönt minden gazd isági megfontolás, mert szakadás esetén nyersanyaga nagy részét vesztené el Bajorország. A köztársaság ellenzáke Némelorsíágban igen erös s mindjobban szaporodik azok s.áma, akik a jelenlegi nehéz helyzetéit n szocialista kormányt okolják s kifogásolják annak erélyJelenségét az ántánttal szemben. Ai az erély, me'yet a kormány a legutóbbi jegyzékében tanu itott, mikor kategorikusan kijelentette, hogy fizetni nem tud, a kormány mö^é tömöríti a ktrúiyhüeket s az össtes pártodat. A további szankcióktól egyáltalán nem tart a német nep, mert biztosra veszik, hosy Franciaországnak nem áll módjában ujabbakat éetbeléptetni. Ami pedig a magántulajdon ellen tett francia fenyegetést ilieii, azt senki sem vette komolyan. A márka zuhanásában a ^bclső politikának kevés szerep jutott. A folyamatot a jóvátétel kérdése indította meg, ami a külföld bizalmatlansága folytán lett lavinaszerűvé. A márkazuhanás folytán a német ipar hatalmas erőre kapott, ami viszont a kü földi nyersanyag nagy keresletét jelentelte, tehát a márka esését újból fokozta. Általában a német birodalom a legserényebb munka képét tárja elénk s a béke boldog éveire emlékeztetnek a Rajna és a Saar vidéke. A német ipar a rossz valuta segítségével sorra visszaszerzi a háborúban elvesztett pacokat. Alacsony kurzus s kiviteli t rémium a német ipar szamára: ezek okozzák, hogy mig Anglia kétmillió munkanélkülit kénytelen heti egy fonttal eltartani, Berlinben az utolsó statisztika szerint mindössze hatezer a munkanélkü i. Érdekesen jellemző, hogy az angol munkanélküliek az egy font segélyből elsőrendűen élnek a kisebb német fürdőkön. A németországi drágaság, bár fokozódik, nem tart lépést a márka zuhanásával. A német bízik K miniszterelnök agyveleje. Irta: Duqaesnel Fe.lx. A bölcs Abu Hasszán gyógyszerész volt IszLhán városában. Tulajdonképen nem is gyógyszerész volt az öreg Abu Hasszán, mert ezen a mesterségen kivül még sok egyébbel is foglalkozott. Egy személyben csodadoktor is volt ö; ki *ud:a olvasni az emberek kezéből indul itaikat; ha valaki elmondta neki a múltját, megmondta az illefnek további sorsát; rejtelmes szavak segítségével megoldota a legnehe ebb rejtélyeket; végre minden ujholdat követő hetedik éjsza án beszé getni szokott a sirázi hegyek kávécserjéi el és mandulafáival. Azt beszélték, hogy azoktól szegezte b leseségét. .. Egész Ázsiából eljöttek hozzá az emberek, hogy bámulják csodalételeit és h >gy tanác:0( kérjenek tőle bajaikban. Az iszfaháni orvosok irigykedtek Abu ,'iasszánra. Asztrakán galléros orvosi ta!a juk minden tekintélyét elvet ztet e és z < rvosok .1 hatóságodhoz készüllek íoiduini, hogy tiltsa el a kuruzsló mük déaét, aki diploma 1 élKül mer g ógyíiani. Mikor már Cini is ai'g tudtak Abu Hasszántól, a Lkulías testületileg tölvonult elnökéhez, Szidi-Hugredánn^z és a tudomány nevében fölszólította öt, hotjy tekintélyével lépjen közbe Abu Hasszán visszaéléseinek meggátlásán. Szidi-Bugredán nagyon okos volt, olyan, mint a kígyó és óva os, mint a holló. Mikor az orvosok előadták sérelmeiket, behunyta szemét és szakállát simogatva elmélkedni kezdett. Tanácsot kért Sivától, a ió gondolatok istenétől, aki azonban azt súgta neki, hogy ne tegyen semmit és engedjen szabad folyást az áradatnak. Szidi-Bugredán tehát «ey szólt az orvosokhoz: — Mondom nektek, ne vessetek gátat az ár útjába. Az árvíz átcsap a gáton és vad rohanásában megsemmisít bennünket, mintha nem is lettünk volna. A nép Abu Hasszán pártján van ; hajoljunk meg akara a előtt. Ez mindenesetre okosabb, mintha akadékoskodunk, mer' máskülönben az egész orvosi fakultás könnyen J tűzre kerü het. Az orvosok követték a ían'csot és Abu Hasszánt senki sem liábo.itotta mükouésében. Kapuja fölé már arany betuks.el verette ki jelmondatát: lehetőnek nincsen határa." A nagy tü kizvásár napján — hallottátok már a soha nem halványuló fényű p-rzs»ai türkizek h rét — boltI ját valósággal eiiep e a tömeg. Mindenki általa akarta visszanyerni egészségét és nála akart orvosságot keresni bajai ellenében. Abu Hasszán boltja sajátságos látványt nyújtott. Köröskörül a polcok mind tele voltak égetett ?gyagból készült amforákkal, áttesző üvegekke', amelyeken a tudatlan nép előtt érthetetlen fölirások voltak olvashatók. Az orvosságok nevei itt is, mint mindenütt a világon, latinul voltak jelezve; egymás mellett álltak a diascordiummal, theriaráva! és pulvis cinchonaeva! telt üvegek, de a többi edényeken más sajátságos • fölirásokat lehetett olvasni: II uziók pora, — aggastyánoknak; jóakarat magvai — az egész világnak; igazságosság pilulái, — bíráknak; előrelátás esszenciája, — tábornokoknak és hadvezéreknek ; szerénység itala, — íróknak és művészeknek. Egy óriási nagy amfora valami zs rszerü anyaggal volt te'e és ez a fölirts volt rajta: körömnövesztő szer. Hogy mire való ez a körömnövesztő szer, azt Abu Hasszán nem mondotta senkin.*, csak ravaszul mosolygott. Bizonyos az-nbín, hogy abból vásároltak a legtöbben. * , Eslére hajlott a n?p és a türkiz' vásár zaja elcsendesedett. Mikor besötétedett, egy idegen kopogtatott Abu Hasszán ajtaján. Előkelő külseje volt, de tekintete tétovázó, rideg és érzéketlen. Szeme fénytelen volt és nem tudott áll.mdóan egy pontra nézni. — Mit kívánsz tőlem, uram? — kérdezte Abu Hasszán. — Nem "udom, — felelt az idegen. — Valami sajátságos betegség •kínoz, az ellen keresek orvosságot. — Mégis mit érzel? — Nehéz megmondani. A lelkiismeretem elhomályosodott, nem tudom a jót megkülönböztetni a rossztól ; nem tudok logikusan gondolkozni ; jobbra vagy balra megyek anéikül, hogy tudnám, miért; egy szóval: lelkemnek hiányzik az egyensúlya, valamit javítani kellene az agyamon. — Hogy hívnak és mi a foglalkozásod ? — A nevem Ali Gaga és jogtudós vagyok. — U»>y látom, nagyon bc'eg vagy. Mégis megpróbálom, hogy lehet-e rajtad segíteni. Foglalj helyet... Abu Hassz'n fi: om acélkalapácsot vett kezébe és megkopogtatta vele Ali Gaja koponyájit. Azután hirtelen nagyot ütött és Htört egy darabot a jogtudós halántékából.