Szeged, 1922. augusztus (3. évfolyam, 175-180. szám)

1922-08-05 / 179. szám

SZBQBD mér, föntartják vallomásaikat. Sefcsiket megesketik. Dr. Török védő, a véde'em nevében, Minnich és Kenyeres egvetemi tanárok kihallgatását kéri, mert L ndau Elemér és a többi tanú vallomásából a sorok között azt lehetett kivenni, hogy nem azt a holttestet boncolták »öl. amelyet a kelenföldi laktanyából hurcoltak el. Ennek megállapítása végett kéri a tanuk rögtöni kihallgatását. Az ügyész arra va'ó tekintettel, hogy ez a két tanú már ugy is beidéztetett, rö töni kihallgatásukat mellőzni kéri. Mire a védó eláll indítványától. Báró Horváth Ferenc menekült fö'dbirtokos, majd dr. Gvőző Dezső ügyvéd házmesterét: Hirschblock Kírolynét, uiána pfd g GanszlMiksát, Dobé Nándor egykori alkaimazuttját hallgatták ki. Győző ügyvéd vallomása. Dr. Győző Dezső ügyvéd, a Landaucsalád k>pviseiöje a kö emező tanu. — Valótlan az, — mondotta — amit Dobé állit, hogy én Turnovszkytól követeltem volna a döntést és befolyásoltam vo'na, hogy milyen döntést hozzon, ö információt szerza't Dobéról. Polányi főügyész bejelentette, hogy öt egész ügyészi pályafutásán végig kisérte Dobé, aki világcsufságára megcsinálta azt, hogy köpenicki kapitányt játszott: fölszedte a Rottenbitler utca faburkolatát és eladta. — Méray Andor főügyész-helyettes azt a véleményt adta Dobéról, hogy Rózsa Sándor ehhez képest előkelő gavallér. Az Osztrák-Mogyar Barik annyi bankjegyet nem tudna nyomni, amennyiért ezt az embert kiengedné a fogságból. — Elkövetkezett március, Landau és Dóbé megegyeztek, kvázi csődöt csiná lak. Szeptember el?ején Landau Ado f elbeszélte, hogy Dóbé agyonüiéstel fenyegette. Azt mondta, hogy tegyünk bűnügyi fö jelentést. Poiányi ügyész elrendelte Dóbé letartóztatása, de valami technikai hi^a történt, Ti ennegycdikén éjjel 2 órakor dr. Bin liona gazdasszonya értesiette, hogy meneküljek, mivel Harsányi Miksát elfogták. Meg is szöktem hazH'ról. 7izenötödi*én mondta Landdu Adolf, hogy nála is voltak és kerestek. Polányi erre lefogatta Dóbét és én, hogy ne legyek egyedül ebben az ügyben, még egy keresztény embert kértem társul. Rupert képviselő haj andő volt Harsányi és az én érdekeimnek megvédésére, de kijelentene, hogy a bünügyi pinasz képviseletét nem vállalja, mert ö most politikával foglalkozik. Amikor találkoztam az öreg Landauval, figyelmeztetem, hogy ne járkáljon és ne lógjon az uicákon, mert ezt és ezt hallottam Ruzicstól. Közben Sréter miniszternél is megfordultunk, aki jóakaratulag iparkodott megérteni, de a miniszter azt mondta, hogy szívesei segítségünkre van, de higyjük el neki, hogy az ő élete is veszélyben forog. A i öreg L'ind&u haLla után Sjmogyi azt mondta nekem, hogy volt a G) osztálynál, ahol 300 000 koronát kérnek és né^y óráig kell választ ?dni. Landau erre azt mondia hogy járjon el a dologban Somogyi veteménye az volt, hogy legjobb pénzt adni neki. Elnök az ülést felfüggesztette és rolytatá.-át szombaton reggel kilenc órára tűzte (ti. — úrájál javíttassa Babosnál.Oroszlán-u. 6 Akik a numerus clausus betartása fölött őrködnek. A „Turul" Szövetség és a szegedi egyetem. — Hadparancs az „Attia" tek. Vezéraégének. Mialatt az országot a lét ezernyi nyomasztó gondja őrli, mikor mindfn komoly erőnek az összeforrasztásán fáradozik a pénzügyminiszter, mikor a komoly mun<a megteremtésének pillanata a nemzet élete árán késhet csak tovább, aza'att a mi d> rék egye'emi hallgatóink félretéve a hazafiúi bánatot, mit sem törődve az/a', hngv az .istennyila" valóban belevágódott g^zdisági életünkbe, — fölvették ismét az elej'elt fonalat s fűzik tovább a destruktív szálat az immár háromesztendős orsóra. Szigorú levelet hoz itt a posta Szegedre, s?ieoru?n hiva'alos átiratot. Az átirat Budapesten kelt, julius hó 27 én, 142 „T"—1922. szám alatt és a Magyar Egyetemek és Főiskolák Orsz gos Nemzeti „Turul" Szövetsége küid'e azt a Szegedi „Attila" tek. Vezérségének. A leirat a következőképen hangzik: -- Értesüléseink kapcsán nyomatékos in fölhívjuk a tek. Vezérség figyelmét azon körülményre, hogy a kötelékébe tartozó bajtársi egyesületek között é* az illetékes egyetemi hatóságok előtt a numerus clausus legszigorúbb betartása fölött őrködni é* a bajtársakat emelletti propagandára fölhívni szíveskedjék. — Nevezetesen tudomásunkra jutott, hoey a megszállott területeken lakó zsidó hallgatókat, mint külföldieket óhajtja a tanári kar a jövő tanév folyamán fölvenni. Az ügy állásáról mielőbb pontos jelentést kérve, bajtársi szeretettel: Lendvay Béla: h. vezérelnök; olvashatatlan aláírás: senátor. Középen a szövetség gummibélyegzője. Az átirat lényege tehát az, hogy ellenőrzés alá kell helyezni az egyetem tanári karát, nehogy tanulni engedjék a megszállott területek zsidóit azon a cimen, hogv külföldiek. Ez a diákuralmi törekvés két S7empon ból bírálandó el: az egyik az integritás és az irredentizmus, a másik a tanári kar szempontjából. Világos, hogy a megszállt területek magyar zsidósága, a zsidó ifjak nem kérnek ebből a politikából, az irredentizmus tehát már is hátrányt szenved a numerus clausus hatékony ellenőrzéséből. Az ellenőrzés viszont destrukció, alárendelése a tanári karnak, tekintélyrombolás, megaiá'.ás. A kulturember, aki érzi a kultura különállását a szennyes napi politikától, ér ékelni tudja a numerus clausus fölépitőinek és védőcsapatainak igazságérzetét, humanitását és sokat hangoztatott kulturfölényét is. A szegedi egyetem tanári kara ellen már a mult esztendőben megindult az országos hajsza a numerus clausus be nem tartása miatt. Akkor igazoltak a tanári kart, a tanári kar megbízhatósága azonban még mindig ké'séges azoknak, akik fiatalságuk virágát a konjunkiuiapolitikáiiak áldozd — a 'ankönyv k helyett. A legelnézőbb kritika sem igazolhatja őket, meri mozgalmuk r.em más, mint kulturális gyengeségük •jlátámaszlása nem szorgalmuk, hanem a konkurrencia erős ako's kiszorít isa utján. Hogy ez a konkurrencia valóban konkurrencia lehet-e egy nemzet testén bslü<„ az más kérdés. Szerintünk nem. D> ebben a kérdésben hat.iro'?on a „tudományos fajelmélet." Mi, a*, ismertetett áiiratol olvasva, csak arra voltunk kíváncsiak, amire maga az átirat is kivánc i: „az ügy pontos állására." Beszélgettünk trrol a Kérdé.-röl az egyik köztiszteletben álló szegedi egyetemi tanárral, aki mosolyogva fogadta az egyetemi polgároknak „az illetékes egyetemi hatóságok fölölti őrködésére" vonatkozó utasítását. Ami pedig az „(Így pontos állását" illei, kijelentette, hogy a tanári kar szigorúan végrehajtja a numerus clausust, efelöl tenat a „Turul" nyugodt lehet. Természetes azokban, hogy a numerus clausus külföldiekre nem vonatkozik s igy a kü földieket, még a megszállott területről va'ókat is, vallásukra való tekintet nélkül fölveszik a szegedi egyetemre. Ekként áll az ügy. A közjótékonysági bizottság. — Levél a szerkesztőhöz. — Igen tisztelt Szerkesztő url A város tekintetes tanácsa megvakította a közjótékonysági bizottságot. Nem baji — gondohatná az ember. Egy bizottsággal több, vagy kevesebb, ez igazán nem számit. Van közöttük olyan, amelyik elismerésre méltóan dolgozik, d: van olyan is, amelyik éppen hogy csak van. „Közjótékonysági bizottság" — igen szépen hangzik, sőt olyan elnevezés amely ígéretekkel kecsegtet. Közjótékonyságra ugyanis talán még eddig sohasem volt annyira szüksége a már nem is jajgató nyomornak., mint most van s különösen mint majd a télen lesz, ahogy erről igen illetékes jóslatból, a miniszterelnök ur avatott próféciájából értesültünk. A közjótékonysági bizottságnak tehát, sajnos, nem kell majd föltétlenül a címzetesek közé tartoznia, mert bőven akadiat dolga. S éppen ezért bát ;rkodom szóvá tenni, tisztelt Szerkesztő ur, a bi zottság összeállításának furcsa módját. Különösnek tariom ugyanis 3 ebben a véleményemben éppe í nem állok egyedül, hogy a közjótékonysági bizottsigbó! a város tanácsa kihagyta a kereskedők képviselőjét. Szeged, 1922'attgmztoa 6. Hogy mi oka volt rá, azt nem lehet ugyan tudni, de ma, amikor a kulcslyukon keresztül is mindenüvé ugy bebújik a politika, mint a levegő, nagyon sokan hajlandók arra, hogy ebben is politikai célzatot lássanak. Lehet, hogy talán helytelenül. De a kereskedő-osztály megbecsülése nem tartozik a ma uralkodó irányzathoz és hivatalos helyeken nagyon szoktak mostanában ügyelni arra, hogy az „irányzat" illik — és nemillikjéhez alkalmazkodjanak. Pedig, tisztelt Szerkesztő ur, lehet hogy ma nem ajánlatos olyan előkelő bizottságba, amilyennek a közjótékonyságit talán föltételezik, keresktdőt is behívni, lehel, hogy ez talán leszállítaná a bizottság nívóját, de ezen szerény véleményem szerint mégis tul kellene magát teunie a tekintetes tanácsnak. Akkor tudniillik, ha a bizottságot a komolyak, a komolyan tevékenykedők közé akarja számítani. Mert mindenki tudja, hogy amikor a közjóiékonyságrúl van szó, akkor legelsősorban — a kereskedőkhöz szoktak fordulni. Hozzájuk ugyanis nem fordulnak hiába. Tanyai népünk minden kiváló lelki tulajdonsága mellett is, amelyeket el nem ismerni bün volna, az áldozatkészséget, különösen az úgynevezett közjótékonyság formájában, nem számítja a bibliai erények sorába és külön, fölfokozottan lelkes prédikációkra van szükség, ha az erénynek ezt a nemét a szive legmélyéről megnyilatkozásra aknják bírni. A tisztvise őosztályt nem is illik a közjótékonysági akciókkal terhelni. Ugy látszik a kereskedő és az iparos az, akinek tizenegyedik parancsolata is van, amely igy szól: Légy adakozó! Hogy ezzel milyen tömérdek viszszaélós történt és történik, különösen, amióta a kurzus boldog korszakát éljük, azzal most előhozakodnom talán szószaporítás volna, bár ugy hiszem, tisztelt Szerkesztő ur, a dolog még mindig megérdemelne egy bőven részletező cikkeL Szóval a közjótékonyságot nálunk főleg a kereskedőnek s mellette az iparosnak kell gyakorolnia, a kereskedő a közjó lékonyság szenvedő tárgya. De ha megszenvedtetik is, ha vajmi sokszor csak jótékonynak csúfolt céllal kopsgtiltak is nála, még pedig nem mindig udvarias kopogtatással, hanem gyakran terrorrjl. — a kereskedő fölöslegéből ma is szívesen adakozik Igazi jótékonycélra, főleg a nyomor enyhítésére. Hanem ha jó a közjótékonyság gyakorlására, akkor jó lehet annak vezetésére is. Hisrcn a közjótékonyságot másból, . unt a társ.dalmi adakozásból, esősorban a kereskedők adakozásából, nem igen lehet „intésni". S az intézésre vannak ök olyan hivatottak, mint más osztálybeliek. A közjótékonysági bizottságnak, ha valóban cselekedni akir, igazán nem ártott volna, ha eg/ik tagságával a kereskedők képviseletét is megtisztelték volna. S éppen ezért az a véleményem, hogy a ,Jntercontinentale" szállítmányozási és közlekedési r.-t. Ezelőtt Hoffmann S. és V. 281 R.,Har.ACt V 7Alfán ntríl IS Telefon: 65-94, 65-95. 65-96.32-54,157-42. Interurbán B. 15. PUUdpcM, VM ^UlldlrUltfl Távirati cim: Intercont, berlini, londoni és sophiai telepünké: Lercantale. >• •• • ' • a J. n •« n l# « interkontinentális, valamint a tengerentúli forgalom összes viszonylataiban. Nemzetközi arUSZailltmanyOK Rendszeres áruforgalom a Dunán, kombinált vasut-hajózásl forgalom legolcsóbb versenytétalek mellett. Duna—tiszai uszályforgalom Szegeddel, rendszeres gyüjtiforgaloa az ftsszes európai államokkal, külön gyümölcs és élelmiszerszállitó osztály. iZESSí Saját telepek Európa összes jelentősebb helyein. Speciális forgalom a kelettel, Lengyelországgá, és a balti tartományokkal. Szegedi kirendeltség: Bocskayutca 9. sz. Telefon 945.